Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-13 / 133. szám

0BCM AOY A'ROWSTXD elsősorban csapatkiképzési és tüzérségi vezetési kérdésekkel foglalkozott s ezen a téren kifejtett működésének előnyös hatása tüzérségünk kiválóan eredményes harctéri tevékenységében jutott kifejezésre. A mostani habomban Jány Gusztáv megsebesülése miatt, ellátta a második hadsereg parancsnoki tisz tét is. Az orosz harctéren kifejtett kiváló működéséért és bátor magatartásáért a Magyar Érdemrend kö zépkoresztjével és a csillaggal a hadiszalagon a kardokkal jutalmazták. Eskütétel A Kormányzó nr őfőméltósága "kezébe szombaton délben 12 óra 25 Terckor tette lo a hivatali esküt Csatay Lajos honvédelmi miniszter. Az eskütételnél közreműködtek dr. Kállay Miklós m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond belső titkos tanácsos, koronaőr. mint zászlósúr. Az eskümin'át 'dr. bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. Az eskütétel (után a Főméltóságu nr Osatay Lajos szolgálaton kívüli vezérezredes, bonvédelmi minisztert kihallgatáson fogndfa. (MTI) Gal Ferenené GYORSÍRÓ ÉS GÉPÍRÓ iskolájában (Széchenyi-tér 7- II. 22.) június 15-én új csoportok' alakulnak úgy KEZDŐK, mint HALADÓK számára Telefon 28—15. 257 Sziicssenédekef, bőrkészitő munkásokat és gépésznőket bed K*>—150 P fizetéssel felveszek. Ajánlatokat BARKÓ szűcsmester, Debrecen oimre küldendő. 243 Szened sr. hir. város' ZMlcsiiHízele Előnyős kölcsönöket folyósít ékszerekre és egyéb ingóságokra, 'Az ékszerek külön páncélsfObában vannak elhelyezve, Szeged 87. Kir. varos óruerssi arab faagánosoktól is elfogad eladási és Tételi megbízásokat a csarnok irodaijában. Az árverésre beadott tárgyak előzőleg ugyanott megtekinlhc ök. |Allandó képzőművészeti és bulor kiiállitás a csarnok nagytermében. Dijitulan látogatás hétköznap d. U. fél 4 i—6-ig. Kívánságra zálogban lévő tárgyakat és hagyatékokat is elarvereizünk, összes hivatalos helyiségcink az OROSZTAN UTÜA1 VÁROSI B ÉR PALOTABAN V ANNAK. Eálocházi pénztári órák; délelőtt g_l-ig. Uj telefon; 83-40. 270 Deutsch József vas és fémöntöde aép műhely Szeged Cserzy Mihály a. 4. T«t«flNU 21-75. Bolyongás a szegénysoron Nézzünk egyszer szét a szegény- szent, hogy a jó fal soron, a kisemberek világában is, ht-lnagy atat. megérdemli a szen épp olyan érző lelkek ők, akáicsak a hatalmasok, legfeljebb nem esik róluk annyi szó Az örömük szerény és igénytelen, a tragédiájukkal azonban nem ér fel senki másé. • A pelyhes libák Julis ángyó nem csupán árdrágításokba ereszkedik bele, hanem fürge szemmel észreveszi azokat a fizikai tárgyakat is, amik könnyű súlyúkkal tűnnek ki, avagy alkalmasak a helyváltozásra. Egy kicsit félnek tőle, azért dupla nyájassággal fogadják ,ha látogatóba jön, megfújják a helyét is, csak üljön le. Mert igy biztosabban szem előtt van, mig ha ő fuj rá valamire, azt többé nem látja lélek. — Ne vergődjetek mán velem, sziszegi a fogatlan inye mögül, megvagyok én magamtól ls. Csak végezzétek a dolgotokat, mintha itt se Tennék. Dehogy végzik, amig ott sün'örög, hiszen ilyenkor kél lába hun ennek, hun pedig amannak. Lám, május derekán is csak a házon kivül ólálkodott s máris eltűnt három sárgapelyhü kis liba, akik jelentős feltiszteltetésben részesül'ek a neveltetésüket illetőleg, mikor azt végezte a kormány, hogy szeptember derekáig hozzájuk se szabad nyúlni. — Hol lehetnek, k? látta? Csak Julis nénit látták, vitték is törvénybe, mivel hogv ott buzgólkodott a körtttl nagv füvek táján, mikor a felületes gond kieresztette a jámbor aprósáigokat majálisoznt. Julis néni tagadott váltig, fusson kt a szeme a bölestelennek. aki bármikor is tolvnjláson tapasztalta, hiába forgatják, nem mennek vele semmire. Azt mondja akkor hirtelen fordulattal, szinte halva született ábrándot temetve, a Mró. — Ugyan, mtt érhet nz olyan három he|Cs kis liba? Az ángyó szeme felvillan, határozottan dilemmája van a szülének, csak a körülmények hozzák zavarba Tudja Ő szabálvosan azokaf a hivatalos árakat, habár Ilyen balga módon még semmll el nem adott. Kevesebbet mondani pedig égbé kiáltó bün. Azért Igen nyátas lesz az ő hangja, a tekintete pedig hunyorító, mikor kimondfa: — ITáf amennyit Ígér a tekintető* nrl A sűraős doloa Ünnepnap alkonyán robog a villamos a vágóhíd felől a Gedó Irányába. Jókedvű öreg ember billeg a perronon hol ide, hol oda, nem jó az ilyesmit látni, hát biztonságba ráncigálom a sarokba, mert bogy határozottan ital van a magyarban. — Ne féltsen, nem estem én ki még soha, — tittakozik. de azért szót fogad és magyarázza tovább egy inasgyereknek. — Dógom van, na. Sürgős dögöm — Épp ünnepnap? — avatkozom bele az ügybe. — Akkor hát. Másszor nem erek rá. Ez igy misztikusan hangzik, de érteni kell a helyzetből ls, nem csak a szóból. — Felsővároson lakik a bécsi? — Nem én. Ott van az én gulibám az alsóvárosi feketén. — Akkor nagyon messzire utazik. Tán ott fs hü — Azt mán nem. Megyek én viszsza még ma, de mondtam ennek « gyereknek is, hogy sürgős dógom I van. " ' Belehajintok" az öregbe egy ne- ' resztkérdést. — Olyan jó bort mérnek Felsővároson? FeMllan a /tartnei — Hit ezt az egv'et etfaniJú, rff-' ka Jót. Tán kóstol'* maga la! — Nem igen élek vele. de annyi Az érdemli meg a legjobban. — Piros, vagy fehér? — Csak a piros, hallja-e. Asszonyban is a pirosképüt szerettem, nem a fehéret. Sápadt kis lány utazik velünk, miatta védelembe kell vennem a vértelenebbeket. -— Szép ám a tejarcu is, bácsi. — Annak, akinek. — rombolja szét az udvariaskodásoroat — Nekem nem. — Aztán mennyi az a sürgős dolog?" Három deci csak elégi — Kétszer három! — emeli fel az njját nyomatékul a szava tetejébe. — Sok lesz, öregem, most is van már magában valam' maiigán. Elégedjék meg egy pohárral. — Hallja, ne sajnálja 'ölem. Mondtam, hogy kétszer három, az is a pirosból, aztán viszek magammal egy pirosareu menyecskét. Egy kissé rozzant a villamoson szerzett társalgási barátom, az arcán rendeket hasítottak a ráncok, az egyhetes szakáll ngv bújik ki kőzülök, mint ahopv a rosszul szántott barázdákból kukucskálnak elő a tavalvi huzaszálak ottfelejtett bokrai, n ruhája ls minden, csak nem ünneplő, elborítva a szegények luxusával, amelyik a világért sem keresne a rongyos ruha színéhez illő foltot, csak attól elülőt. — hát a pirosképö menyecske szóra illik valamit mondani — Nono, tatám, aztán minek az magának? öreg feje lefelé billen, mintha egy árnyalatnyi helyreigazítás volna a szavában. — Minek? Hát hogy megfőzze a vacsorát. Annak! A rSot ismerős Számos régi ismerősöm sorában nem a legutolsó helyei foglalja el András bácsi. Valamikor bízallmi szolgálatot teljesített egy nagyobb magánvállalatnál, a legrendesebb férfiak közé tartozott, a bort fanyalogva itta meg. de csak ha már nem tudotf kiférni a kínálás elől és a tisztességet Jewveget'e veszély. Derék gyerekeket nevelt fel. garasait félrerakta, mert a felesége is hozzá hasonló jó teremtés, — most aztán kel'ecskén éldecrélnek a saját házukban. Ne gondoljon senki palotára, a boldogság nem ott szeret feltétlenül »*nvát verni. De András bácsit megtalálta a mai nehéz időkben is. Annál feltűnőbb, hogy az öreget indula'osnak találom, mikor találkozásitokkor.. a hogyléte felül érdeklődöm. — Nézze fiatal ur. mondja (és hogvne szeretném, ha még mindig a haidanl titn/lnsomat Mknimaraa,) — vllágéletemben nem hordtam bicskát, de most kiszabom egy gazembernek az ingét, ha rátalálok. — Mi főr'énf? — Csak az. hogy megyek' Jó mlnapában az utcán, mikor nekem szalad egy ember, tele a szeme könnyel és aszonwa, bogy megismer-e András bácsi? Elég sok emberrel találkoztam már az életben, szoktam is a javéra emlékezni, bár a szem hamarabb öregszik. mint a láb. de nem tudtam hirtelen. hogv hová tegyem ezt a tfsztelgöt. _ A Pista vagyok, mondja, az Ananu MM Keeyere* gajrasAnalc • fia odalentrül a svábok fóldjérüL Ez határozottan nyom volt, András valóban Torontálból származott el hozzánk s akármennyire köztudomásu tény legyen ez, mihelyt egy ismeretlen férfiú szintén tudja, mAria bizonyságát adta tájékozottságának. — Tudom már, mondta, ugyan még mindig bizonytalanul, mégis némi felmelegedéssel. Nem olyan kis fiu voltál te? — Látom, hogy megismer az András bácsi, mert bogy épp olvan kia fiu voltam. Átestek a legnehezebbjén, a személyazonosság tisztázódott, mire aa idegen folytatta a sírást Hogy én milyen szerencsét!** vagyok, azt csak a jóságos Isten tudja. — Azt mondd már el! — biztatta András a siránkozót. Amaz pedig kezdte, hogy megözvegyült. Nemrégen tudtak átjönni ide mifelénk, de már az utón megfázottaz asszony, amúgy se volt szegény) feje valami különösebb jó búsban./ alig jöttek meg, kórházba került, o»l nyögött hetekig, amig végre megsza* bádttotta kínjaitól a halál. Ma temetik, azaz csak temetnék, de talán ebből se lesz semmi, hacsak Pista ©Rf nem teremti valamerről a hozzá megkívántató ötven pengőt. — De kt adná azt kölcsön egy Ismeretlennek. akiről csak az András bácsi tud, mert mindenki másnak szerencsétlen árva! Megint sirt egy sort, elismételve szaggatott művészettel, hogy csak at András bácsi segíthetné iii. ha máz igy végzett velem s sors és elvetta 97. életem párját, — hogy az öreg szive végül is meglágyult. — Hiszen flsmertelek kis gyerek korodban, majd segifek én rajtad. A meghalódó jelenet András bácsi lakásán folytatódott, ahol a Pista tiszta inget, lábravalót kapott apai barátjától, kétségtelenül a halott feleségnek kijáró kegyeletből. _ Elgyfijjenek ám a temetésre zokogta nagy Idők viharvert harcosa hiszen kend volt, András bácsi, apám helyett apám — Ott leszünk idejében, nem le *8rvre, hanem már háromra. Még egy ntolsó jelenet következet'. Ha már ilyen jó volt hozzám, itt hagyom a pipámat zálogban, sóhajtotta az Istvánnak nevezett férfi, szemmel láthatóvá téve a fájdalmat, amit a szerszámjától való meeválás okoz. k Hát aztán ugy történt, hogy András bácsiék megjelentek a kórház halottas házában az elköltözött számára adandó végtisztesség okából, de se halottat nem találtak, se zokogó özvegyet. Azaz hogy feküdtek ott más halottak és sírtak más hozzátartozók, csak épp a keresett nem. Ezért kutatja most András bácsi azt a có géres gazembert, hogy kiszabja aa ingét. _ Élő ember nem járt még tul aa eszemen, látszik, hogy öregszem, — mondta nagyon Knsan s hozzá'ett még annyit. _ Maga, fiatalúr, sok mindenkivel összegyün. Ugyan, ha találkoznék azzal a szömteiennel, szóljon egy rendőrnek Természetes, hogy megígértem. Nem is ajánlom a gézengúznak, hogy a szemein elé kerüljön. Rádió, etil tár, hangulati ámpa, villamossági berendezések. Rá diója vitások VilIC^ villamossági szaküzlet Telefon 18—88 • A11W Szeged, Széchenyi-tér Z. I. r. kivitelben a legújabb ktílföM: mintákkal vállal: SzobaW mázolási Szay | 5 ( || H f| swi5a,es16" ^ mázoldmester, festékkereskedő. Telefon: 18—33. — Re for május-palota*