Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-18 / 186. szám

I 56.342 belföldi és 2166 külföldi vendég Szegeden A Gazdaságkutató intézet jelentése Szeged vend eg fogalmáról (A Délmagyarország munk"turs;t tói) Szeged város Idei költsegvi icse bon idegenforgalmi célokra 10.0IK) pe.i­gö köruli összeg van felvéve, ugyan­annyi, mint évákkel ezelőtt, amikor még lehetett idegealorgalmat csinálni Mostanában nem egyszer halljuk a raégjegyzéal, hogy a lezárt határuk, a korlátozott közlekedési viszonyok és s/támlalHn más nehézség kőzött Ide genforgalmat csinálni, egyenlő a Seni­m,lt«»éssM. A Magyar Gazdaságkutató Intézel nemrégiben bekérte a vidéki városok idegenforgalmáról szóló kimutatáso­kai és ennek alapján jelentés' állított össze a mai vendégforgalom kialaku­lásaiéi Szegedről is beküldték az ide­genfoigalmat feltüntető kimutatást, amely aé 1942. évi adatokat tartalmaz­za. A Gazdaságkutató Intézet idegen­forgalmi jelentősé érdekes összeha­sonlításra ad nekünk alkalmat, — megállapítható ugyanis, hogy « ma­gyar városok idegenforgalmában Sze­ged városa, közvetlen Esztergom •<án, » második helyet vallhatja ma­gáénak. A jelentésből konstatálhatjuk, hogv a városok látogatottsága általában igen élénk volt. A vendégek száina Jó­formán mindenütt meghaladta az 1941. évi forgalmat, vagy legalább is azzal azonos színvonalon mozgott. Idegen­forgalom térén a várogok között Esz tergom áll az első helyen 130.019bel­földi és 59 kiitVölUi vendéggel A második helyet Szeged fog­lalja el, 8z«gedén 50.1143 bel­földi és 2100 külföldi vendég fordult meg. Feltűnő, hogy a külföldi vendégek szánni nem­hogy csökkent, hanem emel­kedett Elegedén és az 104 l-es Idegenforgalmi viszonyokhoz képest emelkedett n város bel­földi vendégforgalma l». A bel­földi vendégforgalmat főképp fláeska szolgáltatta Szeged­nek, d« igen jelentős v(»lt a Dunántúlról és na Alföld más vidékéről Szegedre irányított csoportos utazás is. A többi városok idegenforgalma a következőképpen alakult: Debrecen 11)948 belföldi és 482 külföldi, Gvőr 18 977 belföldi. 1(189 külföldi, Kolozs­vár 40.815 belföldi. 097 külföldi. Kő­szeg 7450 belföldi. Nagyvárad 10 838 belföldi, 31J0 külföldi, Pécs 46.982 belföldi, 1420 külföldi, Sopron 121)89 belföldi. 10.562 külföldi. Szatmárnéme­ti 14.551 belföldi, 92 külföldi. Szolnok 14836 belföldi, 511 külföldi. Szombat­hely 18.915 belföldi, Újvidék 17.250 belföldi, 2172 külföldi, Ungvár 12.057 belföldi, 105 külföldi. Több rendeletei tárgyalt le a 42-es b'zottsái* Budapest, augusztus 17. A 42 tagu országos bizottság kedden illést tár­ót!. A kormány részéről vitéz Ke­resates-Fischer Ferenc belíigy­ntiniszhén R e tn é n v i-S c h n e I I e r La jos pénzügyminiszter, báró Bán­Ny Dániel földművelésügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi mi­niszterek vettek részt az ülésen. A alzottság letárgyalta a honvédelmi szolgáltatás rinién ideiglenes hasziiá latra igénybevett gépjármüveknek a "innvédség részére végleges átengedé­sére, a biztosítási magánvállalatok évi zárszámadása, üzleti jelentése és az ?zckkel kapcsolatos egyes kérdések rendelkezésére, végül a zsidók mező­*s erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvény hatálya alé eső állatállomány is holt felszerelés forgalmának korlá tozásáról kiadandó kormányrendelete­ket. A bizottság az egyes rendeleteket i közbeni felszólalás és a miniszteri válasüók után tudomásul vette. (MTl, cmUi fek&zik az aszfcdton (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az elsötétített város az éifélulá Ari nagy. koromszrnü nyugalomban olyan, mint a kripta Fekete házak sorakoznak egymás mellett, bent a sö tét ablakok mögött emberek feksze­nek mozdulatlanul. Alusznak. Érde­kes volna egyszer arról is Írni, hogv ki mit álmodik? De ha érdekes is vol­na, semmiesetre sefu lenne lanácsds. mert furcsa dolgok derülhetnének ki ebből az indiszkrécióiról. Maradjanak meg az álmok a hálószobák boldog és édes titkai az elsötétített ablakok mö­gött Az utcákat éjszaka süket csendje fojtogatja s ha ebben a nagv kihaltságban valaki végigkopog megpatkolt cipőjével az aszfalton, a patkó Csattogása áthallat­szik a harmadik utcába ís. Különös és izgalmas érzés ebben az Idegen vá­rosban járni tapogatódzva, keresni az utakat, lesni egy-egy irányjelző fényt a kereszteződéseknél, a tenyérnyi fénykorongokat az aszfalton, amelyek lidercfénvként táncolnak, ha a drótrd­l'esz.itett lámpát odafönt megrázza egv szélroham. A végtelen óceán éjszaká­jában ugv imbolvoghalnak a hajók, mint az utcára vetődött emberek igv éjfél uián, az elsötétített városban. Kik azok. akik ilyenkor kopogtatják patkójukat n visszhangzó utcák asz­faltján? Tántorgó lumpok, akik vala­mi magánlakás rejtekében toldták meg a zárórái, ábrándokat kergető szerel­mesek. akiknek áldás az elsötétítés, éjszakai munkások, nyomdászok, üj­ságnók. íkik fáradtan botorkálnak haza, rendőrök, kószáló pillangói az éjszakának a sötétben is villogó, pié­rialesö szemeknek Mégy fáradtan, elhúzol egy sötét kapualj elölt s hirtelen szemedbe vág egy vakitó fénysugár Rendőr nyitot­ta rád zseblámpáját, kíváncsi rá, hogy ki vagy? Az ilyenkor csutnngolókat jó szemügyre venni! — Jó estét szerkesztő ur — szó­lal meg n lámpa láthatatlan tulajdo­nosa. Régi ismerős s megkérdezi: »Na volt-e valami szenzáció?* Igv kezdődik egv rövid beszélge­tés, aztán két ember lépései távolod­ni kezdenek. Npm lálhi semmit, csak a patkók kopogása árulja el őket. A Széekenyi-téwn, az úttest közepén ismét történik va­lami. Illetőleg nem is történik sem­mi, csak megállít az úttest- fekete­szürkeségéből is kidomborodó, vala­mi formátlan tömeg Mi lehet ez? Olvan, mint egy zsák, ami talán átha­ladó kocsiról pottyant le, vagy egv szeméirakás. De az hogy kerülne ide? Az éjszaka egyszínűre és egyformáju­ra festi a beléjeveszett tárgyakat, itt még fénytányér sincs a közelben, bogy valamit enyhítene a mély sötét­ségen. Semmiesetre sem természetes dolog, hogy ezen a helyen most vala­mi fekszik. Valaminek itt történni kel­lett, aminek előzménye volt és kö­vetkezménye lehet. Mindezek pillanatok alatt vlllaft­nak át a képzelet prizmáján. Jó lesz megnézni, hogy mi ez? bogy valami történt! Valami báj, ta­lán nagv baj s az is lehet, hogy nem él! A szurokszínű éjszakának vannak édes titkai és vannak borzalmai. Kl tud itt tisztán látni, mikor olyan sö­lél van! De talán mégis lehetne segí­teni! Felemelt karja azonban tehetet­lenül visszazuhan az aszfaltra, szóli­tásra nem reagál. Jó lenne végignéz­ni rajta, de nincs kéznél egv szál gyu­fa, se egy zseblámpa. A gondolatok sűrűsödnek: segíteni kell rajta, gyor­san, hátha még nem késő De bogvan? Rendőrt kellene talán hívni! De á'kkor meg itt maradna magára s esetleg át­szaladna rajta egy kocsi A helyzet re­ménytelennek iátszik. Éppen most nem jön erre rendőr, valahol másutt cirkálnak s zseblámpázzák az éjszaka vándorait 1-tlwJlian a másik ötlet: majd a mentők. Dl jvan tiz lépésre a telefonfülke. A sö­tétben keservesen megy a tárcsázás, pédig csak két számot kell eltalálni A nullát és a négyest. A drót másik végén jelentkezik egy álmos hang. — Egy ember fekszik élettelenül az aszfalton. Kérem jöjjenek gyorsan, nézzék meg mi van vele. — Hogy hívják? — kérdezi * hang. — Honnan tudjam én azt. nem Is­merem, most botlottam bele a Szé­chenyi-téren. — Nem azt! Magát, aki telefonál! — Ja ugy! Az más. Megmondom. Másik kérdés: fog­lalkozása! Másik kérdés: honnan te lefunál? Es még néhány hasonló, De az Istenért,, hál most nem rólam van szó. Kgy ember fekszik az serfalton, nem vagyok orvos, nem tu­dom megvizsgálni, de lámpám sincs, lehet, hogy nem is él, ővele kellene törődni. Egy ember bajban van, raj­ta kell segíteniI _ Mindjárt jövünk, lessék Ott ma­radni mel lettel — Ninoa frtft fekhelye, ntet n aszfalt itt az Ut közepén? _ förmed rá ai orvos. Az áldozat móst már szemtelen, — Mi köze hozi! Ott alszom, ahol [akarok _ mondja és ugrik egyet, t mllit a nyul. cikázva, támolyogva »ta­1 ladni kezd, be a süllyesztett parkié­körbe, ott levett magát a füre s a. következő pillanatban már hallatsíik szabályos, nem tul hangos, de hallha­tó horkolása. — Na ott legalább nem lesz sem­mi baja — mondja az orvos. — Jól kialussza magát s hajnalban, ha áddig el nem lünik, majd felszedi egy rend­őr. A mentőautó visszaindul a lakta­nyába. Üresen, ugy, ahogy jött. Sok dolga nem akadt Nem történt semmi. Csak egy ember aludt az aszfalton. A fekete éjszaka a a süket csend visszafekszik a piatátifasorra. Osváfh Tihor Ottó ítészen közel kell hajolni hozzá, hogy felismerhető legyen; Ember! Ember, aki éjjel két órakor moz­dulatlanul fekszik, kissé összezsugo­rodva az aszfalton. Az éjszaka sötét­je szinle vakítja a kimeredt szemet, a csend ráül a dobhártyára, mint ahogy a tengericsigák kagylójában zug az óceán morajlása. Minden moz­dulatlan, vak és süket s a platánok leveleit sem rezdíti meg a legkisebb szeJlfl sem. Az aszfalton egy ember fekszik! N'cm mozdul a körülötte tá­madt mótoszkálisra sem. Kétségtelen, Hekezen telnek a percek, állok felebarátom mellett a szurokszínű éjszakában, izgatott va­gyok, lehajolok hozzá, emelgetem a kezét, nem mozdul, hem merek többel tenni, nem tudom, hogy mi történi veie, csak azt látóin, nem is látom, csak sejtem, hogy mozdulatlan. A fan­tázia működni kezd: talán leütötték, hátulról, orozva, talán öngyilkos lett, mérget Vett be és itt esett össze, ta­lán elütötte egy autó és itt hagyta komiszul, embertelenül! Sok minden történhet az emberrel! Az éjszaka ma­gánva táplálja az elképzelésedet. To­pogok a földön fekvő mozdulatlan ember körül. Aztán egyszer csak az ut végéről fényszóró pásztázía végig az aszfal­tot. Megérkeztek a mentők A kocsiból i fehérköpenyes Orvos ugrik le. A re­jflektort ráirányítják az emberre. Sá­| padt fiatalember, szeme le van csuk­i va Az orvos a pulzusát tartogatja Ver! Felhúzza a szemhéját. Megíor­diljá. Vérnek, sérülésnek semtitl nyo­ma. Szétfeszíti a száját és beleszagol. — Részeg — mondja közömbösen. - Ezért kár volt kijönni. Rendőr U elintézhette volna. bnbteünk még mindig nem mozdul. Csak hagyja magát dobálni. Az orvos enyhén ár cullegyinti, meg mindig semmi ered­mény, aztán kap egy nagyobb legyin­tést, ez már pofonnak is bellllik. Er­re kinyilik az embei szeme. A reflek­tor belehasit, elkapja a fejét és tá­pászkodni k«zd. Fogalma sincs tóia, hogy mi ez itt körülöltél Lassan, rc­bezen feltápászkodik • ekkor megszo la!, r4fó?med íd óíVWa: _ Mi a fenét Akar létemi MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A MAI N'AF-ban Parragi György • Ipari munkások* címen ir cikket. A befejező sorókat alább közöljük: A magyar ipari munkás ezekben a nehéz Időkben, amikor a legkü­lönfélébb nyomások nehezedtek rá, megmutatta, hogy hűséges á magyar hazához, á magvaf függetlenség­hez, szabadsághoz megingathatat­lan. Ezekben az években az ipari munkásság hü maradt a hazához, A szabadságjogokhoz, á szakszerve­zetekhez és önmagához. F.z az Ipari munkásság hem tekinthet nálunk vissza évszázadok tradícióira és mégis hagyományhü volt, nem mé­lyülhetett el a magyar történelem eseményeiben és mégis történelmi időkben megérezte, pontosan tudta, mit követel tőié a magyar történe­lem. És ha kérdezzük, mi az alapja V magyar ipari munkásság e nagy hűségének, politikai józanságának és érettségértek, akkor azt kell vá­laszolnunk. hogy ipari munkássá­gunk ösztöneibén, életmódjában* vágyaiban és álmaiban mindenek­előtt — magvar. Nem tudott ezért a lelkéhez közelférkőzni semmifé­le Idegeh mítosz, nem hatott tá I semmiféle csábités. Dolgozott, hogy éljen, nézett, hogy tisztán lásson. És ahbgv szemét a kohók tüze, a hegesztők lángja, a bányák sötétje nem tudta elvakítani, épp ugy lelki tisztánlátását sem tudta megZavar­hi sem á jelszavak tűzijátéka, sem az UJ reakció sötétsége. A magyar Ipari munkás tisztán látja a legna­gyobb zűrzavar idején is, hogy af tiszteletreméltó magyar mult és « jövő között a biztonságos hidat csak a becsületes demokrácia épít­heti meg Ennek a hidnak nem­csak épitője, de egyik legfontosabb pillére is a tisztánlátó rtágyar Ipari munkásság, ök ismerik a multat, látják a jelent és élés sZenimel be­tekintenek a Jövőbe. Jó az emléke­zőtehetségük és romlatlan a tisz­tességé rzetük. És kizárólag a ma­gyar utakon háládnak a jövő félé... Ne felejtsük el tehát, hogy a ma­gyar ipari munkás megbízható, erős és világosan ifttó utitári. DELMAGYARORSZAG minden wo éuUUes

Next

/
Oldalképek
Tartalom