Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-19 / 212. szám

Uj eszmei és dramaturgiai szempontok érvényesülnek Áz ember tragédiája szezonnyitó felújításán Both Béla főrendező beszél a rendezés elgondolásairól (A Délmngyarország munkatársi-, tói) Még tiz nap és a szegedi színház függönye ismét szétnyílik. A szezon­nyitás közelsége már érezhető a szin­ház tájékán: a színpad átalakítási munkálatai gyorsított inamban foly* mak, a műhelyekben és a Deák Ferenc­ntcai bejárat előtti úttesten pedig egész nap a nyitó darab: Az ember tragédiája diszleteit készítik. Magát az előadást a társulat nyári állomás­helyén, Szolnokon készitik elő Both •Béla főrendező irányításával, néhány •nap múlva azonban a prózai társulat Szegedre érkezik és itt folytatja a pró­bákat a nagyszabásúnak tervezett megnyitóelőadásra. Kétségtelep, hogy nagy fába vágta fejszéjét az igazgatóság, amikor Az ember tragédiája felújítását határozta 1*1. Madách müve a Szabadtéri Játé­kok során összeforrott Szegeddel, a (Tragédia előadásának Szegeden ha­gyományai vannak, a közönségnek pedig különleges igényei a/, előadás­nál szemben. A IDóm-lér évről-évre vissaatérő előadásai minden alkalom­mal boztak valami ujat, ami jelentős lépéssel vitte előre Madács müvének tolmácsolását a tökéletesedés utján és olyan magasrendű Tragédia-kul­tuszt teremtettek, ami arra köte'ez, bogy az uj előadás, ha nem is tul­szárnyaíólag ,de megközelítőleg el­érje a dómtéri előadások szinvona ál Erqől beszélgettünk Both Béia fő­rendezővel, a szeptember 29-i feluji Tás előkészítőjével. — Jól tudom — mondotta a főren-' 'dező —, bogy Az ember tragédiája nagy színpadi múltjából Szeged vá­rosa jelentősen kivette a részét. A szinbázi előadásokon tul főképpen az országos jelentőségű szabadtéri elö­zdások jelenteltek nagy fejlődés', a (tragédia színpadra alkalmazásában. Amikor a Városi Szinház mos am sze­zonjának megnyitó előadásaként Ma­dách remekmüvét tűzte műsorra, va­lóban teljes joggal merült fel az ag­godalom: vájjon a nagy művész és anyagi felkészültséggel operáló sza­badtéri előadások után nem fog-e visszaesést jelenteni a mostani lei­Ujitás? — Magam csaknem minden nyáron megnéztem Szegeden a Tragédia s'ő­adását Ismerem annak sok formában való színpadra vitelét, magam is köz­reműködtem nem egy nerazetis«inbázi inszcenálásánáL Tudalábaa vagyok azoknak a követelményeknek, amelye­ket a Dóm-tér méretei támasztottak a rendezőkkel szemben és épp így is­merem azokat az intenciókat is, ame­Jyek a Németh Antal áltat Lamara­sziiipadra alkalmazott Tragédia elő­adást létrehozták. Mindezeknek tudatá­ban teljes nyugalommal készülök a megnyitó előadásra és a tradieiók tisztelete, elsősorban azonban, magá­nak a drámai költeménynek megérté­se és hü koinmentátásáa arra indít, hosy a felmerült aggodalmakat meg­nyugtassam, illetve eloszlassam. — Miben fog különbözni az sze­gedi Tragédia-előadás az eddigiektől kérdeztük a főrendezőt. — Az évadnyitó Tragédia-clőadá* ryokat jelenti, méginkább kitűnik azonban erinek a felfogásnak a helyt­állósága akkor, ba az egyes színek egymáshoz való viszonyát tekintetbe vesszük. A keretképeket (első, máso­TELEFUNKEN ÉS EKA gramafonos rádiók kaphatók: Bruckner Elemér dik, harmadik és tizenötödik kep-, ki- nóban van. Ha ugy fogom fel >Az em­draniaturgiai okokban kereste. A da- Fricsay Ferenc karnagy komponálja, rab tanulnianyozása közben arra jöt- Ez az uj kisérő muzsiaa nem óhajt tem rá, hogy alapjában nagyon egy- öncélú zene lenni. Az uj zene nem szerű módon lehet a drámaisagot ,akar a szavak helyére lépni és csu­m ind végig fenntartani. A titos a tein- pán olt jelentkezik, ahol arra a Ma­véve 11 álomkép van a darabban Ezek páronként tartoznak össze, az egy párisi képet kivéve. Az egyiptominak (a monarchikus elv) Athén az ellen­téte, Rómának a bizánci kép adja meg az eltenlétet, a prága első résznek a prágai második rész felel meg. A ber tragédiá«-ját, hogy az Ádám szem­pontjából a megszülető és az állan­dóan növekvő tndásvágy tragédiája, már adva is van az uj tempó. A tu­dásvágynak kell fokozatosan növe­kednie, a tudásvágynak kell egyre tü­relmetlenebbül jelentkeznie Ádám sza ivivi —1 i • londoni szabad verseny re nyilván a fa-jvaiban. Ha ez a türelmetlenség a mfi iansztcrbeli kollektív társadalmi rtnd jmásodik részében egyre lázasabban a felelet. Végül az űr-jelenet végletel i jelentkezik, ezzel együtt növekszik a arányaira az eszkimó-jelenet nagyon is szűk határai adják meg a választ. Ha ez a beosztást.elfogadható (s sze­rintem csak ez fogadható el), akkor a Páris-kép különös jelentősége (álom az álomban) abból is kiviláglik, bogy ennek a képnek nincs ellenképe. — Az öt-öt szinre tagolás szerint szünet Athén és a második prágai szín után lesz. Ennek a beosztásnak az elfogadása esetén szinte érthetet­lennek látszik, miért tartották a szü­neteket rendszerint Róma, Páris és London után? A magyarázat nagyon egyszerű. A hatásosság volt ennek az oka. amely a római kép végén a ke­reszt megjelenését, a párisi kép vé­gén guilotfine lehullását minél inkább ki akarta aknázni, a londoni kép vé gén pedig rendszerint a nagyobb át­diszités szükségessége 'kényszerítene a rendezőket szünet tartására. Meg­győződésem. hogy az uj beosztás .egv lépéssel közelebb fogja vinni a müvet a közönséghez, még hozzá a mü igaz! megismerésének az alapján. — Milyen lesz az előadás szinpa­da? — kérdeztük. — Az uj előadás második" lénye­ges alkotóeleme a sülnpadbeállifás, — mondotta a főrendező. Ez a beálliiás nem törekszik arra. hogy realisztikus vagy romanőkus történelmi képsoro­zattal bűvölje el a nézőt, de óvakodik attól is, hogv olyan tnlhaitott purita­nizmusba essék, amely végeredmér.v­ben idegen elvet kényszerít a darab­ra. A mostani beállítás ki fosja hang­súlyozni a keretképek" és az álomképek közti különbséget azzal, hogv az álomképeknél fekete bársony körfllg­gönyt alkalmas háttér gyanánt, a ke­ret-képnél pedig transzcendens jelle­gű elvont felületet állit a metafizikai és bibliai szereplök mögé. A beállítás alapját egv állandó emelvénv képezi, oivan tagolással, hogy az egves ké­peken belül mutatkozó dialektika 'ér­be'ileg is érezhető legyen rajta. Ma­gukat az egves képeket jellemző dísz­let elemek teszik változatossá. Ezek­nek elhelyezésében és megfestésében is érvényesül a költeménv dialektiká­ja, de ugvnnakkor az áiomszerüségef :s kifejezésre juttatja a megfestés, módja. Hozzá kell még tenni a deko­ráció körülírásához, hogv ugv a dísz­letek szinéhen, mint a világításban ér­vényesül a ma már általánosan elfo­gadott szinszimbolika. 1 A mfi eszmei lényegére vonatko­zólag mily.en felfogást érvénvesit és. drámaiság is és nem csökken a közön­ség érdeklődése sem. Elmondja még a főrendező, hogy uj kísérőzene is készül a darabhoz. dácbi-instrukció alapján okvetleuüi szükség van. — Milyen sikert vár a szinház a Tragédia felújításától? tesszük fel az utolsó Kérdést Both Bélának. — Szempontjaink és szándékaink tiszták a felújítással — mondja — és azt várjuk, bogy az előadás érdeké­hen történő kritika mellett helyet fog kapni a bizalommal teli érdeklődés is. Még csak annvit, bogy »Az ember tragédiája* szeptember 29-i felújítá­sán Ádámot Ladányi Ferenc, Lu­cifert Szegedi Szabó István. Évát Petur Hona iátsza ,DflME"-k8'aRSz?lonba Oszl modellek m e g é rkeztek yyl Kárász-utca 14. - Teleiont 4S-I+. TWdonos: Juhász Margit. Alakitások modellek után Bto&áta dCM vasat... igyekszik más íenni, mint az összes,egváltnlán tud-e érvénvesiteni az uj eddigiek. Alapelv: mindenekfelett r»- rendezés? — hangzott következő Kér­gaszkodni Madách drámai költemé­nyének szelleméhez. Hogy ehhez a célhoz közel jussak, először is az ob­, ligát két beosztást válfozta'-'arn meg. Ezúttal történik meg tudomásom sze­rint először, hogy »Az emb^r tragé­dia já*-nak mind a tizenöt szine sztn­padra kertit. Olyan lényeges ériéke é* alkotó eleme ennek a mün°k a kon­strukció, hogy azt figyelembe nem venni okvetlenül kisiklásokra ad al­kalmat. A képek uj beosztása a kö­vetkező lesz: három felvonás, mmd­egyikjjen öt-öt kép. Ez már igy első >pillanatra is s' legvalószínűbb ará­(A Délmagyarország munkatársá­tól) Borbála néni csaknem busz esz­tendeje görnyed a vasalóasztal fölé. Mint a hires Picasso-kép modellje, oly gondos arckifejezéssel végzi a va­salást. Picassoról persze mit se tud, de annál jobban ismeri a vasalás ké­nyes mesterségének minden csínját­bínját. A habkönnyű lavable-fehérne­mü fodrai mint valami művész keze alatt kialakulnak és bájossá, sziute festőivé teszik a legasszonyibb ruha­darabot . Borbála néni 58 éves, de sajnos, többnek látszik. Vékonvtestü kis öreg­asszony, arca csupa ránc, de szemé­ből jóságos derű árad, ahogy mester­ségéről mesél: Nagyon szeretek vasalni — mond­ja, miközben a gázvasalót visszateszi a lángra —, legjobban a szép női fe­hérneműket Nagy öröm ám, amikor a jó meleg vasaló alatt kisimulnak a ráncok és a fehérnemű ismét olyan lesz. mintha most hozták volna haza az üzletből... Persze érteni kell ah­hoz, hogv a vasaló éppen olyan le­gyen, ami nem árthat, csak használhat a mosott ruhánaki Milyen vasalóval vasal legszíve­sebben? Gázvasalóval. Az melegszik" a legalkalmatosabban, szép lassan és nem tüzesre. A szenes vasaló se rossz, de bizony attól mindig megfájdul a fejem. Villannyal meg nagyon ritka helyen vasaltatnak, mert az drága. Pedig a villanynak aztán igazán nincs szaga A földmunkától a vas aló asztalig ... Amíg a lepedőket hajtogatja, elme­séli mnrkás élete történetét. Földmű vps szülök gyermeke s lánykorában földmunkát végzett odahaza. Batto­nyán. Jóravaló inarosemherhez ment férjhez, asztaloshoz s akkor kprült Szegdre. F.gvmás után iöttek a srycre­kek és sok szájnak kellett kenvér. Ek­kor kezdett mosni, meg vasalni. Az uram is ahbnha<Tvta a mes­terségét és beállt egv gvárba kocsis­nak. Tizenöt éven keresztül volt a evárbnn. én meg mostam és vasaltam Volt is egv kis házunk Somon-vitele­pen. de eladlnk. mert a gverekek fel­nőttek két lánvnm. meg két fiam vart —. kellett nekik a nénz a kiháza­sításra. kivéve a legkisebb' fiamat, aki még otthon van. Három gverekemet szépen kíhá7así'ottam s mindegvik hangzott ctésünk": — Aggodalom még mindig állhat fenn. Vájjon 15 szín lejátszása esetén, akármilyen ügvesen ís vannak azok széttagolva, akármilyen ötletesen ké­szítik is el a diszlcteket. tud-e n ren dezés olyan uj szempont szerint el­járni. amely az érdeklődést mindvégig fönn tudja tartani anélkül, hogv olesó fogásokat venne igénvhe? Remélem, hogv tud. Az eddigi általam ismert icglöhb előadás hiháia az volt. hogv a mfi második része fokozatosan ve­szített drámiisáffából. Ennek oká' a Tragédia legtöbb színpadra vivójeivett magának egy kis házhelyet,.A Ifo nyaim kelengyéjére meg kölcsönt kap­tam az uram igazgatójától, a jó Isten áldja meg értei Félév múlva kezdték csak levonni az uram fizetéséből s olyan kicsi részletekben. Igazán dó­ré*. jó ember volt az igazgató úr... Elmondja, hogy a gyerekeit isko­láztatta, mindegyik járt négy közép­iskolát. Az idősebb fiú asztalosmester, mint az apja, a kisebbik most szaba­dul fel, mint szobafestő és mázoló. Közben a zsebkendők vasalására kerül sor s Borbála néni elmosolyo­diK, ahogy mondja: — Tetszik tudni, csak a zsebkendő­ket nem szeretem vasalni. Pedig olyan könnyű ,nincs benne semmi bo­szorkányság, csak végig kell simítani és ráhajtogatni s kész. De talán éppen ezért nem szeietem, mert olyan igen egyszerű... — Mosni szokott-e még? — Már évek óta nem engednek mosni a gyerekek. Azt mondják, meg­fázom télen a hideg padláson, meg a túlineleg mosókonyhában. Nem ne­kem való az már... l'cdig én sajna­lom, hogy emiatt sok házamat fel uet­lelt adni. Mert rendszerint az mos, aki vasal is. Csax olyan helyekre já­rok, ahol ketten vasalunk, a mosónő, meg én. Persze a babrásabb dolgokat, a férfiingeket én vasatom mindig! Olyan büszkén mondja, inintha a férfiingek vasalása fölérne valami pá­lyadíjjal! — Bizony, a férfiingeket szépen kivasalni nem gyerekjáték! Aztán a legtöbb férfi igen kényes arra, hogy az ing elején a. legktseb hajlós se es­sék! Persze, a nagyságos asszonyt szekírozzák aztán, ha nem rendes az ing vasalása... Vágyálma: egy kis hát... Amikor a zsebkendők is elkészül­tei, ismét rátérünk Borbála néni élet­körülményeire: A kisebbik lányomnál lakunk — meséli —, a legkisebb fiamnak is van házhelye, de ö még nem tudott rá építtetni s mi se.. Amit gyűjthettünk volna, ráment a lányaim kelengyéjé­re. Azt szeretnénk, hogv egy kis házat építhessünk a kisebbik fiam telkére és ott magunk lehessünk öreg napja­inkra ... _ Amig a kisebbik fiú meg nen? nősül, — vetjük közbe. Hát az még eltart valameddig. _ Unokák ? Hai.uu. araujü* kis jószág, ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom