Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-13 / 182. szám

Román lap fe'tünő cikke a háborúról Bukarest, augusztus 12. rÁ román fezi helyzet felé fordul. A sajtó sajtó érdeklődése főként a nemzet­hangjai ezzel a kérdéssel kapcso­lóiban nem szokott nyugalmat és tartózkodást mutatja. Az augusztus 11-én megjelenő késő délutáni és esti lapok majdnem kivétel nélkül ennek a kérdésnek szentelik első oldalaikat. 'A Porunea Vremii »A háború po­litikai megoldása* cim alatt a kö­vetkezőket irja: Teljes és radikális győzelem már nem lehetséges A haditermelés technikája a teljesség oly fokát ér­te el, amely további termeléseket r.em enged. Az egymással szemben­ViPó felek egymást őrlik fel anél­kül, hogy bármelyik is döntést tud­na kicsikarni, a kocka már el is DŐLT... Szeptember 1-én lesz negyedik évfordulója annak, hogy a háború kitört. A béke, amelyet oly sokan nly forrón várnak, de amelytől oly sekan félnek, már holnap bekövet­kezhetik, de lehet, hogy tul későn «:kezik. Az okosan, tiszta fejjel (gondolkozók ma már semmit sem látnak. Tegyük fel azt, hogy Olasz­ciszág megfelelő feltételeket kap és kapitulál. Ezen csak Oroszország ryer, mert megjelenhet a meleg h ngereken és veszélyeztetheti a Földközi-tengeren Anglia uralmát. Mi minden abszurd, mert a hadi­fcéiok konfuzusnk és minden mes­terséges. Ma már csak két diplo­mácia áll állomáshelyén: a Vati­kán és Japán. rAz előbbi mindenütt Ijelen van, az utóbbi Moszkvában. 'Jósolni azonban nem tudunk, mert ira már semmi sem normális, de tni már nem láthatjuk, mi forr a boszorkánykonyhán. A mi részünk­ről ezt senki sem oldhatja meg. De tudjuk", hogy a háborús időket meglepetések jellemzik. 'Az erkölcs jogiság ma már kikapcsolódtak. fA mai időkben politikai intelli­genciára van szükségünk, de olyan­ra. amely cinikus és percerzen in­telligens. Csak ilyen módon az el­vek kikapcsolása mellett tanulható meg a háború és béke formulája: ma nagy és láthatatlan hidakat vernek a mai szakadékokon keresz­tül a holnapi megoldások partjai felé. Biztos, hogy rendkívül vak­n'jerőség kell, sok eredmény fog tör­ténni, csak azt nem tudjuk, ki lé­pi át először a Rubikont. A háború k&lonai fázisaiban van. De akiknek bátorsága van ahhoz, hogy a dol­gok mélyére nézzen, láthatja, hogy a döntő politikai és diplomáciai fá­ZJS beállott. A világot ujabb és ha­talmas szenzációk fogják megren­díteni. A Capital »Németország és Orosz­oiszág* cim alatt azt irja, hogy az előbbi elönti az európai kultúrát, az utóbbi azonban az ázsiai anar­chiát jelenti, majd a következők­ben folytatja: Sajnos Európában még vannak államok, amelyek kereszbetett kéz­zel várják, hogy Németország őket megmenti. Fájdalmas színjáték ez, amelynek igen rossz vége lehet. Ma a tizenkettedik órát éljük és ha ez is elmúlik, akkor már késő lesz. Háborús megemlékezés alatt a kö­ve Ikező mondatokat közli •Gondo­latmenet* felírás alatt: A hivatalos jelentések arról szá­réinak be, hogy a véres keleti harcokkal egyidejűleg élénk diplo­máciai tevékenység indult meg. Eu­rópa államai tudják, milyen sors vár reájuk az ellenséges győzelem eL-etén, miért nem állanak tehát an­nak a hatalomnak az oldalára, amely a bolsevista sárkány ellen küzd. A szabadság eszméjét isme­rő államférfiaknak a Szentatya programját azonnal támogatni kell, hogy az emberiség a katolikus egy­ház szellemétől támogatva a barbár gyilkosságtól megmeneküljön. Az emberiség a történelemnek nngy válaszútján áll... Az Actiume hasonló hangnemben ir. Cikkének megjelenésében Tö­rökország felé fordul, kiemeli azt az ellenállást, amelyet nemcsak Ro­mánia, hanem Törökország is min­denkor tanúsított az orosz hatalom törekvéseivel szemben. A svájci sajtá válasza az Observer cikkére Bern, augusztus 12. 'A londoni Observer legutóbbi cikke, amelyben azt követelte, hogy a szövetségesek »s» viharral vitorlázzanak* és ra­gadják magukhoz a vezetést az eset­leges »európai forradalomban*, a svájci sajtóban nagy visszhangot keltett. 'A Vatcrland cimü luzerni kato­likus lap a következőket irja: — Angol körök jelenleg veszélyes játékot űznek. A jelenlegi katonai fölény pillanatában elejtik egyéb­ként hagyományos hidegvérüket és óvatos állambölcsesséaüket. Gyor­tSeivnrost Hoz Pénteken és a következő napo­kon a nagyszabású milliós magyar •ilágfilm : A varieté csillagai Egy Variete szinkáprázatos élete, szerelem, féltékenység, játék a ba­lálallal. A legpompásabb muzsi­kával. Szereplők: PAGER, BORDY BELLA, JÁVOR SZELET ZKY, MALY GERÖ VASZARY PIROSKA, SIMOR, ER­ZSL PETHES SÁNDOR, L'FA HÍRADÓ! 4,6,8. tsnT, hanem csupán IekűzcíeriT. A Thurgauer Zeitung azt vála­szolja az Observer cikkére, hogy egy európai forradalom kétségtele­nül csak a kommunistáknak hasz­nálna, akik a forradalom iskolájá­ból kerültek ki és a legszélsősége­sebb ellenségei az eddigi hatalma­soknak és ezzel a legjobban kiván­ják a felfordulást. Ezenfelül pedig a szov jetbirodalom is mögöttük áll­na. mint védőhatalom. Európa bilsevizálása olyan vesze­DEÜMSGYARORSZAG * PÉNTEK, 1943 augusztus 13. ** delem, amelynek méreteiről a lon­doni konzervatív Observernek talán nincs helyes elképzelése. Túlságosan optimisztikusan hangzik, ha ez a kp azt a véleményt vallja, hogv az angol kormánynak sikerülne a? európai forradalom vezetését magá­hoz ragadnia és azt saját konstruk­tív eszméivel befolyásolnia. (MTI) Nyolcszázezer svéd asszony várja munkára való behívóját Stockholm, augusztus 12. Svédor-sági munkára és az idén ennél is na szágban még nincsen mozgósótás, de a magas kultúrájú, jól szervező és jól szervezhető svédek gondosan ké­szülnek azokra az eshetőségekre, ame­lyeket számukra a történelem tarto­gat. Hogy az esetleges általános moz­gósítás az üzemekben, a háztartások­ban és az őstermelésben zavart ne okozzon, a svédek már évekkel ez­előtt, még 1939-ben "közős bizottságot alakítottak 26 vezető asszony-egyesü­letükből és ez a közös bizóttság 800.000 svéd nőt írt össze, gondosan feldolgozva ezek végzettségének, fizi­kai és szellemi egyéniségének adata­it abból a szempontból, hogy közülük ki milyen munkára volna szükség ese­tén alkalmas. De nem maradtak meg csak az összeírás mellett, hanem egy­felől a gyakorlat kedvéért, másfelől pedig, mert a munkaerőkre a belföl­di termelésnek mindig több ágában egyre nagyobb szükség van, az asz­szonyokat tervszerűen gyakoroltatják a különböző munkákban. A mult nyá­ron példánl körülbelül 30.000 asszony és leány ment a városból mezőgazda­gyobb számot várnak. Sok asszonj­dolgoztk a tőzeg kitermelésénél is, mert a szénbevitel hiánya miatt erre most nagyobb szükség van, mint bár­mikor. A mezőgazdasági munkablokk nyilvántartásaiban pedig 40.000 falu­si asszony szerepel, készen arra. bogv állalános mozgósítás esetén a férfiak munkáját átvegye. Ezeknek a svéd munkáscsoportoknak vezetői mellett a kormány rendelkezésére, mindig legalább egy női helyettes is dolg'v zik, akinek feladata a sajátos női munkaerő ügyeinek intézése. A nőkre nagv szükség van az ipa­ri termelésben is. Miután férfi mun­kaerők nagv mértékben hiányoznak, az ipar körében olyan kapósak a nők, hogy sokszor még a szaktanfolyamok elvégzését sem engedik meg nekik, hanem inkább a gyakorlatban képzik ki őket. Svédország asszonyai ma már o'van férfias hivatásokban dolgoz­nak. mint a génépítés, vasmüvek, re­pülőgépipar, fűrészek, bányászat é» sok egyéb. „Mi magyarok egy évszázados vita lezárását szeretnénk látni" san be akarják fejezni a háborút és e célból uj szövetségest keresnek: a káoszt. Ezek a dolgok gondolko­dásra késztetnek. A lap a továbbiakban rámutat a'ra, hogy ha Németországban •for­radalom törne ki«, azt nem angol éi leiemben és nem angol vezetés afatt valósítanák meg. 'Anglia megindítaná a forradal­mat, de sohasem irányithatná. Ha versenyre kerülne a sor. Churchill és Sztálin között egy »német for­radalom vezetéséért*, akkor « egé­szen bizonyosan nem Churchill nyerné meg a versenyt, hanem Sztálin és az sokkal inkább orosz, minisem angol forradalom lenne. Mindenekelőtt totális forradalom lenne ez, amelyet nem lehet iránvi­Korzóban Ma 4—6 és 8-kor Az ellenállhatatlanul mulatságos filmburleszkl t órés kacagást Latabár Tolnay Klári és Szilassyval Szerencsés ftfitas Debrecen, augusztus 12. A deb­receni nyári egyetem keretéhen ren­dezett Balkán-hét megnyitó elő­adását dr. B a 11 a Pál miniszter­elnökségi osztályfőnök tartotta a magyar—szerb politikai kapcsolatok alakulásáról a honfoglalástól nap­jainkig, még pedig mind külpoliti­kai, mind belső nemzetiségi vonat­kozásban. A magyar—szerb viszony az Árpádok idején igen kedvezően alakult. A török hódoltság után a török elől menekülő szerbeknek Ma­gyarországra történt beköltözése következtében a Délvidék etnográ­fuma, amely a középkorban telje­sen magyar volt, részben a ma­gyarság kipusztulása folytán a XVII. század végétől lényegesen megvál­tozott. A betelepített szerbek az I. Lipóttól kapót csak átmeneti jel­legű kiváltságaik alapján a kiegye­zés utáni időkig állandóan olyan kívülről is fűtött külön területi és jogi követelésekkel állottak elő, ame­!vck nem voltak összeegyeztethe­tők a magyar államegység gondola­tával és amely a két nép közötti vi­szonyt nemcsak belső vonatkozás­ban nem engedték nyugvópontra jutni, de külpolitikai vonalon is akadályul szolgáltak egy megértő baráti kapcsolat ujrafelvételének. Magyarország és a függetlenségét a mult század eleje óta fokozatosan vfoszanyert Szerbia között enyhü­lés állott be a szerb—-magyar kap­csolatok terén. Ez a nyugalmi ál­lapot azonban nem sokáig tartott, mert a balkáni háború után a Ka­rr.rchia elltni gyűlöletet és ez az ut Szarajevón keresztül világháborún át Trianonhoz vezetett. A Délvidék elszakítása és a Jugoszláviához csa­tolt félmilliónyi magyarság nehéz helyzete súlyos akadálya volt a két rép közeledésének. Az 1939-ben a r^mzetközi helyzet gyökeres meg­változása folytán megjavultak a vi­szonyok, a két állam közötti baráti szerződés megkötéséhez vezetett, de ezt rövidesen követte a Simovics­puccs, amely végső kihatásaiban Jugoszlávia összeomlásához vezetett, amely fordulattal mi magyarok egy évszázados vitának lezárását sze­retnénk látni, amely vitában nű vcltunk a megtámadott fél. Az előadó azzal fejezte be előadá­sét, hogy a területi viták kikapcso­lása esetén a bét nép között fenn­álló érdekközösség és egymásra­utaltság ismét a zavartalan együtt­működéshez vezethet, amely an­nakidején a magyar és a szerb nép évszázados együttműködését biztosi­tóttá és amely mindkét népnek csak előnyére szolgál. (MTI) Sz«ciienvs Moz« ragyorgyevicsek szították Mo­Ma 4, 6, 8 órakor KARÁDY KATALIN TJRAY TIVADAR NAGY ISTVÁN ragyogó alakításával EGY SZÍV MEGÁLL Izzó szenvedélyek drámai harca. Ezenkívül: A LEGÚJABB T7FA HÍRADÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom