Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-02 / 146. szám

I n m M A <? Y ii«<111 rti PCN TBK, 1943 Jnlinn I. Aáltnk meg az angolszász repülőgépek. Ehhez most hozzájön a Kölnben el­pusztított 31 templom. (MTI) Megrongálódott a világhírű szirakuzai dóm Róma, julius 1. Mint az Avvenire ja. lenti, al ellenséges bombák nem ki­mélték meg a szirakuzai dómot HA .\ dóm az egyik leghíresebb műemlék s kétezerötszáz éves múltra tekint vissza, mert a Krisztus előtti V. szá­zadiam épített antik templomot alakí­tották At 610-ben keresztény templom­má s ez lett később a város dómja. Az ellenséges bombaszilánkok a dómnak a homlokzatát, lépcsőzetét és mennye, zetét rongálták meg. (MTI) A pápa részletes jelentési kéri a kelni dóm sorsáról Róma. julius 1. Mint a Messaggero Berlinből jelenti, a Szentatya utasítot­ta a berlini apostoli nunciusl, hogy a Kölni egyházmegye vezetőinek fejezze Vi részvétét a kölni dómot ért bomba­•ámadás miatt és hívja fel részletes jelentéstételre az egyházmegye vezető­ségét. (MTI) 0 64 nápolyi templomot éri bombatalálat Milánó, julius 1, A l'opolo iWtalia közlése szerint Nápolyban a légitáma­dások következtében eddig 61 templom pusztult el, illetve sérült meg. (Bud. Tud.) Az olasz király Livornóban Róma. julius 1. A Német TI je­tenti: Az olasz király és császár csü­törtökön reggel Livornóba érkezett, amely várost a csütörtökre virradó éjszakán az ellenség súlyosan bombá­zott. A prefektus kíséretében megláto­gatta a megrongált városnegyedet és jelentést kért a megindított segély­intézkedésekről és az eltakarítási mun­kálatokról. (MTI) Eltávolítják a gyermekekel a Ruhr-vidékről Berlin, julius 1. A Ruhr-vidékről ettávolitják az anyákat, gyermekeket és öregembereket. Ennél az akciónál most elsöizben vöröskeresztes vonato­kat alkalmaztak, amelyek máskor a könnyű sebesülteket szállítják haza a tábori kórházából. Minden egyes ilyen j vöröskeresztes vonaton 400 személyt szállítanak összes csomagjaikkal együtt, egészségügyi katonák és NSV­növérek védelme alatt a birodalom távoli, nyugodt területeire. A vonatok­hoz katonai konyhakocsit kapcsolnak, amelyek az utazás alatt étellel látják cl a kiköltözködöket Az NSV-szerve­zet az összes utasoknak külön csoko­ládéd cukorka- és pálinkaadagot ad. A szállításvezefő fülkéjében babykelen­ayék és tejesüvegek állnak rendelke­zésre, hogy szükség esetén szétoszt­hassák a rászoruló kicsinyek között. Orvosok és szülésznők is kísérik a vonatokat. Berlin cáfolja a stockholmi követ visszahívását Berlin, julius 1. Illetékes német he­lyen közlik tájékoztatásul: Azt az ame­rikai forrásból eredő hirt, hogy Thom­son, stockholmi német követet vissza­hívják, a Wilhelmstrassen ma teljes képtelenségnek nevezlek. (MTI) A washingtoni szenátus elfogadta a felemelt hadügyi költségvetést Genf, julius 1. A Német TI jelenti; Washingtonból jelentik, hogy a» Egye­sült-Államok szenátusa a szenátus és a képviselőház között (elmerült ellen­tétek simítása után elfogadta a had­ügyminisztérium 71.5 millió dolláros költségvetését. (MTI) Krcx csencfeséceáni offenzívét jVent be Wasiiinsrton, julius L Knox baditen- szédében kijelentette, hogy az Egye­gerésaett miniszter szerdán a követ- sült-Allamok és szövetségeseik hosz­kező kijelentést tette ujságirók előtt: sru és kemény küzdelem előtt állanak, — A Salamon szigetcsoporthoz tartózd amely még három vagy négy évig ta'l­Hnuiova-szigelen torteot partraszállás hat. Közeledik az a pillánál _ mon uj amerikai offenzívét vezet be a Csen­des-óceánon. Az Egyesült-Államok a esendesóeeéni háborút sohasem tekin­delta —, amikor az Egyesflil-AHamok terveiket a győzelem elérése érdeké­ben végrehajthatják, A háború utáni tették másod rangúnak az európai ha-1 időt illetően Knox megjegyezte, hogy borúval szemben. (M TI) a harc hiábavaló volna, ha abbéi nem Colorado, julius 1. Knox, az Egye-!alakulna ki gazdasági világrend «s sült-Allamok haditengerészeti mlnisz- egyetemes biztonság. (Bnd. Tud.) tere magasrangu tisztekhez intézett be­(ckes rádiófelhívása a sztrájkoló amerikai bányászokhoz lAmszterdam, julius 1, A Német TI jelenti: Az amerikai hírszolgá­lat szerint Ickes amerikai belügymí­niszler szerdán este rádión keresz­tül felszólította a még sztrájkoló munkásokat, térjenek vissza mun­kahelyeikre. A szénbányászatot a háborús erőfeszítések keretében folytatni kell — tokintet nélkül arra, vájjon bekövetkezett-e a bérszabá­lyozás. „Mindazok, akik ma éjjel, vagy holnap, illetőleg a legközeleb­bi napokban nem járulnak hozzá teljes erejükkel az ország háborús erőfeszítéséhez — mondotta Ickes —. vagy nem értik meg a válságot, amely közvetlenül előttük áll, vagy pedig tudatosan szabotálják harci törekvéseinket." Ickes ezután megállapította, hogy 130 000 bányatnuukás még mindig nem veszi tudoraásni az United Mi ne Vorkers-bányatáraulat poli­tikai bizottságának junius 3I-én „a munka ujrafelvételére" yonatkozó rendeletét. Ickes Ígéretet tett arra, hogy a kormáuytól átvett bányák munká­sait és tulajdonosait „igazságosan fogják kezelni" az njabb munkabe­szüntetések elkerülése végett. Há­rom hónap leforgása alatt bárom munkabeszüntetés tört ki.. Min­dent meg fog tennj a bányák nz« mének fenntartására, tekintet nél­kül arra- van-e egyezmény a mun­kások és tuladonosok között, kap­Churdut! ujabb Amszterdam, julins V A Német Ti jelenti: Mint « brit htrsmlgáJat je­lenti, Churchill csütörtökön as alzé­hásbsa kijelentette, hogy » brit kor­mány nem szándékozik belesvalkoam az északafrikai francia szakadár pár­tok politikai vitáiba, fiszakafrikában a dolgok pillanatnyi helyzetéből nem le­het arra következtetni, hogy Kisenbo­wer veszi át as északafrikai francra szervezet feletti teljes ellepőrsést „ Jelenleg — folytatta Churchill — szükséges, hogy Giraud tartsa meg a szakadár francia csapatok főparancs­nokságát Arra a kérdésre, hogy Északafrikában nem történhetik sem­mi az angol kormány beleegyezése nél­kül, Churchill kijelentette: — nem akartam ilyen messzire menni. (MTI) Worall lord London, julius 1. India újonnan k!« tak-e béremelést a munkások, vagy n€TCÍClt anarálya, Sir Archibald " vell, csütörtökön viscoonti rangot ka­pott as angol királytól. "Wavell to­vábbra is megtartja családi nevét » ezentúl Lord Wavellnek hívják* , hogy a bányákban való belépéstől ai elhagyásig terjedő időre kap­tak-e fizetésemelést. Ickes rádióbeszéde további során kijelentette, hogy az Egyesült-Ál­lamok „a történelem legnagyobb katonai hadjáratának előestéjén áll". Éppen ezért arra kell töreked­nie. hogy ezért a célért minden izmot, minden uniea energiát és minden bátorságot latba vessenek. Egyesek, vagy csoportok nem okoe­hatnak nehézségeket a katonai kö­vetelmények végrehajtása szem­pontjából éa nem állhatnak elő pa­naszokkaL Ickes bejelentette azt is, szerveze­tet alkotnak, amely a kormány tu­lajdonában levő bányák „aktív fel­ügyeletét meglehetősen hosszú idő­re" át fogja venni. (MTI) Berlin válasza Churchill beszédéra Berlin, julius 1. A Német Tí diplo­máciai tudósiloja írja: 11% Churchill azt hitte, hogy a lon­doni városházán mondott beszéde kü­lönös haiást gyakorol a hármasegyez niénv hatalmaira és népeikre, akkor nagy csalódás fogja érni. Az »rős sza­vak, a merész állítások 03 még meré szebb jóslatok csak erősíthetik Német­országnak és barátainak axt ax elha­tározását, hogy véglegesen kiküszö­böljék azokat a veszélyeket, amelyek Európára (ja a világra szabadnának, ha a brit miniszterelnök valóra tudná váltani fenyegetéseit. Ezzel a megálla­pítással adva van a válasz Churchill nek arra a követelésére, amelyben Né­metország, Olaszország és Japán tel­tétel nélküli kapitulációját kívánta. A követelés felálli'ása csak annak a jele, hogy teljesen félreismerik e hatalmak rendíthetetlen győzelmi aka rátát. A német nép tudomásul veszi Churchiiinek a légi terrorral kapcso­latos ujabb cinikus vallomáséi és hogy az ő saját szavai szerint irgalmatla­nul akarják végrehajtani ezt a légi terrort. Az amerikai hombázók pontos mun­káját dicsérő kijelentése", illusztrálja a kulturhelyek és mü'miékek váloga tás nélküli és tervsze-ftMen megsem­misítése, amint a kölni dóm példája mutatja Szívesen hetveseMük ChtircMl'sck art a fejegetését, hovy katonai betö­rés megkísérlése az európai száraz­földre rntvos harcokat és véres áldo­zatokat követelne, amelvek aligha ma­radnának hatás nélkül arra a igéze­tére, hogy egvszer majd a* összes ren­delkezésre álló erőket és eszközökft Japán ellen vetik harcba. Nyi'va ma­radhat « kérdés, hogy a? amerikai köz­véleménynek szánt ez ax ígérete a ne. tán már létrejött megegyezésnek jele-e v«£y pedig annak, hogy továhbrs Is fennállanak a nézeteltérések a had szinterek időbeli sorrendje fölött. Kü­lönös figyelmet érdemel C&urchUlneh az a kijelentése, hogy Nagybritannia a győzelemtől nem vár területgyara­podást vagy valamit ven különös előnyt. Ugyanakkor a miniszterelnök a brit kommenwealtbot, mint eszményi intézményt magasatalja, amelyet tisz­teletben kell tartania az Egyesült-Ál­lamoknak, amelyeknek »föhatalmi Ál­lását/ kifejezetten elismeri és a Szov­jetuniónak, amelynek közreműködését kéri a háború utáni problémák megol­dásában. Az ilyen eélzások azt jelen­tik, hogy a szövetségeseket felkért, hogy törekvéseiket ne a brit biroda­lom hátrányára elégítsék ki s hogy • brit birodalmat leginkább valamennyi­re épen szeretné kimenteni a világ­égésből. Churchill felszólítása az ösz­saesek együttműködésére ebből a szem­pontból különös jelleget nyer, Chur­chill jól tudja, hogy az általa hirde­tett megegyezés csak ugy lehetséges, ha bizonyos határozott igényeket olyan nemaeiek rovására is kielégíte­nek, amelyeket megnyerni próbál a ba­ráti Szovjet számára. A hármas egyez­ményhez tartozó hatalmak teljes le­fegyverzése, amit ma követel, esak előmozdítaná ezeket a törekvéseket. A hármas egveztnénv hatalmai pedig ép­pen azt a feladatot tűzték ki maguk­nak, hogy ilyen eset soha be ne kö­vetkezhessek. Elhatározták, hogy az amerikai alkotmány alapelvein »élel, szabadság és boldogulás/ nyugvó vi­lágrendet, amikre Churchill hivatko­zik, már csak azért is megakadályoz zák, mert ugyanezekre az alepelvekre Nyersanyaghiány az amerikai acélgyárakban Amszterdam, julins I. A Némeí TI jelenti: Mint » brit hírszolgálat jelenti, az éezakemerikal Egyesült. Államokban az alabama! aeélgyá­raliban mutatkozó nyersanyag­hiány miatt a termelés 20 százalék' kai csökken. Ez azt jelenti, hogy minden 24 órában 3000 tonna at*l elvész. (MTI) A Szovjet bizalmatlan az angolszászok iránt London, julius l 'A Daily Boraié hosszabb cikkben számol be aa au­gelswtsaok irányában megnyilvánu­ló orosz bizalmatlanságról- A laptu­dósító jelentésa szerint a Peraaiui öböl partvidékén áloraásozó ameri­kai haderők főparancsnoka Conolly vesérőruagy a rendelkezésére állá százezer emberből harmincezret akart felhasználni arra, hogy minéí gyorsabban a Szovjetunió területé­re juttassák a kölcsönbérleti szerző­dés alapján Perzsiában partrara­kott hadianyagot. Szovjet részről azonban nem ew gedik meg, hogy az amerikai repü­lőgépeket és tehergépkocsikat ame­rikai vezetők vigyék át Szovjet­oroszországba, aminek aa lett a kö­vetkezménye, bogy aa Egyeaült-Al­lamokból jövő hadianyag egyre na­gyobb tömegekben gyül Perzsiában anélkül, hogy tovább lehetne saéüi­tani a Szovjeunióba. Szovjet részről féltékenyéé őni* a Teheránból Szovjetoroszomágh* vezető utat s angolokat, vagy ame­rikaiakat csak a legritkább esetbea engednek közlekedni ezen as Az amerikai repülőgép- ég gép­kocsivezetők mindössze arra kaptak engedélyt, bogy a Perzsa-öbölben felgyülemlett hadianyagot valai*'­vel beljebb vigyék, mint eddig en­gedélyezve volt, de as amerikai ps­lóták továbbra sem repülhetnek be Saovetoroezország területe fölé. A Szovjetnek ez a bizalmatlané*.-* szövetségesei irányában lehetotíen­nek tűnik fe miuden megfigyelő előtt, a ezovjetoroszokuál azonban való hivatkozással ugy&aer már, a* . ... , , . f.-ny) első világháború vegá. elvet*^ aí|uom így 41) a helyzet ­uj világégés csiráját (MTI) I sikkét az angol laptudósító. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom