Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-20 / 188. szám

A nyilas eszmeáramlatok alkonya Szegeden Az ideología zűrzavarba faliad, a fények beszélnek DELMAtiYARUKSZAB PÉNTEK, 1943 augusztus 2M. (A Délmagyarország munkatársétól) Az a körlevél, amelyet a Makói Újság közlése nyomán a Délmagyarország nyilvánossága hozott, élénken beszél a Nyilaskeresztes Pártban elharapódzott kaotikus zűrzavarról. A nyilaspárt mozgalmi tizes tanácsa nem kisebb dolgot cselekedett, mint fellázadt Szálasi ellen. Most már ők is, ugyanugy mint annakidején Hubay, alkalmatlannak tartják a vezéri pozíció betöltésére, kíméletlenül erős kifejezésekkel illetik gyengeségét, habozását, teoretizáló játékait, távozását követelik és helyébe uj bálványjelöl tekből álló triumvirátust akarnak ültetni. Hogy mi lesz ennek a lázadásnak a következménye, az a nyilasok magánügye, a beteges lázálmoktól űzött nyilas testvérek eivakodása a józan és öntudatos polgári társadalmat nem nagyon érdekli, hacsak nem abból a szempontból, hogy ez a legújabb jelenség is a bomlásnak esalhatalan jele. A bomlást pedig nem a pártviszályok és nem a szervezés ellankadása, hanem sokkal mélyebben gyökeredző lelki tényezők vonták maguk után. Megállapítható, hogy ennek a folyamatnak a kialakulására főként az utóbbi hetek gyakoroltak döntő befolyást. A nyilas szervezés eszköze soha nem a tanácskozás, hanem a parancskíadás volt, a nyilaspróféták által kiagyalt »dogmák« és »teóriák« felett okoskodni nem lehet, azokat be kell venni és kritika nélkül le kell nyelni. A tömeg soha nem (áthatott be a világszemléletet alakító nyilaslaboratóriumba, onnan csak a parancsok, a jelszavak kerültek ki s ezek a kábítás, az uralom és a hatalom illúziójának stanioljáha voltak csomagolva. Hát kell ennél több a zöld ing viseléséhez, a falak telemázolásához, egy-egy ablak bevercséhez. a fenegyerekeskedő zsidózáshcz? De aki véletlenül ugy néha. néha egy kis résen be tudott pillantani a nyilasvezetés és elméletgyárfás kuliszái mögé, meg kellett döbbennie és ki kellett ábrándulnia a lelkiismeretlen kalandoroskodásnk abból a cinikus és felelőtlen játékából amely magyarnak merte magát nevezni s hajlandó volt judásesókkal árolni az országot, amely tizenötmillió ember sorsának irányítását akarta kezébe kaparintani, hogy egy ezeréves nemzetet a meg semmisülésbc taszítson. Az egyszerű nyilas testvérnek, akire ráhúzták a zöld inget és ráfették a nyilaskeresztet, nem állott módiában eljutni ezekhez a felismerésekhez, ő az egész eszmeáramlatból csak azt tudta, hogy az övék lesz a hatalom, hogy ók lesznek azok akik győznek. A győzelmi öntudatot különböző évszámokkal táplálták, beszajkóztak néhány jel a zsidó az oka s ha Szálasi lesz az ország ura, akkor mindez megváltozik s jő a nyilas paradicsom, ahol minden zöld lesz — még a koponyák is. Tagadhatatlan, hogy hoszhosszu időn át hatott a mákony, de olyan kábulat nincs, amire ne jönne kijózanodás. Az emberek kezdtek furcsa dolgokat tapasztalni. Azok az eszmények, amelyeket nekik ugy szuggeráltak, mint az em. beriséget egyedül boldogító célokat és módszereket, nem bizonyultak örök életüeknek, sőt célravezetőknek sem, bálványok dőltek, vezetők kezdtek menekülni s igyekeznek eltűnni azoknak a pártoknak a sűrűjében, amelyekről eddig csak megvetéssel, vagy gyűlölködéssel beszéltek s amelyek ellen az örök harcot hirdették. Ilyen körülmények mellett lehetetlen volt, hogy a kétség fel ne támadjon a legprimitívebb nyilas lélekben is s a feleszmélés elvezetett egy bomlási folyamathoz, amely egyrészt külsőleg is érzékelhető tünetekben jelentkezik, jelentősége azonban sokkal fontosabb a lelki összeroppanásban. Azok, akiknek minden érdeke ahhoz fűződik, hogy megállítsák ezt a folyamatot, vagy legalább ha mindjárt csak ideig-óráig is, őrizzék a régi látszatot, behunyt szemmel és önmaguk doppingolásával vágtatnak tovább a nyilas utakon s igyekeznek magukkal rántani még megmaradt tömegeiket, tömködik a lékeket, reparálják a vihar okozta károkat, tiltakoznak a bomlás feltételezése ellen és átkot szórnak a menekülők után. Csak arról nem vesznek tudomást. hogy a tények beszélnek. A szegedi Nyilaskeresztes Párt taglétszámának csókkenése beszédes bizonyíték, annál is inkább, mert ez nem kizárólag szegedi jelenség, ahol a taglétszám mindössze 3000 körül van, sőt Szegeden sokkal kisebb mértékben tapasztalható, mint a Tóvárosi viszonylatban. Az azonban, hogy a pártnk 3000 nyilvántartott tagja van, nem azt jelenti, hogy ezek mind aktív pártéletet óink. Szegeden a mozgalmi élet kétszáznál több párttagra nem számithat. Ez a maximális létszám, amit össze tudnak hozni egy összejövetelre, vagy értekezletre. Hol van a többi nyilas, miért nyilasok ezek a passzív magatartású testvérek és hol van az a 8009 választópolgár, akiknek szavazata mandátumot adott Szegeden a nyilasoknak? — ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni. Ezúttal csak a párt és mozgalmi élet nagyfokú ellankadását kívánjuk regisztrálni, ami Szegeden éppúgy tapasztalható, mint Budapesten, vagy bármelyik más nyilasgócpontban. Az épitmény már régebben recsegni, ropogni kezdett, akkor, amikor a finanszirozók otthagyták a tráció, korifeusok, kortesek fizetése, esetleges választás, a propaganda és a szervezés mind pénzbe, sőt sok pénzbe kerül s ezt elő kell teremteni. Kezdetben akadtak halászni szerető nagytőkések, akik súlyos ezrekkel vásárolták meg a tagsági igazolványt, többezer pengős tagdijakkal szolgálták az eszmét Legelőször ezek ábrándultak ki, amikor rájöttek, hogy a cél, ami után rohannak, csak délibáb, amit az első komolyabb szél lefúj a láthatár egéről. A nyilas kisemberek pedig, a napszámosok, kereskedősegédek, kisiparosok, az intellektuális társadalom alsóbb rétegei, akiket a mákony megvadított, nem tudják finanszírozni apró filléreikkel néhány nyilasvezér passzióját A financiális kérdések ma a legkomolyabb aggodalmakat okoznak nyilas berkekben. De aki kételkedne a bomlási folyamatban s annak feltartóztathatatlanságában, vessen egy pillantást sajtójukra. A nyilas táborok között duló ádáz és egymás szennyesét kíméletlenül kiteregető csatározások cda vezettek, hogy Szálasiéknak, a Nép cimü mozgalmi értesítőn kivül nincs sajtójuk, nincs napilapjuk, amely az ő »harc«-uk szolgálatában állana. A Pesti Újság betiltása óla s ennek helyén napi két kiadásban meg jelenik a Magyar Szó és egyelőre még nyilas jelvénnyel jelenik meg q Magyarság, van ezen kivül egy politikai hetilapjuk, a Virradat és a nyilas ideológia szolgálatában áll a Nemzetőr cimü hétfői lap is. Néhány évvel ezelőtt a Pesti Újság kétezer körüli példányszámban érkezett Szegedre. Hogy ebből menynyit adtak el, azt most már nem lehet megállapítani, viszont az tény, hogy utódának, a Magyar Szónak déli kiadásából már csak ezret külSzent István a magyar néphagyományban Szent István napja a magyarság nemzeti ünnepe. A bzent Jobb a koronázási jelvények mellett a szeutistváni haza legmagasztosabb jelkepe, Buda várában való körulboraozasa országunknak világraszóló ünnepe. A Szent Jobb tisztelete nyilván őst hiedelemben gyökerezik, meiy szerint a király népének nemcsak uralkodója, hanem papja, orvosa is. Isteni kiválasztottságánál fogva messze űzheti a gonosz szellemet, mtggyogyithatja a betegeket Ez a tiíokza.os erő főképpen a kéz alsó és elhárító mozdulataiban jut jellegzetes kifejezésre. Már mostan tudomásunk var, arról, hogy Szent István kézrátevéssel gyógyitott. Igy a mateóci templom középkori oltárkópén kézrátevéssel gyogyit meg egy előtte térdeplő alakot, Szent István sirjánál sok csodálatos gyógyulást emleget a legenda. Voltak olyanok, akik nehéz betegségük miatt nem tudtak a sirhoz eljutni, csak messziről fohászkodtak a szent király segítségéért és mégis meggy© gyúltak- Áz ilyenek gyógyulásuk helyén nagy kőrakásokat halmoztak öszsze, jelképesen betegségüket temették mintegy alája. A Szent Jobb tiszteletét már az aranybulla törvénybe iktatja, őrzésére aíakult Nagyvárad közeiében a szenljobbi bencés apátság. Az ereklye a török hódoltság idejében titokzatos uton-módon Raguzába került, ahol .nagy tiszteletben részesült, azonban Mária Teréziának sikerült visszaszereznie. Valóságos diadalutban vitték 1771-ben a budai királyi várba, abot a Zsigmond-kápolnában őrzik. Hazánkban rengeteg Szent István tiszteletére szentelt katolikus templom van. Építésüket a nép mondateremtő képzelete Szent Istvánnal hozza kapcsolatba. Csak egyet említünk meg. A pannonhalmi altemplomban van egy kőből faragott szék, a nép azt tartja róla, hogy a monostor alapitójának, Szent Istvánnak széke volt A beteg búcsúsok közül sokan beteülnek, hogv könnyebbülést szerezzenek- Alig van , _ , , . - , magyar család, amelynek ne volna denek Szegedre s ennek is a fele re- István nevezetű tagja. Számos inittenda, vagyis eladatlanul marad j helynevünk (Szentistván, Szentkirály a rikkancsbódékban. A Reggeli Ma- j szintén az ö emlékezetét őrzi. A gyár Szó szegedi eladása olyan mi-1 Szent Istvánról szóló mondák a körnimális, hogy teljesen figyelmen ki-Snyeaő népek között is szép számmal ,ü, lehel flj a Magyal ] í* £££ dig koztudomasulag ma mar egyike j ter^zt€tték el közöttük. Érdekes hea legkisebb példányszámú magyar jly5 hagyomány maradt fönn Fet-iújságoknak, Szegedre is mindösszejszafcnnyban (Sopron), ahol minden 250—300 darab érkezik naponta, en-i asszony és lány feketében jelenik meg r.ek a mennyiségnek is jó része el- ezen a naPon a nagvmisén, hogv küladatlan marad. Ugyancsak hatalmasat zuhant a Virradat árusítása is, a Nemzetőr pedig jóformán teljesen ismeretlen újság Szegeden. Ha fiigyelembe vesszük azt, hogy a budapesti napilapok (kikapcsolva a hétfői lapokat) naponta együttesen tízezer körüli példányszámban érkeznek Szegedre s a nyilas sajtó ebből összesen ezer eladott példányt sem képvisel, nyilvánvaló kell, hogy legyen, mekkora az érdeklődés ma már eme újságok által képviselt politika, eszmeram lat és világnézet iránt m['iaiuin, ini.,M |i\wíliöR Líruailv Jtl- . nui o .•I..... ....." ........^ , ..... .. szót, megtanulták a karlendilést,[pártot Politikát, még nyilas politiínegtanulták. hogy mindennek, ami kát sem lehet pénz nélkül csinálni, e világon nekik nem tetszik, annak A nártélet fenntartása az adminiszSándor fftla söröxé - és itala ruiizletében a Főpostánál állandóan csapolt sörök! Kitűnő borok! Légy vidám Tisza-szálló naqylermében 22-én este fél 8 órakor. Jegyek a Déhnagyaforsaág kiadóhivatalában kaphatók. sőleg is kifejezze az ének szavait: Hol vagy István király Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Teelőtted sirván. Bálint Sándor Jó könyvetakar? Keresse fel NAGY MIHÁLY könyvesboltját, Szeged, Takaréktár utca 1 sz. Nyelvtanok, szótárak, szépirodalmi, szak- és tankönyvek állandóan raktáron. 140 Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy BAGI LAJOS lelsőrcvszkészitő életének 38-ik évében hosszn szenvedés után meghalt. Temetése 20-án délután fél 6 órakor a rókusi ravatalozóból. Gyászold család Nyugodjál békében