Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-24 / 216. szám

« Őrizetbe vették a textilüzérkedésen tettenért Ketting Jánost és unokaSccsé? További négy letartóztatás textiláruval folytatott üzérkedés miatt (A Délmagyarország munkatársá­tél) Városzerte nagy feltűnést kel­tett a Délmagyarország csütörtöki híradása, amely egyelőre ugyan nevek nélkül, de részletesen beszá­molt arról a nyomozásról, amely­lyel a szegedi rendőrség egy nagy­szabású textilárdrágitási, áruhal­mozási és pcngőrontási bűnügyről rántotta le a leplek A Délmagyar­ország közlése nyomán megindul tak a találgatások, ki lehet az az előkelő textilkereskedő, a közismert szegedi kereskedődinasztia tagja, aki ellen a súlyos vádak egész sora miatt nyomozás indult? Huszon­négy órán belül a rendőrség nyil­vánosságra hozta, hogy Ketting János Mikszáth Kálmán-utcai ke­reskedőt és unokafivérét, Bereucz Árpádot árdrágításon tetteneive őrizetbe vette. A név nyilvánosságra hozatala csak még fokozta azt a meglepetést, mait a nyomozás híre a textilszak­mában kiváltott Ketting János ugyanis fivére, Ketting Lajos nagy­kereskedőnek, a texlilkercskedők elnökének és ugyanabbau az épü­letben — a Püspökbazárban — van az 6 kiskereskedése is, amely­bin Ketting Lajos nagykereskedése és feleségének kiskereskedése van A Ketting-család vezető szerepet játszik Szeged kereskedelmi életé­ben és a kiskereskedők megmagya­rázhatatlannak találják, bogy miért kellett a jómódú és nagytekintélyű puritán kereskedők hirében álló család egyik tagjának üzleti hasz­nát meg nem engedett módon, a törvény és a fennálló rendeletek kijátszásával bűnös uton fokoznia. Erre a kérdésre, amely méltán döbbenti meg a város tisztes keres­kedői társadalmát, a további nyo­mozás adatai fognak világosságot deríteni. A rendőrség bünügyi osz­tálya és a detektivtestület bűn­ügyekben nyomozó csoportjai negy­vennyolc óra óta foglalkoznak a textildrágitási üggyel, amelynek csak egyik láncszeme Ketting Já­nosnak unokaöccsének tettenérése. Csütörtökre minden kétséget kizáró módon megállapítást nyert; hogy Ketting János a drágitástól elte­kintve is messze túllépte a kiske­reskedői tevékenység megengedett határát és megncmengedett dolgot müveit, amikor tízezer pengős té­telben adott ki árut egyetlen sze­mélynek, aki sem nem kereskedő, sem nem szabóiparos, vagy feldol­gozó, hanem bizonytalan foglalko­zású román katonaszökevény. A legsúlyosabb ténymegállapítása a nyomozásnak azonban az, bogy Ketting János 9830 pengőért eladott árut háromszáz, sőt négyszáz szá­zalékkal adta drágábban a se vá­sárlási könyvvel, sem iparjogosit­vánnyai nem rendelkező alkalmi ügynöknek. Igen érdekes, Hogyan jött rá a rendőrség a nagyarányú textilzug­árusitás nyomára. A detektiveknek már hetekkel ezelőtt feltűnt, hogy a vendéglőkben gyakran rendez nagy, mulátásokat egy fiatalember, aiknek nincs semmi bejelentett loglalkozása. Gyanús volt a dolog, érdeklődni kezdtek utána és meg­tudták, bogy egy évvel ezeJőtt szö­kött át a román határon, azóta Szegeden él és bár semmiféle mun­kát nem nem vállalt és állásba se­hol nincs, mégis állandóan tele vm pénzzel és esténként két-háromszáz pengős számlákat fizet ki a ven­déglőkben öt-hattagu társaságban elfogyasztott pezsgős vacsoráért. Amikor már eleget tudtak a köl­tekező fiatalemberről, bevitték a rendőrségre és vallatóra fogták, hogy honnan van annyi pénze? A fiatalember sértődötten felelte, hogy textiláruval ügynökül és igy szerzi a pénzt, amely »tisztességes kereset.* Saját bevallása szerint ha­vonta öt-hatezer pengőt keres a textiliák eiközvetitésével. A rendőr­ségen nem akartak hitelt adni a fiatalember állításának, meg is mondották neki: — Hogyan kereshet maga textil­aruk közvetítésével csak jutalékban Árpád szállttotta a feketén vásárolt ragyértékii portékát tartalmazó <somagoka> Budapestről Szegeire. A rendőiségen a terhelő bizonyíté­kok alapján ugy Ketting Jánost, mint Beren.cz Árpádot őrizetbe vet­tek. A nyomozást most kiterjesz­tették abba az irányba is, hogy í ány alkalommal és milyen össze­gű árut vásárolt Ketting János Bu­dapesten? Ennek tisztázására azon­DELMAGYARORSZAQ PÉNTEK, 1943 szeptember 14. i.al felutazott több detektív Buda­pestre, hogy a Ketting és unoka­öccse által megnevezett nagvkeres*­kedőnél folytassák a nyomozást, mert valószínű, hogy ez a pesti nagykereskedő más városokba is adott el nagy tételekben fekete árut. A piaci iex ii ereskedök fekete frontjának felgöngyölítése vett méterenkint 16 pengő 63 filléres áron egy budapesti nagykereskedőtől. A budapesti ccgtől Madarásznak sza­bályszerű számiája is volt és ezen ke­reskedelmi szokás szerint fel van tűn­__ tetve a megengedett kiskereskedői aa­meigaiiapitott ár tőbibszőrö-|szon is. Eszerint Madarász az egy té­* ' J--— télben vásárolt 7305 méter anyagon Ketting János és unokafivére őri­zetbevételevei egyidejűleg egy másik nagyszabású áruüzéikedésnek is nyo mára jöttek a detektívek. A rendőrsé­gen többen panaszt tettek néhány piaci arus ellen, hogy textilárut csak a ha­tóságilag séért lehet tőlük vásárolni. A deteh.u­vek próbát tettek az egyik bepana­szolt vásári árusnál. S u s u 1 a Ká­rolyné piaci textilkereskedőnél a rend­őrség megbizottja két és fél merni poplin inganyagot vásárolt A poplin méteret Susudáné 38 pengőbe számítot­ta, az egész ingrevalóert tehát 95 pen­gőt követelj- Az üzlet létrejött, ekkor azután előleptek a detektívek és meg­állapítottak, hogy az eladott anyagba a hatósági rendelkezésnek megfelelően bele van szőve a lö pengő 63 füiéres fogyasztói ár. Susuiánét azonnal előállították a - renidőrsegre, ahol bevallotta, bogy az havonta öt-batezer pengőt, amikor árut özvegy Lippay Lajosné sze­egész Szegeden nein lehet kapni ma árul! — Dehogynem lehet — válaszolta a fiatalember — csak élelmesnek kell lenni. Hozok én akár százezer pengő értékű textilárut is, csak ér­teni kell a módját Faggatni kezdték, hogy kilő! szerzi be az árut, a fiatalember azonban nem nevezett meg egyel­jen kereskedőt sem, hanem egyre azt a merészt állítást hangoztatta, hogy ő minden kereskedőtől tud szerezni portékát. — Adjanak ide az urak százezer pengőt, egy órán belül attól a ke­reskedőtől hozok árut, akitől akar­ják! A detektívek szaván akarták fog­ni a zugügynököt, ezért próbakép­pen átadtak neki 10.000 pengőt, a bankjegyek sorozat- foíyószámail azonban pontosan feljegyezték. A detektívek elkísérték K/íting János üzlete elé és lesbeálltak, nehogy meglépjen a rábízott pénzzel, ötne­gyed óráig tartózkodott benn a fia­talember az üzletben és a detektí­vek már éppen gyanút fogtak, hogy talán valami hátsó kijáraton eltá­vozott, amikor egyszerre csak meg­jelent az ajtóban és diadalmasan mutatva a négy hatalmas csomag­ra, amit két üzleti alkalmazott ho­zott utána, bérkocsit hozatott és azon szállította be a portékát a rendőrségi el A detektívek közül kettő az árut kisérte, másik kettő pedig belépet. Ketting üzletébe és a náluk levő listán feltüntetett számú bankje­gyeket hiánytalanul megtalálták Ketting János kasszájában. E két­ségtelen bizonyíték alapján Kettin­get felszólították, hogy kövesse őket a rendőrségre. Itt azonnal megkezd­ték a kihallgatását, majd előállí­tották Ketting unokaíivérét, Be­reucz Árpádot is, aki a cég alkal­mazottjaként szerepelt, bár sexnmi­ftle szakmai képesítése nincs. Csak­namar kiduült, hogy Ketting Já­ros az árut egy budapesti nagyke­reskedőtől szerezte be é* Berencz geih piaci árustót szerezte meteren­lunt 27 pengőért Előállították Lippny­net is, aki viszont nővérét, ózvegy Márton Jánosné ing varrónőt fe­lölte meg beszerzési forráském. Mar­tonnét is kihailgattak, ekkor kiderült, hogy Madarász Mihály vadászulcai kereskedőtől vette az asszony az ing­anyagot Nyolcvan méter popiint adott el Madarász Mártonuénak 21ü0 pengő­ért. Mártonné az anyag egyrészét fel­dolgozta, 15 métert pedig átadott a nővérének azon az áron, ahogy azt ő szerezte, azaz 27 pengőért Madarász Mihályt is kihallgatták és ekkor meglepő dolgok derültek ki. Madarász bevallotta, hogy szeptember 9-én 6190 méter poplinanyagat vásá­rolt méterenkint 18 pengő 73 filléres hatósági áron, továbbá ugyanakkor 2175 méter más minőségű popiint is megengedett kiskereskedői haszonként 23.855 pengőt kereshetett volna, ü azonban ezzel nem elégedett meg, ha­nem több mint 10 pengővel drágította meg az anyag méterét. Szakértői megállapítás szeiiDt * Madarász áltat vásárolt áru teljes egészében belföldi popüuanyag, tehát úgynevezett »pontos áru«, amit csuk vásárlási könyvre szabadna a nagyke­reskedőnek kiszolgáltatnia. Szakértői becslés szerint az áiu, anut Madarász egy napou, egy tetei­ben vett meg, legalább 8000 pontnak felel meg, tehát egy kiskereskedő lóob­évi teljes anyagszükségletét vásaiotta: meg a vadászulcai szük kis üoltiielyi­ség tulajdonosa akkor amikr.u az ing­anyag beszerzése a kereskedők sza­mára a legnagyobb nehézségekbe üt­közik. A rendőrségen ennek a másik iáu­colási ügynek valamennyi szereplőjet őrizetbe vették és még a csütöitóz: nap folyamán átkísérték őket U ügyészségre. Az ügyészségén Mada­rász Mihályt, özvegy Lippay l a­josnét, özv. Márton Jánosnét és S u suta Károlynét előzetes leiartówa­tásba helyezték. A rendőri nyomozás a legnagyobb eréllyel folyik tovább és ennek ered­ményétől most már az egész fekete, textilfront felgöngyölítése és az áru­val való üzérkedés maradéktalan (el­számolása várható. „A rcvizlO flöuc egiiheforrotl Hcrczeg Ferenc nevével" Revíziós Ligában leleplezted a tubuáns iró szobrát Budapest, szeptember 23. A Ma­gyar Ke víz lós Liga bensőséges ün­nepséget rendezett országos elnöke: H e r t z e g Ferenc nyolcvanadik születésnapja alkalmából. L u­kács György méltatta, hogy Her­czeg Ferencnek klaszikus írói alko tasainái csak hazaszeretete és a magyar integritásba vetett hite na­gyobb; mindig ezért dolgozott és ennek érdekében hivta életre a.Ke­vizios Ligát is. Az ünnepség keretében ezután le­leplezték Herczeg Ferenc mellszob­rát, Kisialudy-íjirobi Zsigmond al­kotását Kenez Béla társelnök ün­nepi felavató beszédben méltalia Herczeg Ferenc örök magyar érde­meit Hangsúlyozta, hogy a nagy költőkben öltenek iegtokeletesebueu Ustet a nemzet eszmenyei, müvé­ss etük sugároz bitet, reményt és vigasztalást Leszögezte, bogy a revízió ügye elválaszthatatlanul egybeforrott Herczeg Ferenc nevé­vel és a magyar feltámadásért a Ligában folytatott munka, vala­mint az elért siker oroszlánrésze szintén az övé. Pusztán irói működésével élő tilalomfa volt a magyarságot üto törekvések ellen. A továbbiakban méltatta a Liga működését, maj i arról szólt, hogy az Isten kegyelme Kormányzó urunk személyéber. megadta az erős akaratú, bölcs ve­zér t, aki semmiből megszervests a hadsereget, jól megválasztott kor­mányférfiak közreműködésével megteremtette a konszolidációt es nemzetközi tekintélyt szerzett ha­zánknak. Megállapította ezután, hogy Her­czeg Ferenc irásai, beszédei szár­nyaló és lenyűgöző apológiái a ma­gyar igazságnak s megcáfolhatat­lan vádirata a trianoni bűnnek. Végül meleg szavakkal felavattál a Liga alapilójának és elnökének mellszobrát A távollevő Herczeg Ferencet táviratban üdvözölték az ünnepségről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom