Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

á t)8LMA(iVAHOKS/*n * SZERDA, 1943 junins 23. EGY NAP VÁRADON A szoba, amelyben lakom, egykor Ady szobája volt, A költő ha Pestről Váradra érkezett meglátogatni Igédét, mindig az Európában szállt meg. Ta­lán azért, mert Léda itt lakott né­hány házzal lejjebb a főutcán s Ady innen közeüthette meg legjobban a csinos családi házat, amelynek már csak egyik szárnya érintetlen. A töb­bi részt eltüntette a városrendészet. De a lélek igy is meghatottan gon­dol vissza a lizes évekre, amikor Vá­rad káprázatos fényben ragyogott egy zseni életével s az irodalom élő való­sága reánytimta az emberekre külö­nös, letörölhetetlen bélyegét. Oly ele­ven ez a hatás most is. oly időtlen, hogy a városban mindenfelé tapaszta­lod az emberek áhitnlát, meghatott emlékezését. Ez a város megváltozni sohasem fog, itt mindig Adyval él­nek a lelkek. Itt mindig vele járnak érzik, látják őt s hisznek benne.., A szoba gyér és primitív bútorza­tán ugyanezt a ragyogást látom. Ide akasztotta a kabátját, ezen az aszta Ion irt sebesen vagv elfulladó, ködös hetükkel, ez ablakból nézett ki a kert­be, itt aludt e keskeny rozoga ágy­ban. A fantáziám hevesen dolgozik, képeket látok, egy roskatag alakot, mélylüzfl szemekkel, megkínzott, szo­morú arocal. Mert ez időben már nagy beteg volt a költő s lelkének drága terméseit a halál lehelte körül. * Milyen élmény volt délelőtt az Ady-inuzcum megtekintése! Dr. Eber­gényi főispáni titkár veziet körül bennünket a két szobán. Az egyikben llozsnyai Kálmán könyvtára áll, amely felöleli a teljes Adv-irodalmat s néhány eredeti első kiadású verses­könyvet. Vannak Itt fordításban is Ady versek, melyek között igazi ku­riózum egy tanganyikai nyelvre le­fordított kötet. Gyönyörű diszkötésü minden könyv s az egész könyvtár óriási kulturális ériéket képvisel. Dr. Hlatky Endre főispán érdeme a mu­zeum megszerzése és megszervezése lllatljy lelkes és fáradhatatlan utánjá­rással megvette a város részére a Rozsnyai Kálmán tulajdonóban lévő relikviákat, a könyvtárral együtt. A másik teremben üveg alatt lát hatók a költők személyes tárgyai. Egy teljesen ép kristálypohár, amit Léda vett Adynak Parisban, a kilencszázas évek elején, egy szivarszipka, egy irótolL, egy hamutartó, családi képek, levelek, festmények. És itt a fiók sar­kában egy parányi, most is vörösen izzó hajtekercs: a Léda hajából. Mennyi rezdülés a lélekben, mennyi meghatódottság! íme egy költő, egy üstökös nemcsak szellemével, de anya­gi értelmű vonatkozásaival ls hatni, világítani tud az eljövendő korok,ge­nerációk életébe! * Az Ady-muzeum megtekintése utón — mivel pünkösd ro/.sas ünnepén itt is áprilisi idő kacérkodott velünk — a középületek, intézmények megtekin­tésé helyett Tabéry Géza lakására megyünk. »Juhász Gyula-utca 2.* Né­zem a kis táblát s a nagy öröm mel­lett elővesz valami titkolt bánat ls. hazámra gondolok, Juhász Gyulánk szülővárosára, ahol még nem isme­rünk ilyen utcát, ahol még nem őrzi emlékét ily maradandó intézkedés... Igen, ez most az Idegenben kétszere­sen fájl Mert Ady melleit Juhász Gyu­la éppoly féltett kincse e városnak, éppúgy megbecsüli a szegedi tőről metszett poétát s csak mi tartozunk neki még, mi nem fogadtuk be őt a saját kebelünkből valót! A váradi 'JuhásZrkiiltUBZ vezéralakja Tabéry Géza, Erdély irói büszkesége, ős szo­ros baráti kapcsolatok fűzték költőnk­höz. s most. hogy Juhász Gyula nincs már »s élők között, a iób'arát köte­nezve őrzi magát « tiszta, Íratlan tő-1 ronynak becézi a kitűnő iró magé jtelességre AUala a Juhász-szellem, nvos kis villáját, ma mór világosan felismerhető a vá-| Délben keilemes órát töltök e! radi telkekben. Szobájának falát mind-, Csurka Péterrel, a jeles Íróval, aki­össze két arckép disziti. Az egyik Adyé, a másik Juhász Gyuláé. Leve­leket mutat az iró, baráti hangú, őszinte írásokat. Az egyiket Ady, a másikat Juhász Gyula irta neki vára­di idejéből. Fakult, sárga betűk mu­tatják a rájuk ülepedett évtizedeket.. Megnézzük nagyszerű könyvtárát, az­tán buesut veszünk a Vértorony la­kójától, illetve Írójától Mert megtud­juk, hogy Várad lelkes, hálás közön­sége nagyszerű könyve után Vérto­ről most derült ki, hogy jólmenő mm­es likőrgyára van... Aztán estefelé egy pillanatra le­megyék a kávéházba, ahol Juhász Gyula poharazgatott tanár korában, majd indulok az állomásra, hogy a zsúfolt, menekültvomathoz hasonló Szerelvény ablakából mégegyszer vé­gigsimíthassa tekintetem a dicső mul­tat őrző. hordozó, megtartó Várad sziluettjét, ERTSEY PÉTER Napirenden a cigánykérdés intézményes megoldása Szegeden megkezdték a kóboragetnyok összeírását (A Délmagyororszdg munkatársá­tól) Az utóbbi időben egyre több szó esik a cigánykérdésről. Különö­sen a büntető fórumokat foglalkoz­tatják a cigányok, akik derekas munkát adnak a nyomozó hara­goknak azzal, hogy kevés hajlandó­ságot mutatnak az enyém és tied közötti különbségtevésre- Elsősor­ban természetesen a kóborló cigá­nyok viselkedése hivja ki maga el­len a büntető intézkedéseket, ame­lyeknek azonban kevés a foganat­juk: a legtöbb visszaeső bűnöző a statisztika tanúsága szerint ezekből a nomád életet élő cigányokból ke­rül kőzik kL Betegségek terjesztő? A bűnözés azonban Csak másod­rendű jelentőségű probléma. Ennél sokkalta súlyosabb az a ve-zély, amelyet a kóborló, vándorló sáto­ros cigányok hol itt. hol ott felbuk­kanó karavánjai az ország köz­egészségügyére jelentenek.. Ugyan csak a statisztika mutatja, bogy a vándor cigány oh negyven százaléka megállapítottan bacillushordozó, te­hát a legkülönfé'ébb ragályok köz­veszélyes terjesztője. Ezek között a* epidémiák között n legveszélye­sebb a. kiütéses tifBsz, amelynek Cigónyrendelef! Köztudomása az is, hogy a tüdő­vész a legtöbb áldozatát éppen a cigányok soraiból szedi. Ugy az egészségügyi, mint a köz­biztonsági szempontok egyre in­kább parancsolóan szükségessé te­szik a nemzet életére komoly ve­szélyt jelentő cigányprobléma vég­leges és intézményes megoldását. A probléma maga nem nj, sőt mondhatni, olyan régi, mint maga a cigányinvázió, amelynek első ki­mutatható nyomai Magyarországon egészen a tizenötödik századig ve­zetnek vissza. Egykorú följegyzé­sek szerint az 1514. évi országgyű­lésen már cigányok húzták a talp alá valót ősapáink fülébe. Voltak idők, amikor a oigányokat valóság­gal dédegették. mert nagyszerűen felhasználhatók voltak a portyázó török Psapatok köriili kémkedések­re. Később azután rájuk járt a rud, mert a magyarok lassanként kiis­merték vad nomád ösztöneiket, amelyek miatt sehogyan sem vol­tak képesek beleilleszkedni a civi­lizált népek törvényekké és erköl­csi szabályokkal körülhatárolt élet­... , . ,, . . |kereteibe. Külföldön, igy Németor­nemcsak a kóbora,ganyok satra, éa |Hzágban és Angliában a középkor­ban, do a 16. 17. és 18. században Is időről-időre kinjuló valóságos el­nye aligha lehet, mert a környezet és az életmód njra Csak bacillua­bnrdozókká és ezzel a járványok kozvGszélyü terjesztőivé teszi őket cigánykérdés" rendezésére erélyesebb rendszabályokhoz kell nyúlni. Küllői­A probléma megoldása nem kény nyu dolog. Megpróbálkoztak ezzel m lünk már a mult században Is, azon­ban nem sok eredménnyel. Pedig nem kisebb ember, mint maga József fő­herceg (ma élö József főhercegünk atyja, »Palatínus Jóskának*, a nagy nádornak, a nemzet rajongásától öve­zett fia) kísérelte meg a vándorló «­gúnyokat letelepíteni, föld, baz ado­mányozásával és tisztességes munka­lehetőség biztosításával helyhez kölni, Alcsuton, továbbá az aradmegyei és bihari főhercegi birtokon keletkeztek a mult sz&zad utolsó negyedében liyea cigány települések, azonban ezek csak­hamar elnéptelenedtek, mert a cigá­nyoknak nem kellett a jó sor, ha a baz és föld elleiiértékekcppen — dol­gozni kellett és főként ha nem kóbo­rolhattak szabadon szerte az ország­ban. A telepítési kísérletek, amelyek a humanizmus jegyében fogantak "teg, balul ütötték ki és ögészen bizonyo­san kudarc várna minden ujabb ilyen kisérletre. Nyilvánvaló tehát, hógy karaván székerei, de n város°zélekcn letelepült cigányoknak a legelemibb egészségügyi követelményeknek is fittyethányó „otthonai" valóságos melegágyai. A kiütéses tífuszt, mint i-meretes. apró kis élősdiek terjesz­tik és ezeknek a ruhák ráncaiban élősködő apró férgeknek buja te­nyészete található a cigányok ron­gyai között. Van ezeknek a fércek­nek egy másik válfaja ls, amelv a bajban tenyészik és oz ls különféle betegségek terjesztője. Ezért van az, bogy ha a hatóságoknak dolga akad ilyen fáraóivadéknkkal. akkor a legelső intézkedés az, hogy meg­nyírják. megfürdetik a delikvenst és ruházatát is alaposan fertőtleni-* tik. Ez elten termószetesen a leghe­vesebben tiltakoznak, mert a cigá­nyok számára nincs nagyobb meg­szégyenítés, mint ha „testének dí­szét". bozontos üstökét leberetvál­viziszonya szintén többnyire meg is ják. A morék köztudomású és látszik rajtuk. A cigányság Magyar­országon A nyirás. fürdetés és fertőtleni tés csak esetenkénti helyi intézke­dés, atninék, bármilyen szjg'o'rra! gényirtásnk voltak. Voltak helyek, ahol esak a nőknek, máshelyiitt Bsak a 18 éven aluliaknak kegyelmeztek, de arra is volt eset. bogy minden élő eigányfajut könyörtelenül fel­kötöttek. A fajta sznporasága azonban előbb-utóbb ujabb invázlós hu'lá­moknt lökött Európa nyugata felé és ma az Európában élő összes ci­gányok száma körlbelül hétmii lióra tehető. Ebből hozzávetnie-re számítás szerint mintegy kétszáz ezer él Magyarországon. Pontos számadatok nem állnak rendelke­zésre, mert a népszámlálások al­kalmával a tartózkodás! helyüket stiríin változtató kóhorcigányok pontos összeírása a legnagyobb kö­rtitekintés mellett sem volt keresz tülvihető. Ha lélekszámukat pontosan nem is ismerik a hatóságok, de annál inkább ismerik azt az, egyre komo­lyabbá váló veszélyt, ami a kóborló cigányok a közegészségügyre és a közbiztonságra jelentenek. Ezért a' ország különböző részeiből egymás­után. érkeznek a fel'ratok a tör véaybW.s', gbkí'ól, amelyekben dón már vannak is hasonló példák, igy vannak államok, ahol az >aszociálÍs« lényeknek bizonyuló kóbor cigáoyok kitelepítésére, máshol meg a sterilizá­lásukra gondolnak. Nem valószínű, hogy nálunk a magyar érzülettel sem­miképpen sem összeférő ilyen megol­dásra gondolnának, bizonyos azonban, hogy radikális megoldás szükséges. E*­időszennt a kitelepítés sem volna meg­valósítható, a gyüjtőtáborokba való internálásnak pedig pénzügyi akadá­lyai vannak. A belügyminisztérium illetékes ügy­osztályán több terv fekszik és ezeket a megoldást módozatokat most veszik beható tárgyalás alá. Mielőtt azonban a végleges" döntést meghoznák, szük­séges, hogy ismerjék a magyarországi cigányság pontos népesedési szám­adatait. Ezért a belügyminisztérium elrendelte a cigányuk országos össze­írását. Az erre vonatkozó rendelet már megérkezett Szegedre és annak értel­mében megkezdték az összeiráa mun­káját. Az összeírásban külön jegyzik fel a letelepedett és foglalkozással biró cigányok adatait és külön össze­sítés készül a kóborcigányokról is. akiknél kiterjeszkedik az adatgyűjtés az életkorra, vallásra, származást helyre, továbbá arra, bogy ki mikor, hány alkalommal és milvén cselekmé­nyek kapcsán julolt összeütközésbe 9 büntető törvénykönyvvel. Az összeirást nagy körültekintéssel végzi a rendőrség erkölcs rendészeti ügyosztálya dr. Góber Márton f®> galmazó irányításával és alóla aligba bújhat ki valaki, mert aki az összeál­lítandó névjegyzékekben nem szerepeL anffak részére a város közélelmezési hivatala semmiféle élelmiazerjegyet nem fog kiadni, ez pedig a mai idők. ben a gyomrukat szerető dádékat fe­lettébb fájdalmasan érinleué. A statisztika elkészülte után a mi­nisztérium a beérkező adatokból fel­állítja a pontos cigány-katasztert és ennek alapján hozza meg majd a ren­dezésre vonatkozó döntését. Ez hir szerint kettős lesz: az első és már » közeli hónapokban várható rendelet * cigányügyel átmenetileg szabályozza, mig a cigánykérdés végleges retidéífr se a háború után kerül majd megva­lósításra. Korma Bél* Földrengés Kínában Kanton, junius 22. A Német TI J* lenti: Csungkingból származó jelentést szerint Szeesuang-lartományban |u­qpjs 21-én heves földrengést észJaltok, 3 aíöolyö^.Csengiii Mólt * kiindulási következetesen hajtják is végre a cigánykérdés intézményes rende-é-j pontja. Valószínűleg shIvóí kárók ke­liatóságok. maradandóbb aredmé- sét kérik és sürgetik a kormánytól i létkázták- (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom