Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

Nem hozzák nyilvánosságra a kistexfilesek penfelosztásáf Hétfőn szakmai értekezlet tesz a tex iláru elosztás ügyében (A Délmagyarország munkatár­sától) A szegedi textilkiskereske­liők köréiben élénk visszhangra ta­lált az a szakmai körökből felme­rült kívánság, amelynek a Délma­gyarország pénteki számában han­got adott, rámutatva arra, hogy az elégedetlenkedések megszüntetésére az egyetlen alkalmas mód az len­ne, ha a textilelosztóbizottság nyil­vánosságra hozná a kistextilesek pontelosztását. Igy minden esetleges gyanúsításnak is elejét lehetne ven­ni és a pontelosztás arányainak ismeretében a kedélyek is mindin­kább megnyugodnának. A! felvetett tervvel kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Demény Alajos kereskedelmi és iparkama­rai főtitkárhoz, aki a következő nyilatkozatot tette: — Az az óhaj, hogy a Körzeti Textilbizottság hozza nyilvánosság, ra az elosztás tételeit, teljesíthetet­len. Nemcsak azért nem lehet szó a sajtóban, vagy a kamara hivata­los lapjában való publikálásról, mert közel kétezer tételről lévén szó, az hosszú oldalakra terjedne, hanem elsősorban azért, mert egy ilyen kimutatás számai egymaguk­ban nem mondanak semmit. A bi­zottság ugyanis az elosztásnál min­den kereskedő ügyét egyénileg bí­rálta el, számos körülményt vett figyelembe és mérlegelt, amelyeket lehetetlenség mind elősorolni. Enél­kül az indokolás nélkül pedig a számadatok közlése csak ujabb fél­reértésekre és félremagyarázásokra vezetne. — Megállapítható — folytatta nyilatkozatát dr. Demény főtitkár —, hogy a Körzeti Textilbizollság v legnagyobb körültekintéssel, ala­possággal és lelkiismeretességgel és talán mondanom sem kell, hogy tel­jes pártatlansággal végezte nagy és nehéz munkáját. Ennek ellenére is bizonyos, hogy ebbe a munkába hi­bák csúszhattak be, de ez a dolgok természetéből folyik. Nincs benne semmi meglepő, hogy a kereskedők elégedetlenek, mert hiszen senki sem azt az árumennyiséget kapja a pontrendszer bevezetésével, amely üzletének a normális keretek kö­zötti forgalmát biztositaná. De nem is ez volt az elosztás célja. A bi­zottság feladata csupán az volt. hogy a lakosság textilanyagszük­ségletét abban a keretben biztosít­sa, amit a gyárak teljesítőképes­sége lehetővé tesz. Ezt az időről­időre kereskedelmi forgalomba ke­rülő árumennyiséget igyekezett a bizottság a méltányosság szemelőtt tartásával igazságosan elosztani. Az elbirálásná] nem lehetett az egyenlő elbánás elvét alkalmazni, mert éppen ez lett volna az igazságtalan dolog Az atjóalapon kivül a szo­ciális terhek vállalásának mértéke volt az egyik legfontosabb irányadó szempont, de a katonai érdemeket és egyéb személyi körülményeket is mérlegelés tárgyává tettük. — A pontelosztást tehát a fenti okok jpjiatt nem józzuk nyilvános­ságra, nem pedig azért, mintha az bivatlos titok lenne. De a kereske­dők számára nem is ez a fontos, mert a lista kifüggesztése, vagy saj­tó utján való közlése még nem or­vosolna semmit. Egyik kereskedő számára sem az a létfontosságú kérdés, hogy a másik mennyit ka­pott, hanem az, hogy az a pont­mennyiség, amelyet a számára biz­tosított a bizottság, az ismert szem­pontok szerint méltányosan állapit­tatott-e meg? Aki ugy érzi, hogy ügye revízióra szorul, annak mód­jában van szeptember 15-éig Írás­ban előadni a panaszát. Minden be­érkező panaszt a körzeti bizottság a leggyorsabban és a helyzethez ké­pest valamennyi körülmény kellő mérlegelésével fog elintézni. A kereskedelmi és iparkamara főtitkárának nyilatkozata nem hagy kétséget aziránt, hogy a sérelmek orvoslására megvan a lehetőség. Az érdekelt kiskereskedők mniden bizonnyal élni is fognak ezzel az eszközzel, közben azonban mégis csak idő telik és a most kezdődő első kiosztásból kimaradnak, vagy csak azt a mennyiséget kapják, amelyet később, ha a bizottság helytad a panasznak, fölemelnek. Visszamenőleg természetesen senki nem kaphat semmit, mert a pont­rendszer bevezetése az időről-időre piacra szánt árumennyiség szétosz­lását jelenti. A pénteki napon egyébként a tex­tikiskereskedők ujabb csoportja kereste fel szerkesztőségünket és arra hivta fel figyelmünket, hogy különösén a hadirokkantak és ál­talában a háborús érdemeket szer­zett kereskedők különös méltány­lást érdemlő körülményeit nem vette figyelembe a bizottság a pont­elosztásnál, holott erre már azóta a Kormányzó ur kézirata külön is felhívta a figyelmet A' további panaszok sorában sze­repel annak a kiskereskedőnek az ügye is, aki normális viszonyok között textiláruból az áruk mai ér­tékét véve alapul, havonta 6000 pengőt forgalmazott és most össze? sen hat pontot kapott a bizottság­tól, ami a mostani elosztási kulcs szerint áruértékre átszámítva en­nél a kiskereskedőnél mindössze 108 pengőt tesz ki. Egy másik textil­kiskereskedő, aki évi 200.000 pengő után fizet adót, hatvan pontot ka­pott. 'A textilkiskereskedők egyébként sérelmeik előtárására és annak megbeszélésére, hogy milyen for­mában terjesszék a Körzeti Textil­bizotfság elé a sérelmeiket, nagy­gyűlést akartak öszehivni. Ezt pén­teken délben héttagú küldöttség be­jelentette a kamarának, amelynek hozzájárulását kérték a nagygyűlés megtartásához. Dr. Demény Alajos főtitkár a texlilkereskedők képvise­lőivel beható alapossággal megtár­gyalta mindazokat a szempontokat, amelyek figyelembevételét az érde­keltek panaszaik elbírálásnál figye­lembevétetni akarják. A megbeszé­iparkamara közgyűlési termében szakmai értekezletet hívnak egybe, amelyen az összes elvi szemponto­kat tisztázni fogják. A Délmagyarország pénteki lap­számából értesültek a kereskedők arról, hogy dr. Kocsondy Gyula, a kereskedelmi és iparkamara minisz­teri biztosa betegségéből felépülve, szombaton Szegedre érkezik és mint a Szegedi Atlétikai Klub elnöke a sportegyesületek aktuális ügyében eljár az illetékes hatóságoknál. A textilkereskedők fel akarták ezt az alkalmat használni arra, hogy ké­relmükkel felkeressék a kamara DELMAGVAROBSZAd SZOMBAT, 1943 augusztus miniszteri biztosát, azonban erről 3 szándékukról letetlek, mert dr. Ko­csondy Gyula csupán csak a ha­lasztást nem tűrő közérdekű sport­ügynek az intézésére érkezik Sze­gedre és utána rögtön visszautazik gyógyitó kúrájának folytatására. Hosszas betegsége alatt különben sem volt módja és alkalma a ka­marai ügyekről tájékozódást sze­rezni és igy érdemben úgysem tud­na a textilkereskedőknek a pont­elosztási ügyben nyilatkozni. fi Műm Mamit szentféa válásáról szóló pápai bulla a közeli hónapokban megjelenik Budapest, augusztus 27. Páter Lenzatti, a Domnokos-rend általá­nos előadója, aki a rend tagjainak boldoggá és szenttéavatási ügyei­ben az előadói tisztet tölti be és aki Arpádházi Boldog Margit ügyé­ben is óriási munkát végzett, Kál­lay Miklós miniszterelnökhöz Ró­mából levelet intézett. Levelében közli, hogy egész Ma­gyarországnak azt a törekvését, bogy Boldog Margitot szenttéavassák, XII. Pius pápa magáévá tette, A legközelebbi hónapokban várható annak a pápai bullának megjelené­se, amely az egyház és az egész vi­lág számára szentesíteni fogja az imádság és a jótékonyság ama iga* hősnőjének megdicsőülését, aki ma­gát hazájáért áldozatként az Urnák felajánlotta. Magyarország ma épp­úgy, mint akkor, benne volt egy óiiási küzdelemben. Ezért IV. Béla király szent leányának szcnttéava­lása legyen ebben a történelmi órában szerencsés előjel és ve­zesse a nemzetet Kormányzó ur és Nagyméltóságod bölcs irányítása mellett győzelemre és boldogabb jövő felé. A levélhez mellékelve megküldöt­te Páter Lenzatti azt a mintegy 700 oldalas könyvet, amely Boldog Mar­git szenttéavatásának körülményeit ismerteti és a vonatkozó doku­mentumokat tartalmazza. Külön érdekessége magyar szempontból a kötetnek az a 120 oldala, amely magába foglalja a kérelmeket, amelyeket a pápához Boldog Margit szenttéavatásáért nemcsak Magyar­országról, hanem az egész világról is intéztek. (MTI) „Ax egyedül helyes ut fiiagyar Sneéluság utjj Kállay miniszterelnök beszéde a MÉP klubnapján gáló politika utján. (4 Budapest, augusztus 27. A kor­mánypárt a törvényhozók élénk részvétele mellett klubnapot tar­tott. Kállay Miklós miniszterel­nök és a kormány majdnem vala­mennyi tagja résztvett a klubna­pon. Hosszasan tárgyalt a minisz­terelnök vitéz Lukács Béla párt­elnök miniszterrel és a párt vezető­ségével, majd később a társalgó­ban körülvették Kállay Miklós mi­niszterelnököt a képviselőház és fel­sőházi tagok és több, mint egy órán át élénk eszmecsere indult meg az időszerű problémákról. A minisz­terelnök kimerítő választ adott a képviselőházi és felsőházi tagok ál­tal felvetett kérdésekre, majd arra kérte a párt tagjait, őrizzék meg Az 0sztáiys0r6játék húzása Buda­azt a Jrarcos egységet, amelyet a pestről jelentik: Az Osztálysórsjaték nemzet érdekében végzett közös pénteki húzásán a kővetkező nyeremé­munkában eddig is tanúsítottak, nyeket sorsolták ki: 10.000 pengőt Történelmi hivatás vár _ mondot- ^ 5000 pengőt 41210 6/145, 4000 pengőt nyert: 62932, 3000 A miniszterelnök szavaira vitéz Lukács Béla miniszter válaszolt és mint a párt elnöke köszönetet mondott a miniszterelnöknek a ki­merilő és megnyugtató felvilágosí­tásokért és hangsúlyozta, hogy a miniszterlnök bölcs mérséklettel és világos meglátással vezeti a nem­zetet a mai időkben az egyedül he­lyes uton: a magyar öncélúság ut­ján. A pártnapon az Erdélyi Párt tag­jai is, gróf Teleky Béla elnök ve­zetésével igen nagy számban vet­tek részt. ta a miniszterelnök — erre a párt ia, amelynek méltónak kell marad nia ahhoz a bizalomhoz, amellyel 18100 93G9 39Ó84, 800*pengőt nyert: 26403 a nemzet annakidején mégajándé- p3404 35350 40006 43764 46723 57064 pengőt nyert: 26346 54123, 2000 pengő' •nyert: 50007, 1000 pengőt nyert: 2824 lések végül is azzal végződtek, hogy kozta. A magunk erejére támaszkod- j58200 77839= 600 Penőőt nyert: 8670 9081 a kereskedők lemondtak a mj' va. önbizalommal, megingathatat­gyűlés megtartásáról, ehelyett hét-liánul kell tovább baladnunk az ön-jftrSö 49880 50MÉ7í$2 SS főn délelőttre a kereskedelmi ésiérzetes. a masvar öncélusásrot szol-194963 98823 99947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom