Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-03 / 125. szám

P BCTTA » YWTOTR ö rwróRTőK. ju«i«» u. deit. EHődi Erzsébet alacsony, so­vány, barna lány, az elnök kérdései­re vontatottan felelget Nehezen érti a kérdéseket, arra se tud rög­tön választ adni, hogy vájjon haja­don-e. Ugyanigy nem tudja meg­mondani azt se, hogy hany éves. Tizenhét évesnek mondja magát a nyomozás sorún 15-nek vallotta, vé­gül ia kinyögi, hogy 1927-ben szüle­tett Nehezen hihető, hogy ezért a Icáuyzóért kerekedett akkora gy.ü­löltség a két fiatalember szivében, ami végül is a borzalmas tett. elő­idézője lett. Arról vall, hogy a i'iatalkorn vádlott megkörnyékezte de ö szívesebben vette a Varga Misi sséptevését. Utána nővérét Erriődi Anna 18 éves lányt hallgat­ják ki. ű már sokkal értelmesebben beszél és vallomása súlyosan ter­helő a fiatalcmborre. Több tanú tesz ezután vallomást Ördögh Antalék életkörülményeire vonatkozólag, majd az orvoszakértok terjesztik (•elő véleményüket Dr. Kát János a* áldozat sérüléseiről kimutatja, hogy azok legtöbbje halálos volt Dr. Incze Gyula a vádlottak elme­állapotát ismertetve, megállapítja, hogy mindketten beszámíthatók­Dr. Qaál Ödön királyi ügyész tartja meg ezután vádbeszédét. Mindkét vádlottat szándékos em­berölés bűntettével vádolja. A fia­talkorúval szemben arra való tekin­tettel, hogy megbánást tanúsított és vallomása felfedoző jelentőségű volt, olyan büntetést kér, amely le hetévé teszi, hogy annak kitöltése vtán ínég hasznos tagja lehessen a társadalomnak, \ másodrendű vád­lott tagadását azonban nem ártat­lanságnak. hanem megátalkodott­ságnak tudja be és ezért kéri. hogy v«ki szemben érvényesítse a bíróság • törvény teljes szigorát. Idősebb Öcdögh Antalra halálbüntetést kér. Dr. Bálint Lajos a fiatalkorú vé delinélwn, dr. Szabó Mihály pedig idősebb Ördögh Antal védelmében szóialt fel- A fiatalkorú védője enyhe büntetést kért, azt bizonyítva, hogy a védence által az áldozatra mért dorongiités nem lehetett halálos. Csányi PirogEa* Nagyanyám Most, hogy a szegedi főidbe haza­tért és áldottemlékü nagyapám jobb­ján kapott örök nyughelyet, szabad reá emlékeznem Erdélyben, ahol gyer­mekkorom legnagyobbrészét töltöttem, a babona a néplélek erejét és ellen­állását jelentette a legkeserűbb esz­tendőkön keresztül, amikor tilos volt n magyar szó s a magyar imádság... Bennem is felszívódott sok ilyen ős­erejü varázsige, ezek között a halot­tak nyugalmát védő babonák is. Amig a megszentelt föld nem kapja visz­sza a porból lett testet, addig nem szabad az ellávozót siratni, nem sza­bad reá emlékezni, mert utolsó útját megnehezíti a könnyek és szavak visz­szatartó. visszaidéző ereje... Nagyanyám érdekes asszony volt. Talán a két világháború utáni küzdel­mes korszak kitermel majd hozzá ha­sonlókat, de ö a mult századvég nyu­galmas, békés napjainak asszonytipu­sai közül emelkedett ki nagyszerű egyéniségével és két jellemes férfi karakterét egyesitő szokatlan energiá­jával, bölcseségével. Különösen azután, hogy nagyapám oly korán eltávozott mellőle, élt benne két jellem és két lélek; mintha férje szelleme Is benne talált volna utat a további földi élet, küzdelem és alkotás felé; • Apró gyermekkorom emlékeinek ködfátvolán keresztül áll most előt­tem Nagyanyám. A Tisza Lajos-kör­uti családi ház vaskerítése mögött bújnak meg az emlékek, amelyek ugy magasodnak fölém, mint a szomszédos zeneiskola oszlopait tartó óriások, gyer­mekkorom fantasztikus kalandjainak hősei... A hófehér nappaliban tük­rös fésülködöasztala mellett ül Nagy­anyám. Ezüstös haja méltóságot adó diszként borul szép és energikus voná­sfi arca fölé, amelyből mindig határo­zott s kissé szigort pillantású két szeme ügy világit felém a* emlékek ködéből, mint az Otthon tűzhelyének fénye, ö volt a Tisza Lajos-körúti ház királynője. Mi, unokák úgy néztünk fel rá, mint egy csodálatos lényre, akinek felenlétében esak suttogva le­het szólni, akinek átható tekintete mindent tud s mindent meglát s aki úgv őrködik felettünk és az egész csa­lád fóléte felett. mtn« maga a Sors. Naphosszat üzletfelekkel, munkás­asszonyokkal tárgvalf. ártf vett á» és abban a hatalmas tündérországban, amit az éléskamra jelenlett számunk­igy t*ak snlyos testi sértésben!ra- rak,a 3 kincseket, a nagv esa­mondhntó ki bűnösnek. Ördögh vé-|,á,,_ élelmét bizfosifó javakat Nacv dője a vádlott felmentését kérte bi­zonyítékok hiányában. Az itéfor Félórás tanácskozás után dr. Put­noky Miklós tanácselnök kihirdette h rögtöni tói ő bíróság ítéletét, amely a fiatalkorút elsötités alatt elköve­tett szándékos emberölés bűntetté­ben, mint tettestársat hétévi fog háza. itéte. idősebb ördögh Antal iigyét pedig a rendes birósdg elé utalta, mert a röglön Ítélő eljárás során nem nyert minden kétséget kizáró módon bizonyítást a bűnös sége. ördögh Antal ügyének njabb 1 árnyalásáig az ügyészség foglya marad. A Stagtdl Gyorairo* ég Gépirélsfeolébga Fekeiesas-utca 21. I. em. 7. (ezeióit Honvédtér 4.) Seiratbelások uj kez­dő és haladó tanfolyamokra. K«(. •>. SISS—1M1-4S. | Hasznait I tankönyveket I vásárol TmbB,ég Társ* MgttwMhi lil*n>*M(r, KIM r».-r>*lot»­fltetá karfesonyfteuknr volt.., A szá­munkra felállítandó karácsonyfát a szobalány vélte a piacon — ez volt eletem első, keserű csalódása, hogy megtudtam: a karácsonyfát a szoba­lány vásárolta... — s arra készült az illatos cukorka. Ez viszont meg­édesítette csalódásomat, mert lám, a nagyanya ehhez is értett, karácsonyt cukrot is tudott elővarázsolni a kony­hának nevezett Csipkerózsika-vár­ban .., i • Ha Racbel Field, vagy Margaret Mitcbel lennék, regényt trnéb Nagy­anyámról. Mikor már kinőttem védő­szárnyai alól és írással foglalkoztam, megtisztelt a bizalmával. Néba órá­kig mesélt színes és érdekes életéről, a nagy családért folytatott küzdelmei­ről és élményeiről. Ilyenkor megele­venedett lelkemben színes szaval ny­mán egy-egv jelenet. Például egy ko­rahajna? abban a családi házban, ahol nagvahyámat puritán szigorral ne­velték. Hajnali 5 órakor keltünk, ke­nyeret kellett dagasztani és felsúrol­ni a konyhát, folyosót, lépcsőket- Az én anyám szigorn volt hozzánk, min­den munkát meg kellett fogni, kibúvó vagy kifogás nem létezett! Ilyenkor a friss kenyérillat szállt a vidéki polgári ház folyosóin és ma­gam előtt láttam Nagyanyámat fiata­lon, karcsún és szőkén, ugyanazzal a kötelességtudó szigorral szép arcán, arai haláláig elkísérte... Mert csak egyetlenegy életparancs volt számára: a kötelesség. Ennek a vezércsillag­nak fénye mellett haladt át az életen, az Ur által nckiajándékozott 85 esz­tendős életúton, az örömök és fájdal­mak. küzdelmek és feladatvállalások között... • Igen sok bánat jutott neki osztály­részül. Nagyszerű egyéniség volt s a nagyon akaraterős embereket mindig a legtöbb fájdalom és keserűség éri az életben Egyik fia szomorú körül­mények között- fiatalon meghalt és mindig gyászolta. A Tisza Lajos-kör úti házban a legbelső szoba volt en­nek a szomorú emléknek szentélye. Jól emlékszem arra. hogy ebbe a szo­bába nem volt szabad belénnünk. Min­dig az ezeregyéjbeli mesét juttatta eszembe: »A hetedik szobába ne lépj be, mert bánatot okoz...* Egyszer aztán, amikor Nagyanyám húgomat magávalvitte dédnagvanyánkhoz. gyermekszivünk dé­delgetett kedvencéhez s engem bünte­tésből otthonhagyott, mert megbántot­tam valami gyermekes szerénytelen­séggel, akkor belopóztam a tiltott szentélybe, a hetedik szobába, ahol elhunyt nagybátyám emlékét ápolta a nagyanyára. Itt is ragyogó tisztaság volí egy porszem sem feküdt a bú­torokon s minden ügy volt, ahogy a lénk Hatnia*—juak © maga volt • megtestesült határozottság, a bánat, han, bajban is felemelkedni és segi teni tudó férfias jellemű mater fa­ra ili a s. De szilárd egyénisége azér! mégis érző, meleg asszonyszivot ta­kart valamikor, csak az élet, a küz­delmek és a bánatok edzették férfias­sá Az édesanyámat, aki sokkal nőie­sebb és lágyabb jellemű volt, soha­sem tudta megérteni. De amikor meg­holt, őszintén siratta és az Ur küiíiV nős rendelkezésén tűnődött: hogy le­het, hogy hamarabb szólftotta el, mint őt? Nagymamám fél vesével él? át annyi Időt sr. életéből, amennyit édesanvám a főidőn összesen eltöl­tött... • Rendkívüli asszony volt. Nemcsak az én csodalátó gyermekszememben de mindenkiében, aki ismerte A leg­szebbet alkotta, amit csak asszony al­kothat: összetartott egy idők és te* mészeti erők által széthullásra Féli családot... Emléke éippenezért sokáig nem halványulhat el, mindaddig amíg leszármazottai élnek s amig * Család köré, mint szentség köré glóriát a tűnő idők visszfénye... kitüntetés volt. ha segíthettünk neki. ha fclállhattnnk egy zsámolvra és úgv ndogitfnk fel a Refötfesfivegeket. hirsslmasajtot. cukrot. fü«rert, tarho­nvát Ebhen a tündérorsráubnn olvnn szoba egykori ,akóía otthagyta. Ott csodálatos rend uralkodott és olvan,volt nagybátyám íróasztala, rajta illafos. fehér csend volt, bosv art egy asszonyi életen át nem lehet et­felf itenj... A polcok hófehér, szala­gokkal díszített csíkjai, a dobozok portalan tefeie és katonás sorfala, a zsákok és kannák fehér takarói, hu zafal mind tündérmesebeli emlékek egv lólétóhen meiralapozoftf polgári család örök Jelképei... Uven élés­kamrák talán soha nem is tesznek már. ilven rend és hófehér béke«só" talán nem honol 'öhhé a véres id«k zivatarán keresztülvészelő házak" fa­lai között.., * Es ugvan'lver Csípkerózsika-vár volt Nowanvám másik birodalma: a kon vb a Ott is csodálatos, fehér csend urnlVoóott és pgvnnaz a példá* rend. ami álomszert mordntatlansásr­ha merevítette n Tisra Lajos-körüli ház konvKájának emlékét srómomrn Most. horrv condolathnn ismét ebhen o* á1om-kon*-t-5t-.on tárok éeett énkor l'lnta lem* köröttem s Vn Ott öli a raérvénvlaonal kpveef ke»t-h« sreVrénv előtt és a karé-sonsd cukor­kát szeletelt Azóta felejtem oVan gyermekkori és későbbi fényképei, a falakon vadászfegyverei s a szekré­nyek mélyén talán a ruhái is... Láb­ujjbegyen és szivdobogva jártam a vastag szőnyegeken és gyermeklelkem mélyén éreztem, hogy a nagybátyám nem balt meg. sohasem halhat meg addig, amig emlékét fgy őrzi, ápolja az édesanvja ... * Igazi édesanya volt, római érte­lemben vett mater família s. Szi­gort és kötelességtudó gyermekeivel, unokáival szemben s majomszerete­tet sohasem csillogtató. Nem beszélt és fogadkozott soha, csak — csele­kedett. Mindig és mindent a gyw­mekelért, a hozzátartozóiért, a Csa­lidért tett. tűrt, küzdött és szenve­dett Ma is előttem van egy bánatos kifejezésű arcképe. Fiatalasszony volí. amikor natívapámat elvitték a bosz­niai háborúba — Akkor voltam a legbá nafosabb. mindig sírtam és szomorkodtam. —- mesélte ne­kem egvszer ás alig tudtam hinni «zs vait Mert VagVairelmat bem tudtam Siró csecsemő a bőket alián Kitett gyermeket találtok a bánomkertsori vasúti töltés tövében (A Délmagyarország munkatárs*. tói) Kedden délután 7 óra tájban kft­lönös zajra lett figyelmes egy gyanút­lanul sétáló férfi a Báuomkertsor S. számú ház előtt Utána nézett a Baj okának és meglepve tapasztalta, hogy a vasúti töltés közelében egy bokor aljában pár napos csecsemő sir. A csecsemő egy szépen fejlett kékszemű, feketehajú kislány, papírvattába pó­lyálva feküdt a bokor alján és éhesen sirt az édesanyja után. A férfi, aki a kitett csecsemőt megtalálta, nyomban értesítette a leg­közelebbi rendörör szemet felfedezésé­ről. Közben a környékbeli lakosság is a sírdogáló kis árva köré gyűlt és azon tanakodott, mit kellene csinálni a talált gyermekkel. A helyszínre ér­kezett rendőr nyomban intézkedett, hogy a csecsemőt a szülészeti klini­kára vigyék, ami rövidesen meg ja történt. Az intézkedés ntán pedig nyomban értesítette s kapitányság központi ügyeletét, hogy a bánomkert. sori vasúti töltés aljában kitett cse­csemőt találtak. A detektívek nyomozni kezdtek »a anyátlan kislány szülei ntán. Elsősor­ban a szülészeti klinikán és a kórház­ban érdeklődtek, hogy ki távozott el a keddi nap folyamán pár napos gyer­mekével az ápolt anyák közül. A szü­lészei klinikán azt a felvilágosítást adták, hogy Bodor Hona 23 éves pusztaszeri leány, aki néhány nappal ezelőtt ott szülte meg gyermekét, tá­vozott a délután folvamán a kliniká­ról, azzal, hogy kislányát haza akar­ja vinnj Pusztaszerre. Az ápolósze­mélyzet fel is Ismerte a kicsiben Bo­dor Ilona gyermekét, főképpen pályá­zásának médiáról. A rendőrség nyomban intézkedett, hogy a lelketlen anyát, aki nyilván szégyenhői ilyenmődon akart megvál­ni wermel-éföt plőkei-ttsék finom csemegét, mint a ntgeanvám- soha elképzelni szenvedő, bánatos, fó­FEREHCJÓZSEF KESERŰVÍZ BÉLYEGEIT a legmagasabb áron veszess mog­BBLYEGKEB E8K EPÉS. fog^alari templommal szcgibea. Tel.: 3AŰS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom