Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-03 / 147. szám

Hergár Viktor volt szegedi városi főmérnök ellen fegye'mit megelőző vizsgálatot kértek Nagyváradon (A Délmagyarország munkatársától) Szegeden még sokaknak él emlékezetében Hergár Viktor, volt városi főmérnök, akinek hivatali működését a Délmagyarország kritika tárgyává tette, akkor, amikor az 1941. évi tavaszi árviz idején a viz alá került njszegedi részekről -k derült. hogy csatornázás helyett "csupán emésztő gödrökkel volt ellátva. ezekből a szennyvziet és mocskot a talajviz felnyomta és az sokhelyütt elárasztotta az utcákat. Ezt a botrányos helyzetet tette szóvá dr. Lőrincz professzor, a Zöldkeresztes Védőnőképző intézet akkori igazgatója is és a városi mérnöki hivatalban Hergár Viktornak a rovására irták. bogy emésztőgödröt és nem csatornát létesített a kloákaszenny elvezetésére. Amikor Erdély felszabadult, a főmérnököt, a visszacsatolt Nagyvárad városi, mérnöki hivatalához y*ndelték ki, ahol azután utóbb miis/aki tanácsosi minőségben véglegesitpttékAzóta nem hallottunk Hergár Viktorról, most azonban a nagyváradi lapok feltűnő cimbetükkel közölt tudósításaiból arról értesülünk. bogy az ottani városi törvényhatóság egyik illusztris tagja, 'Arvay .Árpád országgyűlési képviselő. jeles publicista, fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelését kérte Hergár Viktor műszaki tanácsos eien. Ezt az indítványát, Nagyvárad város legutóbbi közgyűlésén meg is indokolta, majd bejelentette, hogy a legközelebbi közgyűlésre interpellációt kiván bejegyezni és eb, ben részletesen elő fogja tárni Hergár Viktor hivatali működése ellen emelt kifogásait. Árvay Árpád, a nagyváradi lapok jelentése szerint a közgyűlésen éles szavakkal ostorozta n furcsa állapotokat, amelyeket Hergár Viktor a nagyváradi mérnöki hivatalnál teremtett. Elmondotta, hogy ekkor, amikor a város tisztviselői kara dr. Hlatky Endre főispánnál éa dr. Soós István polgármesterrel az élén éjt is nappá téve dolgoznak a város érdekében, hogy sikerrel megbirkózhassanak a rendkívüli Belvárosi Mozi Szombattol keddig Kanadai kelond Vadnyugati kalandok, Hsjt az aranyért. Kincs, amelyért kések villannak. " A kincg, amelyért folyik a v#r. Arany, amelyért milliók küzdenek. Az emberi bün éa gonoszság harca az igazsággal. Főszereplők : Hans Shonker, Ottó Wernicke, Atinie Makkart n? idők következtében megsokasodott feladatokkal, feltűnő és kirívó, hogy Hergár Viktor havi kétszász pengős külön átalány megszavazására tartott igényt, még hozzá viszszamenöleg. Elmondotta Árvay képviselő a közgyűlésen, hogy Hergár Viktort. 1912 deeemben elsején nevezték ki a városhoz, ettől a naptól kezdve kapta a fizetését, állását azonban katonai szolgálata miatt csak ez év március 8-án foglalhatta el, Nemsokára rá, április 10 én szabadságot kért és csak május 5-én tért vissza a mérnöki hivtalba. A külön munkaáltalányra mégis 1913 január elsejétől tartott igényt és ezt a legutóbbi közgyűlés meg is szavazta a műszaki tanácsosnak. Megállapította a felszólaló, hogy a visszamenőleg január 1-től kiutalt kiilöndijazás arra az időre szól. amit távol töltött a hivatalától. Ennek, megadását annál különösebbnek tartja, mert a fáma szerint a mérnöki hivatalban bizonyos szabálytalanságok, történtek. Dr. Hlatky Endre főispán közölte a felszólalóval, bogy olyan Intézkedést tett bírálat tárgyává, amit a közgyűlés már elfogadott, és fellebbezés hijján jogerős lett, igy felszólalását esak interpelláció alak-' .iában teheti meg. Árvay erre közölte. hogy a mult közgyűlésen más elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, ezért élni kiván az interpelláció jogával, Kijelentette még, hogy megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik és a köz érdekében illetékes helyre beterjeszti adatait, amelyek a mérnöki hivatalban történt szabálytalanságokról szólnak. A közgyűlés után Arvay Árpád nyilatkozatot adott a sajtó számára és ebben többek között a következő ket jelentette ki: — „A közgyűlés után fegyelmit megelőző vizsgálat iránti kérést nyújtottam be írásban dr. Soós István polgármesternek, ebben részletesen rámutattam azolrrn a szabálytalanságokra, amelyeket a mérnöki hivatalban Hergár Viktor műszaki tanácsos ténykedésével kapcsolatban tudomásomra hoztak. Ugy érzem, hogy teljesen jóhiszeműen és a köz érdekében cselekszem, amikor ezt az ügyet a közgyűlés előtt tisztázni kívántam. Mivel azonban ez alkalommal élőszóval nem tárhattam ezt az egész ügyet a közgyűlés elé, a legközelebbi közgyűlésre interpellációt jegyzek be, amelyben elmondom értesüléseimet" A felszólalás és a nyilatkozat Nagyváradon nagy feltűnést, keltett és a város közönsége, kíváncsi érdeklődéssel várja az ügy további fejlődését. A magánalkalmazottak munkabérének ujabb szabályozása A Budapesti Közlöny julius L számában közölt és ugyanazon napon hatályba is léptetett magánaJkalmazotti fizetéseket szabályozó rendeletek helyes gyakorlati alkalmazásánál emlékeznünk kell a miniszterelnök és a pénzügyminiszter vasárnapi kijelentéseire, mely szerint a most életbelépő rendelkezések legfőbb célja a kiegyenlítés és a rögzilés. Kiegyenlíteni az árakban, illetőleg a fizetéseknél mutatkozó munkabéreket mint legmagasabb és kötött javadalmazásokat kell a jövőben tekinteni. Ezen rendelet kiadása előtt, junius hó 6-án az iparügyi miniszter leiratban hivta fel az iparvállalatokat és a kézmüvesiparosokat is arra, hogy az alacsonyabb Fizetésű egyszerű munkát végző munkavállalók fizetését a mgeélhetési költségekre figyelemmel emeljék fél. A leirat szerint a 18. évnél idősebb férfi munkavállalók részére legalább 50. B nők részére, pedig 40 fillér órakeresetet, kellett, biztosítani. A különleges napszámos munkásoknál 58 fillérig volt. emelhető az óraKorzóban Budapesttel egyidőben az új magyar vígjáték ! .,** 28-as" URAY— MÁLY GERÖ - HAJMASSY. MÉSZÁROS ÁGI M A KL A RY—PETITES Azonkívül* Mi«des» teiderol.»* rendőr kuitúríilm. OREMAGYÁ RORS7 A 0 SZOMBAT. 1043 jnlln« 3 kereset. A betanított munkások átlagos órakeresetét, tehát, az egyes üzemekben a munkások áltaí elért állag javadhlmazások összegét szakmánkint állapította meg a miniszter. Ez a rendelkezés azt célozta, hogy a különböző szakmákban időközben oltolódott kereseti lehetőségek egymással összhangba kerüljenek. Ennek a nagy általában niveálló bérrendezésnek következő lépése a most kiadott két miniszterelnöki rendelet, amelyek közül az egyik az iparos- és kereskedősegédeb. va-lamint, általában a segédmunkások, a másik pedig a tisztviselők és ha sonló munkakörben dolgozók munkabérét szabályozza. Mind a két rendelet azonos abban a tekintetben, bogy kötelezi a munkaadókat uj alapbér megálapitására és szabályozza az erre az uj alapbérre fizetendő pótlékok nagyságát. Ugyancsak azonosan intézkednek a rendeletek atekintetben is. hogy ezeket a javadalmazásokat rögzítik, vagyis azokat sem leszállítani. sem felemelni az illetékes miniszter előzetes engedélye nélkül nem szabad. A rendelet intézkedései ellen vétőket hat hónapig terjedhető elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. ü* Iparosnegédek éi kereikedőiegédflh munkabéréről a 3.630/1943. , B M. számú rendelet intézkedik. Ennek a rendeletnek hatálya alá tartoznak! emiitett seeédsfeen kiyiil a mun-j kások, napszámosok, szolgák, altisztek. tanoncok és mindezekhez hasonló munkavállalók, amennyiben mint magánalkalmazottak ál lanak alkalmazásban. Az alkalmazottak alapbérét minden munkaadó köteles njból megállapítani. Az alapbér az 1943. évi junius hó 30-án tényleg fizetett (tehát a régi bért és bérpótlékot is magában foglaló) összeg, illetőleg járandóság 77 százaléka. Az igy adódó alapbért sem csökkenteni, sem emelni nem szabad. Az alapbérre a munkaadó bérpótlékot köteles fizetni. A bérpótlék a hadiüzemnél, valamint a houvédelmi feladatok elvégzésére kötelezett vállalatoknál hatvan százalék. A többi munkaadóknál két eset lehetséges. Az első esetben, amikor a munkadó csupán a legkisebb munkabéreket megállapító határozat szerinti legalaosonyabb alapbéreket fizeti, az eddigi harminc százalék helyett ugyancsak hatvan százalék bérpótlékot kell fizetnie. A másik eset az, amikor a munkaadó már túlhaladta a megállapított legkisebb munkbéreket és ilyenkor — a munkabéreknek az egyes üzemebben történő kiegyenlítése érdedben — nem kell hatvan százalék bérpótlékot fizetni, csupán harminc százalék fizetése a kötelező, de ha a munkabér arányosítása azt kívánná, a harminc százalékon felül egészen ötven százlékig emelheti a bérpótlékot. Ebben az utóbbi esetben, amikor a legkisebb munkabérebet. tulfizető munkaadó a kötelező harminc százalékos bérpótlékon felül maga állapítja meg, hogy a megadott ötven százalékos keretben mivel emeli egyes alkalmzaottainak bérpótlékát, arra kell törekedni, hogy az ugyanazon szakmában előállott egyenlőtlenségeket megszüntessék. Ezért kivánatos, bogy az egyes szakmák, illetőleg ipartestületi szakosztályok a munkabérek rende" zésénél egymás munkabéreinek őszszeh a son li'tásáva 1 határozzanak. Természetes, hogy a legkisebb munkabének túlfizetése esetében a munkaadó által megállapított bérpótlékokkal az alkaraazottaknak el kell érniök azt a legkisebb keresetet, amely a legkisebb mnnkabérmegállapitó határozat szerinti alapbérekre fizetett hatvan százalékos bérpótlék esetében jár. Az alapbért és a bérpótlékot mind a bérjegyzékben, mind az alkalmazottakkal való elszámolásban külön-külön kell kimutatni. A munkaadó a munkabérek" rögzítése érdekében köteles ngy az alapbér, mint a bérpótlék mértékét Széchényi Sttozi Ma 3, 5, 7 órakor! A magyarság belső honfoglalásának drámai feszültségű története) Őrségváltás Főszereplők: PÁGER ANTAL CSORTOS GYULA HIDVÉGHY VALÉRIA' Azonkívül legújabb UFA HÍRADÓ Julius 7, 8-án, szerda, csütörtökön Halálos tavaszi Jrgyek már válthatók! I