Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-20 / 188. szám

PftifeK Ára 16 fillér 1943. augusztus 20. XIX. €fl 188. sz. Havonta 4.30 P. ncöycdfvre 12.40 *> KORMANYZOI KÉZIRAT a háború hőseinek, a hősi halottak hozzátartozóinak földhöz, anyagi segítséghez, jogosítvány okhoz juttatásáról A hivatalos lap Szent István napi száma a következő leglclsöbb kéziratot közli: Kedves Kállay! A magyar nemzet léteért vívott harcának nehéz napjaiban meleg szeretettel fordulok azok felé, akik a hon. hui kötelességek áldozatos teljesítésében példát mutattak s ébren tartják a .vitézség erényét. Bensőségesen átérzett óhajom, de szilárd elhatározásom is, hogy a most folyó háborúban kimagasló érdemeket Szerzett honvéd harcosok, valamint a közrendészeti szerveknek kiemelkedően hősi maga tartást tanúsító tagjai ez áldozatkész vitézség erkölcsi elismerését jelentő kitiiiitetesiik mellett példaadó magatartasuknak megfelelő külön elismerésben is részesüljenek. Illő, hogy számtikra H harc megpróbáltatásai és áldozatai után a békés jövő jobb létfeltételei késedelem nélkül s előnyt nyújtó különleges elbánással biztosittassának. Ennek a célnak megvalósulását különösen föld juttatásával óhajtom előmozdítani, elsősorban a már eddig is eredményes múltra visszatekintő vitézi intézmény keretei között. De biztosítani kívánom boldogulásukat más élethivatásokban, illetve »z életfenntartó munka egyéb utjain is, hogy minél eredményesebben és példaadóbbnn állhassák meg helyüket a nemzet életében. Ezért késedeleni nélkül és minél nagyobb mértékben lehe. tővé kell tenni szamukra, ha a megszabóit elofeltete|ekni'k egyébkén1 megfelelnek — a kincstári és egyéb hasznot hajtó jogosítványok, vagy engedélyek e 1nyeréset a közszolgálati pá* 1 y á k o n való elhelyezkedést, valamint az önálló életpálya megteremtéséhez szükseges anyagi segítséget. Ugyaniiy előnyt s különleges elbánást kívánok biztosítani a jelenlegi habomban kimagasló kitüntetésben részesült özvegyének, illetőleg leszármazójának is, ha maga a kitüntetett hősi halála vagy eleiének más módon való elvesztése folytán a kitüntetéshez járuló külön elismerésben már n°m részesülhetett. Különösen fontosnak tartom, hogy — a vitézség elnyerésének ébrentartása és továbbfejlesztése érrfpkében elöniozdittassék annak a lehetősége is, hogy a kitüntetett részére kii lön elismerésként juttatott jogosítvány vagy engedély a törvényes feltételeknek megtelelő ntód számai a is biztosítva legyen. Örömömre Szolgálna a kérdésnek a lehetőség szerint olyan megoldás®, amelv az összes ilyen juttatások tekintetében a törvényben megszabott közigazgatási eljárás ulán közreműködést biztositana a nemzeti összefoffást és harci erények ápolását testületi szellemben ébren tartó Országos Vitézi Szék részére ia. Felhívom, hogy ezeknek az irányelveknek megvalósítása végett szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg , Horthy %k„ Kállay Miklós sk. Káilou miniszterem Szent István napi szózata a nemzethez Mi a ntaíunh CicíCí akartuk cs foéiok Cini - A lelkek eguseőCf hirdetem, nem a kiilönhséééf - imatás vár reánk a béke keltjreéliitásában cs a rend fevtiitártásában - Nem engediOk a heluzcíel nem ismerő tóiCkoiaf latroknak az or szdgof bármilyen elhatározásba belevinni Bndapest, augusztus 19. Kállay Miklós miniszterelnök üzent István napjának előestéjén este 7 órakor a magyar rádióba nszózatot intézett a magyar rádióban szózatot intézett a aki vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, Haefler István miniszteri osztálytanácsos és Kállay Kristóf miniszteri segédtitkár, a miniszterelnök személyi titkára kíséretében érkezett a stúdióba, a Magyar Távirati Iroda házának bejáratánál Antal István nemzetvédelmi miniszter és vitéz N á r a y ny. vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió elnöke, a stúdió előcsarnokában pedig G'varmatby Béla, a m. kir. Posta vezérigazgatóhelyettese és dr. F r I g y e s s y János, a Rádió vezérigazgatója, valamint a Rádió vezető tisztviselői fogadták. Kállay Miklós miniszterelnök ezután a hármas számú stúdióba vonull onnan mondotta el rádióbeszédét, amely igy hangzott: — Holnap Szent Isfván napja van. Jobbját körmenet viszi templomból templomba. A körmenetben olt van az államfő, a főpapság, az állami élet fő funkcionáriusai, a katonák és a magyarság minden rétege, Budapest munkásai, a vidék földművelői, az egész ország. A nagv király jobbja mögött, amióta közel ezer éve az egységes magyar államot kialakította, korszerűvé formálta- a nemzet egységben sorakozik. Ma még erősebben, mint talán bármikor. Tovább megyek, soba ilyen egységesen nem állt és nem sorakozott fel ez a nemzet hazafiságban céljaiban, bizalmában és nyugalmában. István