Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-10 / 130. szám

* oblmaoyarorszag CÜTOTÓRTÖK. 1943 JnH1n« 10. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A NYUGATI TARSADALOM BETEGSÉGE cimen feltűnést keltő cikket irt Serényi Gusztáv népszerű hetilapja, a Szabadság számára dr. Wilbelm Röpke svájci egyetemi tanár. Az európai birii és tekintélyű kiváló társadalomkutató az egész emberiséghez szol egy emelkedett, tiszta lélek bölcsességével ebben a cikkében, amelynek egyes részeit itt adiuki Hogy a nyugati országok társadalma súlyosan beteg, e tekintetben manapság nem mindenki ért egyet. Sok >orvos* gyülekezik a betegágy körül, de nagyon sokan közülök megelégednek a felületes diagnózussal és hirtelenül odavetett receptekkel, amelyek a betegnek részletes útmutatásokkal >gvors és biztos gyógyulást* Ígérnek. Az ilyen orvosokat eleinte kedvelik, de csak pillanatnyilag örvendenek bizalomnak, merf a sulvos csalódás, ami ezeket kiséri, el nem maradhat. Velük szemben azoknak a feladata, akik nem ringatják magukat illúziókban, annál nehezebb, mert az ulóbbiak az eset súlyossága folytán a beteget olyan karára készütik elő, ímelvnek tartania és kéuyelmetlenséjei megfelel nek a szenvedés természetének. Az igazi orvosok kétségbeeséssel tekintenek bizakodó kollégáikra, akik egyszerű'gyulladás* gyanánt kezelik a betegséget. ho1ot| valójában már cgv elharapózott tuberkulózis esete forog fenn. Valójában ma már a társadalom oiyan megbetegedéséről van szó. ami behatolt a szövetek legmélyébe és igy csak a mélyen gyökerező okok ismerete alapján gyógvifható. A belső felbomlás lappangó folyamafával állunk szemben, ami már nemzedékek óta megkezdődött, de belső puszlilasa világosan csak most tárul fői. A krizis által okozott meglepetést idejében lehetett volna kerülni, ha hallgatlak volna azokra, akik jó korán figyelmeztettek a bajra. Ha hallgatnak a prófétákra, akik e veszedelmekre rég felhívták a figyelmet! Benjámin Konstantra. Pesfatozzira, Goethere. Humbold Vilmosra, Stuart Millre, Dostojevszkyjre, Tocquevillre és Burckhardt Jakabra Vájjon niif láttak meg előre ezek a próféták és mi vált be látomásaikból? Tatán e jósok között St. Miit jutott a legközelebb ahhoz a diagnózishoz, amelyet ma már mi is megállapíthatunk. A spanyol bölcsész, Ortega y Gasset (»La révolle dcs Masses*) a modern tömegrivillzáctoról és a tömegek uralmáról beszélt, n nagyon nehezen lefordítható német szó pedig, a »Vermassung*, az 'eltömegesedést* fejezi ki. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy a társadalom elvesztette eredeti szerkezetét és beleesett a széldarabolódás. a szétesés és felbomlás folyamatába s benne az egyének homokdombbá sűrűsödnek, amely kizáróan mechanikus véletlen folytán verődik össze a nagyvárosok modern embertömegévé. ipart agglomerációvá, milliós köfeelékekké, — »tömegnépszavazássá*. Ez a felbomlott társadalom — amely tehát összefüggéstelen egyé nekké hűlt szét és ugyanakkor tömeggé verődik össze — egyre jobban el veszítette az igazi és önkéntes közős sésr belső, organikus kapcsolatát Mi tartja mégis össze? Egyie jobbár, és Jobban a modern, összpontosított állam bürokratikus harapófogója, amely M wcvént, az 6 egyre bonyolultabbá •Aló fogaskerék" rendszerének" esupis kicsiny kerekeve teszi... Hogyan érzékeltessem én ezt a nem könnyen felfogható és nem könnyen uivi Rgeiheiö gondola ol? Én magam is, mint más milliók, itt lakom egy genfi berüazbau, lőibb, mint egy Ineat uciiöveJ együtt, akik jönnek es mennek és akik még névszerint sem ismerik egymást. Aunai kevésbé vannak egynmssal valamelyes személyes viszonyban. Valószínű, bogy mi eset leg csak akkor ismerkedne ünk uu g egymással, ba egy repiilöalarm alkalmából az óvóhelyre keli mennünk. De mindazok u milliók, ukikbez a mi bérházunk lakói'is tartoznak, egymástól oly függetlenek, mint soba emberek még nem voltak a történelem folyamán. Csakhogy ez a 'függetlenség* különös és nagyon aggályos természetű, amely igazi, meleg közösséget ember és ember kőzött létrenozni nem enged. Embereknek egymástól való függetlensége ez, akik ugyan a legszorosabb, dc mégis csak külső és csupán mechanikus névtelen kapcsolatban állanak egymással mint 'keresők és kínálók*, a verseny üzemében, mint tagjai egy át nem tekinthető, de mégis közporfosi'ott tömegellátás szerkezetének. Mint 'választói* egy központosított tömegdemokráciának, anélkül azonban, hogy akár a problémákkal, akár pedig 'képviselőjelöltjeikkel* tisztában lennének, akikre szavazatukat leadják... Mindannyian rádióhallgatók és mozilátogatók, akik a többt milliókkal együtt ugyanazoknak az akusztikai és optikai benyomásoknak vannak kitéve s ngyanugy adófizetők, nyugdijasok, segélyelfogadók. betegpénztárak togjai, vagy valamelyik kö/.por.ti szövetség részesei sok százezer mással cgvüll A nyugati társadalmak felbomlása nem más, mint a társadalmi boltozat összeomlása és minden igazi közösségnek egyre fokozódó fellazulása. Ezért bolyonganak ina köröskörül az egyesek gvökér'elenül. feloldva aesa-. Iád, a hivatás, a szomszédság, a természet közösségének kötelékeiből! Ez a bomlási folyamat egviitt halad a szellemi és mörátis területen észlelhető bomlással, amely megindult minden ember lelkében, nevelésében, egyéni fejlődésében, a művelődésben, az erkölcsi tájékozódásban és művészetben, teháf mindazokban a felmérhetetlen régiókban. nme'veket mi az értékelésnek. a bitnek és a tiszteletadásnak birodalmaként jelzünk. A szellem hamisan érte'meze't .demokratizálás*, a prak'ikus célok felé tájéko zódó műszaki. természettudományi képzés elterjedése, szemben a históriai, filozófiai és Irodalmi műveltséggel: mindez, a kulfura piramisát is egysíkúvá tette. Érnek batása manapság már nyilvánvaló Rettentő ellaposodás. elbutulás, a tisztelet és a távols^jérzés hiányát vonja maga ulán azzaT esrvütt. hogv ma mindenki mindenhez hozzá akar szólni... A tömegek arroganciája ryilelkorik meg minden szellemben a szellemiség egész terüle'én. n hamis infellektualizmushan a a knlbirprolcfáriiífusbau. amely a társadalom legveszedelmesebb dinamitja! Az európai kultúra humanisztikus alaniaif. amik mindeddig daeolfak az évezredekkel, most réglegesen kétségbe vor Iák. A helyzet ma «ulvos. de vigasztaló. hogv az emberek e beteges virzonvok közt már ungv.on szerencséi lennek érzik maglika? Érzik, hogv hiányzik valamiiük. amiről az ember soha le nem mondhat: azaz a természetes besorozottság és a begvökfrezoftség Felfedezik létük belső ürességét és valósággal farkasétvágv támad bennük a szociális fnfegráetóra, aminek hiánvában ma mindenféle narkotikummal próbálnak elkábítani: a mozival, a rádióval, az ideológiákkal, programokkal, tömegmozgalmakkal. »naeíomokkaJ. tömegmozgalmakkal A szociális integrációk ntán való éhségükben minden után kapkodnak, aai kiaálko zik számukraÖf és félévi fegyházra ítélték a gyáva gyilkost, aki megijedt áldozata segélykláltásaltól és öngyilkos akart lenni (A DélmagyatorszAg munkatársától) Berezeg András 29 éves battonyai földműves gyilkosság és rablás bűntettének kísérlete miatt került szerdán a törvényszék Unat'árjHanácsa elé. He rezeg január 21-én, miután utolsó 10 pengőjét is elmulatta, elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, pénzt szerez. Másuap reggel elhatározását valóra is váltotta. Már régóta ismerte özv. Zsilka Mihályné 77 évee battonyai aszszonyt. akitől egyizben vásárolt 16 pengőért egy régi vaskályhát Ekkor látta, hogy az idős özvegyasszonynak többszáz fMfffffS félretett pénze van a szekrényében. Január 22-én reggel pénzszerzési utja tehát Zsilkánéhoz vezetett Bezörgetett az asszonyhoz és azt mondotta, hogy a régi kályhát akarja megvásárolni. Amikor szemben állott az asszonynyai. felébredt lelkiismerete és viszszarettent a rablástól El is határozta nyomban, hogy nem hántj© Zsilkánét és eltávozott Azonbaa szüksége volt a pénzre., igy újra visszatért és amikor betért as aasszony szobájába s nem talált ott aa asszonyon kiviil senkit. Zsilkánét m falhoz szorította és fojtogatni kezdte. Az asszonyon azonban tekintettel a hideg télre, vastag gynpjukendS volt, ami védte a nyakát. Emiatt Herezeg nem tudta jól megszorítási a nyakát és az asszony segítségért tudott kiáltani. Herezeg látva, hogy rajtaérhetik tettén, hazaszaladt. Otthon azntán, hogy kikerülje a® igazságszolgáltatás sújtó kezét, öne kezűleg akart véget vetni életének, felvágva bal karján az ereit* A törvényszék a szerdai főtárgya* láson a vádlott töredelmes beismerése és a tannk egybehangzó valló* imása alapján megállapította Her|czeg bűnösségét és jogerősen 5 évi 'és t hónapi fegyházra Ítélte, A fürdőélet válsága Tapasztaiható-e Szegeden a fürdőelet hanyatiasa ? (A Détmagyarország munkatársától) .mokkái ellátott, zuhannyal és h&j*— A májusi esőzések alkalmával Szege- kényelemmel felszerelt fürdők lettek t„...4 <> I. . A .. - A..: j: l A T 1—l. 4LL . t - . __ :M. den megindult a fürdőélet. A nemrégiben megnyílt városi partfürdöben, valamint az ujszegedi uszodában és a tiszai klubházakban leginkább napozók és a csónakázás sportjának hódolói, de néhány bátor fürdőző is élvezi a koranyár örömeit. A magyar fürdőélet jövőjével kapcsolatosan súlyos problémák merültek fel, ametvek érdeklik mindazokat a városokat, melyek a partfürdők fejlesztése érdekében befektetéseket eszközöltek. Érdekli tehát elsősorban Szegedet is. hiszen a városi parifürdő csak olyan nyáron hozza be a köl'ségeit, amely hosszas szárazsággal köszönt be. Még nem tudjuk, hogy ilyen nyárra lehet-e számítani, viszont ismerjük azokat a külföldről érkező híreket, amelyek szerint >a fürdőélet hanyatlóban van és mindenütt a fürdőhelyek súlyos válságával leheet számolni. A német birodalomban, Svájcban, Hollandiában és a belga tengerparti fürdőkben egyaránt beköszöntöt: már a fürdőélet válsága. A nemrégiben még világhírű fürdőhelyek szinte elnéptelenedtek s ezt nem annyira a háborús idők általános válságának kell betudni, hanem annak az érdekes tfine'nck, hogy a fürdőzés örömeit felváltotta a természetjárás, a tnrtslás kodás divatja. Nálunk is érezhető már ez a válság, de nincsenek még élesen körülhatárolt Hinetei. divatossá Leginkább ide járt az ifjúság. sőt az idősebbje Is, ha nem is • fürdőzésért, de a naplénykultuszért, amely ekkor kulminál:. Később a kártya és egyéb társasjátékok kifejlesztették a folyóparti klubéletet, ahol a második világháború előtt sokszor • késő éjszakai órákig folytak a kár'yacsafák... Most a partfürdők válságéval kell elsősorban számolni. S ennék fóok* az, hogy mind külföldön, mind pedig nálunk, itthon az üdülés szokása teljesen megváltozat*. A dolgozó középosztály szabadságidejében szánhatja: csak rá magát hosszabb üdülésre éa érdekes, de igy van: többnyire *éle« veszi kl a szahad.-ágál, hogy a téli sportoknak hódolhasson. A síelés di« vatja szorítja tehát ki a partfördöaée kultiválását. Aki csak lehel _ k«»* nősen a fiatalabb korosztályokheu tare tozó elemek —, ugy veszi ki szabadságát, hogy a téli üdülőhelyeken tölthesse el Előrelátható tehát, hogy * második világháború befejezésévej nagyarányú változások lesznek a fűre dőéiel terén és hatalmas eltolódás vár* ható a természetjárás és a téli «dftlé« felé. Érdekes, hogy az Országos MegymW Idegenforgalmi Hivatal már rzámol ezzel a várható eltolódással és elyad terveket támogat, amelyek turtataszálMiben is 411 hl 1 aidnnVönnön . ffir. kivitelezik. A IegO*óhM _ • « i cl oU/in ltáfAtn „1 h-rl*l>C*ÁIM énflH Höéte.v*úá<,*» Frre XttZíT " u, W«l.'li három nj turistaszálló épüH ^Isaga? Erre rávilágít egy kis ÍJrdé,ybe„ ^ el5relálha,^ ^ ebbe* az Irányban kell majd átszeívfwd a* visszapillantás a múltba. Az elsrt világháború eiőft olyan helvekre járt a fürdőző közönség, mini Ostcnde. Swinemünde. Seheweningen, a két Badcn és más, világhírre emelkedett fürdőhelyekre. A hideg fürdő divatjának hódoít akkor a közönség, kis kabinokban fürödtek a hírneves fürdőhelyeken és naponta pár percig 'paskoltatták* magukat a tenger hullámai állal... Később jöMek divatba a meleg fürdők és Magyarországon is kezdték kultiválni a gyógyforrásokat Ekkor kerültek válságba először a hideg fürdőhelyek, olyan világfürdők is mint például Ischl, ahová L Ferenc József és környezete járt. A fürdőélet fejlődésének harmadk periódusa a strandfürdők építésével kezdődött. Magyarországon egyszerre 30 partfürdöt cdíí ettek te ezek a boország többi részének üdülöéle'ét is. Hatalmas tökének kell rendelkezésre állaniok, hogv minél több turistaszálló épülhessen. A parifürdővel rcndelkez® városoknak viszont — igy Szegeőnelt is nem marad más, minthogy »»é* leskörü szociális program megvalósW tásának szolgálatába állítsák fürdőiket és a dolgozó tömegek üdülése számára tegvék alkalmassá FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