Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-20 / 161. szám

j» ti f i magyar u k < 7 ad ^ K B T> T>, 1M8 | B |f ,, , y). Elpusztult a San Lorenrn bazilika, amelyet a IV. században Konstantin építtetett és amelyben sok pápa nypugjoásza órök álmát, a Campo Veranot is, ahol szintén sok templom és kápolna áll. A nagykiterjedésű poliklinikai épületek egy részét is súlyos találatok érték. Bombák hullottak az egyetemi városra is. (MTI) Tiz támadóhullám ! Berlin, julius 19. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: Most már Roma is átélte az .első légitámadást. A táinndáa mintegy tiz hullámban folyt le. Ezek között a leeutolsó volt különösen erős. Róma tebát az első nagy légitámadásban éppen ugy megállta a próbát, mint ahogy a többi olasz város, amelyet eddig légitámadás ért. Az angolszászoknak meg kellett arról győződniük — irja a G'lornaie d'Italia —, hogy Rómában ugyanolyan hősi szellrm és végsőkig való ellnállási akarat él és hogy ebben a tekintetben Dél-, Közép és Északolaszország között semmi különbség nincs. (MTI)' A pusztulás képe Róma, julins 19. A munkásnegyed és az egyetemi város, ahol katonai célpontoknak nyoma sincs, szívszorító képet nyújt. A munkások utolsó kis megmentett batyujukkal könnyes szemmel vonulnak el lakásukból a kijelölt lakóhelyekre. A katonák és a tűzoltók megfeszített munkával dolgoznak a romok eltakarításán. Sztvettépő jelenetek játszódnak le, amikor egy-egy holttestet kiemelnek a házak törmelékei alól. A házak mellett sok helyen felszakadt ronalu villamosok, gépkocsik, összetépett villamosvezetékek és összeszaggatott gáz- és vízvezetékek hevernek. Sok helyen a lakás felét vitte el a botaba és hátul a falakon még láthatók az arcképek és a régi nyugalmas élet nyomai. A lakosság mindezek ellenére nyugodt. Róma népének szelleme egyálta Tán nem tőrt meg, hanem az elkeseredett elszántság lett úrrá. Róma lakói társadalmi különbség nélkül sürü sorokban özönlöttek a San Lorenzo-bazllika felé, hogy személyesen győződjenek meg arról a pusztulásról, ame— -<• _ V Tarmlnl ' »1 ~ » ><Catalarini» —<css^oi Saleal -—Maraala g.üiniafo®^ —Casts?vetrano</pyrtB>n, "iuí. >Algaflo Pi.na del Ore Glb.lllna S.Agara dl zlllt.lio moh _ la.reCoifaeano „ ^ • • „,.» .. „ Panaszt. «Pr*oca Montanaggior. Matretta O.aaro Ja ^ " C.rl.da. - V ^L.rcara «lC08la» Vallalongs L.onforta c..trA..i. V, ">]»bfta , S.Tar... aiffilva— bavlllaz~r> frolaa I ÜTaoralnaLlnguagloasa. ~ mpostoAdarna Blanoav Üt aneo-f ok _ P.Empedocíe Cataaaa tus öua«llV__ —' - * Agrigen«0 ^Canlcalti éP.Ansarlna tKazzarino Scordla^ « Caltagiron. Caapob.Ho ^^Ormaalehala hl8geal# |rl£0av tfglafrtP Acir.ali Acir.al.B.lp.».o; CAÍAUIALentintlyet hétfőn délben ezen a környéken az amerikai légitámadás okozott. A gyönyörű bazilika körül három bomba csapott le és az egyik telibe találta az előcsarnokot. Az előcsarnokban nagyon szép faragott márványoszlopok és felbecsülhetetlen értékű gyönyörű freskók voltak. Az oszlopok most széttördelve szanaszét hevernek köés romhalmaz közepette. A bazilika mennyezete végig beszakadt és összetört a szószék is, amely a templommal egykorú. A templom és a mögötte levő márványból faragott kórus erősen megrongálódott. (MTI) Felháborodás Itáliaszerta Milano, julius 19. A nagy északolaszországi iparvárosokban a legnagyobb felháborodást keltette az olasz főváros ellen intézett légitámadás. Mindenkinek az a meggyőződése, hogy ezzel az ellenséges légiterror féktelenségének csúcspontját érte el. (MTI) A pápa a bombázás áldozataiért imádkozott a San Lorenzo-bazilika romjai között Róma, julius 19. A Stefani-iroda»moly. Olasz részről a legnagyobb jelenti: A Szentatya hétfőn 18[elővigyázatosságot tanúsítják eset órakor magánlátogatás formájában a San Lorenzo Fuori lcMura bazilikába ment, amelyet az angolszász repülők elpusztítottak. Amikor XII. Piusz pápa Monlini bíboros államtitkár kíséretében gépkocsin a bazilikához érkezett, a tömeg lelkes ünnepléssel fogadta. A pápa kiszállva a gépkocsiból, letérdelt a romok közölt és a bombatámadás halotlaiért elmondotta a »de profundist., majd röviden szólóit a tömeghez. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az Ég ezt a rengeteg szenvedést Olaszország javára fogja fordítani. Erre a tömeg »éljen Olaszország!* kiáltással válaszolt. A Szentatya mélyen megilletődve szemlélte a pusztulást, majd rövid tartózkodás után visszatért a Vatikán városba. (MTI) Ujabb partraszállásra számítanak Róma, julius 19. (Bud. Tud.) Az olasz sajtó megállapítása szerint a sziciliai helyzet továbbra is koScorza rádióbeszédben bejelentette, hogy Olaszország minden eszközzel védekezik leges a félsziget bármely pontján bekövetkezhető partraszállás elhá ritására. Ezért egyes tengerparti helységeket kiürítettek. (MTI) „Agrigento alestéval már napok élőit számolni lehetett" Rónia, julius 19. Az NST jelenti: Agrlgento eleste nem keltett meglepetést az olasz közvéleményben, mert ezzel a ténnyel már napok óta számoltak. Sokkal nagyobb figyelmet kelt az a körülmény, Bogy az ellenség előnyomulása a keleti part mentén szemmel láthatóan veszített lendületéből és csak lassú ütemben folytatódik- Érthető ilyenformán, ba az ellenség mindenáron ki akarja erőszakolni mozgási szabadságot a Montgomery-badsereg jobbszárnya részére. Nyilván ez volt az oka Catánia lövetésének is. A Catániát lövő nehéz hadihajók előtt aknaszedők tisztították meg az ezen a helyen meglehetősen mély tengertOlasz részről idejében értesültek ezekről az eseményekről és egy kisebb olasz cirkáló harcba Is keveredett ellenséges torpedónaszádokra!. Nyilvánvaló tehát, bogy az olasz hadiflotta cuváltalán nem tétlenkedik. Róma, julius 19. A Stefani-iroda Jelenti: Carlo Scorza, a fasiszta párt titkara vasárnap este rádióbeszedet mondott, amelyben megindultsággal méltatta Szicilia és a vértanuvárosok lakosságának töretlen kitartását, majd kifejtette, hcngy az ellenséget gyűlölni és lekfiz. deni kell, de nem szabad csekélybe venni. Becsületérzéstől, méltóságérzettől, sze Padságszeretettől áthatott olasz ember számára nincs más oél, mint Olaszország! A világ két legbecsvágyóbb és legridegebb népe összeállt, hogy öszszetörje az olasz területi és politikai egységet, őnólloságot, munkaterületet Olaszország ez ellen minden eszközzel védekezik. A Duce lángelméje nem egyszer nyilváuult meg a béke megóvásának irányában. A kölcsönös megbecsüles és a mindenkit megillető jogok és gazdasági érvényesülési lehetőségek lettek volna a Mke és jólét alapjai. Olaszország nagyarányú közmunkákkal és sikeres gyarmatosítással vitte előre a civilizáció ügyét Az 1942-es római világkiállítás megmutatta volna a világnak teljesítményeinket Anglia azonban barátságI

talanul nézte földközitengeri hatalmunk növekedését és sohasem bocsátotta meg nekünk a szankciók kérdésében szenvedett vereségét; a kis államok felbátoritásán keresztül felidézte a háborút. A semlegesség Olaszországot harctérré tette volna és megfosztotta volna Jövő szerepétől. Ebben az órában is ünnepélyesen visszautasítunk minden felelősséget a háborúért. Az olasz nép — folytatta Scorza párttitkár —, amely büszkén adta katonáit a Birodalom meghódítására, amely kiküldte légionáriusait Spanyolországba, hogy a Caudillo hősies gyalogosai mellett a katolikus civilizá ciót megvédjék a bolsevizmussal szemben. az olasz nép tudja, hogy mindez hiábavaló volt, ha nem sikerül kiállnia a mostani borzalmas próbát. Németország közvetlen segítségével és Japán hatásos szolidaritásával Olaszország három esztendeje a legerősebb támadásokiái szc-pheo bolyt ül. Két esztendő óta az olass bajébad tartotta aa uralmat a Földközi-tengeren a világ leghatalmasabb hajóhadával] szemben. Az olasz légierő tartotta aa; uraimat a világ leghatalmasabb ipara ellen. Két esztendőn it a brit türod*Jomnak éreznie kellett erőnket és bar* eiasságunkat. Tiz hónap óta Anglia^ amelyhez az Egyesült-Államok és Franciaorszag erői csatlakoztak, kezdeményezést ragadott magához » Földközi-tengeren. Ez a vallások, az intézmények, ft kenyér háborúja, i Olaszország védi a maga katolikus hitét, védi hagyományait az angolamerikai merkantilizmus ellen, amely gazdaságilag tönkre akarja tenni és kihasználási területté akarja sülylyeszteni. Ezért harcol az olasz nép felelősségérzettel, elkeseredéssel. Tudjuk, hogy helyzetünk nehéz, de az ellenségé is nehéz, egyrészt az utánpótlás akadályai, másrészt az angol-amerikai-szovjetorosz ellentétek miatt. .Városaink pusztulnak? A történelem folyamán már pusztultak és mindig szebbekké épültek újra. Ha az ellenség magnyeri a háborút, pusztulás, kancsuka, kényszermunka lenne osztályrészünk. Olaszország csupán földrajzi fogalom volna. Ez legyen a risorgimerito, Vittorio Veneto utódainak sorsa? 11a tórhetetlenül ellenállunk, megteremtjük a győzelem előfeltételeit. Az olasz történelem tanúsága, bogy a tragédiák és fájdalmak szakadékából megmentettek minket erényeink az üdv és az élet számára. A Sxovjat elégedatlan a uiei iaí invázióval Genf, julius 19. Moszkvai katanai körökben egyre barátságtalanabb és gúnyosabb hangon foglalkoznak a Szicilia elleni támadással. Az angol nyelven megjelenő félhivatalos Moskov News azon a nézeten van, hogy a Szicília elleni támadásnak a Szovjet által kivánt második frontként való feltüntetése nem felel meg a valódi tényeknek. Európában még mnidig nincs meg a valódi második arcvonal. Ez már abból is kitűnik, hogy a Szovjet nem érezte meg a keleti trevemákm azt a tehermentesítést, amit mán obi régen követelt (MTI)