Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-19 / 212. szám

Ibsenen ffiszercK cél) haliéi házaló hereshedőnól A szegedi rendi rsfö őrizetbe vette a guonus eredéin eiiszcreh tuiaidonosdt (A Délmagyarország munkatársá­tól) A napokban kél gyanús kül­sejű féfira figyelmeztették bizalmas uton a rendőrséget. A két ismeret­len nagyérlékü arany és ezüst ér­téktárgyakat, ékszereket ajánlott fel megvételre jobbmódu emberek­nek, dc ellátogatlak ékszerüzletekbe is, hogy ékszerészeknek adják cl az értékes arany és platina foglalatban mesterien kidolgozott brilliáns gyű­rűket. A rendőrség a bejelentés alapján megkezdte a nyomozást, amelynek szálai K es s 1 e r József 33 éves házaló kereskedőhöz vezet­tek. w » Kessler József szeptember '4-én (jött Szegedre a németországi Halié­itól, a hallei magyar konzulátuson kapott szabályszerű vízumot. Sze­geden a Szentháromság-utcában veit ki lakást, ide költözött felesé­géi cl és két kis gyermekével. Be­vallása szerint azért jött el Német­országból, bogy Temesváron lakó szüleit meglátogassa. Ez a vallo­más gyanút keltett a rendőrség nyomozó közegei előtt, mert éppúgy kérhetett volna vízumot egyenesen Temesvárra is, nem kellett volna előbb Szegedre jönnie és itt letele­a korzón sétált ujjain több brilliáns gyűrűvel. Megszólította egy ur, hogy nem adja-e el a gyűrűk vala­melyikét és mennyjért. Megegyez­tünk 8000 pengőben, amelyet egy óra múlva Kessler lakásán fizetett ki az ur az egyik gyűrűért. A rendőrség ezt a körülményt is gyanúsnak találta, hogy Kessler nem is tudta kinek adta el a gyű­rűt cs hogy megbízott egy teljesen idegen férfiben. Mivel az ékszerek AEG porszivógép, Duconta összeadógép, Roto sokszorosítógép kaphat* BRUCKNER ELENER SSSASr"*^ esetleg az őrizetbe vett Kessler Jó­zsef áll. Telefonált a rendőrség Pa­licsra is, mert mint a Délmagyar­ország közölte, a napokban ott tör­tént nagyobbarányu ékszerrablás. Az ékszerek azonban, amelyek Pa­licson eltűntek, nem egyeznek a Kesslernél talált ékszerekkel A rendőrség bűnügyi cszlálya elhatá­rozta, hogy érintkezésbe lép a bu­•Ks/ercK i • i* •'•>' • • eredetét Kessler kellőleg igazolni dapf ^apttanysaggal, amely vi­nem tudta, a rendőrség ékszereivel ^íklődik' * ^^ együtt őrizetbe vette a házaló ke-1 , ' . ,. .. reskedőt. nig ,neSr,yugtalo bizonyítékot nem talál a rendőtség az ék«ze­Szonibaton megérdeklődtek a l>u- rek eredetére vonatkozólag. Kessler dapesti főkapitányságtól, hogy Józsefet és az ékszereket őrize.ben nem-e történt valahol nagyobb ék- tartja, a házaló kereskedő csaladját! szerlopás, amelynek hátterében pedig megfigyelteti. • • IGY KEZDODOTT . . A négus felszólal a Népszövetség ülésén jen a Népszövetség előtt, mégha az az XIII. „ „ I inényét. E nyolc pont szerint csupán pedinie feleségével meg két fiával, gaadasági szempontból ismerte et Kihallgatása során Kessler elő- (Olaszország a német érdeke/ elsősé­gét a Dunavidéken és a balkánon lény, hogy a tengelyt megerősítették, de a két hatalom fenntartotta cselek­vési szabadságát. Bizonyos megálla­podások történtek az olasz és német hadsereg esetleges együttműködésére. Mussolini Gémiában tartolt beszé­dében azt mondta, hogy a római tár­gyalások ók nélkül keltenek nyugta­lanságot. Olaszország a maga hadi erejének és jogosult hatalmának megőr­zésén és ujabban elért eredményeinek biztosításán kívül csak defenziv célo­Az Evejiin" Standard nyolc pont- luraikodó" el is vesztette'trónját. A né ban közli HifTer római utjának ered- Igus két megbízottja már eiőtbb megje­adla, hogy Belgiumban született, de jelenleg nincs állampolgársága. Bejária Németországot, Svájcot, több időt töltött Hollandiában és most azért jött Magyarországra, hogy végre hosszú távollét után szülei közelében lehessen. A rend­őrség házkutatást tratott a Szent­háromság-utcai lakásban. A ház­kutatás meglepő eredménnyel járt. Kessler lakásán 164.000 pengő ér­tékű arany és ezüst ékszert, gyé­mánt és brilliáns gyűrűket találtak. 'Az ékszerek között vanak vándor cigányok által viselt nehéz ezüst ékszerek, igy például egy ezüst őv, amely 1 kiló és 9 deka sulyu. Talál tak az ékszerek között egy pár ezüst sarkantyút, amely fél kilót nyom Felfedeztek továbbá több ezüst pitykegombot, 9 drab ezüstből ké szült súlyos nyakláncol, arany pén­zekből, dollárból, orosz rubelből készült nyakláncokat és ezüst gyű­rűket, amelyekben mesterien csi­szolt brilliáns és gyémánt ékkövek vannak. Van a gyürük között egy, amelyet a rendőrségi ékszerészszak értője 15.000 pengőre becsült. Egyébként az ékszerek közölt egy­formán találhatók régi és modern kidolgozású darabok. Á házkutatás alkalmával találtak a nyomozó közegek Kessler József lakásán 9000 és néhány száz pengő készpénzt is. Mikor a rendőrség aziránt érdek­lődött Kesslertől, hogy az éksze­rekre hol lelt szert a íiázaló keres­kedő azt válaszolta, hogy azokat részben örökölte, részben pedig külföldi utazásai alatt szerezte és most azért akarta eladni, mert pénzre van szüksége. A rendőrség ekkor aziránt érdeklődött, hogy adott-e már el az ékszerekből vala­mit. — Eladtam egy gyüriit — vála­szolt — Kessler — 1200 pengőért és egy másik gyüriit 8000 pengőért. Arra már nem tudott, vagy nem akart feleletet adni, hogv kívpl Uö kat akar szolgálni. A francia sajtó Mussolini beszéde ntán is állítja, hogy a római találko­záson a két tengelyhatalom között olyan megegyezés történt, amely elis­meri Hitler terjeszkedését Közép- és Keleteurópában és biztosítja Olaszor­szágot földközitengeri és ujabb gyar­mati törekvései elérésében. Francia lapok szerint Olaszország és a Vatikán között már a'/kor meg­kezdődött a lelki konfliktus mikor Olaszországnak egyetlen szava sem volt á katolikus Ausztria eltüntetése és a katolikus papok bebörtönözése el­len. Olaszország a keresztény világ középpontja és ehhez képest kell min­dig viselkednie. A Popolo d'Itália !s súlyosan meg­támadta a pápát Ás azt irta, hogy amikor a pápa szembe fordult Olasz­oiszág törekvéseivel, ez ugy fest, bogy a pápa a bolsevizmus és a szabadkő­művesség játékszere. Mussolini kije­lentette, hogy nem azonositja magát a Popolo d'Italia cikkével. Hitler római látogatásával egvide­jüleg zajlott le a Népszövetség taná­csának íilése. Az ülésszak 1938 május 9-én kezdődött. Haíifax angol, Litvi­nov orosz és Bonnet francia • külfigy­minisztereken kivül a diplomaták egész serege lepte et Genfet. A sok nehéz probléma között szerepelt a napiren­den Abesszínia meghódításának elis­merése. Elismerés helyett azt a for­mulát találták ki, hogy' a Népszövet­ség feloldja a tagállamait ama köte­lezettség alól. hogy kész fellépni oly állammal szemben, amely egv másik államot erőszakkal megtámad. Már az első napon lecsapott a szenzációs hír, a trónjáról elűzött négus. a hontalan császár meg akar jelenni a Népszö­vetség előtt és fel is akar szólalni rr még nt'fP ' n't példa hogy rtv lent, mert hiszen nem lehetett tudni, hogy elismerik-e még Abessziniát szu veién államnak, amely, tagja a Nép­szövetségnek. A megbízottakat been­gedték az ülésre. Lityinov orosz kül ügy miniszter a négus szereplése mel­lett foglalt állást A francia és angol sajtó aggodalommal néz a négus sze­replése elé, mert attól fél, hogy nem­csak a francia—olasz tárgyalásokat borítja fel, hanem az angol—olasz megegyezést is. Mussolini nem fogja tűrni, hogy a négus, mint abesszin császár lépjen fel, holott most már Viktor Emánuel az abesszin császár. Hailé Szelasszié császár május 12-én meg is érkezett Londonból Genf­be. Érkezését rendkívüli érdeklődés előzte meg. A genfi pályaudvart nem­csak ujságirók és fotoriporterek, ha­nem a tömeg is nagy számmal lepte el. A császár közölte a Népszövetség elnökségével, hogy szqpiélyesen akar felszólalni. Ennélfogva asztalt jelöltek ki számára. Mély csend fogadta az ülésteremben a trónjaveszfett keleti uralkodót. Halifax angol külügyminiszter szó­lalt fel elsőnek: Anglia nem óhajt beleszólni a kényes ügybe. A tagállamokra tarto­zik, hogy elismerik-e az abesszin hó­dítást vagy sem? Anglia nem befolyá­solja a döntést és nem kiván vitázni, a »defacto« és »de jurec fogalmak fe­lett Ha vitára kerülne a sor, ngyi egyedül fegyverrel lehetne a kérdést elintézni. Nincs olyan politikus, aki) vállalná ezért népével szemben a fele­lősséget Utána a bukott császár kért scót Francia nyelven beszélt Azt fejteget­te, hogy a Népszövetség célja volt az, hogy egyetlen állam se alkalmazhas­son erőszakot másik állam ellen. A' különb hadi felkészültségű olasz se­reg iegyözte a kétségbeesetten védeke­ző etióp népet, de még mindig van­nak jelenté/eny területek, amiket a hóditóknak nem sikerült birtokba ven­ni. Jnditványozza: terjesszék Abesszí­nia ügyét a Népszövetség teljes ütése elé, hogy az döntsön sorsáról. A né­pek összességének kell vállalnia a ft­lelösséget a történelem előtt azel \ hogy olyan nemzet, amely mint nép­szövetségi tagállam, bízott társat szo: tidaritásában, az önkény áldozata le­het." A négus fellépésűnek azonban nem volt hatása, mert a Népszövetség tanácsa az angol álláspontra helyez­kedett - . I Az olasz lapok nagy felháborodás­sal irtak arról, hogy a Népszövetség megengedte a négus szereplését Churchill 1938 május 12-én Man­chesterben nagy külpolitikai beszédet mondott, amelybe felhívta Angliát, bogy a Népszövetséggel együtt védje meg a szabadságot és békét. A Nép­szövetséget újból fel kell épiteni és megrősiteni. Hívjunk fel másokat is — úgymond —, bogy a francia—angol szövetséghez csatlakozzanak. Angliát és Franciaország olyan erőt képvisel­nek, hogy aligha akad ország, amely kihívná és szembcszállna vele. Anglia és Franciaország szólítsa fel tömöré­lésre és fegyveres készenlétre azt a sok kis országot amelyeket a nemzeti szocializmus elnyeléssel fenyeget Az ilyen akció valamennyinek a pozíció­ját megerősitené és fokozná a kollek­tív biztonságot. Őrület lenne, ha ilyen nagy veszély idején akadályba útzöz­nék a nagy orosz néppel való szövet­kezés. Nem célja Németország, hanem a támadó bekerítése. Ha Németország háborút kezdene, ma senki sem tudj* megmondani, hogy Olaszország melyik Oldalra áll. • * Most pedig fordítsuk figyelmünket! ismét a csehszlovákiai eseménye/ tó­ié, mert ez foglalta le Európa érdek­lődését 1938 május—junius hónapjá­ban. Mellette más események, minf például a spanyolországi forradalom likvidálása, eltörpülnek. (Folytatjuk.) Sortüzet adott le egy vízhordó lányra egy ittas szentesi kereskedő (A Délmagyarország m«nkalársá-)LascK János oda is követte s ott lé tói) Varga István, Zeke István, folytatta a lövöldözést. Varga Fran­csonfródi lakosokat csütörtökön ciska segélvkiáltásaira ők a hely­csongrádi előállították az ottani rendőrségre Lasch János volt csongrádi, je­lenleg szentesi kereskedőt. Az ügye­letes rendőrtisztnek elmondották, hogy Lasch János a szentesi mű­úton, a Fekete-telep mellett ittas állapotban egy kilences Steyer­pisztollyal nagy lövöldözést vitt végbe. Varga Franciska 17 éves leányra adta le, A leány* a Holt­Tiszáról vizet hordott lakásukra s Lasch János ekkor támadt rá. A golyók szerencsére nem találtak s s Icánv he tudott menekülni a Cso­iötte az üzletet. Elmondotta, hutty,' államot a koronás uralkodó kéovisrt-- konaj'-utca 2. számú ház udvarára színre sietlek, rávetették magukat Lasch Jánosra, lefegyverezték, irtnjd előállították a rendőrségre. A rendőrség Lasch Jánost szán­dékos emberölés kísérlete és ma­gánlaksértés miatt letartóztatta és szombaton átadta a szegedi ügyész­ségnek. Mivel a lőfegyverrel elkövetett gyilkosság, vagy gyilkossági kísér­let jelenleg statáriális clárás alá esik, Lasch János felett lehetséges, hogy a rögtönitélő biróság fog ítél­kezni. Ebben az ügyben rövidesen dönt az ügyészség. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom