Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

Szerda 1913 fnüus 21. XIX. é?l. 162 sz. Ara 12 IHW 1 11 nmmtmm^w^—m—m Havonta 3 20 P. negQedevre 9-20 P DELMAGYARORSZAG KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Hitler és Mussolini találkozott Egy felsőolaszországi városban beszélték meg a katonai kérdéseket íéé halott és 1659 sebesült Rómában — Súlyos károk egyházi és polgári épületekben — Róma után Nápolyt támadta az ancofszász légi erő — SZÍVÓS ellenállás a sziciliai fronton — Heves harcok a kubáni hidfőiől Őreiig — A német csapatok mindenütt visszcverlék a szovjet támadásokat — Fontos hadászati pontokat vesztett a Szovjet Őreitől északra ' Berlin, julins 20. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Führer és a Duce hctfőn, julius 19-én az egyik felsóolasz­országi városban találkozott, katonai kérdéseket beszéltek meg. (MTI) A találkozó a két nemzet sorsközösségéne; jegyében folyt le Berlin, julius 20. Tájékoztató Iroda a értesül: A Nemzetközi ják következőkről A Führer és a Duce kőzött felső­olaszországi földön hétfőn lelolyt találkozóról keden este kiadott köz­lemény berlini politikai körökben a legnagyobb meglepetést váltotta kí, mert semiféle jel nem mutatott ilyen találkozó létrejöttére, habár ennek lehetősége a legutóbbi kato­nai fejlemények következtében ké­zenfekvő volt. Itteni körökben ugy tudják, Hogy a megbeszéléseken mindkét főparancsnokságnak főnö­kei, valamint természetszerűleg a két ország más katonai személyisé­gei és szakértői is részt vettek, megvitatva a közös hadvezetés kér­déseit. Egyáltalán nem szükséges különösen kihangsúlyozni — mond­Berlinben —, hogy a Führer és a Duce között törzska­riak jelenlétében lefolyt mostani találkozó is a két nemzet sorskö­zösscgcnek jegyében állott és újra kifejezésre juttatta a két nép elha­tározottságát, hogy az európai szá­razföld közös ellenségei elleni har­cot győzelmes befejezésig folytat­ják. Ami a látogatás technikai le­folyását illeti, a Führer hétfőn délelőtt legszűkebb katonai törzsé­vel repülőgépen az egyik! felső­olaszországi városba repüli, ahol a Duce várta és a legszivélyesebben üdvözölte. A megbeszélések a vá­ros közelében levő erre a cclra leg­alkalmasabb épületben folyt le és délutánig tartottak, amikor , is a Führer szívélyes bucsut vett a Dú­cétól s repülőgépen a főhadiszállá­sára tért vissza. 0fTI) határozott osztályhoz tartozó hadiha­jót. —. Olasz és német bombázók Au­gusta, valamint La Valetta kikötőiben megrongáltak a.. Kikötőben horgonyzó több hajót. madták a várost, igen tetemes káro­kat okoztak. Többi között súlyos botn­batalaiatok értek és részbeu szélrom­bol tak egyházi es tudományos epüle­teket, valamint rounkásliáznegyedeket. Így bombák találták el a Szent rinc-bazilikat. a veranói központi t-e­illetőt, az egyetemi városnegyedet, a I'oliklin'ka korházainak épülettömb­jét, úgyszintén a Prenestina és Latina kerületek munkáshzait. A táraada* polgári áldozatainak száma az eddigi megállapítások szerint 166 halott Cs 1658 sebesült. A lakosság a légitáma­dás alatt es után példás fegyelemről és nyugalomról tett tanúságot — A légvédelmi ütegek 7, a vadász­gépek pedig 1 ellenséges gépet lőttek le. t A keddre virradó éjjej az ellen­ség légitámadásokat intézett Ná.polj ellen, valamint Campagna és Latium — Rómában a többszáz négymoto- ;több kisebb helysége ellen. A károk ros repülőgépből álló amerikai alakú ;nem súlyosak. Az áldozatok száma a latok, amelyek hctfőn 3 órán át lá-,lakosság körében csekély. (MTI) „Kegyelemdöfésnek szánták az angol­szászok a Róma elleni bombázást" Gayda — irja Róma, Julius 20. Rótna hétfőn tör­tént bombazása valamennyi más ese­ményt háttérbe szorít. Még a keddi olasz újságok is szinte kizárólag ez­zel foglalkoznak cs a sziciliai esemé­nyek ,is. elmaradnak jelentőségben az ürök Város bombázása" mögött. G a v­d a. a Giornaie d'Italia-ban megálla­pítja, hogy Róma bombázása a szicí­liai ellenállás" közvetlen következmé­nye vejff, mert. a védők, hősi ellenállá­sa félforgawa! ax ' ellenség valamennyi tervét., Az1 olasz és nemet csapatoknak ez az ellenállása nehézzé, fáradságos­sá teszi áz ellenségnek a parlok menti eiőnyomulás&t és egyre nagyobb veszteségeket mér az angolszászokra. Mivel ez a harc már érezteti a maga káros hatását, az ellenség ugy gon­dolta, hogy a Róma elleni bombázás­sal adja meg a kegyelemdöfést Olasz­országnak. Róma bombázását mar várták és ebben a tekintetben egy olasz sem ringatta magát remények­ben — áilapitja meg Gayda —, ismer­tetve az angolszászoknak a műemlé­kek iránf tanúsított érjéketlenségét és az anglikán- egyháznak a. katolikus egyház elleni engesztelhetetlen gyűlö­letét. (MTI) Sorsdöntő határozatokat hoztak a találkozón i Berlin, julius 20. A Német Táv­irati Iroda diplomáciai levelezője irja: A tengely vezéreinek íaiálko­zóján azt a katonai helyzetet tet­ték vizsgálat tárgyává, amely egy­részt hatalmas bolsevista tömegek­nek a keleteurópai védelmi arcvo­nal ellen intézett kétségbeesett tá­madásról, másrészt pedig az ango­loknak és amerikaiaknak a Föld­közi-tengeri térségben véghezvitt partraszállási kísérletéről adódott. Abból, hogy német po'itikai körök­ben Európa kél sorsdöntő arcvo­nalába beszélnek, nemcsak a jelen­leg folyamatban levő Jiarcok je­lentősége jut kifejezésre, hanem ezekink a harcoknak belső össze­függése és egyidejűleg az ezeken az arcvonalakon harcoló nernzf leknek sorsközössége is. A hivatalos közleménynek a-Hitler— Mussolini találkozó katonai jellegé­ről szóló lakonikus megállapítása arra sz angolszász kísérletre adott ujabb és rendkívül hatásos válasz­nak tekinthető, amellyel az ellenség az olasz terület ellen vezetett kato­nai hadmüveletét politikai váltó­pénzre szeretne -felváltani. Hogy az ellenségnek ez a kísérlete sikerte­lenségre van i léi ve, azt nemcsak az olasz népnek a Róma ellen 'intézett terrortámadás utáni magatartása mutalja, hanem meg fog mutat­kozni azoknak a döntéseknek kö­vetkezményeiből is, amelyeket a Führer és a Duce Európa sorsa iránti felelősségük tudatában meg­„Ez volt életem legkegyetlenebb megpróbáltatása" — mondotta a pápa Torino érsekénak Vatikánváros, julius 20. 'A Ste- ménye: Monsignore Montini, a vatiká­faniriroda jelenti: A szerdai pápai együttes kihallgatás Róma légi­bombázása következtében elma­radt. A . Széniatya kedden kihall­ni államtitkárság helyettes főnöke megbeszélést folytatott Tittmann ame­rikai ügyvivővel a légitámadás miatl. Maga az amerikai ügyvivő sem tit­kolta a hírforrás szerint megdöhbené­gátásort d'ogadta Fossati bibornok.,sét. mert Roosevelt Ígéretei alapjan F/I T, > «S Í • AUF,/, 1 • RT F" N |. I INLIX ». F NCD F NL I „ LTLL/. .-. I ... 1. 1 1 A *11 európai hoztak. (MTI) Olasz hadijelentés Roma. julius 20. A 5tefani-irodn Je­lenti: A2 olasz főhadiszállás 1051. szá­mú közleménye: _ Szicíliában a tengelycsapaiok felfejlődésuk egész hosszában tovább­ra ig szivósan ellenálltak az ellenség (fokozott nyomásának. — Olasz buvárnaszádok Szicíliá­tól keletre elsüllyesztettek egy 80W> tonnás gőzöst és egy másik nagy ton natartalmu gőzöst megtorpedóztak.. _ Torpedóvető repülőink elfalájíak egy közepes tonnatartalmú keres ke. delmi háiót. valamint egy mea uem bombázás" első diulomáciai következ­torinói "érseket, aki jelentést tett neki azokról a . károkról, amelyeket .a legutóbbi légitámadás okozott Torino városában. A pápa kijelen­lette az érseknek, hogy mélyen megszomorítottak Torino lakosai­nak] su lyos.. megpróbáltatása i. A Szeiitátya ezután Róma bom­bázásáról nyilatkozott az érseknek. Életének — mondota — «z volt egyik legkegyetlenebb megpróbál­tatása. Megjegyezte, hogv azérl ment személyesen a bombázássujtotta helyekre, hogy a maga szemével győződjék meg azokról a károkról, afnelveket a bombák a San Loren­zo bazilikában okozlak és hogy erkölcsi segítséget vjgven a kör­nyék lakosságának. (MTI) Yatik£&Yaro», ..julma 20. Az NST Jelenti: Néhány órával a Róma elleni légitámadás--után már megtörtént a r.em hitte, hogy valaha is sor kerül a Róma elleni légitámadásra. Tittmann maga is közvetített bizonyos diplomá­ciai okmányokat és ezért, vatikáni kö­rökben az a benyomás uralkodik, hogy önmagát is dezavuáltnak érzi a leg­utóbbi fejlemények következtében. Hétfőn délben a pápa a légiriadó ellenére is folytatta a Vatikánban « szokásos kihallgatásokat. A légiriadó befejezéséig az összes kihallgatásra jelentkezett személyeket a Vatikánban tartották. Vatikáni körökből származó meg­bízható hir szerint szerint a pápa még nem válaszolt Roosevelt üzenetére, amelyben a Vatikánváros kímélésére tétt ígéretet. Nem tartják lehetetlen­nek. hogy a válaszra rövidesen sor kerül. Siefani I Róma a katolicizmus székvárosa Róma., julius 20. A Stefani-iroda ielenti: Római körökben feszült vára-

Next

/
Oldalképek
Tartalom