Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

A Korcsmárosok ls csaflakozirah a heti cggnapos zanalarias rendszerihez A Korcsmáros Ipartórsuiöl elnoheneh ngUaihozata (A Délmgayarország munka társá-| tél) Beszámolt a Déímagyarország azokiól a tárgyalásokról, amelyek arra irányultak, hogy Szegeden is bevezessék a vendéglök heti egyna­pos zárvatartását, ami Budapesten már régebben megtörtént, ujabban pedig a vidéki városok egymás­után kezdik átvenni az ujitást. Kö­zöltük, hogy az ötlet először Szege­den merült fel, a megvalósításnak azonban különböző akadályai vol­tak s a vendéglősök most arra tö­rekszenek. hogy minden érdeket ki­elégítő megoldást találva Szegeden is rendszeresítsék a heti egynapos zárva tartást 'A kérdés egyik leglé­nyegesebb része, mint informáltak beprünket, az, hogy közös elhatá­rrzárfa juthassanak a kocsmáro­sokkal. akik nem tagjai az ipartes­tület vendéglátóipari szakosztályá­nak, hanem érdekképviseletüket a Szeged és Vidéki Kocsmáros Ipar­testület látja el. 'A Ketf egynapos zárvatartás ügyében vitéz Tornyai Ferenc, az ipartársulat elnöke most a követ­kezőkben informált bennünket: Az Olvasó irja Autóbusz megálló a posta e ott A következő panaszos levelet kap. tűk: Igen tisztelt Szerkesztőség! Tisztelettel kérem számos ujszege­di lakos nevében is, bogy a kővetke­ző panaszomnak helyet adni szíves­kedjenek. Az Újszegedre közlekedő autóbu­szoknak a főposta előtt feltételes megállóállomásuk van. Az utóbbi idő­ben gyakran megtörténik, hogy an­nak ellenére, miszerint többen vára­kozunk a posta előtt az autóbuszra, nem áll meg itt az autóbusz. Megfi­gyeltük, hogy akárhányszor a kocsi­ban még volt elegendő hely és még­sem vett fel utasokat a feltételes meg­állóhelyen- Eltekintve attól, bogy legtöbbször hosszú perceken át vára­kozunk az autóbuszra, a végén ne­künk ujszegediefenek gyalog kell át­mennünk a bidon, mert az autóbusz nem állt meg. A főposta előtti feltété le« megállóhely — tudtunkkal — nem szűnt meg és kellemetlen nekünk, hogv nem áll meg az autóbusz. Tisz­telettel: Aláírás. • 'A fenti panasszal fcaprsolathan érdeklődésünkre a következőkel mon­dották nekünk a városi autóbuszvál­lalat központ) állomásán: A közúti bid folyamatban lévő ja­vítása miatt, túlterhelt kocsik nem mehetnek át a bidon. Ugyanolyan pa­naszt mint amelyet a szerkesztőség­nek beküldtek, mi is kaptunk a mi­nap, de azt rajtnnk kivül álló okok­hói egyelőre nem orvosolhatjuk. Ha ugyanis a kiinduló állomáson megte­lik as autóbusz, akkor a főposta előtt már nem vehet fel utasokat a kocsi. Máskor még felvettük as utasokat és teljesen megterhelve is közlekedett as autóbusz a hidon, most azonban a hid javítására tekintettel kell len­nünk. Mindenesetre foglalkozunk a panasszal, hogy a főposta előtti fe lesleges várakozást hogyan tudnánk kiküszöbölni. A továbbiakban megtudtuk még. hogv a városi autóbuszüzem 20 k<v ssijából mindössze 5 kocsi van üzem­ben, Újszegeden kivül KJskundorozs­— Mi. a kocsmárosok örömmel csatlakozunk a vendéglősök azon elhatározásához, hogy megvalósít­tassák Szegeden is a heti egynapos zárvatartás. Annál is inkább közöl­hetem ezt, mert mi már a mult év szeptember havában ebben az ügy­ben érintkezésbe léptünk a vendég­lős szakosztállyal s éppen ott he­lyezkedtek arra az álláspontra, hogy a napi abonensek miatt nem csat­lakozhatnak a tervhez, mert ha az üzlet zárva van, nem tudják kiszol­gálni az abonenseket. A heti egy­napos zárvatartás tervét változatla­nul jónak és feltétlenül megvalósi­tandónak tartjuk s a vendéglős­ipari szakosztálynak egy ilyen irá­nyú döntéséhez örömmel csatlako­zunk. A kocsmáros ipartársulat elnöké­nek nyilatkozata után megállapít­ható, hogy mindkét szakma ugyan­azon az állásponton van s igy amennyiben a körülmények azt in­dokolttá teszik, nem lesz semmi akadálya annak, hogy Szegeden is bevezessék a heti egynapos zárva­tartás rendszerét gátja, előteremti akárhonnan a napi pengőnegyvenet, hogy meglegyen a ci­garettája. Azaz hogy... Dehogy is tudja megszerezni még pénzért sem Ugy adják a trafikok a Szimfóniát, mint a patikában az orvosságot: - ket­tőt, hármat egy vevőnek, hogy meg ne ártson A polcokon nyoma sincs a Szimfóniának, a pult alól dugva ad­ják ki a vevőnek, ott diszlenek ellen­ben a drága cigarettafajták, a dara­bonkint 14—22 filléresek s az ezeknél is drágábbak, amelyeknek szívását már a jobbmódu ember se nagyon en­gedheti meg magának. Azt mondják a trafikosok, hogy csökkentették a kon­tingenst. Ez rendben is volna, de mi­ért nincs figyelemmel a dohányjöve­dék arra, hogy melyik az a cigaretta, amelyiket vásárolják s melviknek a fogyasztása esett vissza nyilván ma­gas ára miatt? Miért nem készítenek több Szimfóniát és kevesebb Darlin­gotí Ha az ember ma össze akarja szedni napi használatra 15—20 Szim­fóniát, legalább félnapot kelt eltölteni azzal, hngy körülbelül ugvanennyi tra­fikot végíffiárion Nem eovedül állok azzal a nézetemmel, hogy ha kevesebb drága cigarettát hoznának forgalomha és több Leventét és Szimfóniát, meg­0 E I M A f? Y A R O !»<5 7 * H CSÜTÖRTÖK, 1018 julius í ^MiuciMtAcuiOa.: AS PIRIN mára, Sándorfalvára, Árpádközpontra ós lvübekházára jároak az autóbu­szok, holott az ulkibővités fontos vol­na, de gumi és egyéb üzemanyag­hiány miatt, erre most gondolni sem lehet. Az utaslétszám az autóbuszo­kon jelentősen emelkedett. Amíg azonban a legtöbb közlekedési esz­köznél a viteldijakat felemelték, a városi autóbuszoknál erre nem ke­rült még sor, most is az 1938 as vi­teldíjak vannak érvényben. Az üzem­igazgatóság azonban már foglalko­zott a viteldíjemeléssel és a város kérte is a mélfánvos emelés engedé­lyezését a minisztériumtól, —0O0­Hcrsza a Szimfónia As egyéb dohányiövedéki ritlcasáaok után Kaptuk a következő levelet: ' Mélyen tisztelt Főszerkesztő nr! Amikor rövid időn belül immáron má­sodszor felemelték a trafik árát, azt reméltük mi, javíthatatlan rabjaj a nikotinnak, hogy ha már olyan drága lett a cigaretta, hogy a legolcsóbb faj­ták szivása is egyenesen tékozlás­számba megy, legalább be tudjuk majd szerezni szerény igényeinkhez il­lő olcsóbb fajtákat. Gondolok első­sorban a Szimfóniára, ami a legálta­lánosabban - elterjedt cigarettafajta. A dohányosok legnagyobb része, azok, akik kész cigarettát szivnak, ehhez szoktak még abban az időben, amikor az ára aránvban állott a középosz­tálybeli ember keresetével. A dohá­nyos ember ugv ragaszkodik megszo­kott cigarettáiéhoz, mint a kutya gaz­dájához • a rendes cigarettáján kivül nem izlik neki semmiféle más dohány­áru-detikatesz. legven az akár olcsó, akár drága cigarettafajta. A Szimfónia nagv karriert csinált, rövid idő alatt 4 fillérről 7 fillérre emelkedett az árs s ma már tessék kiszámítani, miiven terhet jelent a nikotin szenvpdélve egv közepes dohányos ember büdzsé­jében is. ha naponta nem töbhet. csak mondjuk 20 Szimfóniát sziv el. Ez na­ponta J pengő 40, havonta pedig 42 pengő. Pebit a szenvedély ugyebár olya" bogy ha kielégítéséről van szó. nem Ismer az ember akadályt, összekuoor­szünne a hajsza a cigaretta után. So­raim közléséért fogadja Főszerkesztő ur köszönetemet s vagyok hazafias tisztelettel? (atáirás). Magyarországon minden huszadik ember köztisztviselő Érdekes statisztika a közszolgálatban álló és értelmiségi szabadfoglalkozású dolgozókról (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az 1941. évben lebonyolított népszámlálást felhasználta a kor­mányzat egyben arra is, hogy az ország lakosságának azokat a sta­tisztikai feldolgozásokhoz szükséges adatait, amelyeknek beszerzése egyébként költséges és körülményes volna. Miután a népszámlálási adatbejelentésekhez az ország min­den lakosának ki kellett tölteni egy ivet, az iven a Központi Statiszti­kai Hivatal tudakozódásának cél­jaira több olyan kérdést is feltün­tettek, amelyek nem tartoztak szo­rosan a népszámláláshoz s ame­lyekből a statisztikai feldolgozás az ország lakosságának különböző életviszonyaira vonatkozó megálla­pításait vonja le. Ezeknek az ada­toknak feldolgozása még mindig folyamatban van. Legújabban a közszolgálat rrhiu­katerületein dolgozóknak és a sza­badfoglalkozásunknak érdekes sta­tisztikai adatait tette közzé a sta­tisztikai hivatal, még pedig össze­hasonlítás formájában, amennyiben az összeállítás kiterjed az elmúlt évtizedben tapasztalható változások­ra is. Érdekes megállapítása ennek a közlésnek, hogy a tiz-tizenkét év előtti adatok azt mutatják, hogy az ország lakosságának száz dolgozó egyének közül ölen végezlek olyan munkál, amely a közszolgálat és az értelmiségi szabadpálvák körébe tarlozolt. Az arány tehát öt száza­lékos. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 1930-ban a köztiszt­viselők és a szabadfoglalkozásúak száma 195.813 volt s ebben a cso­portban minden száz keresőre 122 eltartott esett. A legújabban kiadotl hivatalos kimutatás szerint az 1930-tól eltelt tizenhárom esztendő alatt az arányszámok rendkívül megnövekedtek. Ez alatt az idő alatt » kúszolgálgti alkalmazottak és az értelqji$égj foglalkozású tnagán-, tisztviselők száma 18 százalékkal: emelkedett, ugyanekkor pedig a kereskedők száma mindössze hét százalékos emelkedést mutul. Ezek­nek a változásoknak nyilvánvaló okai a belpolitikai körülmények, a gazdasági helyzet alakulása és a négy izben bekövetkezett ország­gyarapodások voltak. A statisztikai vizsgálódások eze­ken a területeken feltűnő megállapí­tás, hogy az alapul vett tizenhá­rom esztendő alalt az őstermelés dolgozóinak száma nemhogy gya­rapodott volna, ellenben négy szá­zalékkel esett. Ezt a jelenséget a statisztika kapcsolatba hozza a születések számának apadásával j azzal, hogy az elmúlt évek íoiya­mán a nök közül is mind többen igyekeztek kereső foglalkozást ta­lálni és ez is apasztotta a családok ellartottainnk számát. A most közölt statisztikai kimu­tatásból megállapítható, hogy Ma­gyarországon átlagosan minden hu­szadik ember közszolgálatban áll, vagy önálló értelmiségi pálván mű­ködik. A 190.000 főnyi kereskedő­társadalombon 138.000 tulajdonkép­pen értelmiségi jellegű, a többi a segédszemélyzethez tartozik. Köz­igazgatási szolgálatot 33.504 tiszt­viselő lát el. Kiszámították, azt is, hogy ez azt jelenti, hogy minden 383 lakoshoz szükséges egy olvan értelmiségi dolgozó, akinek az a feladata, hogy ennek a csoportnak a közigazgatási teendőit ellássa. A közületek szolgálatában 15.343 álla­mi tisztviselő, 2500 vármgyei tiszt­viselő. 620 városi és többezer közsé­gi jegyző, díjnok és más tisztvi­selő áli s végzi a lakosság ügyéinél" közigazgatási adminisztrációját. Az igazságszolgáltatás 16.177 értemiségí munkást foglalkoztat, ezek közül 1779 a bíró és az ügyész. A kimu­tatás szerint az irodalom és a mű­vészet 6141 értelmiségi munkást foglalkoztat, az ének és a zeneművé­szek száma 405.

Next

/
Oldalképek
Tartalom