Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-27 / 143. szám

RUHRVIDÉK, a német nehézipar szive (STUL)) A Ruhrvidék története a Mén, vas és acél legendája. üauyak, kohok, hengerművek /áttekinthetetlen tömege, varosok, amelyek az elmúlt évszazad lodyamán kisvárosokboi nagyvarosok lancolalára fejlődtek mindaddig, amig vegul egymásba női­tek és egyetlen egységes es jellegze­tes iparvidéket teremtettek meg. Ko­hók, bányafelvonók jellegzetes tor­nyai, igazgatási épületek, iakoházak, szerelőcsarnoksok sorakoznak belátha­tatlan sorban egymás mellett; min­dent ellep a szállongó korom. Verej­tékező fekete emberek öntik és ková­csolják az acélt, tisztviselők szövik a kapcsolatokat a világ minden részé­vel, a laboratóriumokban és kísérleti termekben mérnökök és vegyészek kutatják az anyag titkait. Százezer és százezer munkás, mérnök, vegyész, tisztviselő munkájából születik meg a német acél és ebből Németország nagysága. Idáig a legenda. Mit mutat­nak a számok és mi a valóság? A számok igazolják a legendát. A Buhrvidék az a 4354 négyzetkilomé­ternyi terület, ahol a kis Ruhr-folvó és a Rajna összefut. Németország te­rületének nem egészen 1 százaléka. A háború előtt 4.4 millió ember lakott itt® ez már Németország lakosságá­nak 6.5 százaléka. A terület tehát valamivel nagyobb, mint Fehér-me­gvéé. a lélekszám ellenben a trianoni Magyarország lakosságának körülbe­lül a fele. Jele a terület fontosságá­nak, de még mindig nem mértéke e pont igazi gazdasági jelentőségének. Ezen a területen 8 milliárd tonna kő­szén vueszik a föld alatt és itt bá­qrászták a háború előtt Németország kőszenének csaknem háromnegyed ré­szét, ponitosan 72.4 százalékát. Né­metország acéljának 70 százalékát szállította a Ruhr. Nagy hátránya volt a Ruhrvidék­nek, hogy a szénhez közel nem volt •lég vasérc, amelyből vasat és acélt lehetett volna kiolvasztani. A német­francia háború után a közeli íotharin­giai vasérctelepek lettek a Ruhrvi­dék természetes ércszállítójává. Emel­lett azonban még mindig szükség volt a kiváló minőségű svéd vasércre is, melyet a tengeren és a német belvizi csatornákon át szállították a ruhrvi­déki kohókhoz. A mnlt század nlolsö harmadában alakultak Rt a nagy konszernek, amelyek Németországot ellátták acéllal és géppel, a világ­piacon pedig versenytársaivá valtak az angol vas-, acél- cs gépiparnak. A versailfesl békeparanes után iragikusság vált a ruhrvidéki nemet nehézipar helyzete. A lothanngiai vasercmedencét elvágta tőle az uj ha­tár. A húszas évek folyamán naigy átcsoportosulások változtatták meg a Ruhrvidék nehéziparának szerkezetét. Ekkor alakult meg Düsseldorf szék­hellyel Németország és a világ egyik legnagyobb acélipari vállalata: a Vereinigte Stahlwerke A. G. A Verei­nigte Stahlwerke. vagy ahogy- szin­tén nevezni szokták Stahtverein. négy nagykonszern egyesüléséből iöll lét­re. A vezetőkonszern a Tliyssvn-cso­port volt, amely nem kevesebb, mint 25 vállalatot vitt he az egyesülésbe. A második csoport az. úgynevezett Rhein-Elbe-U"ion, * ehhez a Gclsen­kirchenvr Bergwerkg A. G.. a Bochn­mer Vérein fiit- Bcrgbaii und Guss|ahl­fabrikation és a Deutseli-Luxembur­gische Ber/rwerkc und Hütton A. G. tartozott. A harmadik csoport, az úgynevezett phönix-csoport volt, .smelv három nagy bánva- és koho­vallalatbol állott és végül a negyedik a Rheinische ísthalvverke \. G. Ruis­burg. Az átszervezés egységes veze­tés alá helyezte a szuper!löszt bá­nyáit és feldolgozó, üzemeit, A bányá­bat uégv csoportba osztották és pe­dig a gelsenkirchrni, a dortmuu-Ji, a boeumi es a hamborni csoportokra. Harminc bánya tarlozolt a szénbánya­csoporthoz, 126 aknával. Külön vas­öntő és acélöntő csoportok létesültek Dortmundban, Düsseldorfban, Duis­burgban es ÁYupperthalban. Az alap­anyagok üzemei mellé sorakoztak a feldolgozó üzemek, amelyeknek sora úgyszólván beláthatatlan. A Stablve­rein egymaga az egész német acél­nak és szénnek egyharmadai termelte. Munkáslétszáma a háboiu eiött 25U ezer fő körül mozgott. A Ruhrvidék székhelye a több, mint száz éves Krupp vállalatnak is: amely nem csatlakozott az acélszuper­Iröszthöz. turném megmaradt esseni fellegvárában független családi bir­toknak. A Ruhrvidék nagy vállalata közé tartozik még a Manncsinann­Röhreswerke A. G. Düsseldorf, amely varrat nélküli öntött csöveivel tette nevét világhíressé. I|t van a székhe­lye egy másik, nagv családi részvény­társaságnak, a Klöcknervverke A- th, Duisburgnnk. Ezek mellett jelentősek még a Hoesrh konszern (Dortmund), a Gebr. Stumm Neunkirehen-Essen és a Gutehoffnungshülte (Ohe.rhausen). Mindezek a vállalatok munkások tíz­ezreit, sőt százezreit foglalkoztatják. Acéltermelésük közel jár az 1—1 mil­lió tonnához, sőt némelyiké azt ls meghaladja. Természetesen mindezek­nek saját szénteiepcik és közlekedési berendezéseik, valamint feldolgozó üzemeik vannak. A Ruhrvidéken kivül csak két olyan vállalat működött, amely nagy­ságra hasonló volt. ezekhez. A Saar­vidéken a Röchling-féle családi vál­lalat, Középnémetországban pedig a Mitteldeutsehe Stahlwerke és a Maxi­milianshütte, amelyek a Ftiok-kon­szern vállalatai voltak A Flick-kon­szern egyébként a Vereinigte Stahl­werkeben is érdekelve volt. A nemzeti szocializmus urafomroiutása után jelentős átcsoportosulások következ­tek be a német acéliparban. A Ruhr­vidék viszonylagos jeleniösége csök­kent. annak ellenére, hogy termelése állandóan növekedett. Ebben a fejlő­désben jelentős szerepe volt az 4936­ban megalakult Göring-müvcknek. A G'öring-müveket azért alapították aránylag szerény, 5 mitliós alaptőké­vel, hogy az a csekély vastartalmú salzgütcri vasérceket frtdn'gczza. me­lyeknek feldolgozása magánvállalko­zás részére nem lett volna hnsznot­hajtó. F.z a program függetlenné akarta tenni Németországot a külföl­di vasérctől. Rendkivül mepnöveke­dett a Göring-müvek iclentösége az Anschluss után. Ekkor 400 millióra emelték a vállalat alaptőkéjét és hoz­zácsatolták az AI pi"e Monfangesell­selinft összes üzemeit szénbányáktól, vasérlelepektől és kohóktól kezdve a feldolgozó üzemekig. Ide tartoznak a Sfevr-Daimlep-Puehmiivek. a simme­ringi és grazi gén-, vagon- és knzán­gvárak és sok más üzem A C.seh­Átorva Protektorátus megalapítása után ugyancsak a Göring-müvek tu­lajdonába ment át a pilseni Skoda vállalat összes leányvállalataival egviitt. amely eddig a franria Sríi»ri­der-Creuset érdekeltsége volt. A nngv­némef birodalom kialakulásával tehát a nénmt nehézipar súlypontja kezdeti kelet és dél felé eltolódni, igy termé­szetszerűleg csökkent a Ruhrvidék vi­szonylagos jeleniösége. F.z a folvnmat a háború kilörése Főzzük így: Egy liter hideg vírbe tegyünk 3 evőkanál Franck cikóriakávét o Forraljuk körülbelül 5 perdig. mía a habja teljesen el nem fő, <S> Főzés után álljon a főzet 3 percig. hogy tökéletesen leülepedhessék. De ne öntsünk hozzá hideg vizet1. 0 ' ^VY A íőzetet szűrjük le kávéskannába. Egymagában vagy fejjel keverve kitűnő! Városi strandvcndéglö kitűnő meleg-és hideg ételekkel halpaprikás és sülthai a varia az i. t. vendégeit. után Lengyelország meghódításával tovább folytatódott. A iengyetszilc/.ial bányák és kobómüyek, amelyek az­előtt szintén Schueider érdekeltségek voltak, ugyancsak a Göring-müvek vezetése alá kerültek, egy másik ré­szük pedig két önálló konszernben tö­mörült- Az egyik a Bcrg- und Hüttcii­esellschaít A. <»., az úgynevezett BergliüRen, a másik az Obersehlesi­>4-1)0 Béig- und Hüttenwerks Ge»*úi­-ehafi íüberhülten). Ez utóbbiban a Deutsche Bank és a Göring-müvek Is cidekeltséget vállalt- A német nehéz­ipar ez ujabb alakulások es gyarapo­dások utján ismét keleti szarnyauak súlyát növelte. Ezzel azonban még nem fejeződött be a német nehézipar álrétegezödcse. Az első ké| keleti hullámot egy nyu­gati hullám követte Elzász-Lolharin­gia. valamint Luxemburg visszacsato­lásával. \z itteni vas- es acélmiivek, liánvák és vasérctelepek, amelyek ed­dig a Schncidei. a de Wendel és Lau­rent konszernek tulajdonában voltak, a fentebb említeti német vállalatok kezelésében kerültek. A Ruhrvidék jelentősége a német nehéziparban i tehát újból csökkeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom