Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Tosarnavt Wl 3111HW.IP tf43. anünszlus 1. XIX. írt. 172. SL üATonla 4.30 P. BetJocdírrc \ZJAJ* KFP.ES ZT £ NV- POLITIKAI NAPILAP M olasz hcloid feflemCnijeivcl összefüggő mozgalmas fárgijalások a VaHKánDan Törökország hajlandó felajánlani közvetítési jzolgálatalt, ameny­nyiben erre a szembenálló felek felkérik — Olaszország nem kapitulálhat — hangoztatja a Tribuna Szicíliában megindult Eisenhower uj Róma, folín* 31. Olaszországban agyra több olyan változás történik, amely kétségtelenül bizonyltja, hogy julius 25-én valóban gyökeres rendszer­változás történt. Külpolitikai vonatko­zásban fontos az uj külügyminiszter­nek az a kijelentése, hogy az olasz kül­politika ezentnl nemcsak elméletben, de gyakorlatban is létezni fog. Még nem lehet tudni, hogy a diplomáciai testületben lesznek-e személyi változá­sok. A megadásra való felhívás ha­tástalan, ennek a simán lezajlott nem­zeti forradalom után nlnes értelme. A háború tovább folyik, kimenetelét il­letőleg Jósolni lehetetlen és lelkiisme­retlen dolog lenne. A pártok alakításénak Betiltáséval elejét veszik annak, hogy a kiszaba­dult politikai foglyok közül senki se érvényesíthessen személyes bosszút A legfontosabb teendő « hábo- ** \ ruvat kapcsolatos kérdések megoldása. Belpolitika! téren a legnehezebb pro­bléma, hogy a fasizmus buszéves ural­ma alatt életbe léptetett reformokat nem tehet egyik napról a másikra egy­szerűen eltörölni, annál kevésbé, mert az életrevaló ujitásokaf az uj rezsim is megtartja, esetleg módosított for­mában. A fasiszta testületek eltűnnek, ellenben megmaradnak a szin­dikátusok, mint a munkások ér dekképvlseletl szerve!. A dolgozó osztályok védelmének esz­közeit igv az anyagi szerződés rende­leteit is megtartják. Nagy érdeklődést kelt a választójogi kérdés, főkén! a titkosság problémája. E*t azonban csak a háború után lehet mm oldani. (MTI)' litikai körökben azért kell figyel­met, mert ujabb feltűnő beavatko­zást látnak egy a nemzetkőzi jog­ban gyökerező hagyományba és ve­le együtt a semleges államok szu­verénitásába. Hangoztatják, hogy az angolszászoknak és a szovjetnek ez a Tépése Berlinben nem EettípV meglepetést (MTI) A Corriere cíelfa Sera a milánói helyzetről Milánó, julius 31. A Corriere delU Sera jelenti: A kormány szilárdan el van tökélve a helyzet konszolidálásá­ra. A milánói tartomány közigazgatási főnökévé Giovanni d'Antonio táborno­kot nevezték ki s közvetlenül neki rendelték alá az eddigi fasiszta szak­szervezeteket és a fasisztapárt eddi­gi szociális intézményeit. A fasiszta szakszervezetek Badoglin rendelkezése alapján egyelőre nem kerülnek felosz­latásra; ezzel az intézkedéssel a mun­ka folytonosságát biztosítják a gvá rakban és elsősorban a hadiüzemek­ben. Milánó élelmiszerellátása uormé lia. f felénk tevékenység a Vatikánbai Katonai szolgálatra hívták be a fasiszta vezetőket Róma, julius 31. Mint a Stefani-iro­3a jelenti, a hadügyi, a tengerészeti és • repülésügyi miniszterek rendelete ér­telmében behívták valamennyi volt fa­siszta tartomány! párttitkárt és he­lyettea párttitkárt, valamint a gyári megbízottakat é« a quadristákat. (MTI) Cáfolják a tüntetésekről szóló angolszász hiraket Róma, julius 31. Bizonyos külföldi fias érzését, az uralk'odóhlzfeoz rádióállomások valótlan híresztelése­ket terjesztettek az o'aszországi for­dulattal kapcsolatban állítólagos tün­tetésekről. Ezek a híresztelések, ame­lyeket elsősorban az angolszász állo­mások sugároz.tak szét, nem egyebek puszta koholmányoknál. Ha voltak tüntetések, ezek az olasz nép haza­való iráni Bkoglio-konnány flfcíífk kL Az egész hűségét, 'a B való bizalmát félszigeten csend ífítlkodik". Az olasz nép újra hozzálátott rendes munkájá­hoz és ezzel, valamint egész maga­tartásával mutatja, bogy tisztában van vele. hogy sorsa jó kezekben van. • (MTI) Olaszország visszatérés* a szabadságjogokhoz Róma. julius 31. 'A' Stefani-irodaannyira óKajtctt szabadságnak. Ha jelenti: Az II Piccolo az flra páran- ma jd Olaszország leküzdötte ezt a esa címmel a következőket irja; —Minden oldalról türelmetlenül várják a visszatérést valamennyi szabadságjoghoz. Néhány nap alall leomlottak a volt uralom főbb épít­ményei. felesleges tehát, hogy olyan ajtó előtt tolongjanak, amely a háborús viszály végén ngyis tágra nyílik. Akkor következik majd a teljes szabadság, a választások, a pártok szervezkedése, a sajtósza­badság és az alkotmányhoz való teljes visszatérés. Ma azonban a nemzet a megpróbáltatások óráit éli és hogy ebből győztesen kerüljön ,ki. ez elengedhetetlen feltétele az nagv megpróbáltatást, amiben biz­tosak vagyunk, akkor olyan kor­szak nvilik meg történelmében, amely minden téren a baladást hozza magával. (MTI) ' Róma, julius 31. A Budapesti Tudósító jelenti: A Vatikán város kancelláriájában, a Szentszéknél akkreditált és a Vatikán legmaga­sabb köreiben rendkívül sürgés­lorgás észlelhető. Nem kerülhető e* az a benyomás, hogy Szent Péter bazilika árnyékában élénk tevé­kenység folyik, amely a helyzet fejleményeivel függ össze, ha nem is vesszük figyelembe a különbö­zőbb ellenőrizhetetlen híresztelése ­ket. (MTI) Törökország hajlandó közvetíteni Zürich, julius 31. 'A Budapesti íudositó jelenti: A Neue Zürher Zeitung istanbuli tudósítója irja, hogy Guariglia, az uj olasz külügy­miniszter természetszerűleg nem kezdhetett Törökországban semmi­féle tárgyalást Rómába való utazá­sa és az uj kormánnyal való tárgy alása elolt. Törökország egy eb­ként hajlandó felajánlani közvetí­tési szolgálatat, amennyiben mind' két fél erre felkérné. Guariglia külügyminiszter a beszélgetesek so­rán és a sajtónak adott nyilatko­zataiban hangoztatta, hogy tevé­kenysége a jelenlegi helyzet való­sága, ra támaszkodik. (MTI) Törökország nem láf okot következtetések levonására Berlin, julius 31. Jólértesült né­met helyről közlik tájékoztatásul: Berlini politikai körökben élénk fi­gyelmet keltett az lllusz cimü tö­rök lap állásfoglalása az angolszá­szoknak a semleges államokhoz in­tezett felszólításával szemben, hogy u megváltozott politikai helyzetből vonják le a megfelelő következteté­seket. Az Ulusz az ilyen figyelmez­tetésekre azt a választ adta, bogy Törökország nem lát semmi okot arra, hogy a változékony hadisze­rencse fordulataiból és annak kí­sérő jelenségeiből politikája sza­mára bármilyen következtetest ir levonjon (MTI) Olaszország nem kapitulálhat Rónia, julius 31, A Stefani-iroda vüli veszteséget rejt magában. Az an Illetéktelen beavatkozás Nemleges államok belügyeibe Berlin, julius 31. Az lnterinf je­lenti: Az angolszászok és legú jabban megsokszorozta szovjet részéről figyelmeztetéseket intéztek a semleges államokhoz, hogy azok ne fogadjanak be esetle­ges menekülteket a tengelyálla­mokbóL Ez az álláspont berlini po­jílenti: A Tribuna »Nein szabad széni elől téveszteni a háború realitásait, cimü vezércikkében a következőket irja: Az egyéni és közösségi létjogosult­ság visszaszerzése miatt érzett jogos örömnek nem szabad eltavolitania a valóságtól az olasz népet. Az ellenség erőfeszítéseit-, hogy minél erősebben csapjon le az olasz ellenállásra. Az ellenség Olaszország kapitulációját követeli, mivel szüksége van a további emberveszteségek elkeru­golok ós amerikaiak jól tudják, bogy sem a király, sem Badoglio tábornagy kormánya soha sern egytznenek bele a gyáva tettbe és ragaszkodnak az olasz népnek ahhoz a jogához, bogy maga döntsön sorsa fölött. Erkölcste­len Olaszország számára a feltétel nélküli megadás, amelyet Roosevelt ér. Churchill a casablancai első felhívás óla még most is egyre ismételnek Olaszország felé és amelyben el nem fogadás esetén kiirtással fenyegetik az olasz nemzetet. Ez a megadás örökös lésére abban a vállalkozásában, amely szégvent jelentene. Jelentené Olaszor látszólaécs sikere ellenére « rendkí . száenak a nemzetek kőzött utolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom