Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-12 / 206. szám

Csuka János! Kossuth Magyarorszaga és a nemzetiségek Száz esztendeje a hasoulo fergetegerejü nehéz „ „„..„„„.„„ kadtak * magyar nemzetre. jhen a sorokban a Habsburgok hagvo-jkct' kiá,t fe?: Szabadságra, függetlenségre, nagy-.mányos kétszínű pol'tikája. ellen. »yo- _ Azon vád. amcllvcl a majfyarsákoiusagra vágyott a magyarsag, Jmatekosan aláhúzva, hogy áüawdó'-ot iakó szerbeknek, oláhoknak,' szloímelynek a sors Kossuth Lajos sz;;-,szenvedélye a kis r.épek összeveszné- Uákoknak s németeknek egvresze elmélyeben elhivatott vezert adott, hogy se volt. Mig más népek gyarapodtak, iCnük felizgattatott. mintha "a. magyar kivívja akaratat. Annyi nagy ma- gazdagodtak, addig mi. magyarok, faj igazságtalan volt voina, a hazát gyárt elrejtő törtenelmi felbök mogul,örökké résen kellett, hogy álljunk " 'együtt lakó másaiku népek ieieU. <gy hitszegőkkel szemben és Snál-oságunk jjsf'entelen rágalom, mellvcl a semmi deli és nyugati veszélyezteted íllcii j aonoszságtól vissza nem borzadó Kísérteties, szinte a mai ídökto nj- Habsburg-ház megoszlatni törekedett Hontalanságára panaszkodva sem.DÉEM'A'GY'ARORSZAG r érzékenyül el, inkább é.östti. bizUtja] VASÁRNAP, 1943 szeptember 12. U lebukott nemzetét. Azt üzeni: törjön és mi^^mmmmmmmm—mm—mmmmmmmmm reméljen, várja be • lapjai, amíg a| Már száz éy em ,áUa Kq§. nagyar iga»ag d.ada'massodia. A jsuth a kisnépek helyzetét s azóta bevilag felvilágosodott -tepert bivta se-py,vetkezett eseményekkel szemben gitsegül hogy a magyarig félszoba- akar,fl öke, meavédcni B szon,széd néduljon Bécs gyámkodásáéi s erélve-j^ álta, eIutasitott államszövetség[gel, amelynek centruma ugyan Másén visszautasította azokat a már akmaihoz sokban nemzet felemelkedés! kísérleteit. Ke- 1 or is f(-lbukkan6 vádakat, mintha a gvarDrszág lelt voina de talán éppín lehéz idők sza-'serüen fakadl ki a kormánvzi ezek- magyarság elnyomna a masajőu ncpe- oz^rt húzódoztak tőle. lepett elő a kormányzó, akinek tün döklésszerii megjelenése fényesre csiszolta életünk halványuló égboltozatat. Talán azért kaptuk őt, hogy legyen kire feltekinteni a csapások súlya alatt, a tanitásai megőrizzenek a megrokkanástól és az összeroskadástól. Kossuth nemzeti forradalma elbukott ugyan, dc eszméje nem balt meg, hiszen ma is oda menekülünk bitet, bátorságot meríteni csonka életünk Vergődésében. Minél jobban szorítja torkunk a bizonytalanság vasmarka, minél inkább ködbe borul a látóhatár, annál szenvedélyesebbon Veressük, hogy írásaiban, figyelmeztetéseiben megtaláljuk hibáinkat s a csapdaszerü helyzetekből a kivezető utat. Kossuth előrelátása, megérzése, történelmi küldetése ma is annyira ta nulságos. hogy megenyhülünk, felvidulunk intelmeitől, örökké élő szavak ezek, amelyeket a mindennapi életben mellőzni és kijátszani vétkes könnyelműség és 'jóvátehetetlen hiba. Amikor megfeledkezik magáról egy nemzedék és nincsenek Kossuthjai, hamar beleesik a felejtés és a közömbösség pusztító örvényébe, hogy az eiső anyagi és ielki megpróbáltatásból felocsúdva, sietve visszakanyarogjon arra a kiegyenlítő, erőt gyarapító, gazdagító vonalra, amelytől eltávolodott s kísérletezései kudarcaiban tanulja meg feladatát. Kossuthhoz visszajutva mindig elővesszük írásait, hasonlatossagot keresünk azonosnak látszó régi és mai jelenségek között s szinte türelmetlenül Kérdezzük, miben voltunk következetesek a tapasztalt éleslátású, századokban gondolkozó államférfiú tanításaihoz és mikor kalandoztunk el megtagadva az általa megjelölt irányeiveket és eszméket. Ko»9nth demokráciája gyűjtőcímmel «dta ki a szociáldemokrata párt a •kormányzó három legmaradandóbb .írását, Acs Tivadar jegyzeteivel és Szakasits Árpád lelkes szavakkal ellátott bevezetőjével. A >Kiá!lvany Amerika szabad népeihez* magyar nyelven most először lát napvilágot s ebben Kossutb az uj világot alaposabban meg akarta ismertetni a magyar kérdéssel, mig gróf Teleki Lászlóihoz irott levele >A dunai államkonföderáció és a nemzetiségi kérdés* címmel iktatódott ebbe a füzetbe. Szakasits áttekintést nyújtó vázlalában beharangozza ennek az Írásnak nagy értékét. »A konföderációs terv nemcsak érdemes arra — mondja —, hogy kalmazható sorok következnek ezuián. — Volt idő, midőn mi s lengvel szomszédaink meniettük meg a kereszténységet Európában. Az örökkévaló Istenre esküszöm, hogv r ost is csak mi menthetuők kozák uralomtól meg Európát a a nemzet összes erejét, hogy a népeket egvmás által legyőzve _ miként n:osi tészen —, mindnyáját rabigába hajtsa. A hon-átok kivételével Kossuth elismeri, hogy a • népfajoknak* sok A világ íme milyen keveset váltó- sérelmük közös volt a magyar néppel, zott száz év alatt s mennybe időszerű Mégis egyesek Bécstől félrevezettetve, ma is Kossuth megá'Vp'tása. a magyarok ellen fordultak. Aztán kicsendül az igazi kossuthi hang, az emberséges megnyilatkozás, a humánum legszebb szava. — Magam valek az, aki tanácsiára népemnek, hogyha szabad akar lenni, legyen mindenek előtt igazságos és jö* endőjét nem fajuralomban, hanem jogegyenlőségben keresse. S erre a Kossuthra fogták rá későbbi korok elvakult nemzetiségi vezetői, hogy egyeduralomra, a néni magyar népek eltiprására tört a Dunavölgyben. A száz éve időnkint viszszatért vádra a fegcsattanósabb választ különben maga Kossuth adja meg, amikor a Bécs által elkábított nemzetiségeket figyelmezteti: — A szerbek Bácsot és Bánátot külön szerb tartománnyá, az oláhok Erdélyt Oláhországgá elkülöi özni -követeltek; az elsők meg nem fontolták, hogy Magvarországon a szerbeknek nincsen külön országa s Bácshan és Bánátban oláh, német és magyar is lakik, kiket a legkisebb számú szerbnek alárendelni a szabadság eszménye nem engedi, mint szintúgy Erdélyben magyar, székely, szász is lakik. A töprengő, hazája sorsával törődő Kossuth igy jut el a nemzeti kérdés megoldásához, eszményképe a magyar s a magyarral szomszéd kisnépek föderációs összefogás, mint * nemzetiségek függetlenségének s önállóságának biztositéka. Az állam konföderáció gondolatát külön tanulmányában fejti ki: II. Kossuth Lajosnak törökországi magányában elég ideje voit a levert magyar forradalom tanulságait áttekinteni. Mindenek előtt a nemtett ségi kérdés foglalkoztatta s okulva a nemzetiségi vezetők magatartásán és kormányának balul végződő kísérletezésein gróf T e I e k v Lászlóhoz irott leveleiben kidolgozta a dunai államkonföderáció tervét, amelv felölelte a nemzeti kérdés megoldását, A kormányzó ezekben a megnyilatkozásokban is nagyfóku megértésről, a nemzetiségek megbecsüléséről és a velük való szoros együttműködés szükségességéről üzent hazá számkivetésébőf. A centralista rendszeri, amely a vidékek önállóságát elszinteleniti és megszünteti, Kossuth ezúttal is elitéli, mert ezt a szabadsággal nem tartja összeegyeztetőnek. Az igazi népszabadságot a federációs államrendszerben képzeli el. Magyarország jövőjét a kisebb szomszéd nemzetekkel való federacióban látja fejlődésképesnek és biztosítottnak. Kossuthnak erről az elgondolásáról nemzetiségeink is tudtak, sokat foglalkoztatta őket s nyilatkoztak is róla. A szerbek azért nem rajongtak érte,' mert az államszövetségben Kossuth a legszámottevőbb és egyben a tést — irja Telekinek —, mely nemzetünkre nézve hazánk geográfiai helyzetében s szomszédsági viszonyainkban a népünk tagadhatatlan jellemében nyil.ntko^jk, kombináltam az ember, mint égvén s az ember, mint HARMÓNIA KEDDEN este fél 8 órakor a Tiszába, RIEDGYASZAY VILMA a chanson utolérhetetlen művésznője énekel. Előadása: MŰVÉSZI ÉLMÉNY Műsora: POMPÁSAN SZÓRAKOZTATÓ Toll ett jel: SZEBBNÉL-SZEBB KORHŰ KOSZTÜM-RUHÁK. Jerv Délroagvarorsrágnál. delkező magyarságot tartotta egyedül most újra" sze*mügvre "vényük, hanem I alkalmasnak. Ha pedig a kossuthi gon° . Ilnlit dia OmChnn i r\m /-, T-i 11fnl- t?nlnn o arra is, bogy felmulassuk minden né pek előtt mint a magyar politikai géniusz alkotását és a magyar nép államszervező képességének messzi kimagasló bizonyságát*. A1 kossuthi gondolat életerejét mutatja, hogy a szociáldemokrata párt a koncepciót ma is magáévá tudja tenni az alkotmánytervezetekkel együtt, amely a füzet harmadik, tehát ulolsó része. I. Az Amerika népeihez intézett kiáltvány az osztrák agitáció ellensúlyozására íródott és "-zolgála'okat akart tenni a magyar ügynek. Kossuth fáradozása. tudjuk nem volt hiábavaló, mert Amerika népe a legteljesebb emberi egyitt'érzéssel kisérte a forradalom romtai alatt vergődő mag ar vezetésre ezeréves gyakorlattal ren-, népfaj-tag és ezzel összefüggőleg a nemzetiségek természetszerű jogait, a szabadság rendszerüség igényeivel s mindezeket 'ismét együtt a status céljának, a status organizmusának mellőzhetetlen feltételeivel és ezen kombináció alapján hazám jövendőjére nézve magamnak véleményt képeztem, melynek alapvázlat „vonásai következők." — Kisebb nemzetek csak egymásközti szoros federáció által biztosithatják politikai létüket s nemzetiségi önállóságukat és függetlenségüket. Máskülönben politikai létünk a nagyobb hatalmak tulfajátót örökké fenyegetve nemzetiségük pedig olnyeledolat szellemében tömörültek volna a dunai kjs államok, nemcsak Béccsel szemben képvisellek volna nagyobb erőt, de tatán az első világháborút is elkerülhettük volna. Kossuth ugyanis a dunai államszövetségben a nemzeteknek a legteljesebb függetlenséget és szabad emberi életet kivánt nyújtani. Az amerikai Egyesült-Államoknak egymáshoz való ideális viszonya adta meg az alapgondolatot a kossuthi konföderációs államrendszer vázlatának elkészítéséhez. Elutasította a szerb Per a divatos, de rossz cíoő miatt A járásbíróság a vételár visszafizetésére kötelezte a cipökereskedot — Az iratokat áttelték az ügyészséghez (A Délmagyaj-ország munkatársatói) Érdekes perben hozott jogerős Ítéletet a szegedi járásbíróságon dr. Lázár Ferenc járásbiró. Egyik szegedi ügyvéd leánya részére busvél előtt Karácsonyi Sándor cipész Klauzál-téri Modell-cipőiizletében egy parafatalpu zöld bőrcipőt vett 57 pengő vételárért. Húsvét vasárnapján sétált ki az uj cipőben először a fiatal úrilány, de a sétának rossz vége lett, mert a cipő mindkét talpából olyan nagy szögek bújtak ki, hogy harisnyáját "Kilyukasztották és a lábát felvérezték. IHusvét után- az üzletben leverték a kiálló szegeket, de hiába, mert ujabb szegek bi/jlaá elő és a cipő tulajdonosa kénytelen volt útközben egy cipészüzletbe bemenni és ott leveretni a kiálló szegeket, hogy legalább hazáig elmehessen. Ekkor már a cipő sarkának és talpának parafája is kitöredezett. A Modell-cipőüzlct kijavítás végett 6—8 napig ott tartotta a cipőket, azonban rövid használat után az még inkább használhatatlanná vált. Ismételt visszaadás és levelezések után sem volt hajlandó Karácsonyi Sándor a cipő vételárát viszszafizetni, mire az ügyvéd pert Indított a Karácsony-cég ellen a vételár visszafizetése iránt. Ebben a perben tartott tárgyalást a járásbíróság. A tanuk kihallgatása után Lázár járábíró elrendelte Bognár József cipészmester szakértőként való kihall- • gatását. Bognár a cipők megtekintése után megállapította, bogy a baj ott van, hogy az egész cipő papírra van felépítve, a talpánál a viaszosvászon alatt papirt alsalmazott készítője. Ha a szokásos engedélyezett Spalt-hasitást használta volna, akkor merev lett volna a cipő, tartása lelt yolna. Kijelentette, hogy tiltott dolog csak papirt használni brandzolcak Véleménye szerint a per tárgyává tett cipő újonnan előállítva maximum 26 pengőért önköltségi áron a gyáros által előállítható. A szakértői vélemény után a kir. járásbiró Ítéletet hozott, amellyel kötelezte Karácsonyi Sándort az Vf P vételár és az összes per- és szakértői költségek megfizetésére. Egyben elrendelte a cipő visszatartása met„lett az iratoknak a fennforogni látszó árdrágítás! és egyéb bűncselekmények miatt a királyi ügyészséghez való Altételét. • Vajdaságot, mert ez szerb kisebbség lésnek kitéve lesz. uralmát jeléntette volna a magyar és I — Ezen federációs eszme mindenült német többség felett. A nemzetiségi ! legbiztosabb garanciája a szabadság kérdés megoldását ezért így képzelte r.nk s Európát is és Civilizációját az eh orosz hatalom szuDremációja ellen — Én számban vettem a rendelte- biztosilan tudja. | Hadigondozási igazolvánnyal rendelkező jómegjefenésü fiatal nőket 1tgyitfdőnőnek felvesz a Artchray) Movi