Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-19 / 212. szám

\ Hungária-Kávéház I akülföldiVróíhazatért ZSI03 EíllÍS hangversenyez Me ? szigorítják a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot (A Délmagyarország munkatársáról) A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen dr. Széchenyi István országmozgósitási kormánybiztos szóvá tette, hogy gyanúja szerint a házasság előtti kölelcző orvosi vizsgálatok egyesek kijátszók és tiszti főorvosi hivatal megkerülésével, környékbeli hatósági orvosoktól szereznek egyes házasulandók olyan orvosi bizonyítványt, amelynek alapján azután az anyakönyvi hivatalban a házasságot megkötik. Dr. Széchenyi István ismertetett egy konkrét esetet, amikor a szegedi tiszti főorvosi hivatal a házasulandók egyikéről megállapította, hogy súlyos fertőző betegségben szenved és minthogy ez a házasságot gátló ok, a tisztifő orvos megtagadta a házassághoz szükséges orvosi igazolás kiadását. A házasságot a kormánybiztos biztos értesülése szerint utóbb mégis megkötötték, mert az elulasitott fél az, egyik környékbeli község orvosánál! jelentkezett kezelésre, amelynek végtörténele után sikerült a szegedi tiszti főorvosi hivatal megkerülésével olyan orvosi bizonyítványt produkálnia, amely betegségéből kigyógyultnak jelentve ki a házasulandót, a házasság megkötése ellen nem emelt kifogást A házasságkötés meg is történt A felszólaló közölte azt a gyanúját, hogy alighanem ez nem az egyetlen ilyen eset Vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos a bejeintés alapján azonnal a legszélesebbkörü vizsgálatot indította és megállapította, hogy nem a tiszti főorvosi hivatalban, sem pedig az anyakönyvvezetőségen semmiféle kötelességmulasztás nem történt Amióta a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat rendszere életbelépett az összes illetékes szervek a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járnak el. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a szegedi orvosi kamara területén egyetlen gyakorló orvos sem követett el az orvosi etikába ütköző cselekményt. az azonban megtörténhet, hogy valakinek a jóhiszeműségével Visszaéltek. A szegedi anyakönywezelőség egyébként a jövőben még fokozottab mértékben fo"ja gyakorolni a házasulandók egészségi állapotának ellenőrzését cs erre vonatkozólag kizárólag csak a szegedi tiszti főorvosi hivatal által kiadott hatósági orvosi bizonyítványt fogja elfogadni* Csuka János: Kossuth a szerb Vajdaságról Hallgassuk meg Kossuth jóslásait.ien harcolni fog a magyar, mig égy a jövőre nezve es ismerjük meg at- él. • ® ®J uunszövetségi alkotmánytervezetet is. Délmagyarország . il i i f OVOT EPIT1 Ugy látta, hogy a konfedniáció as (Kietlen alkalmas mód a szláv fajok nemzeti sajátosságainak megőrzésere, utalva arra, hogy különben a lengyel, cseh, szerb, horvát népfaj lassan elveszti saját nemzetiségét. Ilogy mennyire világosán látott etbbcn a nemzetiségi bábelben Kossuth, eléggé bizonyítja a szerb—horvát viszony elmérgesedése az elmúlt huszonöt éviién. Az államszövetség ugyanugy biztosította volna a magyarországi szerbek, szlovákok, románok, mint a szlavóniai és a moldvai magyarok fennmaradását, megóvta őket a beolvadás veszélyétői. Az államszövetségi szervezet kereteit is megjelölte, elképzelése szerint az államban résztvevő nemzetek együttesen védekeztek volna a külső ellenség ellen. Közös kormányuk Magyarországon székel, dc nem a magyar kormány székhelyén. Kossuth az államszövetségen belül a megyéknek és községeknek teljes szabadságot akart biztosítani. A közigazgatás megyére oszlik s a megyéket ugy gondolta felosztani, hogy mindenek felelt a nemzetiségekre kéli ügyelni, ugy, hogy a lehetőség szerint egynyelvű nép legyen egy megyében össxefogvo Véleménye szerint egyetlen megoldása a nemzetiségi kérdésnek et lett volna, hiszen minden község maga szabadon intézi ügyelt. Az államszövetség tehát a községek és megyék autonó miájára van épitve. A többség határoz, hogy a község és megye ügyei milyen nyelven vitassanak meg, de a közésgj tanácskozásokon mindenki saját nyelvét használhatja, sőt panaszt is emelhet anyanyelvén. Hasonlóképpen a megye maga állapítja meg n megyei közigazgatás nyelvét, de ott ls ilyen módon állapítanák meg. Az ország kormánya ugy a megyékből, mint a községektől és at egyénektől bármilyen nyelven irott felterjesztéseket elfogad, bár hivatalos nyelve magyar, de rendelkezéseit a tőrvénvhatóságok által elfogadott nyelveken adja kt. A népmüvelés tekintetében ugyanez az elv jutott volna kifejezésre az iskolák oktatási nyelve Is. amelv a község hivatalos nyelve. A kisebbség viszont a maga erejéből anyanvelvil Iskolát állíthat. A megvékben levő felsőiskolák oktatási nyelve ugyancsak a megye hivatalos nyelve, biztosítva egyben a1 kisebbségek külön anyanvel vü oktatását Több megye együttesen létesíthet egyetemet, vagy felső Iskolát s a vallásfelekezetek számára egyenlő jogokat helyezett a szervezet kilátásba. A kossuthi federacíós elképzeléseknek ez a nyers vázlata s a kormányzó nem mulasztja el az alkalmat külön bangsiilvoz.nl. hogy .nem pusztán ajkam pengeti a népek testvéri esséffének eszméjét*. Telekinek küldött levele a kővetkező következtetésekkel záródik : — Látni fogod, hogv én a magvar nyelv számára csak annvit tartottam fél. amennyit valamelv nyelv számára, akármelyik legyen az, mindenesetre fel kell tartanunk. Aki ezt nem akarná a magyarnak mecengednl. abban én nemzetem írvilkosáf tekinteném, ba magvar. ha nedig idegen azt mondom neki: Hazugság ájkadon, a testvériség essmó-: i fí. <5© fiwii testvér lenni, hanem ma[gyar felett uralkodni akarsz t ei elKossuth ebben sem tévedett, 1018ban ezt az uralmat akarta Trianon az elszakított magyarság felett biztosítani, de ez ellen a magyarság valóban minden erejével szembeszállott HL Kossuth Tőrökországi tsrtótfoófese alatt élénken figyelte a szerb Vajda* ság fenntartására Irányuló erfcfesritA seket és a románoknak Erdélyre vonatkozó vágyait. Alkotmánytervezetet', is készített, hogy miként gondolja M nemzetiségi viszályt, amely 1848-ban oly szerencsétlen befolyással volt a szabadságharc mozgalmaira, kiegyenlíteni. Magyarország alkotmányát • nemzetiségi kérdés rendezése érdekében akarta módosítani. Ebben síkra* száll a központosítás eszméje ellen, mert ez ellenkezik a politikai szabadsággal • a magyarság jövendőiét nem a hatalomban, hanem a szabadságban ktresi Magyarország jövendő államszerkeze- cselekszenek. tét az önkormányzatra alapítja azl — Egyesülni fognak1, egyéni jogos messzemenő biztositásá-| — Tehát azok az egv, vagy más val, a gondolat, a sajtó és gyülekezési nemzetiségekhez tartozó honpolgárok szabadság megteremtésével. A nemzetiségek jogainak biztosítására pedig alkotmánytervezetében ajánlja: — Az állam teritoriumának felosztása nyelvük szerint gyakorlatilag tehetetlen, mert keverve laknak más fajónkal s igy a többi polgárok jogainak s biztonságának sérelme nélkül. Nyelvegvség még nem képez nemzetegységet s nyelvkülönbséget, a nyelvkülönbség nem akadályoz nemzetegységet. — Mit fognak tehát tenni az államnak nemzett egyetemét képező többnyelvű lakósal nemzetiségi érdekük biztosítására és kifejlesztésére? — Azt fogják tenni, amit vallási érdekeik biztosítására és fejlesztésére nemzetiségi érdekeik előmozdítása get társaságba állanak, községenként képviselet utján kerület egyleteket képeznek s a kerületek egy kőz Nemzeti Egyletbe ösaszeforrasztandók — adnak magánnak oly szerkezetet, amit nekik tetszik — választanak nemzeti főnököt* cimezendik őt vajdának, hospodárnat, amint tetszik — Igy lehet, így kell a nemzetiségi érdekeket biztosítani an egyéni jogok körében társadalmilag. Hosszasan kitér a tervezet a község nyelvhasználati jogaira, valamint a honvédelemre, megteremtve a valóságos demokráciát, amelyben a nép hozza a törvényedet s a nép egyben árnak a végrehajtója "i. A megyék nyelvét közgyűlése állapítja meg s mindenki saját nyelvén emelhet panaszt a bíróságoknál épp ugy, mint a megyéknél. A megyék szabadágának biztosításával a szabadság oszlopai lesznék. fejlesztik a kőzszellemet s a nemzetiségi kérdések klvá— Szembetűnő tehát, bogy itt, ahol romén, szerb, német, magyar, tót. bolgár, zsidó, cigány, ruthén, borvát s görög lasik vegyesen, a nemjftti Igé nyeket csak oly alkotmányos szervezet által lehet kielégíteni, minőt fennebb javaslok — s amely az egyéni sérthetetlen jogok fejezete alatt biztosítja a nalmainak ls eleget tehetnek. A továbbiakban a törvényhozás szerbeknek nemzetiségük társas egy(kétkamarás) a végrehajtó hatalom ségét, vojvoda-választást. egyházuk munka- és jogkörét körvonalazza a Ja- | független kormányzatát, főpapjuk szavaslat s a fegyveres erő tekintetében bad választását s annak tetszésük sze* a svájci rendszer meghonosítását rint .patriarcha* cimmel felruházását, — mint szinte biztosítja nyelvüknek « községi s megyei közigazgatás köréajánlja. Megint megismétli Kossuth Telekihez Intézett leveleinek Állításait: az önkormányzat elvén kivül nincsen szabadság. Nem keresett uj tanokat, csupán a forradalom tanulságait Józanul és higgadtan mérlegelte. — Azt hiszem ezen eszmének van jövendője — olvassuk Kossuth fejtegetéseit —, mert csak azáltal lehet a kisebb nemzetek függetlenségét egy részről elnyelés, másrészről a nagyobb nemzetek túlsúlya ellen blztositani. S ha végig nézem azon nemzetisége/et, melyek hazánkkal több oldalon határosak « ha számot adok magamnak jövendőjükről, nem lehet azon meggyőződésre nem Jönnöm, hogy ezen eszmének a Német Alföldön alól! — Duna-mentében s attól Jobbra, balra van jövendője. AÍljon még Itt véleménye a nemzetiségi. illetve a szerb kérdés megoldásáról. • — Ami szerb atyánkfiait illeti, ők vegyesen laknak másajku polgártársaikkal, — valamint én nem kívántam, bogy a magyar, vagy akármi más nemzetiség felettők felsőséget gyako roljon. ugy hasonlóan felteszem méltányosságukról, hogy ff* sem kívánnak másnyelvü polgártársaik felett felsfihbséget gyakorolni. Maga az 1850diki hivatalos felvétel szerint is a Szerb-vajdaság és Temesi-bánságban l,«Ö.büű tikos közül csak 384000 szert* van ~ kevéssel több 42 egé&Bíekó^p* negyed részénél. ben szabad használatát, sőt az országgyűlésen is azon nveíven szóihatást, biztosit végre számukra minden tekintetben egyenlő jogot és szabadságot. — íme megmutattam mennyire kf« vánom. hogv nemzetiségi viszályok kl* egyenlittessenek, — s egybe-forrva alkossunk újra egy szabad hazát mindnyájunk számára nyelv-, faj- és valláskülönbség nélkül. _ Eleget szenvedtünk mindnyájan a nemzetiségi szenvedelmek miatt, ml magyarok elnvomatva, TI többiek mcgesalatva és velünk együtt elnyomatva. Szabadságvesztett áldozatok minynyájan. • A második világháború vérRőriM ötödik esztendejében, amikor a trianoni tanulságok ellenére ujabb .európai átrendezésről, érkeznek Javaslatok « tervek, aligha találhatunk Kossuth konfederációs elképzeléseinél tanulságosabb és korszerűbb olvasmánvt bútor fényezett és festett hélősiobák, obi* löki s«lne« kombinált és konyhabútorok elsőrendű minőségben, olcsó iroo. Nagv raktár. B t Oif CSeWtorüxlát Jábor-utca Is, ut adóhivatal »*11«V