Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-10 / 153. szám

siómba! 1943. tnifns 10. xix. evi. 133 sz, . Ara 12 mm Havonta 3 20 P. negqedcvre 9 20 i» E S ESZTE NY POLITIKAI NAP ILAP fokozott erővel folyik o nagy küzdelem Dfelgorod es Orel között Hatalmas páncélos csata az áttört szovjet állásrendszer möoött — A német páncélosok és repülők példás együttműködése — Négy nap alatt 1000 repülőgépet vesztett a Szovjet — Angol repü'ők ismét Kölnt bombázták s kilenc gépet vesztettek a város fölött — Ismét megsérült a Dóm düliliels: „Szahaűallanul eűziik magunkat és mlsihcf nem lehel iclörni4 Berlin, julius 9. A német véderő főparancsnoksága közli: — A nagy küzdelem Bjelgorod— Orel terében lökozolt erővel tart. Az áttört orosz állásrendszer mögött szaka szerdától kezdve hatalmas páncélos csata fejlődött ki. amelyben a Szovjet a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik ailandóan előrenyomuló páncélos élcsapatainkat feltartóztatni. Az ellenség itt súlyos emberveszteségen kivül ismét 420 páncélost veszített, valamint sok ágyút és sortüzágyut. A légi haderő harci zuhanóbombázó és csa. tarepúlők századai beavatkoztak " földi harcokba és főleg az ellenség frissen felsorakozó tartalékait támadták. Légi harcokban és a légvédelmi tüzérség által a szovjet légierő a tegnapi napon 117 repülőgépet vesztett— A Földközi-tenger felett 26 gépel lőttek le a berepülő brit-északamerikai kötelékek közül. _ Brit bombavetők az elmúlt éjismét terrortámadást intéztek Köln és környéke ellen. A lakosság veszteségeket szenvedett és a lakónegyedekben pusztítást okozlak. Újra lámadták a kölni dómot és ismét eltalálták. Az eddig beérkezett jelentések szerint 9 ellenséges bombavetőt lőttünk le. három további gépet a nap folyamán a Csatorna és az Atlantióceán felett semmisítettünk meg. — A haditengerészet biztosító jármüvei és a haditengerészet légvédelmi tüzérsége három ellenséges repülőgépet lőtt le. Az ellenség igy nyugaton és a Földközi-tenger légi tercben 4t repülőgépet vesztett. (MTI) SS-hadosztályok harcolnak Orel és Bjelgorod között Berlin, julius 9. A német sajtó most kezd részletesebb magyarázatokat fűzni az OreJ és Bjelgorod között folyó hadmüveleteekhez. Mint Ottó von Heydebreck különtudósitásban kiemelt, egyelőre ugyan csak célzásokat tesznek arra, hogy a téli csaták befejezése után Oretlőt Kurszkon keresztül a szovjet front ivalakban behajolt a német arcvonalba, de ismerve a német sajtóközlés módszerét, az ilyen célzások megengedik azt a feltevést, hogy ezek már a német hadvezetőség szándékaira, sőt bizonyos sikereire is mutatnak. A sajtóközleményekben egyébként határozottan kifejezésre jut, hogy páncélosokat, úgynevezett páncél romboló repülőgépekkel. Ezek a gépek különleges páncéltörő bombákkal támadják az ellenséges mozgó erőket. Ezzel kapcsolatban meg kell einliteni. hogy a szovjet légi haderőnek csütörtökön sem sikerült egy ponton sem kezébe ragadni a kezdeményezést. Az offenzíva eddig lezajlott alig négy napja alatt már niajduem ezer repülőgépet vesztettek és ezzel támadásuk átütő ereje megtört. Illetékes német katonai részről változatlanul tartózkodó magatartást tanúsítónak, annyit azonban már megállapithatunk, hogy a német ellentámadás eddigi eredménye alaposan megzavarta az ellen fél terveit és intézkedéseit. Az eredmények kedvezőbb előfeltételeket teremtettek a most támadásba lendülő német hadosztályok kedvezi előrevouulására. Német részről hangsúlyozzak, hogy ember- és anyagveszteség egyformán csekély, ami ugyancsak a német fegyverek és harci módszerek ujabb javulásának köszönhető. (MTI) ,,A szövetségesek beszéltek, Németország cselekedett" Finn lap cikke a német támadás sikeréről Helsinki, julius 9. A keleti arcvonal eseményeit méltatva az L'usi Suonii többek között így ir: — A szövetségesek beszéllek, Németország cselekedett. A jelenlegi leszült helyzetben ez volt a legérdekesebb sakkhúzás. Támadása ugyanis azt _ w jelenti, hogy Németország most is nem indítják meg nagy hadműveletei' ••••mimhmmfeméh^h^b^hhbh f készültek el a nagy tengeri erőket lekötő vállalkozások kidolgozásával. A szövetségesek hírverése egyidejűleg szovjet és angolszász támadásokkal fenyegetett. A tényállás lehetett az is, hogy Sztálin nem volt hajlandó 'ámadni mindaddig, amig szövetségesei elég erősnek érzi magát, hogy két arcvonalon harcoljon, de az sincs kizárva, hogy nem bisz az angolszászok partraszállási fenyegetésében, vagy legalább is nem hiszi, hogy nagyobb arányú vállalkozásra kerüljön sor. Esetleg arról értesült Németország, hogy a szövetségesek még nem a harcok tetőpontja még nem következett be s a döntés meg hátra van. Az emlilett körülményekkel kapcsolatban nem mulasztják el hozzátenni, tiogy a szovjet hadvezetés még erős tartalékok fölött rendelkezik, amelyeket ellenintézkedéseinél felhasználhat. Ugyanezt hangoztatják természetesen a német hadvezetés jövő kilátásai szempontjából is. Ez azt jelenti, hogy a harcok hevessége feltétlenül fokozódóban van. Ezt bizonyítja az is hogy.|a heidelbergi egyetemen nagy belegutobb az úgynevezett SS-hadosza- M(i,jct intézett ket. Németország ezt észre vette elébe vágott a dolgoknak. A Svcnska Presse szerint a rémetek célja esetleg éppen az volt, hogy keleti támadásukkal kellőképpen elő nem készített partraszállási kísérletre csábították nyugati ellenfeleiket. (mti), Ivókat is harcba vetettek Bjelgorod nál. Ezek tudvalevőleg a német hadsereg elit erőihez 'tartoznak. A Német TI megrázó leírása a kurszki csatáról ' Berlin, julius 9. A Német TI jelenti: A keleti arcvonalon duló harc mind világosabban hatalmas Vettős csatává alakul ki Orel és Bjelgorod középpontjai körül — irja a Német Távirati Iroda katonai tudósítója. — A kurszki kettős csata a leghatalmasabb mcrelü páncélos párviadal szakaszába lépett. Többezer harckocsi küzd itt mindkét részről egymás ellen. A levegőt szinte megrázza a dübörgő páncélszörnyetegek idegtépő zaja. Mint az ellenséges jelentések is már megállapították, a harcban feltűnő nj tényező a most először bevetett uj német páncélos harckocsik meglepő tüzérségi ereje. Az uj német (páncélosok az ismert Tigris-miutáju páncélosoknál erősebbek és tervező mérnökeik főleg felfegyverzésükre helyeztek külön gondot. Az uj német harckocsik ágyúi sokkal nagyobb hatósugárral dolgoznak, mint az eddig ismert német vagy orosz ágyuk. A páncélosok párbaja a, szovjet állásrendszer mögött játszódik le ós mind mélyebben hatol a szovjet vonalak mögé. Ebből is joggal következtethetünk arra, hogy a német páncélos csapatok élszakaszai az ellenség harcbocsijait már erősen visszaszorították. Az eddigi harcok áttekintése során könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a jxíncélosok és repülőgépek együttműködése német részen szinte csodálatos módon kífejödött. A német hadvezetőség repülöfegyverekkol kisérte a Göbbels beszéde Németország szellemi vezetőihez Herdelbefg, julius 9. Dr. Göbbels folyó harcban tettek eleget legszentebb kötelességüknek, vagyis intézetükben, laboratóriumukban harcolnak a uemzet szolgálatában- Ez a tudományos háború is döntő szerepet játszik a végső győzetem kivívásában. A mai Németország vezetői uem vesztik el lábuk alól a való élet talaját, hauem józanul és céltudatosan szolgálják korunk nagy feladataiba kutatás soha nem pihenő szellemében. (MTI) Németország szellemi vezetőihez és körvonalazta azokat a fontos feladatokat, amelyeket a jelenlegi élet-halálharc a német szellemi munkásokra háriL A német tudományos élet neves képviselői előtt beszólt arról a szerves egységről, amely él a nemzetiszocialista . forradalomban megújhodott Németország és a német szellemi nevelés' és fejlődés ősi és méltó közpoutjai között. Élesen elválasztotta az igazi tudományos és szellemi munkát a meddő intellektualizmíus hanyatló szellemének jelenségeitől és megjelölte azt a helyet, amelyet a német egyetemek és tudományos- kutató intézetek a nemzőt életében méltán elfoglalnak. Befejezésül arról az ősi áldozatkészségről beszélt a miniszter, amellyel a német tudomány és az egyetemek képviselői Németország ólet-halálharéáuak döntő szakaszában lelkiismeretük szavát követték es azóta a harctereken a nénekért Göbbels cikke Berlin, julius 9. A Reicb pénteki számúban dr. Göbbels nemei propagandaminíszter szembefordul azzai az ozönvizelötti elképzelésseJ, hogy a kormányt kinai fallal veszik körül és sok mindenről nem tud, amiről tudnia kellene. A cikk, amelynek enne: >Vájjon tudja-e a kormány ezt egyáltalán";« megállapítja, hogy a német kormány igenis tudja, amit tudnia kell, sőt ennél sokkal többet is tud. Göbbels leírja, hogyan telik el egy nénjét birodalmi miniszter egy-egy munkanapja és hangsúlyozza, bogy a német vezetők mindenkor igen sokra értékelik a nyál