Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

á t)8LMA(iVAHOKS/*n * SZERDA, 1943 junins 23. EGY NAP VÁRADON A szoba, amelyben lakom, egykor Ady szobája volt, A költő ha Pestről Váradra érkezett meglátogatni Igédét, mindig az Európában szállt meg. Talán azért, mert Léda itt lakott néhány házzal lejjebb a főutcán s Ady innen közeüthette meg legjobban a csinos családi házat, amelynek már csak egyik szárnya érintetlen. A többi részt eltüntette a városrendészet. De a lélek igy is meghatottan gondol vissza a lizes évekre, amikor Várad káprázatos fényben ragyogott egy zseni életével s az irodalom élő valósága reánytimta az emberekre különös, letörölhetetlen bélyegét. Oly eleven ez a hatás most is. oly időtlen, hogy a városban mindenfelé tapasztalod az emberek áhitnlát, meghatott emlékezését. Ez a város megváltozni sohasem fog, itt mindig Adyval élnek a lelkek. Itt mindig vele járnak érzik, látják őt s hisznek benne.., A szoba gyér és primitív bútorzatán ugyanezt a ragyogást látom. Ide akasztotta a kabátját, ezen az aszta Ion irt sebesen vagv elfulladó, ködös hetükkel, ez ablakból nézett ki a kertbe, itt aludt e keskeny rozoga ágyban. A fantáziám hevesen dolgozik, képeket látok, egy roskatag alakot, mélylüzfl szemekkel, megkínzott, szomorú arocal. Mert ez időben már nagy beteg volt a költő s lelkének drága terméseit a halál lehelte körül. * Milyen élmény volt délelőtt az Ady-inuzcum megtekintése! Dr. Ebergényi főispáni titkár veziet körül bennünket a két szobán. Az egyikben llozsnyai Kálmán könyvtára áll, amely felöleli a teljes Adv-irodalmat s néhány eredeti első kiadású verseskönyvet. Vannak Itt fordításban is Ady versek, melyek között igazi kuriózum egy tanganyikai nyelvre lefordított kötet. Gyönyörű diszkötésü minden könyv s az egész könyvtár óriási kulturális ériéket képvisel. Dr. Hlatky Endre főispán érdeme a muzeum megszerzése és megszervezése lllatljy lelkes és fáradhatatlan utánjárással megvette a város részére a Rozsnyai Kálmán tulajdonóban lévő relikviákat, a könyvtárral együtt. A másik teremben üveg alatt lát hatók a költők személyes tárgyai. Egy teljesen ép kristálypohár, amit Léda vett Adynak Parisban, a kilencszázas évek elején, egy szivarszipka, egy irótolL, egy hamutartó, családi képek, levelek, festmények. És itt a fiók sarkában egy parányi, most is vörösen izzó hajtekercs: a Léda hajából. Mennyi rezdülés a lélekben, mennyi meghatódottság! íme egy költő, egy üstökös nemcsak szellemével, de anyagi értelmű vonatkozásaival ls hatni, világítani tud az eljövendő korok,generációk életébe! * Az Ady-muzeum megtekintése utón — mivel pünkösd ro/.sas ünnepén itt is áprilisi idő kacérkodott velünk — a középületek, intézmények megtekintésé helyett Tabéry Géza lakására megyünk. »Juhász Gyula-utca 2.* Nézem a kis táblát s a nagy öröm mellett elővesz valami titkolt bánat ls. hazámra gondolok, Juhász Gyulánk szülővárosára, ahol még nem ismerünk ilyen utcát, ahol még nem őrzi emlékét ily maradandó intézkedés... Igen, ez most az Idegenben kétszeresen fájl Mert Ady melleit Juhász Gyula éppoly féltett kincse e városnak, éppúgy megbecsüli a szegedi tőről metszett poétát s csak mi tartozunk neki még, mi nem fogadtuk be őt a saját kebelünkből valót! A váradi 'JuhásZrkiiltUBZ vezéralakja Tabéry Géza, Erdély irói büszkesége, ős szoros baráti kapcsolatok fűzték költőnkhöz. s most. hogy Juhász Gyula nincs már »s élők között, a iób'arát kötenezve őrzi magát « tiszta, Íratlan tő-1 ronynak becézi a kitűnő iró magé jtelességre AUala a Juhász-szellem, nvos kis villáját, ma mór világosan felismerhető a vá-| Délben keilemes órát töltök e! radi telkekben. Szobájának falát mind-, Csurka Péterrel, a jeles Íróval, akiössze két arckép disziti. Az egyik Adyé, a másik Juhász Gyuláé. Leveleket mutat az iró, baráti hangú, őszinte írásokat. Az egyiket Ady, a másikat Juhász Gyula irta neki váradi idejéből. Fakult, sárga betűk mutatják a rájuk ülepedett évtizedeket.. Megnézzük nagyszerű könyvtárát, aztán buesut veszünk a Vértorony lakójától, illetve Írójától Mert megtudjuk, hogy Várad lelkes, hálás közönsége nagyszerű könyve után Vértoről most derült ki, hogy jólmenő mmes likőrgyára van... Aztán estefelé egy pillanatra lemegyék a kávéházba, ahol Juhász Gyula poharazgatott tanár korában, majd indulok az állomásra, hogy a zsúfolt, menekültvomathoz hasonló Szerelvény ablakából mégegyszer végigsimíthassa tekintetem a dicső multat őrző. hordozó, megtartó Várad sziluettjét, ERTSEY PÉTER Napirenden a cigánykérdés intézményes megoldása Szegeden megkezdték a kóboragetnyok összeírását (A Délmagyororszdg munkatársától) Az utóbbi időben egyre több szó esik a cigánykérdésről. Különösen a büntető fórumokat foglalkoztatják a cigányok, akik derekas munkát adnak a nyomozó haragoknak azzal, hogy kevés hajlandóságot mutatnak az enyém és tied közötti különbségtevésre- Elsősorban természetesen a kóborló cigányok viselkedése hivja ki maga ellen a büntető intézkedéseket, amelyeknek azonban kevés a foganatjuk: a legtöbb visszaeső bűnöző a statisztika tanúsága szerint ezekből a nomád életet élő cigányokból kerül kőzik kL Betegségek terjesztő? A bűnözés azonban Csak másodrendű jelentőségű probléma. Ennél sokkalta súlyosabb az a ve-zély, amelyet a kóborló, vándorló sátoros cigányok hol itt. hol ott felbukkanó karavánjai az ország közegészségügyére jelentenek.. Ugyan csak a statisztika mutatja, bogy a vándor cigány oh negyven százaléka megállapítottan bacillushordozó, tehát a legkülönfé'ébb ragályok közveszélyes terjesztője. Ezek között a* epidémiák között n legveszélyesebb a. kiütéses tifBsz, amelynek Cigónyrendelef! Köztudomása az is, hogy a tüdővész a legtöbb áldozatát éppen a cigányok soraiból szedi. Ugy az egészségügyi, mint a közbiztonsági szempontok egyre inkább parancsolóan szükségessé teszik a nemzet életére komoly veszélyt jelentő cigányprobléma végleges és intézményes megoldását. A probléma maga nem nj, sőt mondhatni, olyan régi, mint maga a cigányinvázió, amelynek első kimutatható nyomai Magyarországon egészen a tizenötödik századig vezetnek vissza. Egykorú följegyzések szerint az 1514. évi országgyűlésen már cigányok húzták a talp alá valót ősapáink fülébe. Voltak idők, amikor a oigányokat valósággal dédegették. mert nagyszerűen felhasználhatók voltak a portyázó török Psapatok köriili kémkedésekre. Később azután rájuk járt a rud, mert a magyarok lassanként kiismerték vad nomád ösztöneiket, amelyek miatt sehogyan sem voltak képesek beleilleszkedni a civilizált népek törvényekké és erkölcsi szabályokkal körülhatárolt élet... , . ,, . . |kereteibe. Külföldön, igy Németornemcsak a kóbora,ganyok satra, éa |Hzágban és Angliában a középkorban, do a 16. 17. és 18. században Is időről-időre kinjuló valóságos elnye aligha lehet, mert a környezet és az életmód njra Csak bacilluabnrdozókká és ezzel a járványok kozvGszélyü terjesztőivé teszi őket cigánykérdés" rendezésére erélyesebb rendszabályokhoz kell nyúlni. KüllőiA probléma megoldása nem kény nyu dolog. Megpróbálkoztak ezzel m lünk már a mult században Is, azonban nem sok eredménnyel. Pedig nem kisebb ember, mint maga József főherceg (ma élö József főhercegünk atyja, »Palatínus Jóskának*, a nagy nádornak, a nemzet rajongásától övezett fia) kísérelte meg a vándorló «gúnyokat letelepíteni, föld, baz adományozásával és tisztességes munkalehetőség biztosításával helyhez kölni, Alcsuton, továbbá az aradmegyei és bihari főhercegi birtokon keletkeztek a mult sz&zad utolsó negyedében liyea cigány települések, azonban ezek csakhamar elnéptelenedtek, mert a cigányoknak nem kellett a jó sor, ha a baz és föld elleiiértékekcppen — dolgozni kellett és főként ha nem kóborolhattak szabadon szerte az országban. A telepítési kísérletek, amelyek a humanizmus jegyében fogantak "teg, balul ütötték ki és ögészen bizonyosan kudarc várna minden ujabb ilyen kisérletre. Nyilvánvaló tehát, hógy karaván székerei, de n város°zélekcn letelepült cigányoknak a legelemibb egészségügyi követelményeknek is fittyethányó „otthonai" valóságos melegágyai. A kiütéses tífuszt, mint i-meretes. apró kis élősdiek terjesztik és ezeknek a ruhák ráncaiban élősködő apró férgeknek buja tenyészete található a cigányok rongyai között. Van ezeknek a férceknek egy másik válfaja ls, amelv a bajban tenyészik és oz ls különféle betegségek terjesztője. Ezért van az, bogy ha a hatóságoknak dolga akad ilyen fáraóivadéknkkal. akkor a legelső intézkedés az, hogy megnyírják. megfürdetik a delikvenst és ruházatát is alaposan fertőtleni-* tik. Ez elten termószetesen a leghevesebben tiltakoznak, mert a cigányok számára nincs nagyobb megszégyenítés, mint ha „testének díszét". bozontos üstökét leberetválviziszonya szintén többnyire meg is ják. A morék köztudomású és látszik rajtuk. A cigányság Magyarországon A nyirás. fürdetés és fertőtleni tés csak esetenkénti helyi intézkedés, atninék, bármilyen szjg'o'rra! gényirtásnk voltak. Voltak helyek, ahol esak a nőknek, máshelyiitt Bsak a 18 éven aluliaknak kegyelmeztek, de arra is volt eset. bogy minden élő eigányfajut könyörtelenül felkötöttek. A fajta sznporasága azonban előbb-utóbb ujabb invázlós hu'lámoknt lökött Európa nyugata felé és ma az Európában élő összes cigányok száma körlbelül hétmii lióra tehető. Ebből hozzávetnie-re számítás szerint mintegy kétszáz ezer él Magyarországon. Pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, mert a népszámlálások alkalmával a tartózkodás! helyüket stiríin változtató kóhorcigányok pontos összeírása a legnagyobb körtitekintés mellett sem volt keresz tülvihető. Ha lélekszámukat pontosan nem is ismerik a hatóságok, de annál inkább ismerik azt az, egyre komolyabbá váló veszélyt, ami a kóborló cigányok a közegészségügyre és a közbiztonságra jelentenek. Ezért a' ország különböző részeiből egymásután. érkeznek a fel'ratok a tör véaybW.s', gbkí'ól, amelyekben dón már vannak is hasonló példák, igy vannak államok, ahol az >aszociálÍs« lényeknek bizonyuló kóbor cigáoyok kitelepítésére, máshol meg a sterilizálásukra gondolnak. Nem valószínű, hogy nálunk a magyar érzülettel semmiképpen sem összeférő ilyen megoldásra gondolnának, bizonyos azonban, hogy radikális megoldás szükséges. E*időszennt a kitelepítés sem volna megvalósítható, a gyüjtőtáborokba való internálásnak pedig pénzügyi akadályai vannak. A belügyminisztérium illetékes ügyosztályán több terv fekszik és ezeket a megoldást módozatokat most veszik beható tárgyalás alá. Mielőtt azonban a végleges" döntést meghoznák, szükséges, hogy ismerjék a magyarországi cigányság pontos népesedési számadatait. Ezért a belügyminisztérium elrendelte a cigányuk országos összeírását. Az erre vonatkozó rendelet már megérkezett Szegedre és annak értelmében megkezdték az összeiráa munkáját. Az összeírásban külön jegyzik fel a letelepedett és foglalkozással biró cigányok adatait és külön összesítés készül a kóborcigányokról is. akiknél kiterjeszkedik az adatgyűjtés az életkorra, vallásra, származást helyre, továbbá arra, bogy ki mikor, hány alkalommal és milvén cselekmények kapcsán julolt összeütközésbe 9 büntető törvénykönyvvel. Az összeirást nagy körültekintéssel végzi a rendőrség erkölcs rendészeti ügyosztálya dr. Góber Márton f®> galmazó irányításával és alóla aligba bújhat ki valaki, mert aki az összeállítandó névjegyzékekben nem szerepeL anffak részére a város közélelmezési hivatala semmiféle élelmiazerjegyet nem fog kiadni, ez pedig a mai idők. ben a gyomrukat szerető dádékat felettébb fájdalmasan érinleué. A statisztika elkészülte után a minisztérium a beérkező adatokból felállítja a pontos cigány-katasztert és ennek alapján hozza meg majd a rendezésre vonatkozó döntését. Ez hir szerint kettős lesz: az első és már » közeli hónapokban várható rendelet * cigányügyel átmenetileg szabályozza, mig a cigánykérdés végleges retidéífr se a háború után kerül majd megvalósításra. Korma Bél* Földrengés Kínában Kanton, junius 22. A Német TI J* lenti: Csungkingból származó jelentést szerint Szeesuang-lartományban |uqpjs 21-én heves földrengést észJaltok, 3 aíöolyö^.Csengiii Mólt * kiindulási következetesen hajtják is végre a cigánykérdés intézményes rende-é-j pontja. Valószínűleg shIvóí kárók keliatóságok. maradandóbb aredmé- sét kérik és sürgetik a kormánytól i létkázták- (MTI)