Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

I m OELMAGYARÜRSZAO * RÍDD, 1943 jiiito. Aratóünnep Alsóközponton (A Délmftgyarország munkatársá­tól. Nagy ünnepélyesscggel folyt le vasárnap délelőtt a* alsótanyai ara­tóűnnepély. Az aratóünnep résztvevői háromnegyed 10 órakor vonultak a templom elé a Gazdasági Egyesület székházából. Pontosan 10 órakor ér­kezett meg az ünnepségre dr. Tu­kats Sándor főispán, dr. Széche­nyi István országmozgósitási kor­mánybiztos, közjegyzö, Peták Nán­dor országgyűlési képriselfl, Si­mon József tb tanácsnok kiséreté­ben Szentmise és szentbeszéd után kezdetét vette az uj búza megszere­lése. majd az ünneplők serege a Gaz­dasági Egyesület székházába ment, ahol díszközgyűlés volt. A díszköz­gyűlést Tanács Sándor, az Alsóta­nvni Gazdasági Egyesület elnöke nvl­tolta meg. Recktenwnld Kristóf ügyvéd ünnepi beszéde után köszön­tötte az egyesület nj díszelnökét: dr. Széchenyi Istvánt, akinek átadta az cevesfllet díszoklevelét Dr. Széchenyi István kormánybiz­tos megköszönte díszeinőkké történt megválasztását, majd arről beszélt, hogv- minden magyar embernek ma a kormánv mögött a helve. Semmi haj nem érhet bennünket sem közelről, sem távolról _ mondotta hogvha ?z a nemzet egv«éget mntat. mert az egység erőt jelent. Erre az erőre pe­dig szükségünk le«z' Dr. Széchenyi István beszéde ntán Peták Nándor országgyűlést kénvlselfl osztotin szét « legjobb aratópárok között a szokásos hífalmnlrat: ka­s/át. sarlóf és kendői Ezután dr. Tukats Sándor fő­lapén emelkedett szólásra. A köteles­sérteliesitésről b'pszflt s kiemelte, hogv a mnevnr fajtának megvan az a sajátossága, hogv a legnagyobb feladatokkal szemben is h'elvj tud ál­leni Bízik a tanval magvar népben — mondotta —, hogv ezentúl is lel­kiismeretesen fogia teljesíteni felada­lát Majd háró Ránffv Dániel ffttd­nifivelásügvi miniszter nevében át­adta Dömrő Imrének, vitéz Bokor Zoltán földbirtokos hűséges, régi munkásának, aki immár esztendeje ált munkaadója szolgálatában, a mi­niszter elismerését és 100 pengő Ju­talmát, A főispán a továbbiakban tájékoz­tatta a díszközgyűlésen megjelent gazdákat az általános körellátási hely­zetről és figyelmeztette őket mindazon kötelességekre, amelyeket az érvénv­hen lévő rendeletek előírnak" és ki­jelentette. hogy bizalommal van a gazdák Iránt, mert eddig Is hivatásuk magaslatán állottak. TTangsiilvozfn a fötsnán. hogy az ő megíelenése itt. a lányán egyszersmind figyelmeztetés is s a mai ünnep egyszersmind szám­adás ís Dr. Balogh István plébános megköszönte a főispán intervencióját, amelvnek eredményeképpen a szeged­alsókfizpnnti egyházközség kérelme teljesült és a katolikus kulturház. va­lamint nanközi otthon céljaira kér! telket megkapták. A díszközgyűlés ezután véset ért és egvtálételes köz­ekéd követte, amellyel az aratóünnep­ség befejeződött. A szerszámokra adakoztak': a gaz­dasági egvesület tagjai 80, Tüske Mi­hály r>0. Kovács János 50 és Péter Nándor 50 pengőt Hitel MMS t (A Délmagyarország munkatársá­tól) A békeidők kereskedelmi életé­nek két fontos és nélkülözhetetlen tényezője volt • hitel ée a részlet­üzlet. A vásárlásnak ezt a lehetősé­gét a kispénzű emberek vették igény­be, főként a tisztviselők és mén fix­fizelésesek. A kereskedelem ugyanis természetesen azokat ítélte hitelké­peseknek vásárlási szempontból, akik­nek biztos és megszabott összegű ál­landó havi járandóságuk van, amely­ből nemfizetés esetén bíróilag le lehet tiltani a kihitelezett összeget. Ezek vásárolhattak hitelbe és részesülhet­tek a részletekben való fizetés ked­vezményében is. A háborns viszonyok állandósulá­sával nagyot fordult a világ kereske­delmi téren is. A gyárak és nyomuk­ban a nagykereskedők is fokozatosan leépítették a kereskedőknek nynjtott hiteleket. Először a hosszúlejáratú hitelek szűntek meg. vagy zsugorodtak össze 60, vagy legfeljebb 90 napos hitelekké, utóbb már ezek nagyrészét is beszüntették azzal az indokolással, hogy a háborús anyaggazdálkodás n«m tesz lehetővé semmiféle áruhitelt, mert a gyárak Is csak készpénzfizetés mellett juthatnak nyersanyaghoz. Sok esefben meg éppen hónapokkal előbb be kell fizetni valamelyik anyaggaz­dálkodási központhoz az igénveit nversnnvag árát, ilvenformán sem a gyáraknak, sem pedig a nagykereske­dőknek nínes anynad lehetőségük ar­ra. hogy a kiskereskedőknek hitelbe sz.állítsák le az árnt A UMP-HAhb Ez az oka annak, hogy njabbar már a legtöbb szakmában megszfinf a vevőknek eddig nynjtotf részletfize­tési kedvezmény és áruf csak kész­pénz ellenében szolgáltainak kl. De beszüntették az iparosok is a' részlet­fizetésre való szállítást. Az első ezek közölt a sznbóipar volt, amelvnek egvik szegedi reprezentánsa a kővet­kezőket mondotta a részletre való ro­harslnáltatás megszűnéséről: — Talán egyetlen szakmában »em rolt olyan nagy divat a részletüzlet, min) a szabóiparban. Tagadhatatlan, hogy ennek voltak bizonyos elönyti is, mert jelentékeny mértékben hoz­zájárult a szakma föllenditéséhez az a körülmény, hogy a részletfizetésre való rsinállatás lehetőségével olyanok ia hozzájuthattak jó, sőt elsőrangú iparosmuukához, akiknek jövedelme azelőtt legfeljebb a legolcsóbb kon­fekcióáru megvásárlását tette lehető­vé. Ezzel jelentékenyen meggyarapo­dott számunkra a munkaalkalom, de ml tagadás, tetemesen megszaporod­tak a gondjaink is, mert bizony sok megrendelő nem fizette pontosan a részleteket, sőt nemritkán előfordult gz is, hogy valaki egyszerűen •elfe­lejtett* fizetni és adós maradt az egész ruha árával. Még jobb eset volt, ha csak a munkabéreket siratta a pórul járt mester, de számos példa volt arra is, hogy az anyagot és a hozzávalót is a szabó adta, illetve hitelezte. A járásbirósági ítéletek egész tömege tudna beszélni arról, hogy közülünk hányan és hány alka­lommal járták meg a hitelbe és rész­letre készített ruhával. — Őszintén megmondom: számunk­ra csak öröm, hogy a részletre való dolgozásnak bealkonyult- Ma már senkinek sem tudunk hitelezni, mert sem bizományba, sem hitelre nem ka­punk anyagot, sőt a készpénz mel­letti beszerzés is hovatovább ko­moly problémája lesz, különöse® ami a "hozzávalókat: bélést, szitát, zseb­bélést illeti. Az Arak eltolódása kö­vetkeztében ma már egy kimondottan elsőrangú készítmény békebeli anyag­ból ezer-ezerkétszáz pengőbe is bele­kerül. , Megjegyzem, ezt c**k másból tudom,' mert hy szegedi szabók iparosok mindenkor a rendeletekbe* alkalmazkodunk éa csak ai engedélye­Mit minőségi kevert anyaggal dolgo-1 zunk. Valódi angol kelme azt hiszem nincs is egész Szegeden. De ez nem is ba|, a közönség legalább kénysze­rűségből megtanulja, hogy ai> a jó, ami van és teljese® oktalan a hasz­nálatban kitűnően bevált mürostos anyagoktól való idegenkedés. — A közeli jövőre tehát elvetet­tük a részletüzlet gondját, nem men­tesülbetünk azonban a múltbeli hitei­munkák konzekvenciáinak további vi­selésétől. Sajnos, még rengeteg pén­zünk van kint feleknél és nagyon ne­héz azokat megkapnunk. A pénizbe­szedő nyolcszor-tizszer is bekopog egy-egy adóshoz, amíg nagy kínnal végre pár pengős törlesztést kap. Vannak, akik másfél-két éve is tartoz­nak igen jelentős összegekkel. Ha hosszas utánjárással sikerül is beva­salnunk ezeket, hasznunk nincs belő­le, mert hol vagvupk ma már a két év előtti Araktól? — A hitel és részlet megszűnése egyáltalán nem befolyásolja hátrá­nyosan a szakma prosperálását, mert manapság annyi a készpénzmegrende­lés, hogy alig győzünk eleget tennt. Ha a »zugehőr», a hozzávaló beszer­zése megkönnnrebbedik, ez lényeges segítség lesz a számunkra. Vagyort ugyan egyikőnk sem fog gyűjteni a mostani »konjunkturábóI«. mert meg­állapított árakkal dolgozunk, de nem is lenne becsületes dolog a háború ideién vagyonszerzésre törekedni, ürülünk, ha a munkásainknak mee tudjuk adni a megállapított munkabé­reket és mellette a másunk szerény megélhetését biztosíthatjuk. Megkérdeztük az egyik legnagyobb szegedi ruhakonfekejóseég tulaidonosát fs, hogy ml a helyzet a hitelüzletek­kel. A kereskedő a következő lako­nikus feleletet adta: — Hitel nincs, a részletre való el­adás meghalt, örülünk, ha készpénz ellenében ki tudjuk szolgáin] a vevő­inket jtulflwrtetT ősWBtuiKBi uwátg btna­Jtechnikai okokból csak igen körfllmá­Inyesen és hosszadalmas utánjárással Ilehetett hozzájutni — Az áruhitel tehát nálunk is meg­szűnt éa már csak egy-két nagyon régi törzsvevőnek adunk könyvre, lassanként azonban ezt ia le kell épí­tenünk. Megállapítható, bogy a kö­zönség teljes megértéssel van, mél­tányolja a kereskedők mai nehéz hely­zetét és nem is követeli tőlünk a hi­telezést. örül, ha készpénzért meg kaphatja a szükséges cikket Termé­szetes, hogy a viszonyok normalizáló­dásával visszatérünk a régi rendszer­re, addig pedig iparkodunk előzé­kenységgel és figyelmességgel meg­tartani a vevőkörünket A töMi szakmák A tüszicszakma A másik szakma, ahol a hitel fon­tos szerepet játszott, a füszerkeresko­dclem. Megkérdeztük Hegedűs Nán­dort, a Szegedi Fiiszerkereskedők Egyesületének elnökét, aki a követ­kezőképpen világította meg a helyze­tet: — Normális viszonyok között ve* vőkörünk nagyrésze; főként az úgy­nevezett törzskundsehaftok tömege csupa »könyve8 vevő«-ből állott. Szak­mánkban bevett szokás volt, bogy az állandó vervők a havi fűszer- és élei- {T*>nt micikkszükségletüket felírásra vették, • ami lényegében harmincnapos hitelt jelentett. Ez a rendszer nálunk kittt­nően bevált és alig volt rá eset, hogy valaki is visszaélt volna a bi­zalommal, mert aki nem fizetett pon­tosan, annak megszűnt a hitele és a notórius nemfizetőket egymás között is nyilvántartottuk. Ezzel megakadá­lyoztuk a szakma megkárosítását. — Ma is szívesen vinnénk tovább ezt a bevált rendszert, sajnos azon­ban átmenetileg be kell szüntetnünk, mert nekünk is mindent készpénzért kell vásárolnunk. Sőt, ba valami fon­tosabb élelmicikk nagyobb mennyiség­ben való beszerzéséről van szó, az áru teljes értékének megfelelő ákon­U»t kell napokkal előbb befizetnünk Igy lesz például a jövő héten szét­osztásra kerülő burgonyával amely­re az egyik nagykereskedőnek nyolc­ezer pengőt kell befizetnie elszámolás­ra. De igy volt tavaly Is azzal a nnigyaránryu gyümölcsiz vásárlással, amikor az egyik szegedi szaktársunk a detektívek segítségével egy egé­szen nagyarányú árdrágítást leplezett le. Itt is előre kellett befizetni négy vagon áru ellenértékét, még pedig az eladó követelte áron, A bíróság utóbb meglapította Ítéletében az írtallé, pást és azóta táblai Ítélettel már jog­erőse® befejezést is nyert az ügy, a A békeidők legnagyobbarányu áru­hitelét a butorszakma bonyolította lo. Egyrészét az asztalosiparosok, a na' gyobbik részét pedig a bútorkereske­dők. Ma ez az üzletág is eeak kész­pénz ellenében dolgozik. As anyag­árak változása és a munkabérek emel­kedése következtébe® még néhány hő* napos hiteti «etn tudnak nyojtanf, holott békében nem volt ritka ebben a szakmában a két-, sőt hároméves részletfizetési kedvezmény SCDltf A varrógép, kerékpár és rádióssá®­ma hasonlóképpen beszüntette a hi­telre való árusítást, de megszűnt a •bemutatásra* való áruküldés fa, tígvanez a helyzet * könyvkereskedői szakmában is. A könyvkereskedő sem kap már bizományba árut, hanem a& ujabb kiadványok nagyrészét csak' M ár előzetes beküldése ellenében, vagy utánvéttel kaphatják. Tgy a könyvke­reskedők is bcsnünfették a hitelt A* óra- és ékszers/akma is esak késs­pénzérf árnsif, megrendeléseket pedig csupán előzetes fizetés ellenében tei» jesit. A részletfizetés febát meghalt ia az áruhitelezés is megszűnt A keres­kedelmi élet vérkeringését azonbail ez nem befolyásolja, ellenkezőleg: érv vénvesfiléshez segiti a kormány M* borns gazdasági politikájának azt aí elvét, hogy mindenki esak a mnlhatat­lannl szükségesek beszerzésére sio­rifkozzék és igényeinek lecsökkentésé' vef járnijon hozzá a háborús gazdái' kodás egyensnlyának fenntartásához. Bizonyos, hogy így sokféle holmi be­szerzésétől elesik a közönség, ezeket a vásárlásokat jobb időkre kell ha­lasztani. De van ennek a Jelenségnek egy nagyon egészséges hatása: saeg* menti a lakosság széles rétegeit as eladésodástól. Fz pedig különöse* manapság igen figyelemre méltó tzems f. *. Szegedi munkák — a nyomlatványkiáliitásen Vasárnap délelőtt nyilt meg a Ma* gyarországi Kőnynyomdai Munkások Egyesületének szegedi kerülete által rendezett nyomtatványkiállitáa. A központ által leküldött hatalmas anya* got a nyomdászok Báró Jósika-utcv 21. számú székházának emeleti termel* ben állították ki é« már az első na* pokon is megérdemelt, nagyfokú ÓT* deklödés nyilvánult meg a müvésxi ha* tásu nyomtatványkiállitás iránt AS értékes anyag mellé méltóan sorakos zik a szegedi nyomdászok kitűnő mun* kái, amelyek mindegyike feltűnő ké»J ügyességről és a szakma iránti nagy szeretetről tesz tanúbizonyságok A' szegedi csoportban mutatják be, ho gyan készülnek a sokszínű képes gyér* mekkönyvek és a háromszinnyomástf képek. Jólesően állapíthattuk meg á kiállításon, hogy a szegedi nyomda-1 ipar mennyire felkészült és a könyv* előállítás tekintetében felveheti g ver* senyt a fővárosi üzemekkel is. A' szegedi nyomtatYtoykiállitást — mely napanú reggel 0 órától, este 8 óráig van nyitva fcúfci dijtnianwl megteá kiütheti. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom