Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-31 / 171. szám

»Wf;M AGY AROKS7AO PZOMBAT, HM8 jnHna 31. Vállozfatni kell a baktól te'cp helykijelölésén, mert hat ház tűzveszélyes helyre kerfilt volna (A Délmagyarország munkatársá­tól) Beszámolt a Délmagyarország a Közjóléti Szövetkezet épitkezési programjával kapcsolatban arról, bngv abaktói árvizes területről ki­telepített lakosság részére uj telepet építenek. A telep ugnevezett gaz­dasági mintatelep lesz. amennyiben minden egyes ház mellé akkora darab megművelésre alkalmas föl­det adnak s ellát ják a házakat gaz­dasági melléképűletekkel is, Logy a lakásokhoz juttatottaknak alkama legyen eredményes mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet is kifejteni. A telepen már megkez­dődtek az építkezések, három há­zat már építenek, de a többi fel* építéséhez szükséges építőanyag is a helyszínen van már. Még mielőtt azonban hozzákezdtek volna a töb­bi ház építéséhez is, a tűzbizton­sági helyszíni szemle alkalmával megállapították, hogy a telep hat háza közvetenf.1 a szérűskert kö­zelébe került volna s ez a körül­mény nagy mértékben tűzveszé­lyessé tenné ezt az elhelyezést. Jtp­pep ezért szükségessé vált, hogy tenek a hat háznak helyét máshol jelöljék ki. A tűzveszélyes terület­ről a telep másik oldalára helyezik át ezeket a házakat, ami viszont azzal jár, hogy a helyszínen lera­kott építőanyagokat is át kell hor­dani az uj helyre s ez mintegy ezer peiqjó költségtöbbletet jelent" Szabadka ünnap* (A Délmugyarorszég munkatársá­tól) Csütörtökön ünnepelte Szabadka közönsége örömteljes emlékezéssel an­nak a napnak a kétszázadtk forduló­ját. amikor Márta Terézia a kamarai mezővárosok sorába emelte Szabad­kát A város utcát zdSzlódiszhe öltöz­tek Dr. Roók Andor főispán és dr, Völgyi János polgármester vezetésé­vel a város vezetősége, a törvényha­tósági bizottság és az egyesületek a Szent Teréz-lcmplomba vonultak, ahol dr. Tjj a s. József érseki biztos mon* rtott hálaadó ünnepi szentmisét. Ugyan­csak ktlenc órakor ünnepi istentiszte­let volt a többi templomokban is. Ezután ünnepi díszközgyűlés volt n városházán. Reők Andor főispán beszédében az ünnep jelentőségét méltatta és kiemelte, hogy kétszáz esztendőn keresztül nemzetiségi kü­lönbség nélkül egyazon célért küzdöt­tek n város polgárát: Istent dicsérni, kötelességet teljesíteni, földet munkál­ni. jószágot nevelni, Ipart, kereske­delmet folytatni. Javakat szereznt az eavénnek, Jólétet teremteni a közös­ségnek — Testvéri szeretetet érzünk « vá­ros bunyeváe lakossága iránt —foly­tatta beszédét a főispán —, ne ad­junk helvét a türelmetlenségnek, ha­nem vezéreljen minket a megértés szelleme, amelyet kél és félévszázad vlvmánvaként atyáinktői örököltünk. Ur. Völgyi János polgármester tör­ténelmi visszapillantást vetett a vá­ros gazdag múltjára, majd a közel­múlt esménveit elevenítette föl Utá­na a szabadkai bnnveváeság ünnepi érzését Bukvies Lajos tolmácsolta néhány szóban­Ezután került sor a városháza fa* lába illesztett emléktábla leleplezésé­re Tt* dr bajsal Vojnlts »>adár kullurtanácsnok mondott beszédet. HHcrfcsztctfóh a bttyeges szómoióiap MailHásanak kötelezettségét 1 Budapest, julius 30. A Magyar' szolgálhatnak ki. Ilyenek példáu1 Távirati Iroda jelenti: A pénzügy- a vállalat, intézeti, hivatali mun­miniszter rendeletet adott ki, kás, vagy tsztviselöétkezök, ottho­amellvel 1943 augusztus l-töl az nok. üdülők stb. Nem kell továbbá illetékköteles számlálólap kiállttá- j illeték alá eső számolólapokat ki­sónak kötelezettségét kiterjesztette j állítani a pályaudvarokon, a váró­a kocsmákra, a kizárólagos pálin- (és éttermi helyiségeken kívül, to­kamérésekre, a kifőzésekre, az ital-Jvábbá a mozgóárusok által sza­mérési engedéllyel nem bíró cuk­rászdákra, a fizetővendéglátóhá­zakra , a poharazásra jogosító kor­látolt italmérési engedéllyel bíró termelői borkimérésekre és végül — a szeszesitalok után — a pohara­zásra is jogosító korlátolt italmé­rési engedéllyel bíró fűszeresekre. Ezeken a helyeken a számolólp il­letéke — tekintet nélkül a fizetett össez nagyságára — 10 fillér. Az étkezésért, szállásért vagy penzió­szerű ellátásért több napra előre vagy utólag egyftsszegben történő fizetésnél a 10 fillér illetéket az egyes napi végösszegekről külön­külön meg kell fizetni. Az illetéket •Állami számolólop* kötelező hasz­nálatával kell leróni. Az állami számlálólapokat a in. kir. postahi­vatalok árusítják. Ugyanebben a rendeletben a pénzügyminiszter — azonnali ha­tállyal — a számolólapok illetéké­vel kapcsolatos egyéb kérdéseket is szabályozott. Eszerint csak a sze­szesitalok után kell illeték alá eső számolólapot kiállítani az olyan he­lyiségekben, amelyekben akár az iparengedély, akár a szervezeti sza­bály korlátozása folytán kizárólag csak közalkalmazottakat vagy a magánalkalmazottaknak ugyanozan csoportját vagy pedig csak tagokat hadban, sportpályáidon, hajón vagy vasúti kocsikban kiszolgáltatott áruk után. Megengedte továbbá a pénzügyminiszter, hogy az étkezés­ért és szállásért vagy penziószerü ellátásért több napra előre vagy több napra utólag fizetett összeg uián a számolólap illetéke a feltün­tetett napi összegek után külön­külön számíttassák. Elrendelte a pnézügyminiszter azt is, hogy az olyan helyiségek­ben, amelyekben a számolólapot másolattal állítják ki, az illetéket a kiállítónál maradandó másolaton kell leróni. Ha pedig a helyiségben a vendég részére pénztárgéppel (National kassza) kiállított szel­vényt adnak, az illetéket a szelvé­nyen is le lehet róni és külön szá­molólap kiállítása mellőzhető. Ilyen esetekben azonban a másolatot, il­letőleg a pénztárgép szelvényét és ellenőrző szalagját legalább egy évig meg kell őrizni. Az állami számolólapokat min­den külön engedély nélkül bárki vásárolhatja és nincs akadálya an­nak, hogy magasabb illeték alá eső fogyasztásnál a számolólap benyo­mott bélyege okirati illetékbélyeg­gel magasabb illetcklélelre kiegé­szíttessék. gusztus feBsepte kezdheti törlését • város tejüzeme. Addigra a beszervezés is teljesen befejező­dik s meg van rá a remény, hogy az üzem minden igényt kielégítve kezdheti meg majd működését. Dr. Katona István tanácsnok, a közellátási hivatal vezetője, aki je­lenleg szabadságon van. pénteken bárom napra hazaérkezet Szeged­re, megérkezése után nyomban in­foimáltatla magát a tejüzemben fo-­lyó munkálatokról s a további te­endőkről tárgyalásokat folytatott az üzem vezetőivel. 'Üzennek becskerekl harangok... A berendezés javítása het béllel Késlelteti a tejüzem mühödésénch megkezdését (A Délmagyarország munkatársé-1 házán, hogy a vállalati tejre beve­tőt) A tejüzem működésének meg-Jzetik a tejjegyet, amellett azonban kezdésére irányuló előkészületek hetek óta folynak a város áltai meg­vásárolt Párisi-körúti telepen. Meg­írtuk, hogy a város a miniszter ál­tal jóváhagyott szerződés szerint 300.000 pengőért megvásárolta az egész vállalatot s ehhez a tranzak­cióhoz 150.0000 pengd segélyt ka­pott a földművelésügyi miniszter­lót. A vállalat a részvénytársasági keret átvételével történt s a rész­vényársaság közgyűlése a mult hé­ten megválasztotta, illetve átalakí­totta az igazgatóságot és a fel­ügvelőbizottságoL A vállalat uj tulajdonosa. Szeged város, az átvételi munkálatokkal párhuzamosan megkezdte a felállí­tandó tejüzem megszervezését is, hogy az üzemet mielőbb átadhas­sák rendeltetésének. Megkezdődött és még ma is folyik a tanyai fej­gyújtó helyek megszervezése, ahol a vállalat megbízottai átveszik a gazdáktól a tejet s beszállítják Sze­gedre. A naponta behozható tej­mennyiséget körülbelül kilencezer literre teszik, amit körülbelül 36.000 igényjogosult kőzött kell majd ki* osztani, A. tejéiosztás egyenjekssé* biztosítják azt is, bogy az egyes gazdák tovább is behozhossák ma­gánúton felesleges tejüket a város­ba, hogy ezáltal továbbmenőleg megkönnyítsék a lakosság tejjel va­ló ellátását. A tejbehozás fokozása céljából a tej olyan nagy pontszá­mot kap a gazdakönyvben, hogy ez a körülmény előreláthatólag sar­kalni fogja a gazdákat s minden té­ren megjavul a város lakosságának tejjel való ellátása. Eredetileg az volt a terv, hogy a tejüzemet augusztus 1-én működés­be helyezik. A leltározáskor azon­ban megállapították, hogy a beisö berendezések, főleg pedig a tejfel­dolgozáshoz szolgáló gépek nagy­arányú javításra szorulnak s mi­után kiszámították ezeknek a javí­tásoknak a költségeit s a szükséges összeget a számvevőség rendelke­zésre bocsátotta, nyomban hozzá is kezdtek a munkához s ezekkel még nem készültek el. A berendezés ki­javításának elhúzódása azzal a kö­vetkezménnyel járt, hogy nem le­hetett augusztus l-re működésbe belyesní a? üzemet s a jelenlegi pdyi&t Mírint valószínűnek ^ 14* Ez a elme a Nagymestereken jelenő »Torontói* cimü napilap Joliut ZS-iki száma vezető cikkének. Aa új­ság rendes ciniszalaggal postán •»» érkezett meg Szegedre, mondja i» a cikk: >Elsö ízben, nagyon hosszú idő utón ismét elindul a Torontál az anyaországba. Lázas izgalomban van mindenki a szerkesztőségtől kezdve a technikai személyzetig... Most nem stokásos frazeológiával szeretnénk cikket írni, hanem itt a sorokban ém a sorok közt valamennyiünk lelkét és szeretetét próbáljuk eljuttatni azért • végtelen szeretetért, amellyel a To­rontóit — bennünket — várják-* Nem tudjuk mi történt, nem i> ko­ressük, hanem megsimogatjuk az évek óta nem látott 73 éves újságot, amely nem juthatott ót hozzánk a szerb meg­szállás idején, sem pedig azóta, hogy felszabadult alkalmi uralmuk alól a Bánát. Bizonyára sok szivet megdo­bogtat a miénkkel együtt ez az egy­szerűnek látszó kis tény, amelyről Végh Vilma, az újság munkatársa, külön cikkben emlékezik meg: _ »A jó öreg Toron tál rendes nV levéllel a tarsolyában elindul.az anya­országba, hogy elbeszélgessen régi is­merősökkel, hogy bánáti történeteket duruzsoljon talán feledésbe merült tájakról, emberekről az őt szívesen befogadók fülébe. Az idők változtak, ő megmaradt a réginek, elmond min­dent. Itt-ott torkára forrasztják ugyan a szót, de évtizedes gyakorlata foly­tán megtalálja a módját, hogy a sorok között felcsapjon árulkodónak. Mint minden vérbeli újság... Ugy hiszem, puszta megjelenése is olyan hatást vált ki, mint egy rég látott szeretett rokon, akinek már azért Is örülünk, hogy láthatjuk, örülünk, mert vele együtt emlékek elevenednek meg éa » betűkön tul felsorakoznak kellemesen eltöltött percek, órák. melyeket a fa­lánk esztendők loptak el, de szépsé­güket nem tudták elhomályosítani,.. A Bega lassan, türelmesen somfordál tovább, napokat, éveket söpör el ka­landos utja nyomán. Partjain uj há­zakra figyel fel, uj hangokra, uj játé­kokra, panaszokra, de esténkint, mi­kor alszik a város, az ottfelejtett vt­harálló fák lábaihoz kúszva halkeeo­bogással multakról és egy mcgálm© dott szebb jövendőről mesél.* A lap minden csütörtöki számában családi vonatkozású üzeneteket közöl a bánátiak anyaországi hozzátartozói részére. Egy magyarázó felhivásból arra vethetünk, mintha egyefllre csak ezt a csütörtöki számot tudnák meg­küldeni az arra előfizetőknek, negyed­évre 4 pengőért. Az összeg erre a címre küldendő: »M a r a Jenő, a To­rontál budapesti képviselője. H. Fő­útra 8, II. emelet * A most érkezett számból pedig kö­zöljük ezt a szegedi vonatkozású üze­netet. gondolva, bogy az érdekelt máskép nem jut hozzá: Meló Károly vendéglőn Szeged. (Józsi részére. AlsókÖzpont.) Kedves Öcsém, a hirdetésed olvatsuk, nagyon megörültünk Kérünk, azonnal Üzenj, menni ak»r©k Mindnváían. Jól gének és igazságosságának érdeké* jfcik, hogy a késés két hete? is, ^,unl< & <-,*»( ©tónk üdvözletet ben megírtuk, elhatározták a város* igdovbe vesz $ igy majd csak au-, kuld testvéred, Mariska.

Next

/
Oldalképek
Tartalom