Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-25 / 217. szám

Keievi Mrtönrc MflttK mrtöek von vArosfiarancsnokáf slkhasztóserl es közoklrathamisHásen takra vonatkozó felmentő ítéletet a »» (A Délmagrarorsrág munkatársa-; amelyekben ötöstanács ítélkezik (ól) Nagy feltűnést keltett bűnper-i feslőbbíokon közvetlenül a Kúria ben mondotta ki az utolsó szot a.elé tartoznak. A Kúria dr. Tö­királyi Kúria. A Délvidék f egy ve -1 r e k v Géza elnök tanácsa tárgyal­res visszafoglalása idején az első la az ügyet és a törvényszék itéle- Kuna 1S aelybenüagyta. hónapokban katonai szervek gya­koroltak közigazgatást a Bácská­ban. Újvidék városparancsnokává Bajor Ferenc nyugalmazott tá­bornokot nevezték ki és a katonai körigazgatás megszületéséig azaz 1541 augusztus 16-ig Bajor tábor­nok vezette a város ügyeit. Város­parancsnoki minőségében 50 millió dinár, azaz ötmillió pengő szolgál­tatást fogadott d újvidéki lakosok­tól Amikor a katonai közigazgatás Végetért, Bajor Ferenc el akart számolni a pénzzel az újvidéki po» gári közigazgatásnak élére kei ült polgármesternek, de a polgármester a szerinte tisztázatlan eredetű pénz tének Bajor Ferencre vonatkozó i DÉLMAG YARORSZAG g részét megsemmisítve és Bajort! g^MBAT. M13.«er«cmber J.v 3 hatrendbeli sikkasztás és egyreoil­bcli közukirathamisitás bűntetté­ben találva vétkesnek, őt kétévi börtönbüntetésre ítélte, ezenkívül mellékbüntetésként 5000 pengő pénzbüntetéssel és 5 évi hivatal­tételek néikül is. Németország tervét elfogadná. Diplomáciai körök — fejezi he Knickerhocker — agy találják, hogy Németországot mai helyzete arra vesztéssel suitotta A többi vádlói-1kényszeríti, hogy most rendkívüli té­vesztéssel sújtotta, a 10DD1 vaaioi- tézhedéseket tegyen amint megt0ife régebben, midőn maga számára Orosz­ország részéről legalább is semleges­) sóget biztosított (Folytatjuk.) Őrizetbe vettek egv belvárosi kereskedőt kerékpárdrágitás gyanúja miatt (A Délmagyarország munkatársa-)az árát, amelyek gyári ára a nagy­tól) A szegedi rendőrség az árdrá- kereskedők számára teljesen felsze­gilók üldözését kiterjesztette a köz- jrelve, gumikkal miudösze száz­szükségleti cikkek minden ágára. Már ittek óta figyelemmel kisérik rendőri részről azt a különös jelen­séget, hogy Szegeden hatósági áron nem lehet kapni kerékpárt, ellen­ben a hivatalos ár kétszereséért és háromszorosáért tetszés szerinti mennyiségben kaphatók a legkitü­átvételét megtagadta. Bajor az osz- löbb márkájú Puch- és VVaffenrad­szeget, miután felsőbb parancs sze. rint azt szociális és népjóléti cé­lokra kttlett forditani, átadta Krá mer Gynlának, a Délvidéki Ma­gyar Közművelődési ózövetség el­nökének, kikötötte azonban, h >gy az összeg egy részéből a leventék, sportrepülők, nemzeti célú női szer­vezetek és társadalmi egyesületek iészére kell alapítványokat 'élesí­teni. Az alapítványok részére szánt ősszegeket Bajor később átvette Krámertől és részben magánál tar­totta, részben pedig egy UjviV-ken alakuló árúszövetkezet részére sa­ját neve alatt befizette. Ezekkel a nála levő pénzekkel letartóztatását nem számolt el. Az eljárás többrendbeli hivatali sikkasztás, hűtlen kezelés és kfiz­okiralhamisitás címén indult meg ellene ^s a királyi ügyészség azzal «s megvádolta, hogy a báni palotá­ból ezüst tálakat, serleget, perz-a­szónyegeket és olajfestményt v»tt el. Az ügyészség indítványára a szegedi törvényszék őlöstanácsa tárgyalta ezt az ügyet, amelynek Bajor Ferencen kivül a vele kap­csolatos cselekmények miatt vád­lottja volt még Nagy Győző új­vidéki takarékpénztári igazgató, G a u s z Győző kereskedő, Har­l y á n i Imre közellátási felügyelő, továbbá Paulák Rezső, Pasat Ernő és Blazsek József újvidéki ka? eskedő. A szegedi törvényszék ötös ta­nácsa ez éy május derekán négy hé­tig tartó főtárgyaláson valamennyi vádlottat felmentette, részben bűn­cselekmény hiánya miatt, részben pedig amiatt, hogy a vád alapjául szolgáló tényállást a vádnak nem sikerült bizonyítania. 'A királyi ügyészség semmisségi panasza folytán a Kúria elé került az ügy, miután mindazok az ügyek, kerékpárok. A detektívek pontos értesüléseket szereztek arról, hogy kik azok, akik zugban foglalkoznak kerékpárok adás-vételével. Kidéi tilt, hogy egy megszervezett társaság foglalkozott iizletszerüleg az üzérkedéssel és legutóbb már 1200—1300 pengőre Churchill beszámolt VI. Györcy királynak Amszterdam, szeptember 24. A Né­met TI jelenti: Mint a brit hírszolgá­lat jelenti, az angol király csütörtó kön Churchill miniszterelnököt . „ kihallgatáson fogadta a Buckingham­nyolcvan pengő. palotában. Churchill az angol királv­Ettől a nyomozásiéi függetlenül nak részletes jelentést tett a quebeci pénteken a detektívek előállították,értekezletről és Roosevelttel folytatott megbeszéléseiről. Az angol király csütörtökön Knox amerikai tengeré­szetügyi minisztert is kihallgatáson fogadta. (MTI) a rendőrségre Kelemen Márton Kelemen-utcai műszerészt, aki el­len az a gyanú, hogy a megenge­dettnél magasabb áron hozfa for­galomba a raktárán levő kerékpá­rokat. A nyomozás eddigi mogálla­p.lásai szerin' Kelemen öt női ke­rék] árt akart eladni darabonként 430 pengős hivatalos ár helyeit 720 pengőért. Kelemen Márton kihall­gatása során a leghatározottabban tagadta, hogy bármiféle árdrágítást követett volna cl, a terhelő gyanU­okofc slapján ügyének teljes k'ms DELMAGYARORSZAG minden mó^ éuUku Nagyarányú hadayakorlafolí Portugáliában Lisszabon, szeptember 24. A Buda­pesti Tudósító jelenti: Lisszabon. Oporto és más városok környékén ez­időszerint nagyarányú hadgyakorla­tok folynak. A csapatok egyrészét most szállitott hadianyaggal látták el, amelyet a portugál hadsereg ezút­tal elsőizben használ fel. A lakosság nagy figyelemmel kiséri a hadgyakor­latokat és a sajtó ebből az alkalom­ból egységre és védelmi készültségre szólítja fel a népet. A lapok bizonyos fejlemények lehetőségeire utalnak, amelyek erős próbára tehetik Portu­gália haderejét. (MTI) Drámai jelenetek közben fogadták el az amerikai Fulbrighl-javaslatot Zürich, szeptember 21 A Budapesti Tudósító jelenti: Az amerikai képvi­selőház e bét keddjén élte át egyik legdrámaibb ülését, amikor Kat­ii r i g h t képviselő javaslata ügyében döntölt — jelenti a Die Tat washing­toni tudósítója. — Charles A. li.)»or «„r0-bir. aartsr SSÍ-C&ŰSZ. ríMas a-^te-rs* ~ "S. -^jsrnjs s verték fel azoknak a kerékpároknak gálásáig őrizetbe vették. IGY KEZDŐDÖTT ... Szárnyra kel először az orosz—német megegyezés híre Knickerhocker, a híres amerikai ban arra törekszik ez, bogy felbont­riporter egyik párisi lapban 1938 ju- jsa a francia—szovjet szerződést. Ez niusában szenzációs cikket tett közzé. Hitler politikájának egyik vezető ló­A cikk témája az, hogy váratlan meg- j rekvése. 11a ugyanis megállapodnak egyezés készül Németország és Orosz- (abban, hogy az orosz-szovjet scnim:­ország közölt. Az amerikai újságíró jlyen körülmények között nem fogja leleplezését világszerte mosollyal fo- .megtámadni Németországot, ez m< g gadták és njságirói btöffnek minősi- fogja akadályozni Oroszországot ab­tették, annyira képtelennek tartották-,ban, hogy Franciaország segítségére Ebben az időben a német és orosz bi- mehessen, amint ezt most a francia rodalmak között dult a harc, bár a iszovjet katonai egyezmény előírja, két ország diplomáciai viszonyban állott egymással. Hitler ebben az" idő- !„ ^"í^ 8 aZ' ,h°*f Orosfr" be„ több Ízben jelentette ki határozót- » lCg" és ex a bolsevizmus. Senki sem hitte el tehát Knickerhocker szenzációját, aminthogy tényleg még egy évig kel­lett várni, amig a lehetetlen mégis le­hetséges volt: Hitler és Sztálin meg­egyeztek egymással és ennek az egyez­ménynek alapja volt: Lengyelország feldarabolása. íme Knickerhocker cik­kének lényege: Az utóbbi időben egyre' jobban erősödik az a bir, bogy Schulenherg moszkvai német nagykővet Sztálinnál megegyezési tárgyalásokat folytat Jóllehet ezt ugy német, mint orosz kö­rök cáfolják, mégis a hir nem alapta­lan. Schutenfierg követni akarja Bis­marck eszméjét, amit a német nagyve­zérkar számos tagja is pártol és amit a weimari köztársaság is kultivált, Ha tehát az orosz-szovjetet ki lehel­ne kapcsolni abból a frontból, amely Németország ellen alakul, ez olyan ezek közül egy hónap alatt kettő el­esett. »Gyiilölöm ezt a gyilkosságot eredmény volna, amiért Németország * "5ESJ^^K hajlandó volna áldozatot hozni. Egyéb- T^ZJ^T- "Ü" ként már magának ennek az ménvnek a hire sem látszik ország szempontjából haszontalannak Csehországban ugy értelmezik ezt, mint Németország erőfeszítését Anglia „. P7 megakadályozza ennek a jTp " nak a megismétlődését. _ mondotta. Ebben a légkörben tárgyalta az­után a kongresszus a javaslatot, amely 53 szóban fejezi ki, hogy a" megfél'em'lttésére^ azért,hogy An^itéi^"^"^ TT"*, be­lemondjon Csehszlovákia támosutfsá- ?A*rn,1A0,y/n "Tf . "u í ról Németország az orosz-német tár- ^n vafó részvételhez, amely hathatós gvalások hírére alapozva a következő teljhatalommal rem e,ke/lU azjgazsá­felhívással fordulhat Angliához: • Vagy szabadkezet kapok Cseh­szlovákiában, vagy pedig le kell ül­nöm tárgyalni Oroszországgal*. Tényleg számos angol államiért!, vagyis nz orosz—német együttmúkő-1különösképpen Churchill egy orosz­dés eszméjét. A követ felhatalmazást kapott kormányától, horgv o tekintet­ben Sztálin intenciói fellőj érdeklőd­jék'­Ezeknek" • kísérleteknek az volna a céljuk, vájjon Sztálin hajlandó vol­na-e ujabb német—orosz megnem tá­madási szerződést kötni. Látszólag ezt a szerződést csak a béke szolgálatában kötnék, valamin! azért, hogy a német és orosz nép kö­zött szoros kereskedelmi összekötte­tést létesítsenek. A valóságban azon­német szövetséget elvi Jelentőségű­nek tekintenének s minden látszat sze­rint olyannak, amely távol áll azok­tól a veszedelmektől, amik Európa békéjét fenyegetik. A keringő hirek szerint Hitlernek a kővetkező két kívánsága van: 1. Litvinov orosz külügyminiszter mondjon le. 2. Dimitroff eltávolítandó a Komin­tern elnökségéből. Beavatott körök egyébként kizárt­nak tartják, bogy Sztálin, még a fel­gos béke helyreállítása és fenntartása tekintetéhen. A köztársaságiak felvo­nultatták »nagy ágyú jukatf, Hamilton Fish képviselőt. Fish Véleménye sze­rint ez a határozat veszélyt jelent az Egvesült-Allamokra, mevt kiszolgál tatná egy nemzetközi >mindenekfölött, kormányzatnak*. Tg<té erélyesen szó­lott a javaslat melpltt Francis Bol­ton képviselő. A lap tudósítója megjegyzi ez­után, hogy Fulbrigbt javaslatának 360 szavazatta] 29 ellenében, vagyis túlnyomó többséggel történt elfogadá­sa kétségtelenül fordulópont az ame­rikai parlament évkönyveiben. Deimasyarorszdo (e?e!on]ai3-oe

Next

/
Oldalképek
Tartalom