Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-24 / 141. szám

ürlmaítyabuostafl CSÜTÖRTÖK, 1949 jM'll 24.' Nyelvújítók A mugyar nyelv tisztaságáról soha annyit nem irtak, mint manapság. Mindenki purifikátor s a nagyobb ré­szükkel körülbelül ugy van az ember, mint a mentőkocstval, amely el­üli az úttesten áthaladó vándort- A leggyönyörűbb magyartalansággal kapjuk meg a kifogásokat. Kétségtelen, hogy fejlődik a nyelv, az uj szavakból azonban kevés megy át a gyakorlatba. Ami átmegy, az maradhatott vulna ott, ahonnan el indult. Ezek a sorok elriasztónak Íródnak a Törők Rezső ncvü nagyterjedelmü íróról. A terjedelmet a munkáira ért­jük, maholnap száz Íven át mondja el azt, arai az ő helyzelérzéke mellett többet érne tízben. E helyen csak a szóképzési mániája ellen van kifogá­sunk,, szenvedélye az uj szó, de aztán ember legyen a talpán, aki azokban értelmet talál. Az alábbi szavakat találomra bön­gésztük ki az egyik regényéből. Va­lamennyi furcsasága számára nincs elég helyünk, de példával akarunk szolgálni, hogy mire vezet az ilyen alkotási mánia, ami esetleg csak lom­posság, nem törődő sietés, semmibe­vevése az olvasónak, aki aztán fogya­tékos kávéházi ülnöki műveltségében elragadó szépet talál benne, sőt fel is kapja és terjeszti. A szavak mellett álló szám az ol­dalt jelenti ahol feltalálhatók. Forsz­szava mindenekelőtt a felzándo­rult, ezzel lépten-nyomon találko­zunk, alighanem valami Indulatot akar vele kifejezni. Viszont el se tudjuk képzelni, hogyan csoronkál (5), vagy éppenséggel csámborog (52) valaki, esetleg valami? Az élet ugyancsak megkapja lőle * magáét, mert a r i h a l a g (12) jei­aővei illeti. iHazánk székesfővárosa -cin lehet elragadtatva, ha egyszer öntudatra tér és rájön, hogy T. R. mi gallapitása szerint kosz mákos (76) város. Könnyen lehetséges, hoxv van benne bizonyos pücők (58) rendetlenség s ez alapon magára ves­sen. Az ilyesmiben vagy rendet kell teremteni, vagy vigyen el mindent az özönviz. Sokkal szigorúbb életen ver­gődünk át, semhogy hajlandóság vol­na bennünk a megalkuvásra. Hogy az elégedetlenkedő majd hangosan PúJjofi (77), az nem rendftt meg a lelki egyensúlyunkat; egyszerűen k a­muflirozzuk (86) a szomélvisé­Kedves igéit, mint á e s 1 n g á 1 (102) dencöl (159), geggyü I (159\ szag mól (166), nyarfincol (169), — egyszerűen átutaljuk kitűnő barátunkhoz. C s e f f k ó Gyulához, próbálja megfejteni az értelmüket, hi­szen ezen a tavaszon lett akadémikus, neki tudnia kell, mit jelentenek. De az is tehetséges, hogy titokzatos ősi kó­dexekben szerepelnek, esak még a hi­vatásos nyelvtörténészek elől vannak elrejtve ezek a könyvek. Am T. R. rendelkezik velük. Mindenesetre nagy ravaszság tőle. Rossz dolga lehet a bélyegzőnek is, ha e I r a n t y tt I (345), viszont a legszelídebb háziállatot, a tehenet, szivünk mélyéből sajnáljuk, mikor kiraggyantják (344) a szőrét. Már magában véve az is rossz lehet, ha megszállják a kolumbácsi legyek, de hogy kiraggyantsák is, ez sok egy kicsit, még ellenbetesen (179) is. Hogy T. R.-nek sokszor fogalma sincs róla, mit ir, azt a darvado­zés szóval is elárulja. Egészen fut­tában a könyv 102, 112 és 165 oldalain találkoztunk a »reggeli darvadozás*­sal. Isten tudja, hányszor fordulhat még elő a könyv betüdzsnngeljeibenl De látszik, hogy nagyon tetszik nekJ a szó. beteg lesz, ha nem használja, akárcsak a Newyork karzatán a sa­kálbad a >m a ra dék l a I a n u l«-l, meg ujabban az »izes«-l Sok eJvo­téli trói ambíció kapaszkodik ilyen felkapott szavakba, — határozottan olcsón mulatnak, ha kiteljesedik hasz­nálatukkal az ambiciójuS. i Vegyék már végre tudomásul ama­tőr nyelvújítóink, hogy darvaüozni nem szokás sem hajnalban, sem nap-, közben. Ez a szó, a német Dunkel­stunde-nak megfelelően azt a csendes órát jelenti, ami az alkonyati munka­végzés. meg a lámpagyujtás között van. Ülnek a népek elfáradtan az ud­varon, vagy a szobában és setéiben beszélik meg a nap eseményeit, mert nekik a petróleum mindig drága volt. Nyilván a darumadártól tanulták Az is összeseregrlE alkonyatkor, valószí­nű, bogy szintén van egymás száraára mondanivalójuk, de nem maradnak igy reggelig, meri vagy aludni térnek, vagy útra kelnek. Alikor pedig al­szanak, vagy repülnek, de már nem darvadoznak. foég ha azt írnák több­ször érintett nyelvészeink, hogy ka­csáznak... igy, vagy ugy iju­A<z eJUüvíí CÜUHn Hfyafná&OH... Utói penyMú sínes. ciUwn — Újszegedet* teunctt cit­UH* — a váuni ketíészti&CH (A Délmagyarország munkatársá­tól) ERünt a citrom néhány napja a szegedi kereskedésekből. Egy héttel ezelőtt még 60 fillérért, késötib 80-ért s néhány napja egy pengőért lehetett még 1—2 citromot >felhajtani', de az­után teljesen eltűnt s ma már semmi pénzért nem kapható, tlogy mi ennek az oka, aziránt érdeklődni túlzott pe­dantéria az újságíró részéről, mert a felelet úgyis csak az »háboru van« Mi azérl megtettük kötelességünket és érdeklődtünk Szeged legnagyobb fűszer- és gyümölcskereskedőinél. — Két hét óta nem kapunk már citromszállilmányt — világosított fel a gyümölcskereskedő. — Valahol el­akadt útközben, hiszen — háború van... ' Másutt kielégítőbb hir| kaptunk: a fronlra viszik a citromssállitmányo­knt katonáink részére. Citrom — parafinban A nagy budapesti cég szegedi lera­katánál láttuk az utolsó citromot, mégpedig nem is olyan >utolsó« pél­dány volt. Hatalmas, illalosbéju cit­rom volt — kettévágott állapotban. Sajnos, a >tartalom< már hiányzott belőle... — Jágy hónappal ezelőtt tettein et parafinban — mondotta büszkélkedve az üzletvezető. — Kísérlet volt, amely nagyon jól sikerült... Épp olyan friss és leves volt, araikor felvágtuk, mint amikor eltettem. Sajnos, csak ez az egyetlen >kisérleti példány volt birtokomban. Az üzletvezető azonban igen jó út­mutatással szolgált — ba már citrom­mal nem tudott szolgálni. Elmondot­ta, hogy látott egy fán két »cleven« citromot, érés közben és pedig — lij­szegeden! Nosza nem rösteltük a fa­radságot és átmentünk Újszegedre, a városi kertészetbe, mert hir szerint ott »termelik« a citromot... Útközben, a napsütötte kőzutt hí­don áthaladva elgondolkoztunk azon, hogy miért is ragaszkodunk annyira a citromhoz? Igaz, nobeldijas Szent­Györgyi professzorunk által népsze­rűsített »C«-vitamin rengeteg találha­tó a citromban, dehát nyáron más gyümölcsök is állanak rendelkezé­sünkre, amelykből bőségesen besze­rezhetjük O-vitamm szükségleteinket. A citrom iiditö hatása azonban nem merhető semmiféle más gyümöl­cséhez. Nagy melegben egy pohár jég­behütött limonádé — más teória sze­rint egy csésze forró tea citrommal — olyan hűsítő ital, amilyenhez nem foghaló sem a szelíd szeszfokti ser­ftal, sem a jeges bor, spriccer, vagy szódavíz. fis ujabban a hölgyek kórében nagy népszerűséget vívott ki magának "a citrom. Nem üdítő hatása, inkább — hajkozmetikai értékei miatt, A mo­dern, sok apró csigába gyömöszöl! frizura sohasem tökéletes, mintha cit­rommal, illetőleg citrom nedvével ké­szül... A gyümölcskereskcdőknek Cs fűszereseknek nagy a gyanujok, bogy a citrom az idén — hiszen nyár még nem is volt — azért fogyott el olyan korán, mert a hölgyek citrommal ké­szíttetik ei frizurájukat.., Citrom, narancs, banán, datolya — Újszegeden... Miközben ezeken gondolkoztunk, ki­értünk a városi kertészet ujszegedl telepére. Természetesen a citromállo­niány iránt érdeklődtünk. Hamarosan megtudtuk, hogy csakugyan létezik újszeged! »ritromtermés« és útbaiga­zítottak a liget felé, ahol jelenleg az érésben lévő citromok megcsodálha­tok. Az apró, ívelő híddal és tőrpenö­vényckkel felszerelt 'japán kertet' el­hagyva elénk tárult a trópusi növény­zet zöldelő bujasága. Karcsú pálmák és ki tudná felsorolni miegyéb latin nevű trópusi jövevények nyújtogattak karjaikat a napsugár felé," miközben egy kertész locsolóval sétált a növé­nyek közé ékelt, beárnyékolt utakon s itt is, ott is felfrissített egy szom­jas délszaki vendéget. A citromfa iránt hozzá intézett kér­désünkre a kertészmumkás készsége­sen válaszolt: — Már többen jöttek ki ezt a 'cso­dál* látni. Sokan érdeklődnek a >cit­romlermésiink' után és szívesen meg mutatjuk mindenkinek, akit érdekel.. Tessck csak utánam jönni! Nagy várakozással követtem a te­kervényes, pálma levelekkel és egyéb tropikus 'napellenzőkkel* benőtt uta­kon, amig eljutottunk a citromfa elé. Legalább két méter magas, zöld leve­velekkel ékes, karcsú fa állott előt­tünk dézsájában. A dézsa félig az iij­szegedi talajba süllyesztve nyaral, té­len ugyanis a városi kertészet üveg­házának lakója... Az egyik ágon — fekete nyakkendő csüngött —^ való­színűleg valamelyik munkás hagyhat­ta ott, —a másikon viszont két tel­jes méret, halványzöldbe játszó, kis­sé sárgáshéju citrom mosolygott. (Citrommal kapcsolatosan talán nem egészen helyes a »mosolygolt» kifeje­zés, de most olyan nagy becsben van ez a savanyulevü gyümölcs, bogy megkockáztattam..,) — Ez a termés majdnem egyéves, — világosított fel önként a kertimun­kás, névszerinf Bálint Lajos. Több, mint 2fl éve Szolgálja már a város! kertészetet, tehát szakszerű felvilágo­sítás megadására jogosult,., Négy citromfa — Tavaly augusztusban kezdett nőni a gyümölcs s a télep át fejlő dött az üvegházban. Sokkal több volt rajta, minden ágán volt agy-kettő, de amikor kihoztuk az üvegházból, a többi mind lehullt, esak ez a kettő maradt meg. Ez most már ugylátszik beérik. Megtudjuk, hogy eddig még soha­sem történt meg, bogy a citromter­més beért volna. A helyváltoztatást mindig megsinvli a fa és elveszti bo« gyóformáju gyümölcseit, amikor ösz­szel üvegházba kerül. Még három cit­romját nevel magról a városi kerté­szet." A többinek is volt termése, év ezek elvesztették az üvegházban. _ Ez a fa legalább 25 éves — magyarázza a kertész. — Magról ne­veltük. sok gondozást igényel, mint • délszaki növények általában. Elárulja még, hogy a füge a legke* vésbé kényes, ennek minden évben van termése — Újszegeden. Virágzik minden évben a narancs, datolya éá a banán, de ezek még soha sem hoo tak termést Felsorol még egy csomd délszaki növénynevei, közöttük a b© rostyánét és a battériáét is, amelyek nálunk megszokottabbak és ismertebr bek. Nem szívesen válónk meg az üdéd zöldelő, délszaki növénynettől, amely romantikus utazásokra, egzotikus tá­jakra emlékeztet.,. CB ANTI PIROSKA FIGYELEM! Kerti garnitúrák, nyaraláshoz feladó utikosarak, slraodü&kák, mindennemű kos ir áru a légwjsbWjatöbb mia&egbeu és legszebb kivitelben kaphatók. N- - u | a n a c kosárlruttzlm., uiss3ath xjuvax agy jí nos cica&.szám. 194 Két és félévi fegyházra ítélték az őszeszéki tolvajnőt (A Délmagyarország munkatársától) Megirta a Délmagyarország, hogy Koza Mária 20 éves foglalkozás éfl lakóhclynélküli cselédleány, aki Ju­nius 10-én szabadult ki Csillagbörtön­ből, ahol lopás miatt kiszabott 3 hó« napi fogházbüntetését töltötte, juntaa 14-én este meglopta az őt befogadó há­ziasszonyának ismerősét, ahová a pün­kösdi ünnepekre elment kisegíteni, Orosz József né öszeszékt gazdálko­dónőt és n gazdálkodónő vendégét, Gordos Piroska szegcdi kalapkcszi­tönőt. Koza Mária szerdán a törvényszé­ken felelt tettéért. Koza Mária beis­merte, hogy amikor a házbeliek lef«< küdtek, összecsomagolta Gordos Pi­roska táskájába a szobában levő ös» szes fehérneműt, Orosz né aranygyűrű­jét. Tóth Rozáliának, Oroszné cseléd­leányának fizetéséből össtekuporg* toft 50 pengőjét, a lopott holmikkal azután még aznap éjszaka Szegedr« jött, ahol egy szállodáhan szállásolta el magát, a lopott holmik közül más­nap a marstéri ócskapiacon több fe­hérneműt eladott 22 pengőért. A notórius bűnözőt a szerdán meg­tartott főtárgyaláson dr. Kozma End' re törvényszéki egycsbiró lopás büa­tette miatt 2 és félévi fegyházra ítél­te. Koza Mária az Ítéletben megny* ' godott, igy az jogerőre emelkedett. Elítélték a nemlétező élelmiszerekkel szélhámos* kodó fiatalasszonyt (A Délmagyarország munkatárséi tói) Megirta a DélmagyaroxsziiOt hogy pór uappal ezelőtt letartó* tatta a rendőrség Ábrahám Antal­nál, Tóth Etel szegedi lakost, aki gyermekkel a karján végigjárta a szegedi házakat, üzleteket ós nem­létező élelmiszerek felkínálásává? előlegeket csalt kL A fiatal twél­bámoanő olymódon károsította meg vevőit, hogy as ..üzlet" megkö­tése ntán, amely abban állt, hogy, a nemlétezö élelmiszerekért; kere­sett közélelmezési cikkekért előle­geket vett fel, átjáróházakhoz csal­ta őket és bemsnve a házba' a má­sik kijárón megszökött Ügyében szerdán tartott főtár­gy alást dr. Kozma Endre törvény­széki egyesbiró és 2 évi fegyházra itélte csalás és sikkasztás büntette miatt 13-

Next

/
Oldalképek
Tartalom