Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-09 / 152. szám

Antal és Szász miniszter a gazdasági problémákat ismertette az érdekképviseletek elélt Budapest, julius 8. A budapesti ke­reskedelmi és iparkamara nagyterme­ben csütörtökön tartottak meg az or­szág gazdasagi tényezőinek bevonása, val a juliusi gazdasági es nemzetpoli­tikai ertekezletet, amelyen megjelent Antal isivan nemzetvédelmi minisz­ter, Szász Lajos közellátási minisz­ter, baro Bán ily Daaiel ioldmuve­lesugyi miniszter, továbbá a többi gaz­dasági tarcak képviselői. A gazdasagi érdekképviseletek vezetői es kikül­döttel zsúfolásig megtöltötték a nagy­termet. A gazdasági élet a háború szolgalatában Antal István miniszter ismertette a kormanyzal szegedi gazdasagpoliU­kai programjai es a mar kiadott ren­delkezések elvi alapjait. A magyar gazdaságpolitika uj fejezetének lényé­gé mondotta a többi között — a teljes tervgazdálkodás, az egesz gaz­dasagi eleinek a baboru szolgaiadba yaJo allitasa, a magasabb köz.eljesil­menyek terheinek arányos és egyenlő eiosziasa es a oaborus meggazdagodás kizárása. A gyakorlati gazdasági szem­pontok soraban az első az, bogy ter­melésünk teljesítőképességet fenntart­suk, söt fejlesszük. Második főielada­tunk a közellátás zavartalan működé­se es az arak ailandósaga. .Végül alapvető lelaüat a széles fiepietvgek jogos szociális igényeinek kielégifese, de egyben a dolgozók ré­széről fokozottabb munkateljesítmény, munkafegyelem es nagyobb áldozat­készség. A belyes gazdálkodasnak lelektaui előfeltételei is vannak, mert a siker nemcsak jó szakemberektől, bölcs törvényektől »s hiballan koz­ígazgatastól függ, hanem a magyar jelkck erejétől, támogatasalol, helyt­állásától is. A nagy tetszéssel fogadolt megnyi­tóbeszéd után a gazdasági szerveze­tek kepviselöi szólallak lel. A felszó­lalásokra bzasz Lajos miniszter és vitéz Guóthíalvy Aoilán miniszteri osztályfőnök válaszolt. Az ellátás biztosítása, termelés és Jogyasztas Szuez Lajos miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt gazdasagi ev oehezsé­geiuek atbidaiasa, az uj beszolgaha­tasi rendszer kidolgozasa, a közellátási szervezet felállítása, az uj arak uieg­aliapitasa első reszc volt a gazdasagi piogram végrehajtásának. Mosi ko-vel­kezik a második nugy lépés, anuiöl DZ egész gazdasagi politika sikere függ: megfelelő ellátást biztosítani ebben a rendszerben az emberekuek. Amint a jelek mutálják, hala istennek, ez sike­rült. Élelmiszerekkel noimalis, tisz­tes, a háborús viszonyokhoz mert sze­rény mertékben cl tudjuk látni a la­kosságot Az ipari cikkek tekintetében a szű­kös lehetőségeknek megfelelően szín­lén' el kell látnunk mindenkit. 11a a mezőgazdaságtól- megköveteljük, hogy leljesitse beszolgáltatást kötclezeltsc­8gét, akkor azon kell lennünk, hogy le­hetővé is tegyük a termelést. A keve­set uív kell elosztanunk, hogy oda jusson, ahová annak jutnia kell. A nyersanyagtól kezdve a gyártáson es1 a készárun keresztül az áru utjat sza-| báiyozm es ellenőrizni kell, anunt ez aj textiláru terén mar meg is történt. I Az árak megállapításánál figyelem­mel kellett lenni nemcsak a mezőgaz­daság, hanem az ipar és kereskedelem érdekeire is. Valahogyan minden gaz­dasági tenyezö megélhetési lehetőséget biztosítani kell, mert szükség van az iparra és a kereskedelemre is. Termé­szetesen — mondotta a miniszter — nem az úgynevezett m. kir. kereske­dőkre gondolok. A kenyér árának emelése jelentős, de ezzel először elimináltuk azt, hogy az állam minden kiló kenyérre ráfize­tett. azonkívül megnyugvást kelt. hogy­ha 60 filléres áron annyi kenyeret tu­dunk adni, amennyi biztosítja a nor­Ker«sk«dói tisztesség és munkafegyelem Ezután a karaatkérdésről és a ke­reskedelem ellen felmerült panaszok­ról beszélt és bejelentelte, hogy azt a kereskedői, aki letér az egyenes tat. ról, minden további nélkül megfoszlja a kereskedői tevékenység gyakorlása lói. Hangoztatta, hogy a munkabérek be-tartásának ellenőrzése egyike azok­nak a kérdéseknek, amelyeket a jövő­ben a gazdasági élet autonóm szervei­nek kezébe kell letenni. A munkafegyelem meglazulásával foglalkozott ezután a miniszter, beje­lentve. hegy sokszor kemény intézke­désekre van szükség. A háziipar je­lentőségének méltatása ulán termelé­si kérdéseket fejtegetett és hangoztat­ta. hogv hem lehet az egész burgonya, lermést ujburgonvakénf megenni, a té­lire tartható burgonyát bent Uollhagv­ni a földben, hadd nőjjön, A késedel­mes termésbeszolgáltatás büntető szankciókat von maga illán. Az or­szágban fegyelemnek kell lernie és mális szükségletet s az embereknek ezl a fegyelmet mindrnkiuek minden­nem kell zugárat fizelniök. 'áron biztosítania kell. A szegedi gondolat politikai valósággá vált Berlin, julius 8. A Deutsche All­gemeine Zeitung szerda esti számá­ban „Ungarn zeichelt seiue tüg­liehe Brot" cimmel első oldalou kéthasábos budapesti tudósításban ismerteti a miniszterelnök, pénz­ügyminiszter és közellátási minisz­ter legutóbbi beszédeit. A tudósítás a következő bevezetéssel kezdődik: — Szeged az a város, amelynek egész Magyarországon történelmi csengésű neve van. Innen indult 1919-ben hadserege élén Magyaror­szág Kormányzója, hogy az orszá­got a bolsevista uralom alól felsza baditsa- Ezzel megkezdte Magyar­ország újjáépítését. A szegedi gon do\at azóta politikai valósággá vált. Egyáltalán nem volt véletlen­hogy Kdllay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter nemrégiben éppen Szegeden beszélt gazdaságpolitikai problémákról ós a zsidókérdésről (MTD Belvárosi Hoz: Ma is QZ ERENYCSOSZ Vaszary János sziporkázóau szellemes írása egy csetlö-Liotló agglegény vid3m kalandjai. A főszerepben: Heinz Riihmann a mulattatás nagymestere. uts'niradá! 3. 5, 7 órakor. Nuuődiiba mcőu-f vagy marad dr. Pálfy JOisei polgármester ? rítt deibcn a nuugdiibizottság elé kcrUl a polgármester szolgálati Ugijc (A Délmagyarország munkatársa- van már arra is, hogy a soronkö­tól) A jövő hétre összehívóit tör­vényhatósági bizottsági közgyűlés előkészítésével kapcsolatban ma délelőtt három fontos ülés lesz a városházán. Délelőtt 10 órakor tart­ják meg az előkészítő ülést, ame­lyen összeállítják a közgyűlés nugy érdeklődéssel várt tárgysorozatát. 12 órára a szervező bizottságot hívták össze a várostanyai közigaz­gatási kirendeltség felállításához szükséges három állás megszerve­zésének előkészítése végett. A vá­rostanyai kirendeltség felállítását még a mult évben elhatározta a vá­ros parlamentje s a belügyminisz­ter jóváhagyta a határozatot. Ez lesz Szeged város külterületén fel­állított negyedik önálló hatáskörrel működő közigazgatási kirendeltség. Jelenleg Alsó- és Felsőközponton, továbbá Csengelén működik ilyen kirendeltség s közgyűlési határozat Korzóban Ma utoljára udjuk! DANIELLE DARRIEUX és 1(X) gyönyörű leány filmjét UnyoK egymás Közi Francia társadalmi erkölcsrajz vetkező ötödik kirendeltséget a jövö évben Lcngyelkápolnán állítják fel. A várostanyai kirendeltség fel­állításához szükség van egy fogal­mazási szakbeli, egy kezelői és egy altiszti állás megszervezésére s a szervező bizottságot azért hívták össze, hogy ezekre javaslatot te­gyeen a közgyűlésnek s minél előbb sor kerülhessen a kirendeltség fel­állítására. Az állások megszervezé­se mellett egyébként fedezetet kell kijelölni a kirendeltség feuutartá­sával járó évi 12 ezer pengő körüli összegre is. Ma déli egy órára pedig a nyug­dijbizottságot hívták össze. A meg­hívó a napirendre kerülő kérdése­ket csak ugy tünteti fel, hogy „fo­lyó ügyek" s ezekről a folyó ügyek­ről közelebbi értesülést sem lehe­tett szerezni, valószínűnek tartják azonban a városházán, hogy a leg­fontosabb ügy, amiért szükségessé vált. a bizottság közgyűlés előtti összehívása, a polgármesteri, szék körül felmerült kérdések letárgya­lása és javaslattétel. A helyzet ugyanis az, hogy — mint- 8rról a Délmagyarország már részletesen beszámolt — dr. Pálfy József pol­gármester betegszabadsága julius .lén lejért s ilyenformán feltétle­jriil tisztázni kell a kérdést, hogy \a,ktiv működéssel visszatér-e a pol­0 B r M A G V A R O R S X A n rn •ÉNT EK. 1943 ja Ilus • 3 •e­V-. ^^^ ff ^ f ' ,' v ^mfíúdcü „ TABLETTÁK Fejfájás, fájdalmak és rossz közérzet ellen gdrmesteri állásba, vagy pedig nyugalomba vonul? A kérdés vár­ható fejleményeire semmifele tam­pont nem áll rendelkezésre, mert az összes illetékes és érdekelt tényezők elzárkóznak a nyilatkozatadás elöl. A közvélemény érdeklődése azon­ban mind élénkebben fordul a kér­dés megoldása felé, mert, mindkét megoldás, ugy a nyügdijbavonulds, mint a visszamaradás lehetséges­nek látszik. Dr. Pálfy József ugyanis nem kérte nyugdíjazását s a közgyűlés szabad döntésére vau bízva, hogy megállapitja-e a szol­gálati idő betöltését és a korhatár (elhaladását s szükségesnek tart­ja-e ezen az alapon a polgármester nyugdi.ibakiildését? A közgyűlés­nek a nyugdijbizottság tesz javas­latot s a bizottság javaslata a ta­pasztalatok szerint döntő módon befolyásolja a közgyűlés elhatáro­zását. Amennyiben azonban a bi­zottság a nyugdíjazás mellett fog­lalna állást, a közgyűlésnek elvileg még mindig módjában áll más el­határozásra jutni s ebben az eset­ben nem veszi tárgyalás alá a kér­dést, ami egyértelmű volna a. pol­gármester további szolgálataira való reflektálással. Ha pedig a nyugdijbizottság is arra a megfon­tolásra jutna, bogy nem kívánja dr. Pálfy Jószef nyudijazásának kimondását, nem is tesz javaslatot a közgyűlésnek s a kérdés ilyenfor­mán napirendre sem kerül s ennek következtében a polgármesternek vissza kell térnie aktiv szolgálatba mindaddig, amig maga nem kérné a nyugdijbavonulás jogosultságá­nak megállapítását. A helyzet ala­kulását városszerte élénk érdeklő­déssel és nagy figyelemmel kisérik. Széchenyi Mozi Közkívánatra! Ma visszavonhatatlanul ntoljáraj Halálos tavasz KARA DX jávor SZÖRÉNYI Előadások S, 5, 7 érakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom