Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-25 / 166. szám

Móra Ferenc halálának tizedik évfordulójára megjelenik az ásatások anyagát feldolgozó elsi reprezentatív tudományos muoka 6anner János, Bartucz Lajos, Csallá y Dezső, Fotényi István és Korek József feldolgozásában ismertet k a nagy ny vánossaggal a Móra-fele asatásokat (A Déímagyarország munkatársa­iéi) A jövő ev elejcn lesz tíz eszten­deje annak, hogy a szegcdi föld és a szegedi nep bűbájos szavú mesélője, a szegedi muzeum nagynevű igazgatója, Móra Ferenc meghalt, lialalának közeledő tizedik évfordulója napról­napra növekvő táboru tisztelőinek, hí­veinek és olvasóinak körében moz­galmat kezdeményezett a megemléke­zés minél méltóbb kifejezésére. Móra Ferenc nem Szeged szülötte volt, de itt fejtette ki halhatatlan irodalmi és nagyértékü tudományos működését, nagy egyénisége ennek a földnek hu­muszában, a homokon és a feketeföl­déken talált termékenyítő talajra, annyira jellegzetesen szegedi és S/.e­gedé lett, mint amennyire hozzá ha­sonlóra csak kevésre |ehe|n« hivat­kozni. Móra Ferenc Szeged egyik leg­nagyobb büszkesége volt életében s az maradt, sőt fokozott mértékben az­zá left halála után s igy illő is, hogy a város kegyelete és ragaszkodása, tisztelete és megbecsülése méltó for­mában fejeződjék ki halálának tizedik évfordulóján. Sajnos nem minden ke­serű mellékiz nélkül kell megállapí­tani, hogy ha gz olvasók, barátok és tisztelők széles rétegei minden alkal­mat meg is ragadnak a Móra Ferenc­hez való ragaszkodás kifejezésére — ilven magánjellegű lelkesedés hozta létre a muzeum előtt álló, de eddig fel nem avatott Móra szobrot is —, a hivatalos álláspont éppen Szegeden még mindig nem jutott el a Móra-kul­tusz ápolásának és a megbecsülésnek arra a fokára, ami méltó volna nem­csak Mórához, de magához a város­hoz is. Az évforduló alkalmas lesz ar­ra. hogv ezen a téren is tökéletessé ráljék Móra Ferencnek, a város leg­ragvogóbb szellemének tisztelete. Az évfordulóra való készülődés- i lek egyik kétségtelenül legjelentő­sebb mozzanata az a terv, amelynek előkészítésén már nagv lelkesedéssel s előrehaladott stádiumban dolgoznak az archeológiai működésben Móra Fe­renc munkatársai és munkájának folv. tem kormányzógyürüs doktora és dr. Korek József, mindketten elismeri képességű szegedi művelői az archeo­lógia tudományának s altipos isme­rői a Móra-fele ásatásoknak s végül dr. C s a 11 á n y Dezső, a muzeum Igazgatója, akt folytatója • Móra Fe­renc által megkezdett archeológiai kutatásoknak. A kötet megjelenésért a közgyűjte­mények felügyelősége ezer pengős adománnyal támogatja, dc már egyéb adományok is érkeztek a múzeumba erre a célra s értesülésünk szerint megvan rá a remény, hogy kellő i<' re össze tudják gyűjteni a nyomda­költségek fedezésére szükséges össze­get s meg ennek az évnek végére meg­jelenhet ugy a tudományos világiban, mini a laikus érdeklődők körében nagy figyelemmel várt tudományos munka, amellyel a szegedi muzeum fogja ki­fejelni megbecsülését, tiszteletét és hálás emlékezését tiz evvel ezelőtt ci­hunvt halhatatlan emlékű igazgatója iránt. Csuka János: Meghalt, vagy csak aluszik? A csataterek mozgialmásságához ha­sonlóan megélénkült a diplomáciai front is. A nemzetközi politikában nincsen uborkaszezon ebben a nagy és végzetes döntéseket érlelő nyárban. Különösen tevékenyek az emigráns­kormányok, amelyek messzi bazgjuk meg hozzá sem foghatott munkájához, amkor lecsapott az első meglepetés: a zágrábi 'Hrvatszki Narod«-bau Ko­vácsira propaganda miniszler felUI­oéctf/ffffafnork 7, a n TASARNAP, 1913 j n I i n . ». néstkeltő hogy dr. bán, a vezércikkben Subasics Ivan szerb—horvát azt állítja, volt szávai megegyezés tói szövögetik merész álmaikat. Az egyik létrehozója, csalódottan ott­elmult héten a legtöbbet a jugoszláv hagyta Londont és Amerikába ment, kormányról olvashattunk. Különböző'megvádolva Trifunovicsot és társait, megnyilatkozások történtek, amelyek a kényes problémák egész tömegét dobták bele a világ csodálkozó köz­véleményébe. Trilunovics Misa miniszterelnök londoni kormányának összeállítása az egykori jugoszláviai pártok minden nevezetesebb színár­nyalatát tömörili magába. A mindig éber nagyszerb gondolat mellett az óvatos horvái föderációs elképzeléséi a szovjettel kokettáló földmiivespáit baloldali felfogása kapott abban kép­viseletet. Tíooy mennviféle. egymástól annyira elütő irányzat és politikai elgondolás találkozott, annak a jugo­szláv gyütjőeim az egvszerfl magya­rázata. Londonban a délszláv állam­hoz hasonló államjogi elképzeléseik lehetnek a menekült szerb, horvát és szolvén polfikusoknak a habom utáni időkre A tanulságok és tapasztalatok felhasználásávat a bárom nép lelkisé­gének. tehetségének és munkaképessé­falói. Móra Ferenc hírnévért a régé- *V"T?bb "fölösével kép­szet terén sok vonatkozásban világ­híre szert tevő asatásai alapították meg amelynek számos eredménye fel­tűnő és értékes uj megállapításokkal gazdagította a tudományt. Fzek az ásatások és azoknak eredménye a nagyközönség számára azonban mind a mai napig szinte hozzáférhetetle­nek, mert az ásatási anyagnak csak egy része van feldolgozva és kiállít­va a múzeumban s hiányzik a tudo­mányos feldolgozás és annak publiká­lása is. Az előkészítés alatt álló terv most az, hogy Móra Ferenc halálá­nak tizedik évfordulója alkalmából a Városi Muzeum Kiadványai cimü so­rozatban, mint annak reprezentatív kötetét egv díszes, nagyvonaln és tu­dományos értékű munkál adnak ki. amely Móra Ferenc ásatásai közül a legnevezetesebbet, a csókái lelőhely felfárásáf és annak tudományos ered­ményeit tárja majd a nagyközönség elé. A kötet az ásatások anyagáról készűlf főbb, mint száz felvételi fog tartalmazni, szövegrészében pedig a legautentikusabb szakemberek, mun­katársak és tudósok dolgozzák fel az anyagot a különböző tudományos szempontok szerint. Az anyag feldol­gozásában és a kötet megszerkesztésé­ben résztvesz dr. R a n n e r János egyetemi tanár, aki a régészefi kuta­tásokban közvetlen munkatársa voll Af ő r a Ferencnek, dr B a r t n r z La ­io* éío-efem tanár 'aki az ^tartások embertani, problémáit dolgozza fel dr T o 11 é n \ i István, a szegedi egye­zetik lefektetni a délszláv állam alap­jait. lehetőleg tökéletesebben, mint ez első kísérletezés volt. Az nj londoni kormánv ngyszólván hogy továbbra is a nagyszerb déli­báb megszállottjai, akiknél a horvá­toknak semmi keresnivalójuk sem le­het. Honnan szerezte Kovaesies In­formációit és miből állapitotta meg Subasics elkeseredett kifakadását, nem tudni, de a jugoszláv politikában já­ratosak még fel sem ocsudhatfak első meglepetésükből, következett a másik londoni szenzáció. Az egész világsaj­tót bejárta az a közlemény, hogv a londoni jugoszláv kormány az 1939­ben Veldeszben megkötött szerb—hor­vát megegyezést semmisnek tekinti. A megegyezés már a második világhá­boru előszelének nyomott hangulatá­ban jött létre és Jugoszlávia életének egyik legjelentősebb állomása. Trifu­novies kormánva. amelyben a horvá­tokat dr. Krnjevies Juraj a horvát parasztpárt főtitkára és dr Sutej Ju­raj a megegyezést végrehaitani akaró Cvefkovies—Maesek kormánv pénz­ügyminisztere képviselik- most nem vállalja többé a szerb—horvát meg­egyezést Elárulja az nko| isaközvé­ménv: Cvetkovies Dragisa nem képvi­selte annakidején a szerb néo többső szeoralásig állandóan sistergeif a po­litika boszorkánykonyhája, llgy tű­nik fel előttünk, mintha a londoni ju­goszláv kormány az egykori nehézsé­gekre gondolva — Deák Ferenc ked­venc szavajárása szerint — kigom­jholta volna a. mellényt, hogv azt új­ból és most már szerencsésebben gomboija be. Az újrakezdés . bizonyá­ra azt jelenti, hogv tartósabb alapot és barátságosabb külsőt szeretnének adni a szerb—horvát megegyezésijük, bár Zágráb és Belgrád változatlanul tiltakozik a jugoszláv állam újbóli fel­támasztása. elten. London azonban aligha törődik ezekkel a távoli dörge­delmekkel s átgondolt föderációs el­képzelései számára készíti elő a jö­vőt. Másként ugyanis képtelenség megérteni, hogy mit keres Trifunovirs mellett az a Krnjevies, aki mindig n. legkövetkezetesebben, megalkuvó* nélkül , a t hirdette n meVsrimélis horvát követelések helyességét és csorbítatlan jogát Londonban tehát minden valószí­nűség szerint a három délszláv törzs: a szerb, horvát és szlovén nép lelki alkatának, értékeinek, de hibáinak fi­gyelembevételével is, továbbá a hu­szonhárom éves államközösség tanú­ságainak mérlegelésével. készítik. dó az ujabb együttműködés feltételeit. Belgrád persze nem tudhatja miként akarják az uj délszláv államot »* emigránsok újból összekovácsolni, de azért Nédi cs szerb miniszterelnök j már bejelentette tiltakozását a szerb gének véleménvét. amikor Bál régen*.. ^ gyében Nedics a szerbek Pe­herceg egyenes kívánságára ezt megállapodást létrehozta. Nézzük meg közelebbről a két látszólag azonos és összefüggő másról, az egykori Jugoszlávia népeit jelenséget, Subasics vádjait é» a kor- sokkal közelebbről érdeklő elbatáro­tnány elhatározását, amelyek köny-! zásokról volna szó. riyen tévedésbe ejthetnek. Elhitetbe-! ti'k ugyanis, hogy Subasics valóban, J^ Cvetkovícs-Macsek megegyezes, melyet bárha közel egy évig tartó előkészületek és tárgyalások előzték is ineg, mégis fércmunka.. Magán vi­selte a nyugtalan idők minden áruló nyomát. A szerbek soraiban izgal­átlálott a nagyszerb politika londoni zászlóvivőinek tervein, az emigráció-j ban a nagyszerb hegemónia útját egyengetik s erre vall az 1939-es megegyezés hatályonkivüli helyezése. Abban az időben pedig ha nem is a szerb nép egyhangú helyeslése mel­lett jött létre, de a háború furiáinakjmal keltett az ijesztően megnagyob közeledését már tisztán látó szerbség bodott Száva-Bánság, amely bizonyos nem talált más kivezető ulat a bel-1önállóságot biztosított Zágrábnak w „ ... politikai problémák hínárjából. A ezért voltak idegesek a könnyen he-|jan politikai harcot, erőket megegyezés tehát nemcsak a horvát, vülö szerbiaiak s ízért meggondoiat-jmarakodásokat, a szláv népei de a szerb és a szlovén nép milliói­nak megértésével találkozott annál inkább, mert nemsokára bekövetkező események minden tekintetben igazol­ták annak szükségességét. De még e-t a megállapodás, amelytől hiába vár­ták a jugoszláv népek fokozottab el­lenállását és kitartását, sem tudta feltartóztatni a széthulló szláv erők felbomlását. 8 most Londonban még­is Nagyszerbiát ui állam jógi helyre­tet készítenek ejo pubarics • és Kova • csevies- jóslata, valamint a londoni '. tainja a Szrbszki Karodban /Nékünk, {szerbeknek elég volt Jugoszláviából' címmel azt irja, hotgv a szerbeknek nem kell többé Jugoszlávia. Jugoszlá­via nem támadhat fel — irja tovább a szerb miniszterelnök —, mert azt sem létrehozói, sem népei, sem az nj idők és az nj Európa nem akarja. Csak a vak politikusok nem látják, bogy Jugoszlávia halott és nem kel fel többé sírjából. Obradovies Doszi­tej, a nagy szerb költő és nvelvuiitó szavaival ér véget Nedics vallomása: /A mi Szerbiánkat megmentettük, mert sorsát mi tartjuk kezünkben/. Megint egy másik szempont, jrrelv­nek szintén sok híve van a szerbség soraiban, különösen a kéf év előtti tra­gikus összeomlás Rsnulságai ittán: sjMég a háború előtt megunva az áldal­felörlő népek és nem­vülö szerbiaiak lanul, első felháborodásukban, már j zetiségek keresztező küzdelmeit, mind amputáeióról beszéltek. A horvát ré-;t<sbb szerbiai polgár kisebb dc ezzel szék leváltásáról. Horvát oldalon ha- j szemben nemzpfí szerh államot kl­sonló türelmetlen megnyilatkozásokIvanf Jugoszlávia helvetf. Nedics is kisérték az uj bánság átszervezését. A | önnek ar, érzésnek adott mo*t hangol l . «_ . k.w^.1. to-i amikor a jugoszláv gondolat további 'á-1 ébrentartása ellen emelt szót. Tfalott-e a leányzó, vagy csak" aln­felvetették. A maroknyi bunvevácsá-i szik? — ötlik fel ezékután a kérdé*. got szerették volna megnyerni a szá->pP vájjon ki tudná ezt ma megmon­boszniai horvát lalJta teriilelek, to vábbé a bácskai bunyevác szórv nvok hovátartozásának a kérdéséi is vai bánságnak, de a túlsúlyban levö|(jani» magyarok jelenléte miatt a kérdés fer­geteges vihart váltott ki. Az 1911 áp­közleménvek szerint? Aligha.' Mintha! rílii; 6-íd bekövetkezett délszláv ősz-i iE-DeDé.iinagy8Porszaoi*n!8

Next

/
Oldalképek
Tartalom