Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-22 / 189. szám

KinrrarH jenyek ma eoésr rai Tiszában. ma asle mi 8 (wor KÖ*®- Baksa Kató, Bihari József, Gömöry Lily, a Tisza «ie«lien müködnek: Kántor Béla, László Imre, Boday Miklós Rendező:'Fotjas Géza. napi tejmennyiséget hosszabb időre stabilizálni tudja. Viszont, ha neimárt nehézségek az üzem lel­tári átvétele után nem állottak vol­na elő, nem kellett volna tataro­zásokkal. a sokezernyi kanna javí­tásával heteket eltölteni, ugy már jóval előbb meg lehetett volna kez­deni a városi tejelosztótelep üze­mét, még pedig olyan időszakban, amikor — legalább az első néhány hónapivan — nem fokozatos csök­kenéssel, hanem ellenkezőleg, állan­dó emelkedéssel lehetett volna szá­molni. Ez a »start«-nál nagyon elő­nyös lett volna. Sajnos, ma már legfeljebb csak sajnálkozni lehet afölött, hogy ez nem igy történt, de miatta csak az előző rezsimet lehet hibáztatni, amelynek gazdál­kodását most, utólag is nem a leg­előnyösebb megvilágításba helyezi az n tény, hogy hónapokba kend, amig az őrökülhagyott leltári tár­gyak halmazából üzemképes telepet lehetett ismét formálni. Intelligens megbízható magános fiatal nö bármilyen állást keres háztartásban, varrásban jártas, inai és számolni jól tud. Cim a kiadóban. Mélységes fájdalommal tu­datjuk, hogy feledhetetlen fér­jem .drága jó édesapám Feith Ignác Hetének 78. évében meghalt. Kedves halottunkat augusztus 22-én délelőtt 161 10 órakor te­metjük a cintereniből, Özv. FEITH IGNACNÉ íolelsége, FEITH JÓZSEF fia. Hagyományos fénnyel ünnepelte az ország Szent István napját Budapest, augusztus 21. Bár az idei szentistvánheti ünnepségek jórészt el maradtak, első szent királyunk ünne pén mégis a megszokott ténnyel és pompával hódolt az ország népe Szent István emléke előtt. A vidék nem ke­reste fel olyan tömegesen a fővárost, de mégis eljöttek az ország minden részéből a magyarok, hogy résztve­gyenek a hagyományos Szent István­napi körmeneten. A főváros házai io­bogódiszt öltöttek. Már kora reggel sürü sorokban mentek az érdeklődők a Várba s már 7 órára a Vár utcái teljesen benépesedtek. A Kormányzó urat a körmenetben Kállay Miklós miniszterelnök kép­viselte. Ott volt a körmenetben az egész kormány és az ország valameny­nyi vezetőegyénisége. A Szent Jobbot magábazáró erek­lyetartó mellett jobboldalon a buda­pesti királyi magyar Pázmány Péter­tudománvegyetem tanácsa, baloldali pedig Szendy Károlv polgármester ve­zetésével a székesfőváros küldöttsége menetelt. A Szent Jobbot a Szent Jobb őre követte, majd a apátok, prépos­tok, prelátusog és püspökök diszes papi öltözete tette színpompássá az ünnepi körmenetet. Angelo Rótta pá­pai nuncius után Serédi Jusztinián bí­boros bercegprimás haladt kíséreté­vel. Nagyobb térköz következett ez­után, majd a testőrség sorfala közólt haladt Kállay Miklós miniszterelnök, utána József királyi herceg lépdelt, őt követték vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter, jobbján báró Pe­rényi Zsigmond, a felsőház, balján pe­dig vitéz Krndy Ferenc, a képvise­lőház alelnöke, majd a miniszterek. A körmenet a díszesen fellobogó­zott palotasoron, a Szent György-téren, Dísztéren és a Tárnok-utcán át vonul' a budavári koronázó főtemplomba, ahol ünnepi szentmise volt a Szegeden a Dómban tartották ünne­pi szentmisét, amelyen teljes számban (megjelentek a katonai és polgári ha­tóságok képviselői várj színtársulat oly nagy volt, hogy fele állandóan utazott, Erdély váro­sait, falvait járta, a magyar szót hir­dette... A tagok nagy része nem is ismerte egymást, egész évben ta­lálkoztak. Bánffyhunvadon Játszottunk" és Kolozsvárról ugy utaztunk el, hogy rajtunk volt a jelmez is, amelyben szerepeltünk. Egy szegény, éhező taní­tót alakítottam és életem legszebb si­kerének tartom, hogy amikor jelme­zemben kijöttem a színháznak előlép­tetett koesmahelyiségből, a kint még várakozó közönség közül elémlépett egy 75 esztendős anyóka és 20 lejt ko­tort ki a kendője sarkából s nekem adta. »Egyék lelkem valamit!* — mondta. Kiderült, bogy az anyóka annyira beleélte magát a darabba, hogy elhitte: én valóban az éhező ta­nitó vagyok, akin megesett a szive.. » Forgács Sándor csütörtöki szegedi szavalóestje minden bizonnval hasonló igaz élménv lesz. Elhisszük neki a magyar költők szenvedéseit, örömeit és lelki vívódásait, mert istenáldotta művész, mert hisz a művészetben és busz éven át magyar szinész volt a megszállott Fróé'vhen (—l-J Valódi kisüsti pállnkfth, rumok, lihörO", pezsgők, palackozott 2K- Kucska Hámra sönmsében Kossuth Laios<su*áruf 21. — Telefon 29-33. Gás Ferencit e okleveles tanár 3599—1941—42. sz. alatt enegdélyenett gyorsíró fis gepirb iMl'ban Széchenyi tér 7, IL 22- a szeptem­berben kezdődő tanfolyamokra » bei ra tanok folyamatban vannak Telefon 15 322 auássim Köszönetnyilvánítás Hálás köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik imádott fér­jem, dr. Glűck István fogorvos elhunytával bánatomban soraik­kal vigasztalni igyekeztek. Dr. GLÜCK ISTVANNÉ MfU, Katona Ibolya és kisfia JANOSKA Sirkőavatás Néhai KOHN JAKAB zsák nagykereskedő síremléké­nek felavatását 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor sirkerti sor G. 4 sz. Iff • V ii'í 'irt—MM—— Forgács Sándor szavaicestje elé Művészi élményben lesz része csü­törtökön este Szeged irodalomkedvelő közönségének. Forgács Sándor, a kiváló drámai szinész rendezi meg szavalóestjét a Rafíay különtermében. A szavalóest műsorán a magyar köl­tészet remekei szerepelnek; a klasszi­kus magyar költészet legszebb müvei­től a modern magyar líra gyöngyszc meinek gyűjteményéig. Forgács Sándor Deve és művészete jólismert Szegeden, öt évvel ezelőtt, nz 1937—38-as sziniidényhen főrende­zője és drámai művésze volt a szegcdi színháznak. Felejthetetlen klasszikus előadássorozatot rendezett s mint szí­nész is, egyike volt ama k<-veseknpk. akiket hosszú évek távlatából sem le­het elfelejteni. Legutóbb a dómtéri já­tékok alkalmával találkoztunk For­gács Sándor nevével. A Bizáncban és Az ember tragéidájában alakitott ka­ra kterszercpeket. E sorok Írója még Erdélyből is­meri Forgács Sándor művészetét. For­gács ugyanis a megszállás évei alatt állandóan Erdélyben élt és egész Er­délyben ugy ismerték, mint a magyar szinmüvészet egyik legkiválóbb rep­rezentánsát, a kolozsvári színtársulat elitmüvészét Minden erdélyi városban megfordult a kolozsvári színtársulat ensembléjával, vagy mint vendégsze­replő játszotta el a magyar -zinpndi irodalom legjelesebb darabjainak fő­szerepét és a megszállás legsötétebb ével alatt a magyar szó szépségét, a magyar gondolat örökkévalóságát hir­dette... Szinte hihetetlenül hangzik léhát mindazok' előtt, akik az elmúlt két évtized alatt Erdélyben éltek, bogy Forgács Sándor Immár két év óta rem lép színpadra Művészi képességeinek teljes birtokában, kellemes orgánumá­val és az intellektuális színművész áb­rázolókészségének nagyszerű gazdag­ságával'visszavonultan él Kolozsvá­ron s néha szabadtéri előadásokon szerepel vagy megrendez egy-egy s»a­valóesteí, amelynek mindig nagy vissz­hangja támad mindazok körében, akik még a román megszállás eve:böf isme rik és értekelik Forgács Nándor mű­vészetét Beszélgettünk a Szegedre érkezett Forgács Sándorral, aki csüiőlröki sza­valóestjét készíti elő. Ama a kérdé­sünkre, hogy inil csinál! az elmúlt két esztendő alatt, igy válaszolt: — Szabadtéri előadásokon léptem fel Erdély több városában * »Jeder­manu«-t rendeztük meg Kolos váron, majd szavalóesteket rendeztem Erdély minden nagyobb városában. — Hogy jutott a színpadról a sza­valópódiumra? — Míg színpadon játszhattam, nem szavaltam soha Utoljára 1913-ban Ara­don szavaltam a Vértanuk szobra előtt október 6-án. Ez volt az utolsó vértanu-eni lékünnep Aradon, egyig legszebb élményem, sohasem felej'ho­tein ei. Most két esztendeje, hogy tem lephetek színpadra a szavalás művé­szetének szenteltem magam. Csokonai Vitéz Mihálytól kezdve az összes ma­gyar klasszikusokat bemutatom sza­valöestjeimen, majd a moder-» magyar költészet kiemelkedő alkotóművészeit: Kosztolányit, Babitsot, Jnbász Gyulát, József Attilát, Karinthyt és másokat. Idegen költök közül Viliont szavalom Faludi György fordításában. A szegedi szinházkultura legna­gyobb fáidalmáról, az elmaradt Sza­badtéri játélkokról beszélgetünk » Forgács Sándr ráfér egyik legszebb szabadtéri élményére: _ Máriaradnán rendeztük meg a •Jedermann* előadását a kegytemplom előtt. Díszletek nem is kellettek, csak minimális kulisszabeáiíitással dolgoz tunk. A kegytemplom előtti térség megkapóan szép szabadtéri színpadot szolgáltatott. Az első eiőndásnnk ra­gyogóan sikerült, sajnos, a második előadás alkalmával szélvihar támadt és elsodorta — az anyagi sikerl. Mert a második előadáson már keres­hettünk volna. Dehát fontos az volt, hogy magyar nyelven szólhattunk a megszállptt Arad környékének közön­ségéhez .. Másik legszehb erdélyi emléke­ként megható kis történetet mesél el Forgács Sándor. Egy időben a kolozs­I Olcsón és jól akar mosatni? Jíöjjön a Kristály grővmosodába Ii«<-skay-ut(-n 5 81® viszonteladók figyelmébe! Használt férfi, női ruhák, fehérnemü­ek, cipők és egyéb használt ingósá­gok, jutányos árban beszerezhetők, 'lla Pestre jön, saját érdekében keres­isen fel! 6ERSTL G., Budapest, VII. ! Erzsébet-körűt 32, földszint g. 84 mmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ház árverés! Szeged, Margit-u. 19. sz. ház negyedré­sze árverésen augusztus 26-én 12 óra­kor a Járásbíróságon eladásra k«"üL Keresünk két ügyes vasesztergályost, tótkoralési üzemünk részére jó béí mellett. magyar nemei ftsuangotarmooen KFT. FURRÓüZEM TÓTKOMLÖ8. Egyedárusitásra alkalmas körzeti képviselőt keresünk. Akik divatlapok-divatra jzok" jesztéséhen jártasak: előnyben. — Ajánlatok MAGAS JÖVEDELEM jeligére Délmagyarország kiadóhi­vatalába küldendők. •».

Next

/
Oldalképek
Tartalom