Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

Nyilatkozott a kultuszminiszter a polgármesternek a kegyúri jog védelmiben lett előterjesztésére (A Délmagyarorazág munkatársától) A varos közönségének emlókezutuiH.'u él az a vita, amely 1940-ben abból az alkalomból támadt, hogy csak egy pályázó akadt a móravárosi plébániá­ra ós így a kégyuri bizottság az egyel­ien pályázót mutatta be a megye sí ö­pasztornak kinevezésre. Akkor a kegy­ári bizottság néhány tagja hangsú­lyozta, hogy kegyúri jogsértés esete forog fenn, amiből kifolyólag az egyik bizottsági tag olyan értelmű ioditványi tett >• város kegyúri jogai korlátozá­sának megakalályozása érdekében«, hogy a polgármester írjon fel a val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a kegyúri jog egységes rendezé •e érdekében országos intézkedés tör­kenjék. A kegyúri bizottság határozata értelmében dr. Pálfy József polgár­mester a felterjesztést meg is tette, amire dr. Sslayei-Merse Jenő kultuszminiszter most a követkzőket válaszoltat — A kegyuraság részére a plébá­nia javadalom betöltésénél közreműkö­dési jog van biztosítva. Ez a bemuta­tási jog azonban esakis az egyházjogi •Mbályok szerint történhetik. Közha­tósági vagy községi (városi) kegyura­ság alatt álló javadalom elnyeréséért tehát senki sem fordulhat egyenesen az Illető kegyúrhoz, hanem csak egy­házi főhatósága utján. Ha bármely ok­nál fogra egy plébániára csak egy pá­lyázó jelentkezik és öt alkalmasnak tartja a püspök a plébániára, ezt közM a kegyúrral s igy a begyűr természe­tesen csak ezf jelölheti ki bemutatásra Szeged szabad királyi város polgár­mesterének az a kívánsága, hogy a pályázatokat a kegyúr város hirdet hesse meg, a kánonjog szabályaitól eltérő volna. Hogy a régmúlt időkbrn Szegedén ez szokásban volt. ez a pol­gázmester állítása, amelvnek azonban a polgármester közlése szerint U >irásos nyoma nincs«. Szeged város kegyúri bizottságának az a feltevése, hogv ha a pátvázaM kérvények a köz­igazgatás rendes utján kezeltetnének, nagyobb számn pálvázat beérkezése volna remélhető, nagyon is kétséges, mert a katolikus egyházban fennálló fegvelem megkívánja s ez a gyakor­latban fs igy van hogy, a kérvény be­nyújtása előft a pályázó jelentkezzék mejrvéspúspőkénél. Tehát a polgár­mester által említett >feszélyezeitségf és esetleg a pálvázattói való visszatart tási lehetőség igy is előfordulhatna Arra vonatkozólag, hogy a polgár­mester kizárólag elvi alapon köteles­ségszerűen kívánja védeni a város kegyúri Jogainak épsé.sfcentartását és ragaszkodik ennek legfőbb feltételéhez k prwntölási jog korlátlan gyakorta tához, amit csak több pályázó jelölte tésével érhetne el a kultuszminiszter igy válaszolt: — Nem tételezhetjük fel egyik egy, házi főhatóságról sem. hogy korlátoz­ni kiv&nta volna a kegyurat ebben jogában. De el kéli ismernünk, hogy vannak bizonyos esetek, amidőn fon-1 fos egyházkormányzat! érdekek teszik szükségessé, hogy a püspöki főhatóság irányítást adjon a személyi vonatko­zásokat félretéve és teljesen az egy­házkormányzat! érdekeket vógye fi­gyelembe. Ha elő is fordulna olyan eset, hogy az alárendeltség folyomá­nyaként és bizonyos körülményekre tekintettel nom pályázhatnak azok, akik arra gondolnak, annak elbfrdlása srmyira a megyéspfisnök diszkrecioná­lis Joga és sok esetben kötelessége, hogy ebben a kérdésben az égvházme­ttrei főhatóságot nemcsak ti cm lehet. <fe éppen az egyházi személvek fegyet­menettiégére tekintettel céltalan éa eredménytelen lenne korlátozni. A pályázat kiírására vonatkozólag így nyilatkozik a miniszter: — Ha volnának helyek, ahol a gya­korlatban a pályázatokat a kesvuri plébániáira a keavur írja ki, az ragv az egyházmegyei főhatóság által elfő gadott alapító okiratban van biztosít­va, vagy az egyházmegyei főhatóság hozzájárulásával történik. Végül reflektál a miniszter a kegy Hogy a kegyúri Jegek mikénti gyakorlásának egységes rendezése ér­dekében szükséges intézkedéseket sür­gősen tegyem meg, nem tartom idősze­rűnek és teljesíthetőnek. Mert a mai társadalmi viszonyok között Ilyen és hasonló korlátozásokkal az egyházme gyei főhatóságok rendelkezési Jogát megkötni egyházkormányzati szem­pontból tartom indokoltnak és lehetségesnek. A miniszter nyilatkozata és szigo­uri jogok egységes rendezése érdeké-,ruan jogászi felvilágosító szavai vé­ben tett javaslatra és ezt válaszolja: rosszerte megnyugvást keltenek. Felemelő ünnepség keretében áldozott Szeged közönsége a hösök emlékének (A Délmagyarország munkatársé- forgalmi adóhivatalnok, Kováts tói) Az év májusának utolsó vasár­napján az ország minden városában és községében ünnepi kegyelettel adóznak az élők a hősi halottak em­lékének. Az országszerte megünrae­vasárnapot a bősöknek kijáró tisztelettel, hálával és kegyelettel ün­nepelte meg Szeged városa. A zász­lókkal feldiszitett Porta Heroum előtt feszes vigyázzba merevedett déli 12 órakor az egybegyűlt közönség. Az előkelőségek között megjelentek vi­téz Gyimessy Frigyes altábor­nagy, a szegedi hadtest parancsnoka, dr. Tuhats Sándor főispán, dr. Tóth Béla helyettes polgármester, dr. Frőhlich Pál egyetemi rektor, P. Borbély István Jezsuita tarto­mányfőnök, Széchenyi István kor­mánybiztos. Erich K a m p f német konzul, dr, Balogh Ányos tankerü­leti főigazgató. Peták Nándor or­szággyülési képviselő és sokan má­sok. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött majd dr FIVb S s Oszkár tankerületi főigazgató mondott ünne­pi beszédet Beszédéhen hsngsulvozta hogy csak azok halnak meg, akiket elfelejtünk, de tovább élnek azok. akikre emlékezünk Tirv élnek bennünk a hősi halottak, akiknek flnnenét ü> jük ma. Hiába fog össze ellenük az idő és envészet. lelkünkből nem tudja kitőrölni őket egyik Rem. Az ünnepi beszéd után került «or a Nemzetvédelmi Keresztek kiosztá­sára. Dr Bokor Pál ügyvéd Tu­k a t s Sándor főispántól kért enge­délyt a nemzetvédelmi kitüntetések ki­osztására. — A hősök ünnepe nem gyászün­nep. hanem diadalmi ünnep — mondot­ta a főispán. — Diadalmas a mai fln nep is azért, mert a mai ünnepség keretében az Országos Nemzetvédelmi Bizottság központja megbízásából át­adom a Kormányzó ur őfőméltósága által kitüntetett bajtársaknak a Nem­zetvédelmi Keresztet Fokozott éber­séggel kell ügvelnetek — buzdította a főispán a kitüntetetteket — a belső frent szilárdságára, a mnsrrar társa­dalom egységére, fegyelmez etlségére. Fogadalmatok itt hangzik el a hősök emlékkövénél. Fogadalmatokat, mint eddig is, példát mutató héroszt tetfek kövessék, mert csak iffv leszünk méltó u'édai — fejezte be beszédét a főis­pán — azoknak, akiknek a mai napot áldozzuk. A beszéd végeztével a főispán a következő kitüntetettek mellére tűzte fel a Nemzetvédelmi Keresztet: Bárány Pál városi nyomozó al­tiszt. Böröcz Béla MAV felügyelő, Dobó József MAV főkalauz. Eke Já­nos ny. csendőrtiszlhelvottes.' dr. Epejressv György főiskolai tanár. Gá nvi Oszkár rajzoló, C.vfingvössy Jó­zsef ny. segédtiszt, Hajabáes Ernő népiskolai igazgató. Hegedűs Ferenc ny. postaigazgató. néhai Honthpcrvi József, dr. Horváth József rendőrta­nácsos. Huszár Pál MAV ü/emi al­tiszt. Juhnrossi Ferenc ny MÁV se gédllslrt. vitéz Rajtáé Gvörirv hente«, Kopasz Laiosné, Komáromi Gyula •>Ct M AGY AROBSZTG KE® D, 1943. jnin 1. Zol­tán tanitó, Major József MAV fel­ügyelő, Matsek Ernő MAV állomás­elöljáró, Molnár József ny. hajóska­pitány, Nacsa Jenő irodai altiszt, vi­téz Oskó István minisztériumi ellenőr, vitéz Peterdi Pál gimnáziumi tanár, Pomázs István tisztviselő, Frank Szilveszter ny. csendőrtiszthelyettes, Marschall József, Nagy Adám tűzoltó. A Nemzetvédelmi Keresztesek ne vében dr. Eperjcssy Kálmán főiskolai tanár mondott köszönő beszédet. Be­szédében kifejtette, hogy a hálán és örömön kivül kötelezettségeket Is ró Nemzetvédelmi Keresztesekre a ki­tüntetés. A nemzet szolgálata a leg­jobb munka végzésével kezdődik, er­ről a munkavégzésre tett fogadalmat a Nemzetvédelmi Keresztesek, nevé­ben dr. Eperjessv Kálmán. Ezután került Sor a hősök emlék­müvének megkoszorúzására. Vitéz Gyi­messy Frigyes altábornagy helyezte el elsőnek koszorúját a szegedi had­test nevében, Tukaf? Sándor főispán a kormány nevében, dr Tóth Béla he­lyettes polgármester a város nevében, dr. Fröhlleh Pál egyetemi rektor az egyetem nevében Koszornt helyeztek el a tűzharcosok hadirokkantak, ha­diárvák, Csongrád vármegye vitézi széke, nemzetvédelmi keresztesek, le­venték. cserkészek, haditengerészek, a Vöröskereszt, a Magyar Asszonvok Nemzeti Szövetsége, a Katolikus Kör. a Délvidéki Otthon, a Katolikus Nő védő Egvesfllet. az evangélikus egy­ház, a görögkeleti nőegylet, a ITI. ke­rületi polgáriiskola, a temesvári és aradi menekültek. Az ünnepélyes koszorúzás után vitéz Gyimessy Frigyes altábornaay előtt díszmenetben vonult el a díszszázad és a szegedi leventék hosszú sora. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. , A hősök •mlókorofo a falsőípariskolébar Megható ünnepség keretében em­lékezett meg a magyar nemzet névte­len hőseiről a felsöipariskola tantes­tülete és ifjúsága. Az ünnepség színhelye freskókkal díszített csarnok volt. amelyet a taná­ri és oktatói kar. vezetésével megje­lent ifjúság teljesen megtöltűltt. Be­vezetésképpen a Himnusz adta elő az intézet ének- és zeneegyütteae, majd Tázlári József ifjúsági elnök mon­dott emlékbeszédet, hangsúlyozva, hogy az ifjúság mindenkor kész a hő­sök által kijelölt uton emelt fővel, bátor elszántsággal menetelni. A z a­ry József szavalt, majd Jung Péter igazgató mondott flnneDi beszédet. — A kiváló vezetőférfiak irányt sznbnak a világ- folyásának — mon­dotta az igazgató — és megmutatják a nemzetnek a fejlődés útját ök a történelemkönyvnek a »dfszkötése«. de a történelem lapjait és betűit az a sok fiz- és százezer névtelen hős és R/.oknak elszántsága, bátorsága, elv­hűsége és számtalan hndltcttc irjn. Amikor a névtelen hősök emlékének áldozunk, méltóbb helyre nem iöhet­hölgyek tudják, hogy apróSh fájdalmak is öregitenek. ízért használják fájdalmak, rossz közérzet ellen a IASIE?TAT tünk, mint a hősi emlékműhöz, amely­ből kiárad a lelkesedés tüze, hogy felégesse lelkünkben a kétkedés és habozás gondolatát, de ugyanakkor életre keltse az eszményekért való lelkesedés szent lángját. Annus István szavalta még el Al­kalmi költeményét, \-égül a Magyar Hiszekegyet énekelték el a megjelen­tek. Hősök napja Budapesten Budapest, május Sí. Vasárnap, a Hősök napján, zászlódiszf öltött a fő­város. A hagyományos emlékünnepéi* a Milleniumi oszlop előtt levő Ilősök Emlékkövénél zajlott te, ahol diszrn­hás koronaőrök és testőrök álltak, őr­séget. Tiz órakor erkeztek a Hősök-terére a kormányzó képviselője, vitéz Szem bathelyl Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke. A kormányzó képviselője ellépett a kivonult kato­nai alakulatok elő't, majd a szemle után elhelyezte a ko-mánvzó hatalmn« koszorúját az emlékkövön, Vi'éz Si­mon Elemér a felsőház nevében, Ptat nokv Móric a képviselőház bárcziház' Bárezy István a kormány, Csatay T.a­jos vezérezredes a honvédség nevébe" koszorúzta meg nz emlékművet. A főváros, a katonai Mária Terézia­rend, a Vitézi Szék. Pest vármegye, s Pázmány-egyetem a Mü'ígvejem. a tűzharcosok a külföldön élő magva rok. a HONSz és a Cserkészszövetség, majd a különböző társadalmi egyesü­letek és testületek küldöttségei he­lyezték el koszorúikat. Az ünnepség végén a kivonult katonaság disztelvn­nnlását tekintette meg o kormányzó képviselője. Délben az Ereklyés Országzászló nagvbizottságának volt ünnepsége az Orszáazászlónál. Szfo'ka Sándor gSrög­kafol'kus püspök halála Ungvár, május 31. Sztojka Sán­dor munkácsi görögkatolikus püspök hétfőn hajnalban elhunyt. A püspök' már régóta szívbajban szenvedett. Va­sárnap este még hosszasan elbeszélge­tett környezetével és utasításokat adott titkárának a hétfői munkára. Hétfőre virradó hajnalban azonban! rosszul lett eszméletét elvesztette, majd hajnali fél 3 órakor meghalt. Junius 2-án, szerdán délelőtt teme­tik az ungvári görögkatolikus székes­egyházból. A szertartást Dudás Mik­lós hajdúszoboszlói gór. kat. püspök végzi. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom