Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-10 / 179. szám

• DELMAGYAROPSZAG ^ KEDD. 1913 nucns/fue 10 re, Palezmot, Messinát és Nápo'.vt Iieve6 légitámadás érte. — Nagyszó mú angolszász bombázógép nappali tá­madást in(ézc|t Páris ellen. Kár és az áldozatok száma igen nagy volt. 16. Szófiában befejeződtek a ma­gyar—bolgár kereskedelmi tárgyalá­sok, amelynek eredményeképpen az 1943—44. gazdasági évben a két or­szág árú forgalmában megállapított kontingensek kb. 50 százalékkal lel­lek felemelve. — Szicíliában az an­golszászok eddig az Agrigenlo és Catania közötti területet foglalták el, Nápolyt és Gémiát heves légitámadá­sok érték. , 10. Roosewelt és Chnrchill üzenetet intézett az olasz néphez. amelyben felszólítják az olaszokat, hogy tegyék le a fegyvert és rázzák le Mussoiinival együtt a fasiszta rend­szert, amely Németország érdekében háborúba sodorta Olaszországot. Az üzenetet röplapok formájában az an­golszász repülőgépek dobták le. IS. Szicíliában Agrigento városát kiürítették a tengelycsapatok. J9. Hitler német vezér és kancel­• Ar és Mussolini olasz miniszterelnök egy felsőolaszországi városkában ta­lálkoztak és katonai kérdéseke* be­széllek meg. Többszáz amerikai repü­lőgép Rómát bombázta. A támadásnak 717 halott és 1599 súlyosan sebesült áldozata volt. Súlyosan megrorgáló­dott a területenkívüliség kövefkezté ben a pápai államhoz tartozó, de a Valikán területével össze nem függő Szent Lőrinc bazilika, továbbá a ve­runói temető és az egvetemi város több épülete és kórháza, valamint mnnkásházak. A pápa közvetlenül a légitámadás után a Szent Lőrinc Ba­ilikához ment és a romokon imádko­zott. — A szovjef 40—60 hajóval part­raszállási kísérletet tett Norvégia é«7,aki részén a Vardő-től délre levő "jordban A német parti őrség a tá­madást visszaverte. 20. Szicília középső részén a ten­gelvesapajok új állásokban vonultak vissza. Az angolszász légierők nllnn­ibinn támadják az olaszországi váro­sokai. főleg Nápolvt. — XTT Pius pápa kijelentette, hogy abban az csel­ben. ha Rómát ójabh bomha|ásndá« érné. még a támadás alatt kiköltözik a Valikán városhói és Róma belvá­rosába mogv. hogv a lakosságnak sorsában osztozzék. 21. Londonban kijelentették, hogv nem mondhatnak le Róma bombázásá­nak katonai és erkölcsi hatásáról. 23. Szieiliáhan a tencelvcsapatok klüritr'tlék Palermói 21. A kormányzó űr Ohvczy Je­nőt külügyminiszterré nevezte ki Hamburgot és a Ruhr-vidéket szokat­lan"! heves léff-támndás érte. 25. Mussolini olasz mini«»fer­•Irök lemondott A k'rálv miniszter­elnökké R a d o g I i o tábornokot ne­vezte ki A faseistn nacvtnnáes G r a n­d I elnökletével határozatot hozott, nielvnek érteiméhen a fasista nagy­tanács feloszlik és a hatalmat a ki­rálv és n nép veszi magához Radoglio. az ni olasz miniszter­elnök kiáttvánvt bocsátott ki. amelv­ben kijelenti, hogv a háhoni tovább tar! és felszóMIia H lakosságot, hogv témörfllifin a királv és esászár köré. Az uj olasz. kfilfisrvminis*er G u p­riglia eddigi ankarai nagykövet lett Leváltották Gavdát, a Giomale d'ftalia főszerkesztőiét. 27. A fasista milícia az olasz véd­'rö részévé vált. Olaszországban ha­zafias tiinfetések voltak, a pápa, a királv és Radoglio mellett. Churchill angol miniszterelnök az alsóházban beszédet mondott, amelv­jen kijelentette, hogy az egvesült ha­talmak ns uj olasz kormánvt is el­lenségnek tekintik és Olaszországtól • feltétlen megadást követelik. Hamburgot ujabb Igen bevas légi­támadás érte. a& Washingtonban kijelentették. hogy sz ofasz kormányt •« ellenségnek tartják. Ellenséges repülők Amsterdamot bombázták. 29. Rendelettel feloszlatták e fasla­ta pártot Ujabb pártok alakulását megtiltották Olaszországban. Mussolini miniszterelnököt szemé­lyes biztonsága érdekében Viaregpio­bm őrzik. Az olasz sajtó ujjongva tr arról, hogy Olasozrszág újból szabad és sikerült megszabadulnia a fasis­mustól. Hamburgot ujabb legnamatfás érte. 31. Olaszországban kiszabadítot­ták börtöneikből a fasista rendszer következtélien börtönbe jutott politi­kai foglyokat. Ma oiy magas árat fizetek brilliáns és gvé­811 áVIt ékszerekért *8 e7Üst ^rqyakért, mint $olia! Keresse fel bizalommal cégemet! LACZKO ffiASSS? Kárász-tifca 14. Sok o panasz a szegedi bérkocsiviteldijakra Hit mond a bérkocsi* ipartársulat vezetősége ? — Uj díj­szabást kell megállapítani a konfliskocsik részére (A Délmagyarország munkatár-, ni bérkocsit az induló vonathoz, mert ebben az időben már minden borkocsi foglalt. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmünket arra, hogy a hajnali vonatokhoz a fuvarválla­lást a >fiákerstandokon« előző este 10 és 11 óra között bonyolítják le. Nem sajnáltuk a fáradságot és va­sárnap este 10 órától megfigyeltük a standok körül zajló életet- Á Fe­ketesas-uteábau ilyenkor már csak alig két-három konfliskocsi álldo­gál, ellenben annál nagyobb az élet a törvényszék előtti bérkocsiállomú­son. Hosszú sorban állnak itt a ko­csik, legalább 10—12 van itt egy­szerre. A hajnali vonattal utazni akarók egész tömege tárgyal és al­kuszik itt, legtöbbje azonban ered­mény nélkül távozik, mert a meg­egyezés felettébb körülményes. El­sősorban nem is az anyagiak köriil vannak a differenciák, mert a kért 4 és5 pengős fuvardijat a legtöbben srivestn megígérik, belátva, hogy a kocsis is ember, a ló is állat és mindkettőnek élnie kell, a kerék is kopik, a patkó is és ma másak az árak, mint abban a boldog világ­ban, amikor cgv pengő 50 fillérben állapitották meg az állomási tari­fát. Az utasok legnagyobbrésze azért nem kap kocsit, mert a hajtók legtöbbje nem szívesen vállal egy­nél több fuvart, mert kíméli a rosz­szul táplált állatát. Aki pedig vál­lal, az vagy olyan tulkorai időpont­ban akar menni, hogy az utas gya­Irg is háromszor kiérne, vagy olyan későn, hogy kiteszi magát a vonat­ról való lemaradás veszélyének. Nem jár tehát messze az igazság­tól az a panaszos levélíró, aki azt é'litja. hogy a hajnali vonatokhoz aranyért sem lehet fiákkert kapni. Mindenesetre itt is »szcmesnek áll a világ*, aki élelmes és az elsők között jelentkezik kocsiért, külö­rüsen. ha van szive és a zse.be is engedi. hogv »valamit ráígérjen* a kért összegre. Megkérdeztük a mizériákkal kap­csolatban a bérkocsisok ipartársu­lt tának vezetőségét, ahol a követke­ző felvilágosítást kaptuk: — Elismerjük, hogy lehetnek pa­naszok, de érzésünk szerint csak azok drágállják a viteldijat akik nem viseltetnek megértéssel aziránt hogy a mai nehéz viszonyok között mi is meg szeretnék élni valahogy a mesterségünkből. Hálával és kö­szönettel. emlékezünk vissza a Dél­ír a gyvorsatágnak g múlt * -tendó­iórákbeo egyáltalán nem labat kap-1 ben inét -cikkeire, aanatvakb— • sótól) A szegedi bérkocsiviteldijak körül az utóbbi időben ismét gya­koriak a kontroverziák. Szerkesztő­sí'günkhöz is több panasz érkezeit, ainelyekl>en egyértelműen azt teszik szóvá, hogy a bérkocsisok tulmagas összegeket követelnek a fuvarért. A panaszos levelek egyikét az aláb­b okban szószerint közöljük: Tekintetes Szerkesztőség! Nb. lap­juk többizben foglalkozott a bér­kocsiviteldij kérdésével, de azóta nemhogy javult, de nagyon is rosszabbodott a helyzet. A viteldí­jak az égig emelkedtek s a bérko­csisok mindenre való tekintet nél­kül, teljesen önkényesen szabják meg a viteldíjat. Lehetetlen árakat kérnek, a legkisebb út 4—6 pengő­id kerül. Újszegedet meg kinevez­ték »külföldnek« és 8—10 pengős tarifát számítanak fel. ami ellen felebbezés nincs. A rendőri közegek teljesen tájékozatlanok, ami nem csoda, hiszen viteldíjszabás egysze­rűen nincs. Polgártársaim százai igazolhat jók a sérelmek tömegeit. Allilom, hogy az országban ilyen helyzet mint Szegeden sehol nincs. Mindenütt érvényben vannak a mai helyzetnek megfelelő díjszabá­sok, csak Szegeden nincs védelem, A hatóságnak bele kellene néznie végre ebbe a dzsungelbe és az árak megállapításával, valamint annak szigorú ellenőrzésével megvédeni a közönséget. Kiváló tisztelettel Pálházi Jó­zsef ny. gimn. tanár. Egy másik panaszos ugyan­csak levélben azt teszi szóvá, hogv Újszegedre, akkora távolságra, cmelvnek megtételéért a bérautó 4 pengőt kér, R bérkocsis 8 pengőt kö­vetelt. Egy harmadik panaszos elő­adása szerint az éjszakai órákban csak horribilis felárral lehet kocsit kapni és például hajnali vonatok­hoz alig lehet találni bérkocsist, nki fuvart vállaljon. Egy negyik le­vélíró azt teszi panasz tárgyává, hogy Tápéra 20 pengőért fuvaroz­ták. Valamennyi panasznak utánajár­tunk és megállapítottuk, hogy a panaszok nagymértékben jogosultak. A bérkocsisok legnagyobbrésze nem a megszabott tarifa alapján, hanem szabad egyezkedéssel vállalja a fu­vart. Tény, hogy az állomásra 4 pengőt kérnek, holott a hatóságilag megállapított viteldíj 1 pengő és 50 fillér. Igaz az is, hogy a kw-'Mi sajtót IfcfefcM térgyiTagossággaf mutatott rá a hibákra és kifejezésre juttatta azt a sérelmünket, hogy, janiikor körülöttünk az egész világ megváltozik és minden megdrágul, a mi iparunkra változatlanul a régi díjszabás érvényes, az, amelyet hu­szonhárom évvel ezelőtt léptettele élftbe, amikor negyven-ötven fillér veit az a patkó, ami ma 5 és 6 pen­gőbe kerül és ugyancsak filléres áru veit az ostorszijnak, amiért ma 9 ptngő 50 fillért kell fizetnünk. 'X lótartás, a kocsi karbantartása, de a saját megélhetésünk is tetemesen megdrágult, indokolt volna tehát, bogy a mi tarifánkat is emeljék. — Megdrágult a vasút, a hajó, a villamos, a-taxi- és bérautó, • bér­kocsi az egyetlen szállító eszköz, amelynek árai változatlanok marad­tak. A Délmagyarország tavaly! cik­ke óta elmúlt már több, mint egy év, de sajnos, árainkat azóta sem emelték. — Mi nem szegezünk revolvert ai közönség mellének, akiben njnes annyi belátás, bogy megadja a mél­tányos árat és ragaszkodik a régi tarifához, attól nem követelünk töb­bet. Ha megtörténik, hogy valame­lyik társunk követelőző magatartásf tanúsít és ez tudomásunkra jut, a» ipartársulat ez ellen erélyesen fel­lép, mert féllékenven őrködünk szakmánk becsületén és aki árt a reputációnknak, azt kiközösítjük riagunk közül. Szeretnénk azonban, ha a közönség is több megértést jtanúsítana irántunk. A bérautó jo­,grsult 4 pengőt követelni az állo­mási fuvarért, miért kívánják el jakkor tőlünk, hogy másfél pengőért : fuvarozzunk? — Ami a tápéi fuvar drágaságát illeti, erre az a megjegyzésünk, ;htgy hatósági rendelkezés érteimé­Tón csak a körtöltésen belüli sze­rnélyfuvar dija van. helyesebben 1 volt megállapítva, azonban a város jterületén kiviili fuvarozás szabad egyezkedés tárgya volt mindig. i Közreadtuk a panaszos leveleket és leközöltük a bepanaszolt bérko­c«isok nyilatkozatát is. Amint meg­állapítottuk fentebb, hogy a pana­szok jogosultak, cppugy teljes tár­gyilagossággal el kell ismernünk nzl is, hogy a bérkocsisok érvelésé­nek is megvan a maga alapja. 1943­jban valóban nem lehet kivánnl, bogy annyiért fuvarozzanak, mint 1U20-han teltek. Az áremelés tehát kétségtelenül indokolt és ezt aligha fogja valaki is kétségbe vonni. Mi aton a véleményen vagyunk, hogy a magasabb viteldíj nem szedhető önkényesen és semmiesetre sem le­htt esetenkénti egyezkedés tárgya — főként a város belterületén —, banem az illetékes hatóságoknak kfll azt mihamarább megállapitani­ok a bérkocsisok iránti méltányos­ságot a közörség teherbíráséval öss­szeegyeztetve. Amig ez a hatósági ármegállapítás meg nem történik, nem lehet sem a panaszok meg­szűnését, sem az egyes túlkapások' kiküszöbölését várni. Az élet meg­drágulása alól a bérkocsis szakma sem kivétel, tehát meg kell adni nékik is azt, ami jogos és megadha­tó. az ármaximálás azonban a kö­zönség érdekét is szolgálná, meri igy lehetőség adódnék a díjszabás betartásának ellenőrzésére és sz ér­tullépők elleni megtorló fellépésre iv ami a mai alacsony árak mel­lett non kívánható. k. b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom