Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-20 / 161. szám

Pager Anion heggeictsirtes mioif fclteienlcm, mondotta Móra terenc dzvegue szetteden noöo tcitieborodést keltett Pdger íeblcstanta RUtloihozoio — Olasz nttetvre íerditiaft „Eneh a búzamezőkről" c. PlOra-regenm (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes bonyodalom keletkeeett egy elhamarkodott nyilatkozat körül. Néhány nappal ezelőtt — mint arról már a Délmagyarország is beszámolt — egyik színházi újságban Páger Antal filmszínész, nyilatkozott a magyar filmgyártásról és nyilatkozatában Móra Ferenc népszerű regényéről, az „Ének a búzamezőkről" is említést tett. Az emiitett szinházi újság erről ezt irja: — Miért marad el az „Ének a búzamezőkről" megfilmesítése? Miért tiltották be ezt a Páger-filmet — kérdezte a riporter Págertől. — Ez nem Páger-film volt, a szerződést megkötötték velem, de én nem is játszottam volna el ezt a mai idők hangulatának meg nem felelő filmet. Már a forgatókönyve elbukott a cenzúrán — válaszolta Páger. — Ehelyett ugy mondják', ujabb filmet készit a vállalat Págerrel. Harag önti el Páger arcát: — Igen készítünk — mondja —, de csak akkor, ba a téma nekem megfelelő. Nem játszom el akármilyen rongy mesék Később még ezt mondotta Páger: — Jobb szándékkal készült és irodalmilag igényesebb filmek kel'cnek. Ez az egész... Páger Antalnak ez a nyilatkozata itt Szegeden, Móra Ferenc városaién kínos megdöbbenést keltett. Páger évekkel ezelőtt, a házikezeiés éveiben táncos komikusa volt % szegedi színtársulatnak és innen indult el pályáján. Hétfőn délelőtt érkezett' haza Szegedre tanyai nyaralásából özvegy Móra Ferencné, aki ugyancsak csodálkozással, vegyes megdöbbenéssel értesült Páger Antal szóbanforgó nyilatkozatáról. — Először megdöbbentem, amikor hallottam Páger Antal nyilatkozatáról, azután elszomorodtam — mondja özvegy Móra Ferencné. Ha szegény uram élne, 6 bizonyára aligha venne tudomást az eféie támadásról. Móra Ferencet az életében annyian próbálták megbántani, hogy túltette magát a támadásokon. — De a halála után és éppen Páger Antaltól semmiképpen sem vártuk ezt a nyilatkozatot. Amikor ugyanis arról volt szó, hogy megfilmesítik az „Ének a búzamezőkről" regényt, akkoriban a fivérem Gyuszi nevű fia járt éppen Páger Antalnál. Gyuszi a látogatás után ó'römmel újságolta, hogy Páger művész ur milyen áradozva beszélt a regény megfilmesítéséről és többek közt azt is kijelentette, bogy „örömmel és boldogan készül a film főszerepének eljátszására." Később a filmezés ügyében Szegeden járt Szőts rendező, aki szintén közölte, hogy Páger mily boldogan készül az „Ének a búzamezőkről" cimü film eljátszására. Ezekután csak megütközéssel tudok értesülni arról, hogy ugyanez a Páger Antal mennyire lebecslően nyilatkozik Mi-m Ferenc elismerten nagyszerű regényéről. — Páger ur azt mondja, Hogy irodalmilag igényesebb filmekre volna szükség. Ezzel szemben való az, hogy az „Ének a búzamezőkről" cimü regényének óriási sikere van. A kiadótól éppen most kaptam értsitést, hogy alighogy kinyomatják az uj kiadásokat, máris mindenfelé elkapkodják a könyveket és ezt a könyvet keresi az olvasóközönség. A véletlen hozta talán magával, hogy ugyanakkor, midőn Páger Antal ur jónak találta elítélően nyilatkozni Móra Ferenc regényéről, Olaszországból kértek engedélyt arra, hogy olaszra is lefordíthassák az „Ének a búzamezőkről"-! és az olasz fordításhoz yaló jogot ma adtam meg. Nagyon szomorú, hogy mindezek után a magyar szin- és filmüvészet elsőrangú képviselője: Páger Antal, igy nyilatkozzon Móra Ferencről, akinek — talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk — mégis köszönhet valamit a magyar irodalom. Ha férjem élne, talán védekezne Páger ur támadásával szemben, ő azonban halott és ugy hiszem helyesen cselekszem, ha férjem emlékét megvédem az eféle nyilatkozatoktól. Arra gondoltam, hogy ügyvédünknek adom át az egész ügyet és kegyeletsértés cimén feljelentést teszek Páger Antal ellen, — fejezte be nyilatkozatát Móra. Ferenc özvegye. Klebelsberg Kund halhatatlan munhőssaaat méltatta SHnijcK-Nerse Jen© knitaszmintsiter Kassa, julius 19. A Rákóczi-internátus dísztermében vasárnap délután Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter jelenlétében nyitották meg ünnepélyesen a Katolikus Nyári Egyetemet. Megnyitó beszédet Madarász István megyéspüspök mondott, hangsúlyozva a krisztusi viiégnézet szükségességét, amely egyedül képes eligazítani életünk hajóját a mai viharos időkben a földi és örök cél felé. Ezután Szinyey-Merse Jenő miniszter szólalt fel: A tudás és a kultura nagy nemzeti erő és felbecsülhetetlen kincs — mondotta a miniszter —, ezért tette egyik hivatali elődöm, a boldog emlékű gróf Klebelsberg Kunó a „magyar kultúrfölény megvalósítását, épiteltve ötezer népiskolát, fejlesztve az egyetemi oktatást, gondot fordítva a kultura területén működő oly sok intézményre. S ha igaz az, hogy kormányozni annyi, amint előrelátni. történelem napról-napra jobban igazolja. A magyar kultúrfölény, a magyar művelődés fejlesztésének szolgálatában áll a kassai Katolikus Nyári Egyetem is, amely a katolikus gondolat jegyében működik. Az egyház mindig az igazi tudomány és művészet inspirálója és terjesztője volt és kétezeréves történetében bebizonyította a vatikáni zsinat egyik határozatának igazságát: a hit és az ész között sohasem lehet ellentét. A kultuszminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Ivánv János egyetemi tanár a Pázmány Péter-tudományegyetem nevében üdvözölte a kassai Katolikus Nyári Egyetemet Ezután vitéz báró Schell Péter főispán, Pohl Sándor, Kassa város polgármestere, Ilévey László főiskolai tanár és Lepold Antal esztergomi protonotárjyskononok mondottak beszédeket. A megnyitó ünnepség a pápai himUELMAfiY ARORStTt KEDD, 1943 j u 1 1 n s 20. SzíffltáíSft'ethBereit »eg(t-8 Pyramidon lableit* J akkor gróf Klebelsberg Kunót a nusz eléneklésével ért véget ssmsöyf^ -itü-Mtm Intézkedések ca városházán a lakáshivaffal működésének megkezdésére Nyilvántartásba veszik a lakásokat és a lakásigényeket (A Délmagyarország munkatársától) Jelentette a Délmagyarország, hogy egy néhány nappal ezelőtt megjelent rendelet kiterjesztette a lakások bérbeadásával kapcsolatos rendelkezéseket Szegedre is s ennek a rendeleti intézkedésnek folytán szükségessé vált, hogy Szeged város hatósága is felállítsa a lakáshivatalt. A rendelkezést megnyugvással fogadták Szegeden is, mert a közismert és általános lakáshiány már eddig is többizben szükségessé tette, hogy egyes lakásbérleti kérdésekbe a hatóság hatalmi szóval beleavatkozzék, hiányzott azonban mindeddig az a hivatalos szerv, amelynek a feladata a lakásbérleti ügyekben való hatósági in hivatal nem is tudja majd szaporítani, működése előnyös hatású lesz abban az irányban, hogy a hatóságnak mindenkor áttekintése lesz az igénybevehető lakások felett s módjában lesz azokat a Iegindokoltabban igénylők részére kiutalni, ezen továbbmenőleg pedig módja lesz az igénybevehető lakások felkutatásával szaporítani a rendelkezésre álló lehetőségeket. A rendelet megjelenése után azonban megkezdődött a városházán a lakáshivatal felállításának előkészítése, ez azonban kissé lassan halad, elsősorban amiatt, mert rendkívül nehéz feladatot jelent a lakáshivatal vezetőjének kijelölése. A város jelenlegi tisztviselőlétszámester kezdetben olyan megoldást szeretelt volna, hogy a nyugdijasok közül valaki vállalja el lakáshivatal vezetését. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert megállapították, hogy a nyugdijasok között viszont ennek á hivatalnak vezetésére niner alkalmas fiatalos munkakészséggel rendelkező személy. Dr. Pálfy József polgármester ilyen előzmények után ugy intézkedett, hogy a lakáshivatal az elsőfokú közigazgatási hatósággal párhuzamosan szervezzék meg s a hivatal vezetésével dr. Temesváry László aljegyzőt bizta meg. A vezető személyének kijelölése után nyomban megkezdődött a hivatali szervezet felállításának előkészítése is. Temesváry aljegyző, aki eddigi munkakörét is megtartja, a lakáshivatali ügyek intézésére magfelelő segédszemélyzetet kap. A hivatal mindenekelőtt felállítja a lakáskatasztert s a jelentkezések sorrendjében nyilvántartásba veszi a lakásigényléseket. A lakások kiutalása ügyében a hivatal vezetőjének* előterjesztésére minden esetben a polgármester dönt. Értesülésünk szerint a szervezés és előkészítés gyorsan befejeződik s legkésőbb augusztus l-re megkezdheti működését a lakáshivatal. OLVASSUK tézkedés volna. Az általános meg- ma mellett ugyanis minden mungyőződés az, hogy ha a rendelke- kaenő nélkülözhetetlen jelenlegi bo-( zésre álló lakások számát a lakás- osztásában % éppen ezért a polgár- [ az újságokat. Nyári egyetem Sopronban, Debrecenben, Kolozsváron Katolikus nyárt egyetem nyilt meg vasárnap Kassán. Madarász István megyéspüspök, Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter, báró Sebeit Péter főispán, Gerevich Tibor, Baranyay Jusztin, Eckhardt Sándor, Zolnai Béla egyetemi tanárok szerepelnek az előadók között — Szegeden elnémult a Dóm-tér, halotti csend üli meg a várost, nincs semmi kezdeményezés. Debrecen, Kolozsvár, Kassa és Sopron példáját miéri mepi-követi Seeged isi