Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-10 / 130. szám

* oblmaoyarorszag CÜTOTÓRTÖK. 1943 JnH1n« 10. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A NYUGATI TARSADALOM BE­TEGSÉGE cimen feltűnést keltő cik­ket irt Serényi Gusztáv népszerű hetilapja, a Szabadság számára dr. Wilbelm Röpke svájci egyetemi tanár. Az európai birii és tekintélyű kiváló társadalomkutató az egész emberiséghez szol egy emelkedett, tiszta lélek bölcsességével ebben a cikkében, amelynek egyes részeit itt adiuki Hogy a nyugati országok társadal­ma súlyosan beteg, e tekintetben ma­napság nem mindenki ért egyet. Sok >orvos* gyülekezik a betegágy körül, de nagyon sokan közülök megeléged­nek a felületes diagnózussal és hirtele­nül odavetett receptekkel, amelyek a betegnek részletes útmutatásokkal >gvors és biztos gyógyulást* Ígérnek. Az ilyen orvosokat eleinte kedvelik, de csak pillanatnyilag örvendenek bi­zalomnak, merf a sulvos csalódás, ami ezeket kiséri, el nem maradhat. Velük szemben azoknak a feladata, akik nem ringatják magukat illúziók­ban, annál nehezebb, mert az ulób­biak az eset súlyossága folytán a be­teget olyan karára készütik elő, ímelvnek tartania és kéuyelmetlensé­jei megfelel nek a szenvedés természe­tének. Az igazi orvosok kétségbeesés­sel tekintenek bizakodó kollégáikra, akik egyszerű'gyulladás* gyanánt ke­zelik a betegséget. ho1ot| valójában már cgv elharapózott tuberkulózis esete forog fenn. Valójában ma már a társadalom oiyan megbetegedéséről van szó. ami behatolt a szövetek legmélyébe és igy csak a mélyen gyökerező okok is­merete alapján gyógvifható. A belső felbomlás lappangó folyamafával ál­lunk szemben, ami már nemzedékek óta megkezdődött, de belső puszlilasa világosan csak most tárul fői. A kri­zis által okozott meglepetést idejében lehetett volna kerülni, ha hallgat­lak volna azokra, akik jó korán fi­gyelmeztettek a bajra. Ha hallgatnak a prófétákra, akik e veszedelmek­re rég felhívták a figyelmet! Benjá­min Konstantra. Pesfatozzi­ra, Goethere. Humbold Vil­mosra, Stuart Millre, Dosto­jevszkyjre, Tocquevillre és Burckhardt Jakabra Vájjon niif láttak meg előre ezek a próféták és mi vált be látomásaikból? Tatán e jósok között St. Miit jutott a legközelebb ahhoz a diagnózishoz, amelyet ma már mi is megállapítha­tunk. A spanyol bölcsész, Ortega y Gasset (»La révolle dcs Masses*) a modern tömegrivillzáctoról és a töme­gek uralmáról beszélt, n nagyon ne­hezen lefordítható német szó pedig, a »Vermassung*, az 'eltömegesedést* fejezi ki. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy a társadalom elvesztette eredeti szerkezetét és beleesett a széldarabo­lódás. a szétesés és felbomlás folya­matába s benne az egyének homok­dombbá sűrűsödnek, amely kizáróan mechanikus véletlen folytán verődik össze a nagyvárosok modern ember­tömegévé. ipart agglomerációvá, mil­liós köfeelékekké, — »tömegnépszava­zássá*. Ez a felbomlott társadalom — amely tehát összefüggéstelen egyé nekké hűlt szét és ugyanakkor tömeg­gé verődik össze — egyre jobban el veszítette az igazi és önkéntes közős sésr belső, organikus kapcsolatát Mi tartja mégis össze? Egyie jobbár, és Jobban a modern, összpontosított ál­lam bürokratikus harapófogója, amely M wcvént, az 6 egyre bonyolultabbá •Aló fogaskerék" rendszerének" esupis kicsiny kerekeve teszi... Hogyan érzékeltessem én ezt a nem könnyen felfogható és nem könnyen uivi Rgeiheiö gondola ol? Én magam is, mint más milliók, itt lakom egy genfi berüazbau, lőibb, mint egy Ineat uciiöveJ együtt, akik jönnek es men­nek és akik még névszerint sem is­merik egymást. Aunai kevésbé van­nak egynmssal valamelyes személyes viszonyban. Valószínű, bogy mi eset leg csak akkor ismerkedne ünk uu g egymással, ba egy repiilöalarm alkal­mából az óvóhelyre keli mennünk. De mindazok u milliók, ukikbez a mi bér­házunk lakói'is tartoznak, egymástól oly függetlenek, mint soba emberek még nem voltak a történelem folya­mán. Csakhogy ez a 'függetlenség* különös és nagyon aggályos természe­tű, amely igazi, meleg közösséget em­ber és ember kőzött létrenozni nem enged. Embereknek egymástól való függetlensége ez, akik ugyan a legszo­rosabb, dc mégis csak külső és csu­pán mechanikus névtelen kapcsolat­ban állanak egymással mint 'kere­sők és kínálók*, a verseny üzemében, mint tagjai egy át nem tekinthető, de mégis közporfosi'ott tömegellátás szerkezetének. Mint 'választói* egy központosított tömegdemokráciának, anélkül azonban, hogy akár a problé­mákkal, akár pedig 'képviselőjelölt­jeikkel* tisztában lennének, akikre szavazatukat leadják... Mindannyian rádióhallgatók és mozilátogatók, akik a többt milliókkal együtt ugyanazok­nak az akusztikai és optikai benyo­másoknak vannak kitéve s ngyanugy adófizetők, nyugdijasok, segélyelfoga­dók. betegpénztárak togjai, vagy va­lamelyik kö/.por.ti szövetség részesei sok százezer mással cgvüll A nyugati társadalmak felbomlása nem más, mint a társadalmi boltozat összeomlása és minden igazi közös­ségnek egyre fokozódó fellazulása. Ezért bolyonganak ina köröskörül az egyesek gvökér'elenül. feloldva aesa-. Iád, a hivatás, a szomszédság, a ter­mészet közösségének kötelékeiből! Ez a bomlási folyamat egviitt halad a szellemi és mörátis területen észlel­hető bomlással, amely megindult min­den ember lelkében, nevelésében, egyé­ni fejlődésében, a művelődésben, az erkölcsi tájékozódásban és művészet­ben, teháf mindazokban a felmérhe­tetlen régiókban. nme'veket mi az ér­tékelésnek. a bitnek és a tisztelet­adásnak birodalmaként jelzünk. A szel­lem hamisan érte'meze't .demokrati­zálás*, a prak'ikus célok felé tájéko zódó műszaki. természettudományi képzés elterjedése, szemben a histó­riai, filozófiai és Irodalmi műveltség­gel: mindez, a kulfura piramisát is egysíkúvá tette. Érnek batása manap­ság már nyilvánvaló Rettentő ellapo­sodás. elbutulás, a tisztelet és a tá­vols^jérzés hiányát vonja maga ulán azzaT esrvütt. hogv ma mindenki min­denhez hozzá akar szólni... A tömegek arroganciája ryilelko­rik meg minden szellemben a szelle­miség egész terüle'én. n hamis infel­lektualizmushan a a knlbirprolcfáriií­fusbau. amely a társadalom legvesze­delmesebb dinamitja! Az európai kul­túra humanisztikus alaniaif. amik mindeddig daeolfak az évezredekkel, most réglegesen kétségbe vor Iák. A helyzet ma «ulvos. de vigaszta­ló. hogv az emberek e beteges virzo­nvok közt már ungv.on szerencséi len­nek érzik maglika? Érzik, hogv hiány­zik valamiiük. amiről az ember soha le nem mondhat: azaz a természetes besorozottság és a begvökfrezoftség Felfedezik létük belső ürességét és valósággal farkasétvágv támad ben­nük a szociális fnfegráetóra, aminek hiánvában ma mindenféle narkotikum­mal próbálnak elkábítani: a mozival, a rádióval, az ideológiákkal, progra­mokkal, tömegmozgalmakkal. »naeío­mokkaJ. tömegmozgalmakkal A szociá­lis integrációk ntán való éhségükben minden után kapkodnak, aai kiaálko zik számukra­Öf és félévi fegyházra ítélték a gyáva gyilkost, aki megijedt áldozata segélykláltásaltól és öngyilkos akart lenni (A DélmagyatorszAg munkatársá­tól) Berezeg András 29 éves batto­nyai földműves gyilkosság és rab­lás bűntettének kísérlete miatt ke­rült szerdán a törvényszék Una­t'árjHanácsa elé. He rezeg január 21-én, miután utolsó 10 pengőjét is elmulatta, elhatározta, hogy ha tö­rik, ha szakad, pénzt szerez. Más­uap reggel elhatározását valóra is váltotta. Már régóta ismerte özv. Zsilka Mihályné 77 évee battonyai asz­szonyt. akitől egyizben vásárolt 16 pengőért egy régi vaskályhát Ekkor látta, hogy az idős özvegyasszony­nak többszáz fMfffffS félretett pénze van a szekrényében. Január 22-én reggel pénzszerzési utja tehát Zsil­kánéhoz vezetett Bezörgetett az asszonyhoz és azt mondotta, hogy a régi kályhát akarja megvásárolni. Amikor szemben állott az asszony­nyai. felébredt lelkiismerete és visz­szarettent a rablástól El is hatá­rozta nyomban, hogy nem hántj© Zsilkánét és eltávozott Azonbaa szüksége volt a pénzre., igy újra visszatért és amikor betért as aas­szony szobájába s nem talált ott aa asszonyon kiviil senkit. Zsilkánét m falhoz szorította és fojtogatni kezdte. Az asszonyon azonban tekintettel a hideg télre, vastag gynpjukendS volt, ami védte a nyakát. Emiatt Herezeg nem tudta jól megszorítási a nyakát és az asszony segítségért tudott kiáltani. Herezeg látva, hogy rajtaérhetik tettén, hazaszaladt. Otthon azntán, hogy kikerülje a® igazságszolgáltatás sújtó kezét, öne kezűleg akart véget vetni életének, felvágva bal karján az ereit* A törvényszék a szerdai főtárgya* láson a vádlott töredelmes beisme­rése és a tannk egybehangzó valló* imása alapján megállapította Her­|czeg bűnösségét és jogerősen 5 évi 'és t hónapi fegyházra Ítélte, A fürdőélet válsága Tapasztaiható-e Szegeden a fürdőelet hanyatiasa ? (A Détmagyarország munkatársától) .mokkái ellátott, zuhannyal és h&j*— A májusi esőzések alkalmával Szege- kényelemmel felszerelt fürdők lettek t„...4 <> I. . A .. - A..: j: l A T 1—l. 4LL . t - . __ :M. ­den megindult a fürdőélet. A nemrégi­ben megnyílt városi partfürdöben, va­lamint az ujszegedi uszodában és a tiszai klubházakban leginkább napo­zók és a csónakázás sportjának hódo­lói, de néhány bátor fürdőző is élvezi a koranyár örömeit. A magyar fürdő­élet jövőjével kapcsolatosan súlyos problémák merültek fel, ametvek ér­deklik mindazokat a városokat, me­lyek a partfürdők fejlesztése érdeké­ben befektetéseket eszközöltek. Ér­dekli tehát elsősorban Szegedet is. hiszen a városi parifürdő csak olyan nyáron hozza be a köl'ségeit, amely hosszas szárazsággal köszönt be. Még nem tudjuk, hogy ilyen nyárra lehet-e számítani, viszont ismerjük azokat a külföldről érkező híreket, amelyek sze­rint >a fürdőélet hanyatlóban van és mindenütt a fürdőhelyek súlyos válsá­gával leheet számolni. A német birodalomban, Svájcban, Hollandiában és a belga tengerparti fürdőkben egyaránt beköszöntöt: már a fürdőélet válsága. A nemrégiben még világhírű fürdőhelyek szinte el­néptelenedtek s ezt nem annyira a háborús idők általános válságának kell betudni, hanem annak az érdekes tfine'nck, hogy a fürdőzés örömeit fel­váltotta a természetjárás, a tnrtslás kodás divatja. Nálunk is érezhető már ez a válság, de nincsenek még élesen körülhatárolt Hinetei. divatossá Leginkább ide járt az ifjú­ság. sőt az idősebbje Is, ha nem is • fürdőzésért, de a naplénykultuszért, amely ekkor kulminál:. Később a kár­tya és egyéb társasjátékok kifejlesz­tették a folyóparti klubéletet, ahol a második világháború előtt sokszor • késő éjszakai órákig folytak a kár­'yacsafák... Most a partfürdők válságéval kell elsősorban számolni. S ennék fóok* az, hogy mind külföldön, mind pedig nálunk, itthon az üdülés szokása telje­sen megváltozat*. A dolgozó közép­osztály szabadságidejében szánhatja: csak rá magát hosszabb üdülésre éa érdekes, de igy van: többnyire *éle« veszi kl a szahad.-ágál, hogy a téli sportoknak hódolhasson. A síelés di« vatja szorítja tehát ki a partfördöaée kultiválását. Aki csak lehel _ k«»* nősen a fiatalabb korosztályokheu tare tozó elemek —, ugy veszi ki szabadsá­gát, hogy a téli üdülőhelyeken tölt­hesse el Előrelátható tehát, hogy * második világháború befejezésévej nagyarányú változások lesznek a fűre dőéiel terén és hatalmas eltolódás vár* ható a természetjárás és a téli «dftlé« felé. Érdekes, hogy az Országos MegymW Idegenforgalmi Hivatal már rzámol ezzel a várható eltolódással és elyad terveket támogat, amelyek turtataszál­Miben is 411 hl 1 aidnnVönnön . ffir. kivitelezik. A IegO*óhM _ • « i cl oU/in ltáfAtn „1 h-rl*l>C*ÁIM énflH Höéte.v*úá<,*» Frre XttZíT " u, W«l.'li három nj turistaszálló épüH ^Isaga? Erre rávilágít egy kis ÍJrdé,ybe„ ^ el5relálha,^ ^ ebbe* az Irányban kell majd átszeívfwd a* visszapillantás a múltba. Az elsrt vi­lágháború eiőft olyan helvekre járt a fürdőző közönség, mini Ostcnde. Swi­nemünde. Seheweningen, a két Badcn és más, világhírre emelkedett fürdő­helyekre. A hideg fürdő divatjának hó­doít akkor a közönség, kis kabinokban fürödtek a hírneves fürdőhelyeken és naponta pár percig 'paskoltatták* ma­gukat a tenger hullámai állal... Ké­sőbb jöMek divatba a meleg fürdők és Magyarországon is kezdték kultiválni a gyógyforrásokat Ekkor kerültek válságba először a hideg fürdőhelyek, olyan világfürdők is mint például Ischl, ahová L Ferenc József és kör­nyezete járt. A fürdőélet fejlődésének harmadk periódusa a strandfürdők építésével kezdődött. Magyarországon egyszerre 30 partfürdöt cdíí ettek te ezek a bo­ország többi részének üdülöéle'ét is. Hatalmas tökének kell rendelkezésre állaniok, hogv minél több turistaszálló épülhessen. A parifürdővel rcndelkez® városoknak viszont — igy Szegeőnelt is nem marad más, minthogy »»é* leskörü szociális program megvalósW tásának szolgálatába állítsák fürdői­ket és a dolgozó tömegek üdülése szá­mára tegvék alkalmassá FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom