Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

. OBI M AI. j * H UK W < f jhadulnt a döghaláltól, bivja bizalom- adományom eflenfl»M meg?sm«r?*tte1t iTlni, lenyírták a lova farkát. AaRS1 0 VASAR.NAP, 1913. angnsztna t.'nai Rókus nevét. Így törtéül, hogy a konyakkal. Ök is ugy lopták ha-, szégyenített gazda kinyomozta a totna unnia n i . wi. i. , ' • • 1738. évi gugahulal emlékezetére zulról az italt, mint én a dohányt test és a megcsúfolásért beleszalas* .Szegetlen is —'mint az ország annyi Valahol megvan egy tőlük hallott ere- totta a kését. [más városában kápolnát építettek valahol megvan egy tőlük hallott ereSzent Iliikus tiszteletére. A kapom* deti népmese-gyűjteményem is, csak köré a XVIII. század folyamán ui elő kellene keresni a kötegek, ládák SZEGED NEPE1 Vasas Szent Peter Augusztus elseje, Vasas Szent Péter napja városunknak hosszú időkön ut fogadalmi ünnepe volt, megölése csak ujabban halkult cl. Idősebb szegediek még emlékezhetnek rá, bog Szeged katolikus társadalma milyen bensőséges kegyelettel ünnepelte meg Itókuson Vasas Szent Péter ünnepét: a többi városrészek is idescreglcltek és a rókusiakkai együtt részt vettek a búcsúnak számító ünnepségenA fogadalom még a XVIII. században, a szomorú emlékezetű pestis idejébe nyúlik vissza. A század nagy pestis járványaival szemben az akkori orvostudomány meglehetősen tehetetlen volt. A hivő nép a ragályt Isten büntetésének érezte és az égi harag kiengesztelésére a szentek, főleg Szent Rókus közbenjárását kérte. Szent Rókus ugyanis a XIV. században dühöngő döghalál betegeit ápolta nagy önfeláldozással. Nngv elhagyatottságban halt meg. A legenda szerint holtteste mellé titokzatos uton-módon egy kis tábla került ezzel a Fid írással: aki meg akar szaLecsuszás a baktót Ugy néztem mindig öreg Szekeres városrész települt, amelyet a védü- (birodalmából. Szekeres István, a szentről Rókusnak neveznek ma- gyönyörű szobor-k " napság is. Minthogy a vész Vasas ged szolgálatában állt mar a rau't'szottjára! Parudéskocsisból iskolaSzent Péter napján kezdett alább- század végén, hatalmas bajuszt • vi- jszo|ga |elt. a repülő érezhet ilyesmit, hagyni, a város ünnepélyesen meglő- selt, merthogy a simára borotvált ha áthelyezik a trénhez. Vagy eszerngadla, hogy ezt a napot száz eszten- pofa csak idegen lakájnak való. meg- jut Kenedics Kálmán, a regi Népdőn át a legnagyobb ájtatossággal fontolt beszédű, komoly magyar voll, ;szi„ház tenoristája, aki valamikor fogja megünnepelni. Előző napon szl jszép és pompás a mozdulatlansága, -rálmay Ilka, Blaha Lujza, majd Kogoruan böjtölt, a fogadalmi napon pe-j feje formája, karemelése, fordítósa, páesv Juliska. Margó Célia, Hegyi dig körmenetben vonultak az egyes el lehetett vele beszélgetni a világ, Aranka partnereként egyszer' kecskevárosrészek a kápolnához, ahol prédi- dolgairól. I pásztor, máskor gróf, herceg, (vagy káció és mise volt. A fogadalmat) _ Hát lett, lassankint lett! — fe-,pláne király is volt, hisztériás szi1888-ban megújították, " tudomásunk lelte a Kérdésre, amely a xocsisi hie^ veket gyújtott lángra, naponta vele rarchia legmagasabb stalluma fe- foglalkoztak kommünikék, apró kitalül érdeklődött. Én a Magyary Gyuri uraságnál jtanuiltam meg legénykoromban. Tudja, Suplvákori volt a birtoka, a Varga Elek egyetlen }ánvát vette el, azok meg ludasisk volszerint azonban 1938-ban már nem. Vasas Szent Péter szegedi kultuszának emlékezetét a róla elnevezett utca, továbbá az a nagyon jellemző szegedi néphagyomány őrzi, hogy ezen a napon a gazda nem dolgozik. mert a pajtában kiüt a tüz, jótak. De a Magyaryék szégyelték a 600 vét lálások, aztán egyszer csak megjelenik és arra pTÓbál rábeszélni, hogy vásároljam meg csekély havi részletre Tndomisénkynek valamely aktuális nagyságról összetákolt csoda diszmüszágai pedig elpusztulnak. A fogadal-.holdas kódis-jányt, kevés volt nekik mi ünnep régi szokás szerinf ugyan- ,a vagyona. Hát ott tanultam a néis munkaszünettel járt. Ugy tekintet- gyest ték, mintha pirosbetüs ünnep volna. Aki tehát szolgai munkát végzett, azt Qk vetetlenül ufói kellett érnie az ég hosszurának. A fuéltatlatt ünnepléshez fűződő népi hitvilágnak jellemző szegedi példája ez. Szögedi Bálint Szegedi prádés kocsisok DL (A DélmAgyurország uiu"kalár*tuól) Nem tévedtem, a sajtóhiba ördögo sem játszott az egyszer velem, mikor >prádés< kocsit irtain parádés helyett. Mert ezt >gy szokás mondani a helyi nyelv íratlan törvényei, a különleges szegedi hangtan alapján. (Ámbár meglehel, hogy más vidéknek is vau benne rcsze s csak bennünket birizgál a lokúlpaliioUzntus.) A ló nem csupán legkedvesebb háziállatja, hanem valósággal társa, jóbarátja, volt mindig a magyarnak. Ma is sok vita tárgyát jelentő eleink, — égiken a tudósok szeretnek bajba kapni lehettek teljesen egységes finn-ugor fajú népek, vagy tartozhattak egy nomád török-tatár törzshöz, a tudomány majd csak megállapodik egyszer benne végleges állásfoglalással.' Annyi azonban valószínű, hogv nikor országnézőben jártak, lóhátról tekintették át az alkalmatos vidéket, felemelkedve a nyeregben, hogy minél messzebbre lássanak. Nó hiszen, arai a messzelátást illeti, kanyaríthattak volna nagyobb darabot is annál a gyönyörű kenyérformánál, mondjuk, több hust a találtnál, a halaknál, de el lehettek már fáradva. Ma sokkal több eszköz áll a világ rendelkezésére, a technikai tudás fölébe tud egyben-másban kerülni a természetnek, mégis milyen nehéz az uj honalapítás! Valószínű az is, hogy uhoi ló voit, otf kifejlődött a vele való paradézus, dezfem akkor tőle. Felcsillant a szeme. — Hát körültapogatom ma Gyerekkorom óta mindig mellette vol- jtollas, pántlikás kalap helyett. . tara. Szegcny«n éltünk, dc nem 'oj Tessék nézni a mintát. OregNyer» nélkül. A katonaságtól is azt iiattam .ges István hiába bájtja most a tanhaza _ mert nem isracitem a betül J felügyelőség aktáit, vonásaiban eb —, hogy csak a lónak viseljék gond- évülhetetlenül azt a régi embert ját, baja ne essék. olyan ember, aki akár szellemi munkával, akár telekspekulációval, siberkedéssel erre képes? Azonban ahogy haladt a ló-tudomány, ugy tenyésztődött ki a kocsist intézmény is, megfelelő ranglétrán persze. Á pályát az istállóban kellett kezdeni, a foglalkozással együtt járó szolgálatok elvégzésével, a megkívántató tudnivalók elsajátításával A mi környékünkön a Gerliczyek Deszken s a Paltaviciniek Sövényházán neveltek jó kocsisokat. Mások csak lokinzókat. A kis lovászgyerek vagy a kocsis fia ívolt, vagy valamelyik más uradalmi cselédé s hajlama vitte a pályára. Mikor később lovat bíztak rá, természetesen Igáskocsira került, abba megállapodott temperamentumu, hajdani szenvedélyekről leszokott állatokat fognak, járásuk lassú, mert a búzás zsákok, vagy a trágyahalmok akkor lls eljutnak rendeltetési helyükre. ha nem sietnek velük. A kis kocsis minden mozdulatát szakértő szemek kisérték, ő maga alig sejtette megfigyeltetését, de ha rájött, annál óvatosabb fett a tanulmányokban. Szereti-e a lovat, hogyan bánik vele. hogyan beszélnek egymással? Nem tréfa ez, majd megmondja Hermán Miska kiváló barátom, hogy a lóval lehet beszélni fs, épp ugy nevet kellő helyzetben, mint ahogy a kutya is tanújelét tudja adni derűjének. A legmagasabb fok aztán a páa"versLiígés,"kié as'zehbik" a jobb, k»!,yAB • Parádés kocs's,i volt Ebhez szereti különösebben a joszágjat/ AÍ»gy keIle|t kifejlődni, mint a tudo magyar ember sosem volt kegyetlen ,mány akármelyik szakában, ahol nagy uz ullutjahoz s csak eldurvult lelkek n különbség, ha valakit »jogász«-nak nanasmódjából született meg a kőz- nevezhetünk, vagy csak azt állapit- „r__r _ „ mondás, hogy: ugy beszél vele, mint J»k mpP r6la- ho«y megfelelő sze- a |0bogó. azt levágni bün. Sőt lovakon ! I; iw^aie a IavüvqI Italnc fnv;i rnkftk ! mesztcrck és professzori könyörüle- [fordult meg néha számtalan bünügv. Szekeres bácsi megnyálazta a szivart, amit csevegés alatt a szájába dugtam, már harmadszor gyújtott rá, mert az emlékek sóhajával mindig eloltotta a tüzet. — Szegeden Is megszűntek a fogatok, »mikor az autók fellendültek*, át akartak tenni a köztisztasági telepre. De már azt mégse, igy lettem szolga a móravárosi iskolában. — Ott is talál pajkos kis csikókat, igaz-e? — De milyen pajkosak! Azóta Szekeres István is a másvilágon kucsiroz. Valanogvan ugy képzelem, hogy a güncöl szekerét bizták rá, hetes fogatot ngv sem hajtott világi életében, aminthogy szokatlan nálunk a debreceniek specialitása, az ötös is. Azért a "kitalálás* nem Debrecené. F.gcszen régi, sokkal feljrbb való időkben megvolt Szegrden is _ Nyerges István — A parádéskocsis a tudásán kivül méltóságot is jelentett, ott az emberek külső formájára is sokat kellett adni. Mondtam már, hogy borotvált arccal el se lehetett képzelni. Kajlaszarvú magyar bajuszt hordott s a* igazi magyar uraságok — a legrégibb Itörténelmi nemességet értem, pem az idők folyamán alulról felfclévaJó tö— Szereti-e még a lovat? — kér- rekvésükben kialakult idegen vérű arisztokratákat — nem is csupaszíttatták meg jó szolgáikat, lakk-ciliniS jdert nem vágtak a* fejükbe a daru. tatja, aki a városi fogat bakjáról Van-e különbség a régi, meg [küldi biztató szólamait a Gidrán-ivaa mai lóállomány közt? jdékoknak. Hogy van-e? Nincs ma olyan,. A sietős embernek azonban lassti amilyen akkor volt, mert nem nézik ja lófogat s az egykori parádéskocsis* meg a járásukat. A Dreyer állatorvosinak az lesz az elégtétele, hogy jöv ur még bele is nézett mindnyájába : még idő, amikor garázsokban rozsdábogy milyenek? Orvosok válogatták ; sodik az autó s a kommenciós pilóta , velünk együtt a lovat, mert hogy guritja ki az uraságok megsétáltat*' minket is elvittek a vásárokra, sza-, sára a hangárból az egyik házi has* bad volt hozzászólnunk, hiszen ake-jnálatu repülőgépet, zünkre bizták, mi vergődtünk velük, __ a negyven lóerős jó lesz-e? hát kezdjük az elején a barátkozást. j AM)i akUor is mcgmarad >* Szabadkara jártunk leginkább, mert a j uj foga|n/ak kózpon,jóban ertékmébunyevacok nagyon értettek a neveié-1 rfíJnck °a w sükhöz. Altalában országos tiirü voit a délvidéki szerbek lótenyésztése. A rác szerette legalább annyira a lovat, mint a magyar, csodálatos példányaitól nem is vált meg ba csak nagy szükség nem kényszeritette rá A paripák lombos farka olyan volt, mint ! RÉGI RIPORTER kocsis a lovával. Italos fuvarosok vannak, szó se róla, dc azok maguk is igavonó kulik, pálinkagözbe fulladt proletárok, akik a tehetetlen altatón töltik ki bosszujukat, ha annak teljesítőképessége megakad a sárban, rosszul kövezett utcák közeiben a túlterheléstől. Épp olyan visszataszító dolog, ami ellen még sosem olvastam tiltakozást, vagy felszólalást —, nogv lóversenyeken ostorhoz nyul a zsoké, mikor ezzel akarja biztosítani a győzelmet. Emberi elvudulás, mohó ériirk bizony ez is, hiszen egyik-másik ló százezer pengőt is keres kurta negyedóra alatt, már pedie hol van a* lek árán "elvégezte a jogot*. Hoayan lett vatakt ..prádés" kocsis ? kérdeztem valamikor Szeged légi-égibb parádésát Szekeres István bácsit. Gyerekkorom óta szerettem a kocsis népet, sok időt töltöttem velük, mikor manőverre bevonultak a középosztály felsegjtésore használatra kiadott "bonvédlov&k*, buszári vén j szentségek pihentek meg az istállónkban & a pipába alkalmatos dohány-1 Ha ugyanis bosszút akartak valak'n Tii7eöanyanát télre otthon készftse elő. Kérje» prospektust a szabadalmat nyert póttüzelőanyagról. 50 fillér bélyeg melléklendő LÉNEK OTTOKÁR, Kolozsvár. Szent László otea 17, Mindennemű kenyéraabona őrlését vállalom a Tisza Halomban és a legfigyelmesebb kiszolgálást fogom minden gazdával szemben teljesíteni Tisztelettel: UN El FERENC a lisxo Mo'om bérlói* Szagod, Vám-tér 6.