király teremtette meg először ezt az egységet a maga népe és a Kárpálmrdence minden népe közölt, amelyeket akkor itt talált, azóta is itt vannak és most is itt velünk vannak, vagv független nemzeti életüket élik Az első magyar király nemcsak a magyar birodalmat alakította ki, hanem fiához irott ismert intelmeiben azt a szellemet is. amely egyedül állóit és áll a világon és lehetővé tette az itteni népek fennmaradását és nemzeti létük fejlődését. Egy vonással sem szabad eltérni tanításaitok István király keletről jött népe a nyugatot választotta. A pogányság helyett a kereszténységet. Reálpolitika volt ez, mert a fennálló világrendbe állította be országát. De szelleme elhatározás is, mert a szebbet, a jobbat, az emeriebbet válasz- hasem a határon túlról jött. Malotta. Az ő magvetése nyomán biz-ígunk'feleljünk magunkért. Ma is ég tosilla az Aranybulla 700 év előtt a|körülöttünk minden, ilyen nagy szabadságjogokat, először a világon, j máglyákat a világ még sohasem Erdélyben a magyar fejedelem mondotta ki a teljes vallásszabadságot, az ő tanítása a nemzet lényegét alkotó öntudatos erő, szellem és magasabbrendüség. Eredménye: hitéleti elmélyülésünk, állami berendezkedésünk változatlansága, életformánk és szemléletünk nyugalma, az emberi jogok elismerése, földünknek ezen viharvert részén. — Mi a magunk életét akarjuk és fogjuk élni. Meg nem alázkodni senkinek és meg nem alázni senkit. Mi mások vagyunk és mások akarunk maradni, nem tudunk máról holnapra változni. Ez a legnagyobb értékünk. Magunknak talán sok bajt szerzünk vele,, de a világrak az értékünket ez jelenti. Ezért kell fennmaradunk és ezzel fogjuk méltó helyünket a térképen és a történelemben betölteni. — Szent István napján a magyar egységet ünnepeljük, mint egy ember áll az egész ország kormányzója mögött. Ö ma a magyar összefogás, az erő, a hit, a hűség szimbóluma. Nézzetek körül országunkban a rettenetes világégés negyedik évében. rakott. Nem mi gyújtottak fel azokat, eloltani sem vagyunk képesek, de h'a vigyázunk portánkra, ha résen vagyunk és meg nem ijedünk, kialszanak a máglyák, nem kapnak bele kis házunk ereszeibe és mi segíthetünk a világ égő parazsának tiföldelésében. — Hivatás az, ami reánk vár, az az igazság, a béke, a helyreállítás, a rend fenntartásának hivatása. Ehhez kell itthon nyugalom, fegyelem és erős hadsereg, kiinn az elfogulatlan és nem szenvedélyektől fűtött barátok megértése. Mindkettő rajtunk múlik. Belső rendünk, hadseregünk ereje barátot is szerez. Ez lesz a magyar igazság győzelme. — Holnap lesz egy éve, nagy ön szomorú napon azt mondottam: István király, a szent, az országalapitó jobbja intésre emelkedett mindnyájunk felé. Azon a napon két nagy gondolat kellett, hogv egycsiijön bennünk. Az ezeréves állami lét dicsőséges ünnepét ültük és az ország legelső sorkatonája: Horthy István az ezeresztendős kötelességteljesítés áldozatát mutatta be. Itt midenki egyet akar, biztosilani ] Két szimbóluma lesz ezután Szent a nemzet és minden hü fiának lé- Islván napjának: az országot alatét, sorsát, jövendőjét. Dolgozik ez a nemzet, mint még soha. A föld minden darabja megdolgozva. A falusi házak rendesek, soha annyi uj kis ház nem épült, a gyárak dolgoznak. És mind magunknak dolgozunk, a ma nehéz napjáak és a magyar jövendőnek. — Azt mondják mégis hogy pártok is vannak, benn az országgyűlésen és kint az országban. Hogyne, csak legyenek isi Nem akarom egyenruhába öltöztetni a magyart, a lelkét akarom egyesiteni. Szolgává tenni soha, de mídent az ország, a nép szolgalatába állítani. A lelkek egységét hirdetem, nem a különbségét. Ebben hiszek és ebben bizom, tudom, hogy igy van jól. És mert ebben hiszek, vállalhatom csak a feladatot amit a sors reám háritott. Az ország rendje a lelkek rendje. Ezzel á!l vagy bukik népünk és nemzetünk. A mi ellenségünk, a pitó király és az országot védő hős. Addig lesz ország ez az ország, addig magyar, amig mindkét ünnepet lelkében felfogja, mig az országalapitó ős és annak védelmében hős fiainak lelkében-szivében oltárt tud állítani. És én látomezt az erőt 3 nemzetben különbek vagyunk, becsületesebek vagyunk és erősebbek vagyunk. Ezen az utón maradunk és ezért megmaradunk. Csak még egy kell: félretaszítani minden' utunkból ami kicsinyes, ami nem időtálló, ami nem a nemzet jövőjét szolgálja. Kicsinyes gondolatokai és kicsinys embereket egyaránt. Ezek zavarják az egyesek és az egész nemzet nyugalmát. Amit ezek gondoltak, állítottak és jósoltak, meg egyszer sem következett be. Rosszhiszemű embereknek a hiszékenyek az áldozatai. Felelőtlenség! Ezt ne tűrjük magunk között meg Teljesen tájékozatlan néhány em imi cesztünk. A mi segítségünk so-,ber: hogjím merné ezt az országot-