Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-11 / 131. szám

A francia királyok is sportoltak II. Henrik magasupróbatnok volt. IV. Henrik „ail-round" sportember — Hapoieon rosse puskás és közepes lovas A sporléletnek az az ugrásszerű fejlődése, amejyet Franciaországba: tapasztaltunk, a francia királyság egyik régi hagyományai eleveiiiti fel. Köztudomásu, hogy a karoling kirá­lyok szenvedélyesen vadásztak; a tőr­lem Imi kastélyok, amelyek ma a Irnncia polgári épükezes gyöngysze­mei, legnagyobbrészt vadászok tatai kozóhelyci voltak. Nagy Károly eietrajzirója, bginhard megjegyzi, hogy a császár igen szorgalmasan hódolt az uszasnak és a vadaszalnak: >Kz nála öröklött kedtelés volt*, — írja —, »merf az egész világon talán egy nép sincsen, amely e sportágak­ban Franciaországgal vetélkedhet­nek*. . , Fülöp Agosfra megy vissza Franciaországban az a szobás, hogy a vadállomány megóvására a királyi erdőket körülsövénvezik. Szent a fon­tainebleaui erdőben szarvasra vadá­szolt egy szürke kutya falkával, arne­Ivet egyiptomi fogságából hozott ma­gával. VI. Károiy annyira ragaszko­dott kutyáihoz, hogy nmét mondatott értük, mert azt hitte, hogy veszelt­ségi járvány van és igv akarta meg­menteni őket. ö létesítette a fövqdá-z mesteri tisztséget. AJ. Lajos szintén nagy falkát ne­velt fel es igen büszke volt ra. Ami­kor az öregség es a betegség fogva tartotta Plessis-les-Tours-i kastélyá­nak felei között, kutyáit szobájában patkányokra és egerekre uszította. Végrendeletében meghagyta, hogy sír­emlékén Nőire Dame de Ciunybao >ne öregeinbernek ábrázolják, hanem ergjének teljében, vadászruhájában, kutyájával és vadászkürtjével*. ti Ferenc évenként 36.000 túrét kölllMt sólymásza|ra. Vadászatokra néha egy nigy majmot vitt magával, amely állítólag éppen olyan mestere voit az ijjnak. mint gazdája. >Még öregkoromban és betegen is vadászat­ra vitetném magamat* — mondotta — »és talán holtan is vadászni járnék koporsómban*. XI. Károly 24 éves korában hall meg, mert orvosa sze­rint »a vadászatokon túlsókat fújta kürtjét és ez teljesen tönkretette tes­lé!«." IV. Henrik a Pireneusokban medvére vadászott. XIV. Lajos újra díva na hozta a kopós vadászatot. Hetvenéves korában ugy járta „ te­repet. puskával a karján, mint egy vidéki nemei és éles «zemével bámu­latba ejtette alattvalóit Napóleon ellenben rossz puskás volt, mert nem volt türelme a eélzás­noz: igy többszőr is meg'őrtént, hogy a foglyok helyeit vadáé/társait sö­rétezte meg. A sportot a szó maf értelmében Franciaországban VI. Károlytól IV. Henrikig számos koronás fő űzött. Nekik köszönhető, hogy az országban s sport olyan népszerűségre tett szer', bála példájuknak és a támoga­tásnak. amelyben a testgyakorlást ré­szesítették. VI Károlv volt az első király, aki lovagi tornán megjelent. Korának minden sportját űzte és a dárdahaji­la-han tanusHolf üryesSését íszép Koroná«nl« tüntették ki. I. Ferenc szeríölflt: kedvelte a he­ves játékokat, amelvek ntir. egyszer életveszéjves hclvzelbe hozták. Kitű­nően kezelte a kardot é« a lándzsát, nvillal lőtt, labdázott, birkózott és mászott. A híres Csrrp dll Drap ri'Or-i taláikozon VIII Henrik angol királv ellen állott ki lándzsaverseny­re. Ezek a lovagi tornák abban állot­tak. hogy a két ellenfél egymásnak vi itatott é® kipróbálta emo'ni a nve­reghfil a másikat Ha az összeesarás zrrdméryteten maradt, karddal hozlak döntést A veszély csökkentesére >tompa fegyvereke'* használtak: a kardok nem volfak élesek, a hat mé­ter hosszú falándzsa végét pedig lé­gó mbölyltelléfe, - V , II. Henrik ilyen lovagi tornának esett áldozatul: midőn Monígomery­vel viaskodott, dárdaszilaiik fúródott agyv elejébe. özvegye, Medici Kafalin erre meg­esküdött, hogy soha többé nem fog engedélyezni ilyen találkozót. \z el­hunyt király egyéb ügvességet és erőt egyaránt megkívánó sportban is jeles, kedett: kedvei'e az ütöiabdáf, a haji­tólnbdnf (ebben néha Ronsard, a hi­res költő volf játszótársa) és legyőz­hetetlen volt az ngrásban. IX. Károly egyik időtöltése a salto Mortaie volt. amelyhez ugródeszkát használt. A művészetekben, irodalomban és tudományokban egvnránt hatását érez­tető olasz befolyás alatt a XVI. szá­zad vége felé Franciaországban el­terjedt a vtvés is. A krónikások sze­rint IX. Károly ki»ünően vivott. III. Henrik pedig állítólag országának legiobb kardforgatója volt. Ebben a korban kezd elfeVjednl az a felfogás, hogy a sport kiválóan fönntartja azt a testi-lelki egyensutv', melv a régi bölrsek szerint a szet­tem egészségének, a hidegvérnek és a világos gondolkodásnak nélkülözhetet­len előfeltétele. »A játékok és a test­gyakorlatok is a tanulás fontos ré-i szét fogják képezni*, írja Montaigne. TV'betais pedig színes felsorolásukat hagyta ránk. Knobelsdorfi Euszták. egy fiatal porosz diák. aki 1541—42-őt Parisban töltölte, beszámol diáktár­sai sportéletről: megemlíti a hosszú karddal folvintotf vivást, a súlyeme­lést és a dárdahajWásf. >F kedves játékokat*, irja. »soha egvtlen bal­eset sem zavarta*. A tova g Iá * f* nf erőre kapott az Olaszországból behozott idomitásj módszerek hatása alatt. TI. Henrik na­ponta 6 lovaf is lovagolt. ITT. Henrik pedig, tengvel királv korában. Krak­kóhói Bécsbe menekülve, közel száz mérföldet tett meg lóháton 48 óra alatt és lezáltfal valóságos kitartást és gvorsaságj esnesteljesitménv állí­tott fel. XTTT. Lajosban, aki nagysze­rűen lovagolt, megvolt az. amit kor­társai 'fesztelenül előkelő lovasfar­tás*-nnk" hivfak". XIV. Lajos négves élén szcret'e magát mirtoga'ni. Ami Napóleon illofi. közepes lovas volt: a hosszú utakat jól hirta. de gyakran és hntalmnsnkat bukott. Az nszásnak" ís megvoltak a maga hivei. Folvók átúszása a nemesek katonai kiképzésének' egvik részét ké­pezte. TV. Henrik" saínt-germaini kn«­télva előtt szeretett mélven Tieusret a Szaínába. rrig a trónörökös, az el­jövendő XTTT. Lalos. ki akkor 1« éve« volf. mellette lubickolt. A királv ar­ról is ábrándozott, hogv Párta szivé­ben n«zómedeneéf fog építtetni. Végül* n ffvalnfflátnnlr Is voltak ki­rályi kedvelöt. IV. Henrik olvan gyor­san járt. hogv udvaroncait messze maga mögött hngvta. A laoní ostrom idején felkelt és igy szólt: «Nehogv azt hígvje, hogv kényeskedem, meg­mutatom a lábaimat*. Meg is mulatta: szánalmns állapotban voltak, felduz­zadva. össze-vissza karmolva és tele vizhólyngekkal, annyit futkosott a sáncok' között. IV. Henrik különblen az itfolsó francia király, aki megvalósította az »all-roiind» sportemberről alkotott maf elképzelésünket. Hevessége a piszfolvlövésben közmondásos volt; az ütőlnbdáhan is kivált, nagyszerűen é.rfetf a pika. a 'ámaszpuska és az nlabárd kezeléséhez. Táncolni is rop­pant szeretett, irják étefraizirói, ki­váltképp >a szép leányok nézték*. Mindebből láthatjuk, hogy a sport­nak Franciaországban régi hagyomá­nya és kitűnő védnökei vannak. 1Z-S6 Dfilmaavarorszaa lefefania HIREK Szegedi utmutató A Somogyi - könyvtárban és az egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat. A városi múzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Klauzál-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-sugárul 41b, Sel­meczi Béla Somogyi-telep IX. n. 489, Török Márton Csoncrádi-sneáriit 14. Mozik műsora: Belvárosi Mozi; Egy szoknya, egy nadrág. Korzó Mozi: Mintaférj, Széche­nyi Mozi: A nacv árnyék. —oO<>— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE TIZ ÓRAKOR, VÉGE REGGEL HÁROM ŐRAKOR­—o0o— — A katolikus diákság harci In­dit a tiszta családi élet érdekéhrn. Az Országos Magyar Katolikus Főisko­lai Diákszövetség saj'óértekezletel rendezett, amelyen elhatározta, hogv a tiszta családi élet és a családvédel­mi intézkedések fokozása étdekében már korábban megkezdett társadalmi munkásságát kiszélesiti és a magvar irnk. újságírók, valamint a magyar politikai és társadalmi élet i«mprf ne­vű vezetőinek, szakembereinek bekap­csolásával a közeljövőben erőteljes, a kérdés erkölcsi, gazdasági, szociális, nemzetvédelmi vonatkozásaiha beha­toló sajtókampányt indít. Dr. Ttefen­thaler József pápai kamarás, a Szent Tmre Collégium fgazga'Aja, nvilotta meg az értekezletet, vázolva azokat " komoly okokat, amelyek az, akciót in­dokolják és rámutatva azokra a ve­szedelmekre. amelvek az erkölcsök la­zulása következtében az Ifjuságot. a családi életet és ezzel a nemzet jövő­jét fenyegetik. A családi étet tisztasá­ga és a gyermek* ntán való vágy fel­keltése biztosíthatja esak a magyar jövendőt és ez a feladat a magvar irökra és a magvar sajtéra vár. Mi­ebaletzkv Vilmos ifjnsági előadó fsa mertette a szövetség eddig! ezlránvu mimkájá» és programját. Kenéz Béla nv. miniszter, dr. Angval Pál egyete­mi tanár. dr. Marsovszkv Tvor. Gáspár Jenő. a Sajtókamara főtitkára és má­sok érdeke® hozzászólásai után nz ér­tekezlet elhatározta, hogv a saj'ókam­pánvf szeptemberben tadiMák meg s egyidejűleg nagvszabásu előadássoro­zat keretében biviák fel a magvar tár­sadalom figyelmét a családvédelem fontosságára s azokra a teendőkre, amelyek a törvénvhnzá«ra és a' ma­gyar közéletre, annak vezető ténvezői­re várnak". Pappászenielé*. Glnttfelder Gyula érsek, esanádi püspök junius 20-án dél­előtt 8 órakor a fogadalmi székesegy­házban szenteli áldozópappá Szamos­völgyi Tmre szrrpapot. Az ui lelkipász­tor első szeutmiseáldozafát junius Wén délelőtt 10 órakor mutatja be a Dómban. örizetbevetf a rendőrség egr szélhámos médiumot. Budapestről je­lenti: A főkapitánvságon őrizetbe vet­ték" Vrabel Sándornét. az óbudai javasasszonvt. nki Isten prófétájának és a szférák küldöttének mondotta magát és mini ilven. külön vallási szektái alapitott s hefolvájsát arra használta fel. hogv állandóan zsarolta híveit A rendőrkézre került javasas/. szonvról kiderült, hogv ő volt Hona médium, egv *középkorn magvar apá­ca 'estet öltött szelleme* s mint ilven. hirdette, hogv ő pótolja a templomot a Papot s mindenki bűnbocsánatot nyerhet, ha nála gvónia meg hunéit A javasasszonynak rengeteg áldozata van. akiknek minden va.gvonát elszed­te s az eddigi pvomozás megállapítása szerint többeket öngyilkosságba ker­getett. (MTI) Kivégezték a pestkörnyéki tyúkólak iosztogatóját Budapest, junius 10. A pestvidéki törvényszék rögtönitélő bírósága lég­oltalmi elsötétítés ideje alatt elköve­tett lopás bűntettéért halálra Ítélte Csornai Lajos 31 éves kocsist, aki éjszakánkint kerékpáron indult tolvaj­körutra és a pestkörnyéki tyúkólakat fosztogatta. Csornai az Ítélet kihirde­tése után kegyelemért folyamodott és az iratok ma érkeztek vissza a pestvi­déki törvényszék elnökéhez. Csütörtök délelőtt 10 órakor két szuronyos fogházör elővezette cellájá­ból a halálraítéltet. Nyomban összeült a statáriális bíróság és Márton A4­hert elnök közölte Csornaival, hogy nem kapott kegyelmei. A pestkörnyéki baromfiudvarok ré­mét kiszállították a maglódiuti gyűjtő­fogházba. ahol aztán a siralomházban helyezték el. A rögtönitélő bíróság ré­széről dr. La szív Pál törvényszéki bíró. az ügvészség részéről Dezső Sándor alelnök jelent meg. Bogár János állami Ítéletvégrehajtó délben végrehajtotta Csornai Lajoson a rög­tönitélő biróság Ítéletét (MTI) —nOo— — Budapesten 30 fillérre emelték íz antomafa-telefonbeszélgetések diját. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Bu­dapesti közlönv 42. szántamban közzé­tett 206.200—1943. K. K. M. számu ren­delet a budapesti tavbeszélőltalóz.atban a nyilvános állomásokról kezdeménye­zett belyi beszélgetések diját 30 fillér­ben állapította meg azzal, hogy a dij életbeléptetéséről a pénzbedobó ké­szülékek átalakítása u'án intézkednek. A pénzbedobó-készülékek átalakításá­nak előkészítő munkálatai befejeződ­tek és az átalakítóit készülékek üzem­behelyezése és ezzel kapcsolatban a 30 filléres beszélgetési dij életbelépte­tése az alábbi sorrendben megtörténik: A Krisztina és a Lágymányos távbe­szélő központ területén e hó 15-én, a Lipót és Teréz, távbeszélő központ te­rületen e hó 16-án, a Belváros, az Er­zsébet és a József távbeszélő központ területén pedig e hó 17-én lép életbe a 30 filléres helvi beszélgetési dij. A» utcákon és egyéb nem állandó felügye­let alatt álló helyeken pénzbedobó ké­szülékkel felszerelt állomásoknál f 30 filléres beszélgetési dij készülék átalakítása után az énre vonatkpzó hirdetménv kifüggesztése után lép.élel­A pénzbedobó készülékek, egy 20 és utána egy 10 filléres érme bedobásá­val működnek. 'i , _ Az érettségi vizsgálatok eltefl'mé­nve a Klauzál-gimnáziumban. A Klau­zál Gábor-gimnáziumban ézerdán este fejeződtek be a junius elején megkez­dett érettségi vizsgálatok Mint isme­retes. a Klauzál-gimnáziumban' kettes A. és B. nvolcadik osklálv volf P* en­nek megfelelően az. érettségi'vizsgála­tokat két különböző idöpon'ban tar­tották m(g. Az első érettségi vizsgá­kat, amelvben a VIII. B került sorra, junius 1-én és 2-án tartottak meg. Az °redmé.nvek a következők voltak- Ki­tűnően éreti: Benttik Miből*, jelesen érett: Vicsnv László, jól érettek: Far­kas András. Penezi András, Tiszai Aladár, érettek: Hódi István. Katiyó Mihály. Kakovits Antal. Kiss Kálmán, Komlóssv Zoltán. Lovas Tibor. Pára László. Salfav István és Srhatfer Gvörgv. Két hónap múlva leendő javí­tó vizsgára utaltak 4 és 1 év millva teendő vizsgára utaltak 1 tanulót A VITT. A. osztály tanulói junius 7 én, 8-án és 9-én érettségiztek Az er*d­ménv a következő: jelesen érett: Fan­esik József. Székelv András, jól érett: Biizési János., Tnstitoris László. Kő­rősi Sándor. Nógrádi Tibor. Tallós Bálint és Tóth Edit (magántanuló;, érettek: Czckűs Ágoston. Fodor Lá'Z­ló. Hrrér Gvőző. Kunszenti Antal. Má­rinföldv Antal. Molnár T.ászló, Rózsa Raimund. Szabó József Szilbereky ló­zsef. Vándor Antal és Vecsernyés La­jos Ké| hónap múlva teendő javító vizsgálatra utaltak négy tanulót, 1 év múlva teendő vizsgára kettőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom