Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

Váratlan bonyodalmak az egyetemi építkezések területének kisajátítása körül A miniszter nem hagyta jóvá a kisajátítási szerződéseket — A kisgyűlés javasolja, hogy a város ismét kérje a szerződések jóváhagyását — V ta a város eljárásáról és a mi­niszter leiratáról — Arányosítják a készpénzben s a buzaértékben fizetett városi földek bérét — Buzaértékben stabilizálják a Korzó Mozi helyiségéért fizetendő bért is — Le­bontják a fehértói halászcsárdát — A tápéi réten is elad a város 150 hold földet — Evi 100.000 pengó szubvenciót kap a jövő szezontál kezdve a szegedi színigazgató A szerdai közgyűlés előkészítése a kísgyülésen TWWE RwvfinmwwTK tr KKDD, 1943. Jnlins 13. T2 TfSlmagyarorszdg munkatársán M) A nerda délelőttre összehí­vott törvényhatósági bizottsági közgyűlést előkészítő kisgyülést hét­főn délben 13 órai kezdettel tartot­ták meg a városházán dr. Tukats Sándor főispán elnökletévei. A tár­gyalás során mindenekelőtt a köz­gyűlés elé terjesztendő köriratokat im értették a referensek. Hajdú vármegye azt kéri, hogy csatlakoz­nék Szeged város is ahhoz a fel­irathoz, amelyben indítványozzák, hogy a hősi halált halt kormányzó­helyettes emlékét örökítsék meg az iskolákban; Csanád—Arad—Toron­tál vármegye azt a felirati javasla­tot terjesztette elő, hogy a káros belvizek ujabb áradásának megaka­dályozására oly módon végezzék el a csatornázási közmunkákat, hogy n építendő művek aszályos évek­ben alkalmasak legyenek az öntö­Bére is, Nagyvárad város pedig a városi irodafőtisztek és irodaigaz­gatók helyzetének megjavítására tett felirati terjesztését. A kisgyű­lés javasolja, hogy Szeged város is csatlakozzék ezekhez az feliratok­hoz. Előterjesztést tesz a kisgyűlés a közgyűlésnek a nyngdijbizottság újjáalakítására s a szeged-csengelei állami népiskolai gondnokság pjjá alakítására. Az ogyatem? kisajátítások bonyodalma rK szegedi egyetem központi épü­letének és az idegklinika felépíté­sének céljaira lebonyoliott kisajátí­tási ügyek alakulását dr. ördőoh Lajos tb. tanácsnok ismertette. Ezekben az ügyekben tőbbizben is hozott különböző határozatot a köz­gyűlés, ezek a belügyminiszter elé kerültek jóváhagyás végett s köz­ben lefolytatta a város a Dóm-téri telektömb ingatlanainak megszerzé­sére irányuló kisjátitdsi eljárást. 'A miniszter a különböző felterjesz­tésekre egy leiratban válaszolt, leg­több határozatot jévá hagyja, nem hagyja ellenben jóvá a kisajátítási eljárás során kötött egyezségeket, mert — mint a leirat megállapítja — a kikötött vételárak lényegesen magasabbak, mint az iparügyi mi­niszter. becslése által megállapított becsérték. Éppen ezért a belügymi­niszter utasítja a várost, hogy az ingatlanokat ennek a becsértéknek alapján szerezze meg, amennyiben pedig esetleg már kifizetés történt Volna, a jelentkező többletet köve­telje vissza s ha ez a visszakövete­lés nem járna eredménnyel, a meg­térítés kötelezettségével meg kell állapítani a mulasztást elkövetők felelősségét. Kifogásolja a miniszter azt a oseremegállapodást is, amely­nek. értelmében az egyik telektulaj­donos nem pénzt kapott ingatla­náért, hanem a becsérték között je­lantkwő- különbözet - Eisszafizetésé­vel a Csekonid-utsa és a Kis-utóa sarkán levő városi házat vette át. Végül közli a miniszter, hogy ha az ingatlanok értékesítése ntán fel nem használt felesleg keletkeznék, ezt az összeget nem lehet felhasz­nálni épitkezésefare, mint azt a köz­gyűlés elhatározta, hanem a törzs­vagyonhoz kell csatolni és gyümöl­csözőleg kell kezelni­A polgármesteri javaslat a leirat­tal kapcsolatban az volt, hogy a Csekonics-utcal ingatlan értékének felbecslésére is kérjék fél az ipar­ügyi minisztert, a vételárakat pe­dig hagyja jóvá a miniszter, mert nem valószínű, hogy a már kifize­tett összegből is visszatérítenének a városnak, annál is inkább, mert a megállapodások még a mult év de­cemberében jöttek létre. Egy eset­leges birói eljárás esetén pedig számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a még ki nem fizetett ingatla­nokért többet kell majd fizetnie a városnak, mint amekorra összeg a miniszter által kifogásolt megálla­podásban szerepel. Helyesen járt el a város A Csekonics-ntcai bérház érték­megállapításával kapcsolatban dr. Dettre János kifejtette, hogy szük­ségtelennek tartja a minisztérium 'elkérését. sokkal megnyugtatóbb nak. tartja, ha ezt az értékbecslést a város műszaki szervei végzik el. Ami a vételárkülönbözetek vissza­fizetését illeti, hangoztatta dr. Dettre János, hogy a megállapodás létre­jötte óta az árak 30—40 százalékkal emelkedtek s rosszul járhatna a vá­ros, hogyha ezeket a megállapodá­sok semmisnek tekintenék. A vá­ros helyesen és teljes körültekintés­sel járt el ebben az ügyben. Ha a város visszakérné a leiratban emlí­tett differenciákat, a felek jogosan hivakozhatnának arra, hogy sem­mis a megállapodás. Visszafizetik az egész összeget s ebben az eset­ben semmissé válna a város birtok­bahelyezkedése is s az ingatlanokat ma már csak jóval magasabb áron lehetne megszerezni. Ki kell fejteni az tfj határozatban — hangoztatta dr. Dettre János —, hogy milyen fontos érdeke fűződik a városnak e megállapodások fenntartásához s ismételten kérni kell a minisztert ezeknek a jóváhagyására. A felszólalásra válaszolva dr. Pálfy József polgármester közölte a kisgyüléssel, hogy ha a miniszter intézkedését végrehajtanák, a perek lavinája zúdulna a város nyakába. A megállapodások alapos körülte­kintés és gondos előkészítés ntán jöttek létre s az ingatlantulajdono­sok érthető okokból Csak ügy Vol tak ezeket magnkévá tenni, ha rög­tön megkapják a vételárat, hogy azt más ingatlanba helyezhessék. Java­solta, hogy a miniszter utasítása szerinti intézkedést egyelőre tartsák függőben s a város igyekezni fog teljes felvilágosítással szolgálni a minisztériumban és dr. Tukats Sán­dor főispán is megígérte, hogy se­gítségére lesz a városnak ebben az ügyben. A kisgyűlés magáévá tette a polgármesteri előterjesztést s eb­ben az értelemben tesz javaslatot a közgyűlésnek, Jóváhagyott ás jóvá nem hagyott határozatok Nem hagyta jóvá a belügymi­niszter a városi tüdőbetegotthonba szervezendő nőgyógyász rendelő fő orvosi állásra vonakozó közgyűlési határozatot, jóváhagyta a közkór­ház alaszabályainak módosítására vonatkozó határozatot jóváhagyta az 1943. évi költségvetést s a kis­gyűlés javasolja ennek alapján a közgyűlésnek a költségvetés jog erő­emelkedésének kihirdetését. Tekin­tettel arra, hogy t rendőrségi székház építési munkálatainak fe­dezetére szolgáló összeg kimerült, leiratban értesítette a belügymi­lusizter a várost, bogy hozzájárul ujabb 500.000 pengő kölcsön felvété léhez. A kölcsönt a OTI járnléktar­talékalapoktól veszi fel a városi s évi 18.500 pengő törlesztéssel fizeti vissza 5 é§ félszázalékos kamatozás mellett. Városi földek uj bárbeadása Ezután az idén lejáró városi bér­föld njabb hasznosításának ügye került a kisgyűlés elé. A pol­gármesteri javaslat ngy szólt, hogy ezeket a földeket Ujabb 3 évre oly módon adják bérbe árverés mellő­zésével, hogy a város a bérlőkkkel folytatja le a tárgyalásokat a bér­emelés figyelembevételével. A pénz­bon fizetett bérű földeknél 60 száza­lékos béremelést javasol az előter­jesztés, a buzaértékben fizetett bé­rek ellenben tekintettel a búzaár emelkedésére, változatlanok marad­nak. Dr. Dettre János felhivta a fi­gyelmet arra, hogy a kétféle bérlet­nél a fizetendő bér tekintetében in­dokolatlan aránytalanság áll fenn. amit ki kell küszöbölni, mire Dé­kány Sándor számvevőségi főnök közölte, hogy a buzaértékben fize­tett béreknél eddig az 1933-as bérek szolgáltak alapul s ha aránytalan­ság jelentkezne, azt a bérbeadás során megszűntetik, egyébként pe­dig a jövőben csak buzaértékben ,1 5 fizetendő bér ellenében adják ki a. földeket, A Korzó Mozi bérleti szer.ö rK Korz'é Mozí Igazgatósága kérte, hogy az ez év október 1-én lejáró bérlétet további 10 évre hosszabbítsa meg a város az eddig fizetett évi 7200 pengő helyett évL 12.000 pengő bér ellenében. Dr. Bc­retzk Péter a mai viszonyokra való hivatkozással túl hosszúnak tartot­ta a 10 esztendős bérleti időtartamot s ezenkívül hangoztatta, hogy médot kell találni arra is, hogy a gazda* sági körülmények esetleges váltó* zásában rejlő veszély ellen is véde­kezzék a város a bérfizetés módjai­nak megállapításánál. Ezzel kap­csolatban dr. Dettre János azt ja* vasulta, hogy a bérfizetés oly mó­don legyen szabályozva, hogy ai évi bét nem lehet kevesebb mint 300 mázsa tiszavidéki buza ára. Dr. Széli Gynla ie a 16 esztendős szer­ződés időtartam bosszúságát fejte­gette, majd dr. Pálfy József pol­gármester módosította a javaslatot, hogy a bérlet időtartamát 10 évben állapítsa meg a közgyűlés, a bérál­landóság garantálására magáévá tette dr. Dettre János javaslatát 4 végül még azzal is módosították w javaslatot, hogyha a bérlő bármely ok miatt nem teljesiterié a bérfizeté­si kötelezettségét, a szerződés azon* nali hatállyal felbontható, A fehértói halászcsárda Közgyűlés elé kerül a fehértót halgazdaság területén levő halász­csárda épületének lebontása is. A* ebben az ügyben előterjesztet ja­vaslat megállapítja, hogy egy Bzn­lccbbkörü bizottság jelentése közlij hogy a csárdában 1912 november t, óta nincs bérlő és nincs is rá re­mény, hogy az épületet bérbe lehes­sen adni csárda céljaira. Az épület teteje megrongálódott faalkatrő* Rzeiben rothadás kezd jelentkezni É a bizottságnak éppen ezért az a ja­vaslata, hogy az egész épületet bontsák le és még hasznavehető fa­anyagát értékesítsék. Dr. Beretzk Péter felszólalásában csatlakozott a bizottság javaslatához. Kifejtette, hogy az épület semmiképpen sem való erre a helyre, mert se télen, se nyáron nem lehetett az eredeti­leg elképzelt célra felhasználni, iy egy stílusos, vályog vagy kőépületet kellene emelni s helyesnek tartaná, ha az eladásra kerülő faanyag árát erre használnák fel. Körmendy Mátyás; Majd ha meg lesz a központi temető! Tukats főispán: Egy ilyen épület­re valóban nagy szükség volna a Fehértón. Itt esetleg el lehetne he­lyezni a madárgyiijteményt is. & fehértói védett területnek ma mát olyan nagy hire van, hogy szegedi tartózkodása során a miniszterelnök ur is meg akarta tekinteni s ebben a szándékában Csák a rendelkezésre álló rövid idő volta akadályozta meg. A várostanyai közigazgatási ki­rendeltség székházának felépitéséra 12 ezét pengő költségvetési fedezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom