Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-22 / 163. szám

A Hifler—Mussolini talólkozá Berlin, jultas 21. (NST) Európa- európai államokban kiváltott hapress diplomáciai tudósítója irja: tást. Máris elégtétellel állapitják Hitler cs Mussolini találkozójától a meg: Roosevelt és Churchill Olaszhadviselés ütőereiének növekedését országhoz intézett szózala és a Róvárják, mint ahogy minden esetbe.i ma elleni bombatámadás olvan halörtént, amikor a tengely két álInmférfia talákozott. A kép teljességéhez tartozik, hogy Berlinben különös érdeklődéssel figyelik az fást indított meg, amely már most ujabb lendületet adott az európai ellenálló akaratnak. Olasz hivatalos kommentár a Duce és a Führer megbeszéléséről Róma, julius 21. A Stefani-iroda noka bizonyára megtárgyalta, hogy jelentése szerint bizonyos, hogy a Duce és Führer találkozóján minden részletében és a helyzet mireden alakulását tekintelbevcve -tárgyaltak meg a katonai helyzetet a Földkőzi-tengeri és a keleti hadszintéren, ahol az ellenséges tömegek rohamara mennek Európa védelmi arcvonala ellen. A két vezér, mint a tengelyerők két főparancsinilyen elenintézkedéseket tesznek szükségessé a két arcvonalon folyó harcok, amelyek a tengelyhatalmak megítélése szerint szoros belső összefüggésben ., Vannak és életbe vágóak valamennyi európai nemzet sorsára nézve. Ezeket az intézkedéseket a helyzet reális és tárgyilagos megvizsgálása alapján határozták él. (MTI) A pápa a légitámadások megismétlődése esetén átköltözik a Vatikánból a veszélyeztetett városba Róma, julius 21. Mértékadó valiká-.taba költözik. A pápa székhelyének elhagyásával hir szerint kifejezésre akarja juttatni, hogy ő nemcsak a katolikus egyház teje, hanem Kóma püspöke is, ezért osztozni akar Róina lakosainak sorsában. (MII) ni körökben kijelentették, hogy XII. I'ius pápa abban az esetben, ha az ellenség folytatná Rónia ellen bonibatáiiiadásoknt, elhagyja a Vatikánt ég Kóma belsejébe, az egyik pápai paloA Szertatya leveíe Róma bíboros helytartójához Róma, julius 21. Az Osscrvalore ItouUuo szerdai száma közli azt az olisznyelvü levelet, amelyet a Szentatya Marehet ti Selvaggiuihez, Rónia Diüoros hely tarlójához intézeti. A szentatya levelének első részében emlékeztet arra a hatalmas erőfeszítésre, amelyet azért tett, hogy ebben az óriási fegyveres összecsapásban a szenvedélyek ne hatalmasodjanak el végképpen a küzdő feleken. »Ezért a mi összeg híveimhez intézett üzeneteinkben — állapítja meg a Szentatya —, emlékeztettük a küzdő feleket, bogy bármely oldalon küzdjenek is, hogyha meg akarják őrizni ucmzetük méltóságát és fegyverük becsületét, akkor tartsák tiszteletben a békés polgárok élejét és a vallás-, valamint a műveltség értékeit. Vegyétek figyelembe, hogy a gyűlölet sohasem hozta létre a békét és a nagyarányú és céltalan pusztitások nyomán fakadó, a gyűlölség folytán csak későbben és bizonytalanul és kevésbé derülten következik be a békés találkozásnak n napja, amely nem állhat a legyőzöttek inegnlázásából, hanem csak a baráti megértésen nyugodhat, amely kiengeszteli a szellemeket ée mérsékli a szenvedélyeket és a haragot. A Szentatya ezután rámutatott Róma városának azokra a történelmi emlékeire, amelyek a keresztény korszakból származnak és azokra a vallásos és kulturális intézményekre, amelyekben annyira gazdag a város, majd igy folytatta: >De mindezen tul az örök Város központjában es éppen ezért kitéve a légitámadások veszélyének, ott áll a mi Vatikánvárosunk, amely független és semleges állam. Felbecsülhetetlen vallási és művészi értékeket foglal magában, amely nemcsak az apostoli szék szent patrimoniuma, hanem az egész katolikus világé. Mindezt ismételten és világosan kinyilatkoztattuk, figyelmébe ajánlva illetékeseknek az emberi méltóság és a keresztény mű veltscg nevében Rónia sértetlenségét.* A Szentatya ezután megállapítja, hogy ugy hitte, hogy a fenti érvek és az általa viselt tisztség folytán re mélheti, hogy ennyi keserűség közepette, mindkét háborús fél megérti Róma érdekében való fáradozását, azonban a bombázás mégis bekövetkezett. •Kötelességünk ojr» felemelni szavunkat azoknak az emberi és keresztény értékeknek védelmében folytatja szavait a pápa —, amelyek ezt a varost díszítik és azért is, mert az a szent elhatározásunk, amire szivünk is bajlik, bogy megóvjuk és megvédjük az összes helyesen gondolkodók és a jövő nemzedékek Ítélete elölt az őrizet és az utódoknak való átadás végett a ránk bizott kincseket. A ml szavunk réreS szlvöilkből tör elö és nem haragra vagy gyűlöletre való felhívás akar lenni, hanem amit szeretnénk remélni, világos és hatékony figyelmeztetés Róma sz«nt hivatásának megértésére és nem kevésbé az emberiességre éa a keresztény kegyességre.* Ezután a Szentatya megemlékezik [arról, hogy az egyházmegyéjében levő károsultaknak azonnal segítségére sietett és felhívta őket, hogy ezt a csapást használják arra, hogy megtisztítják lelküket a bűnöktől és térjenek isíenhejp. Azokat a hívőket pedig, akik a világ minden részéből Krisztus helytartója felé tekintenek, arra inti a Szentatya, hogy könyörögjenek, térjen vissza a földre az igazi béke ténye és öröme. Levelének végen a Szentatya áldását küldi MarchettiSelvaggini bíborosnak és a római papságnak. , Róma, julius 21. A Stefani-iroda irja: A Szentatyának Róma vikáriusához intézett levele, amely szerdán az Osservatore Romano első oldalán jelent meg, nagy erkölcsi értékű okmány, amely hivatva van arra, hogy nagy kihatással járjon az egész keresztény világra és általában a müveit világ minden gondolkozó és érző emberére. A pápa levele a nagy egyházi megnyilatkozások ünnepélyes és előkelő stílusában íródott. Hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy Róma területén van a kereszténység és az olasz királyság székhelye együtt, nem szünteti meg Szent Péter városának szent jellegét. A két város feltétlenül oszthatatlan és elválaszthatatlan történelmi és városi együttességet jelent. Csakis az istentelenség, a ' pápaellenesség, a valláséi lenesség barátkozhat meg Krisztus városának bombázásával. 'Aki Rómát bántja, bántja a kereszténység Istenségét. A pápa levele azokhoz szól, akik nem ismerik a kereszténység történetét, akik nem tudják, hogy a Vatikán és Róma között a kapcsolat ugyanaz mint a rész és az egész között. (MTI) A pápa tiltakozása Róma, julius 21. A Német TI jejelenti: Mértékadó vatikáni körökből érkezett jelentés szerint XII. Pius pápa közvetlenül Róma bombázása után hivatalos tiltakozó nyilatkozatot küldött a washingtoni és londoni kormányhoz. A pápa üzenetét diplomáciai uton juttatták el mindkét kormányhoz. A tiltakozó nyilakozat hivatalos közzétételét nem kívánják mindaddig, amig a két angolszász kormány válasza meg nem érkezett. (MTI) Hogyan állítják ba angol lapok Róma bombázását? Lisszabon, julius 21. A Stefani-iroda jelenti: Róma bombázásról az angol lapok közül elsőnek az Ewcninz Standard közöl magyarázó isrrevételeket. A lap az örök Váró* elleni légi támadást katonai szűk égnek mondja és azt állítja, hogy a szövetségesek •nemes künélctről* tettek tanúságot, Rómát — Írja a lap — ma is a legnagyobb megbecsüléssel kezeljük, A lap hozzáteszi, hogy Róma bombázása •kizárólag kafonai célpontokra szorítkozott*. Ezeknek a célpontoknak a teljes elpusztítása — folytatja — sok szövetséges katonának menti meg az éle. féf és ösztönzést ad mindazoknak a® elemeknek, amelyek az olasz fővárosban zendülésre kaphatók. (MTI) Róma polgári kiürítés* Róma, julius 21. A Némef TI jelenti: Az olasz lapok kedden újból felhivták a lakosságot, hogy akiket fontos szolgálati vagy hivatali okok nem kényszerítenek a Rómában való maradásra, hagyják el a várost A bai túságok segítségére lesznek a lakosságnak az elköltözés megkönnyítésében. A Rómát érf súlyos bombázót következtében már családok ezrei, kü lőnösen a szegényebb néprétegböl, kői•tőztek el kedden a városból. (MTI) A svéd katonai bo hívások hatása Finnországban Helsinki, julius 21. A Budapesti Tudósító jelenti: A svédországi katonai behívások Finnországban nagy figyelmet kellettek. Finn politikai körökben rámutatnak arra, hogy a svéd kormány semlegességi politikája következtében figyelemmel tudja kisérni a hadviselő orwágokbüp végbemenő fejlődést. Altalánöt u a vélewény, bogy Svédországnak a háborúba v^ló bekapcsolódása bizonyára kihatással lenne Finnország helyzetére is. (MTI) A lengyel külügyminiszter Edennél London, julius 21. A Budapesti Tudósító jelenti: Eden fogadta Korner lengyel külügyminisztert A két külügyminiszter hosszabb megbeszélést folytatott. (MTI)