Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

Megbízóim részére BRILLIÁNSOT, EZÜST TÁRGYAKAT magas áron MEGVÉTELRE KERESEK. Cs',-'i -Órás Szeged, Kárász-u'ca. Me« egyszer a villamos szakaszjegy korlátozás (A Délmagyarország munkatár* satól) Lapunk hasábjain néhány nap pal ezelőtt közreadtuk D i c z f a 1 u s y Lajos gyárigazgatónak azt a panaszát, amelyben a villamosszakaszjegynek a reggeli 9 órától délután 5 óráig terjedő időre való korlátozását tette szóvá. A panasztevő rámutatott arra, hogy ez a korlátozó intézkedés elsősorban a munkásságot és a tisztviselőket sújtja, akik munkahelyeikre és onnan otthonaikba éppen abban az időben utaznak, amikor szakasznyi távolságra is 38 filléres jegyet kell váltaniok. A közérdekű panasznak hdytadva kérdést intéztünk a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság igazgatóságához is, ahonnan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a jegyárak uj megállapításánál éppen szociális szempontokat szemelőtt tartva különös figyelemmel voltak a munkásokra és tisztviselőkre és eztk havi bérletjegyei csupán tíz, illetve 11 százalékkal drágultak. Az igazgatóság nyilatkozata szerint lehát az uj jegyárak és a szakaszjegykcrlálozások nem rónak ujabb terheket, mert a bérletjeggyel utazó munkásoknak eddig 10 fillérbe, ezután pedig 11 fillérbe kerül egy szakasztávolságnyi utazás. A villamosvasút igazgatóságának nyilatkozatára most ismét reflektál Diczfalusy igazgató, aki szerkesztőségünkhöz intézett levelében kifejti, hogy ludomása szerint az igazgatóság állal hivatkozott rendelet nem szabja meg azt, hogv hány óráig kell a szakasztávolságra szóló utazásért 38 fillért és hány órától 24 fillért fizetni. Fenntartja, hogy a munkásság és a kistisztviselők széles rétege igenis kárt szenved a helytelen és igazságtalan időbeállítás folytán. — Nem az áremelés ellen szólalunk fel — folytatja levelében az iauzgató —, mert ez természetes következménye a jelenlegi helyzetnek, hanem az ellen, hogy a munkába síelőket sújtja a nagyobb áremelés s viszont, akik csupán kényelemszeretetből utazgatnak, azoknak nyujl aránylag nagy kedvezményt. Ami a munkások havi bérleijegyét illeti, ?rre csak az a megjegyzése, hogy nem nagyon sokan váltják ki ezt s csupán egyes alkalmakkor veszik igénybe a villamost, amikor elkésve sietnek az állomásra, vagy fáradtan jönnek haza a munkából. Hogy a falusi ember mit fizetett békében egy jegyért s mit fizet most, hogy akkor három tojás árát fizette s most egy tojás áráért utazik, ezzel semmit sem igazol a villamostársaság, mert tudvalevőleg a munkásság nem tojásvalutában kapja a bérét, hanem 38 fillérrel egy félórai bérét kénytelen lefizetni a villaniQStársaságnak. Szeged városfejlesztési tervének 5 érdekes elgondolásai a vasúti forgalom és a páfpadvarek ufjárendezésére (A Délmagyarország munkatér- is foglalkozunk azokkal, legalább is sától) Annak a nagyvonalú város- az elméleti sikon, az a magyarázata, fejlesztési tervnek, amelyet Szeged hogy a tervek körvonalainak felváváros mérnöki hivatala dolgozott ki zolásával nem lehet késlekedni, nem az 1937. évi VI. törvénycikk alapján, lehet azokat az utolsó pillanatra, a egyik legérdekesebb része az, amely megvalósítás remélhetőleg mielőbb helyzet ho«y két állami közutak a vasúti közlekedés, a vasutvonalak [bekövetkező stádiumára hagyni. Az négy helyen' kereszteznek vé"ül a |és a vasútállomások kérdésével fog-[elgondolásoknak addig meg kell ér-jvasutnak nem szabad za'varnia a lalkozdv. Addig amíg Trianon jó -,Ülődni, a terveket ki kell csiszolni. város lakosságának nyugalmát sem voltából Szeged határváros volt, a hogy ha arra kerül a sor, haladékta- L £ppen ezért a jövő elrendezésben vasúti közlekedés jelentősége oly lanul hozzá lehessen kezdeni a meg- L pályaudvarok környékén nem lanagy mertekben visszaesett, hogy a.valósításhoz. (kó-, hanem ipari településeket, vagy kérdésnek az elv.elképzeléseken tul Ezekből a szempontokból ámult állandó jellegű szabad területet irá, ieIei! év március 31-én tartott közgyülé„„•„„„. „ ,, .,„ . .„,„„.. sen vég]egesen elfogadott városfejlesztési terv érdekes megállapításokat tartalmaz. Hány á lomásra van szüksége Szegednek? »A szegedi pályaudvarok a vasse nyugat felé nem volt vasúti közlekedése Szegednek s az észak és kelet felől érkező vonatoknak Szeged volt a végállomása. Az akkori szükségletet és az igényeket a két szegedi személypályaudvar s a renlezőpályaudvar kényelmesen kielégítette s a városfejlesztési tervezetben már régebben kidolgozott elgondolások esetleges megvalósításának nyilvánvalóan elengedhetetlen feltételeként kellett számításba venni, a határok olymódon való megváltozását, hogy a Szegeden áthaladó forgalom minden irányban szabaddá váljon, A déli országrészek fe'szabaculasa nyoz elő. Az uj vasúti hid terve A vasutvonalaknak és pályaudvaroknak városrendezési szempontból való fejlesztése terén a tervezet kívánatosnak tartja a szabadkai fővonalnak a budapesti fővonalutvonalakhoz képest nem a legked- lal való összekötését és a vezőbben fekszenek — mondja a Szabadkáról, valamint Nagytervezetnek ez a része —, különö- j váradról jövő személyvonaloknak ser. a személypályaudvarok jelente- j Szeged-pályaudvarra való behozatanek káros széttagoltságot. A mai lát. Ezek a követelmények részben kettős megoldás Szeged és Rókus személypályaudvarokkal, rendkivül kellemetlen, hosszadalmas, fáradságos és költséges az átszálló utasok számai a. De erre a kettősségre már megvalósultak. De kívánatos volna egy uj vasúti hid építése is, mivel a korszerű mozdonyok folyton növekvő tengelynyomása miatt a hidon már ma is ki van zárva a kétirányú és teljes sebességű vasúti közlekedés. Az uj hidat a hajózás miatt a mainál sokkal magasabbra nincs is szükség, mert 300.000 lakótéren jelentős lépés volt eIe8endö a vá™s részére egyet„ irányában a Délvidék szemelypalyaudvar es csak enbácskai részeinek felszabadulása s a határnál kezd felmerülni an- j kellene építeni, mivel pedig[ez a kérez a helyzetváltozás nyomban érez- nak szükségessége, hogy a poslako-{<Jes öszefügésben van a palyaszinttette is hatását a vasúti forgalom- csi,k' / S?0?" es expresszaruk for-jemelésének kérdesevel, az uj hidat ban, a remények teljes valóraválá- Ra!"1?t Riasszak * közllt' sze-jsenimiesetre sem a mostan, helyen, rát azonban nem hozta meg, mert ™ ytorgaL.rnto,. Kel vagy to^sze- hanem Szeged-rendezopalyaudvar es a Szegeden áthaladó vasúti fővonal '"f vpalvaudvar esak OÖ0 000-nét Szőreg állomás között kell megépít*déli irányban a bánáti részeket sMiij1 * váras0,kba" *zukséges«. ni Ebben az esetben felszabadulna át. A vasúti forgalom megnöveltedé-L a ^'mény, ^W® Pá'a J^nlcgi vasúti hid es azt a sok* sét azonban nagy mértekben maga'K™1™ a varos forgahn, háloza-jkal kisebb igénybevételt jelentő kozmán vonla már a Szabadka felé ir'á-! aboz, kePe? a. legkedvezőbben fft-|uli és gyalogos esetleg v.llamosvasnyuló forgalom visszaállítása is és a rokusi szeinelypa yaudva-,uti forgalom céljaira lehetne még ím -i o mji. rcs elrendezesse! ugyancsak nincs hosszú évizedeken át jól emlékszünk rá, hogy ez a körül rnény milyen hatással állomás forgalmának niegnöv sére. Viszont a változás abból a felhasználni, volt a rókusi kellőlcS kielégítve. Hasonlóképpen!aminek Szeged és Újszeged szerveucnövekedé- jhielégiletlen a helyi tömegközieke-.Sel>b kapcsolata szempontjából vol° (dési eszközök csatlakoztatása a sze- — szempontból is nagyjelentőségű volt, (["élypályaudvarokhoz, kivéve a vib u A J K.._.! lomosvasutaU. hogy élénken demonstrálta azt, bogy a városfejlesztési tervek keretében milyen nagy szükség lesz annaldde na jelentősége. Bánát szerette Szeged vasuíi forgalmában •Szeged nagyvasúti probiómájá»A pályaudvarnak a várossal va.u.ijrc, „agj B*ul»cg IOÍ amiaiviuc- J° sz®|ves összefüggése szempontja-- »szejied nagyvasúti prouiemajajén a vasuti közlekedés vonalaink s!^ í0^111, Szeged-személypalyaud-| „^oldása rendkivül bonyolult az állomások rendszerének átalaki-jVar lesz eleSet. mert aránylag közel amdyel ma méf, alig lehel tására. Hamarosan kiderült, hogy a ftkszik a városmaghoz. Általában he, '„ Inegitélni - fejezi be fejszabadkai vonatoknak rókusi érke- jszerte a világon az a törekvés, hogy t déseit a lervezet A végleges zése a meglevő vonalon mennyire!« pályaudvarokat minél közelebb * W4| njikéntje ugyanis erősen hátrányos s éppen ezért szükségessé hoHák be a varosmaghoz s épnek g a jöv6 alakulásával, igy vált, hogy a MAV sürgősen egy be-í^dekeben a vasuttársasagok nagyj^önöJ?n MJnát és Temesvár viszkötővonalat építsen a nagyállomásig, já.dozalokto sem riadnak vissza.| acsatol4sávalj ami vasutforgalun Ez a bekőtövonal el is készült > az- vonatkozásokban az az ®lgW-(s ontból Szegedre jóval nagyobb óta a szabadkai vonatok is ide fut- duías volt a leghelyesebb, amely - {n*M j bi minl a BácsUa nak be s Rókuson keresztül csak a <•&«*«» a Lihom-utca.g, sot a Jfr CiwwtírR, melynek vasúti közlebaja-nagyváradi sebesvonat halad f^^ff®_a, k* dése inkább Budapest felé irányul. A súlyos problémára való Boroshordót ÍW7Ü0 litereseket, minriep mennyiségben. nápi áron vásiro) SÁNDOR >ÉLA itaiáriiüílete s F«postánál. Telefon 2.W56. 127 át. A körülmények változása a városházán városrendezési szempontból, a MAV szegedi üzletigazgatóságán pedig vasutforgalmi szempontokból tűzte napirendre ezt a kérszemélypályaudvart, mint mást* fejállo-1 »A fejállomás kiképzésének, bár ezt a megoldást üzemi szempontbó1 általában előnytelennek tartják. Szegeden lényegesebb forgalmi akadádést s azóta mindkét helyen állandó Íjai nem volnának. A fejállomás tervezgetések tárgya az, hogy a normális viszonyok visszatérte után miként volna legcélszerűbben megoldható ez a kérdés? Egyelőre semmi tárgyi akiizemi kiadásai lényegesen nagyobt' kintettel valószínűleg tervpályázat utján fogják Szeged legkorszerűbb vasutrendezési tervét beszerezni s annakidején a város hatóságának csak az lesz a szerepe, hogya biráló bizottságban kellően képviseltesse magát a városfejlesztés programszerűen lefektetett szempontjainak érvényesítése érdekében*. bak ugyan, mint az átmenő állomásé, azonban csak igy lehet teljesíteni azt a nagyon fontos kívánságot, h( gy a személypályaudvar közel ketualiiása° oifics" ú kérdés felvetésének !röíÍöíl ® vá™shoz«. mm mondják a városházán — és] Kifejti továbbá a tervezet, hogy pemmi objektiv körülmény neoj te- a vasúti pályatestnek nem szabad keres ^Zsrm^. szi szükségessé, hogy ezekkel a prob-[akadályozni a város főútvonalainak )ás, fűtés, világitás és fizetés. Jeleitiléraákkal foglalkozzunk. Hoav még-'szabad kifejlődését, ma viszont az ajkezés: MAV ü v. III. 25. 151 A Vasutas-sporttelep cipészi gyakorlattal rendelkező ALTISZTET