Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-13 / 107. szám

/ H o E LMA6YABORS/AG csütftwtnk. wAJn« 13. "^^m/^^^^rn^mmmmemmeeemmmmmm Tojás a kása között Meghozta első uzsorabirói ítéletét dr. Szarvas János tanácselnök (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán reggel 9 órakor a törvényszék raásodemeleti tárgyalási termében dr. Szarvas János, az újonnan kinevezett törvényszéki tanácselnök tartotta meg, mint árdrágítási és nzsoraügyekben ítélkező egyesbíró első tárgyalását. A vád képviseletében dr. Dobay Gyula királyi ügyész jelent meg, a hallgatóság padsoraiban pedig az érdeklődők között helyetfoglalt dr. Újvári István kir. ítélőtáblai bíró is, aki mindvégig nagy figyelemmel és érdeklődéssel figyelte a tárgyalás lefolyását. Első ügyként Erdélyi János tápéi napszámos és Terhes Józsefné ugyancsak tápéi lakos hús- és zsírdrngítási ügye szerepelt, amelyet azonban el kellett napolni, minthogy az elsőrendű vádlottat katonai szolgálata akadályozta a főtárgyaláson való megjelenésében. A következő ügy vádlottja Zákány Istvánné 23 éves szatymazi napsznmosasszony volt. aki azért került a vádlottak padjára, mert a szegedi piacon őrszemes szolgálatot teljesítő rendőr ez év január 9-én tettenérte, amikor a tojás darabját a maximális 21 filléres ár helyeit 50 fillérért árulta. Zákányné a leghatározottabban tagadta még azt is, hogy tojást egyáltalán árult volna valaha. Az emlékezetes napon burgonyát, és sárgakását hozott bc eladásra a szögedi piacra és a kasa közé tett 12 tojást is. amelyet Szegeden lak, fivérének akart, elvinni piac ntán. A piaci vásárlók azonhnn meglát vn a kása között, a tojást, ,.valósággal ráestek" — mondta a vádlott — és mire egyet fordult- már el is kapkodták, anélkül, hogy az árát megkérdezték volna. A kihallgatott tanúk egyike Bahanyi Lajosnó azt vallja, hogy ö burgonyát akart venni, azonhnn ZákányDÓ azt mondta, hogy előbb a tojásokon akart túladni. Erre ő fölajánlotta, hogy megveszi a tojásokat is, hogy könnyebb legyen a burgonya és kása kimérése, nehogy a tojások összetörjenek, óvatosságból átrakta azokut az ő kosarába. anélkül azonban, hogy annak áráról szó esett volna köztük. Mielőtt fizetésre kerülhetett volna a sor. a rendőr ott termett és előállította őket a kapitányságra. A másik tanú. Ball .Tózsefné. egészen másként adja elő a a történeleket. Szerinto igenis 50 fillért, kért Zákányné a tojásért és ezt szeméhe is mondja a vádlottnak, aki azonban ekkor is állhatatosan megmarad a tagadása melletti Bolinét perdöntő vallomására megoskette a bíróság, majd a drágítást annak idején leleplező Gelei József rendőr tanúkénti kihallgatásával a bizonyítási eljárás befejeződött. ítéletében a törvényszék bűnösnek mondotta ki Zákány Istvánnét árdrágító visszaélés vétségében és 2 heti fogházra, valamint 1 évi hivatalvesztésre ítélte. A királyi ügyész az ítélatbeo megnyugodott, a vádlott asszony azonban fe^ebbcséet jelentett be. Vahmerő tfszahal rablótámadás az Alföldi-utcában (A 7) élm agyar ország munkatársától) A szerdára virradó éj-zaka fél 12 óra tájban vakmerő rablótámadás történt az Alföldi-utcában. Az egyik közeli kocsmában egy fiatalemberekből álló hattagú társasággal szórakozott Medgyes Pál Déli háb-utea 15 szám alatt lakó rakodómunkás. Záróra után fölkerekedtek és hazafelé indultak. Medgyes társasággal tartott. amelynek azonban egyetlen tagját sem ismerte. mert csak a kocsmában barátkoztak össze. Amikor az Alföldi-utca sarkára értek, a sötétben az egyik fiatalember eléjeugrott és mellbevágta, egy másik pedig elgáncsolta. Amikor a földrezuhant, valamennyien rátámadtak és összevisssaverték, majd kiforgatták a zsebeit és elrabolták a pénztárcáját, amelyben 78 pengő készpénz volt. A rendőrség az éjszakai rablótámadás ügyében, amely esetleg statáridlis bíráskodás elé tartozik, a legnagyobb eréllyel megindította a nyomozást a tettesek kézrekerítésére. Százhúsz cigányt fogtak Sssze a szerdai razzián (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán hajnali 5 órától cigányrazzia volt a városban. A razziát dr. Góber Márton rendőrfogalinazó, a kapitányság erkölcsrendészeti osztályának vezetője irányította és abban résztvett majdnem az egész dotektívtestület. valamint nagyszámú kivezényelt reudőrlegénység. A meglepetésszerű razzia teljes eredménnyel járt. A razziázók csoportokra oszolva már a hajnali szürkületben megszállták azokat a külső városrészeket, ahol a cigányok nagyobb tömegekben laknak és házról-házra, la kásr ál-lakásra járva mindenkit igazoltattak. Reggel 9 órára már százhúsz férfit és nőt állítottak elő a kapitányságra. akiknek a személyi okmányaik nem voltak rendben, vagy nem volt letelepedési engedélyük. Azokat is bekísérték, akik nem tudták igazolni, hogy kenyérkereső foglalkozást űznek. Az első rendőri intézkedés az volt, hogy valamennyiüket elküldték erős fedezet mellett a fertőtlenítő intézetbe, ahol megfürösztötték és megnyírták őket. ruháikat pedig fertőtlenítették. Amikor megtisztúlkodva visszakerültek a rendőrségre. megkezdték az irataik felülvizsgálását és ennek a vizsgálatnak az eredményéhez képest döntenek azután további sorsukról. Vannak, akiket kitiltanak, többek ellen internálást eljárást indítanak és olyan is akad közöttük, akikel különböző bűncselekmények gyanúja miatt már régóta keresnek. A razzia első várható eredménye az lesz, hogy a legközelebbi jövőben mindenesetre kevesebb tyúk- és baromfilopás fog előfordului a vá rosban és környékén. Nevük már van, mostmár a műegyetemre szeretnének bejutni a felsőipariskolát végzettek Nyilatkozatok a münök elnevezésről (A Délmagyarorsziig munkatársit- . _ Jónak találom ezt az elnevezést ügy nyugvópontra Jutásának. — Régen megoldásra váró kérdés nyer elintézést _ mondotta Gáspár Zoltán — a münök név felvételével. A magam részéről ngy érzem hogy honvédelmi és nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a felsőipariskolát végzettek anyagi értékelése mellett társadalmi tekintetben is megbecsüljék, örülök a kérdés megoldásának azért is. mert meggyőződésem hogy a mérnöki és miinüki kar között lévő ellentétek elsimulnak és a két kar tagjai harmonikus együttműködésben szolgáltatja a magyar ipar és a haza Ügyét. A felsdipariskolát végzettek, a ma® gvar ipari élet névtelen katonái tehát nevet és megérdemelt cimet kaptak. A név és cim. amelv a laikusok szemében hiúsági kérdésnek látszik, mélyebbre niu|at. Nemzeti érdeket takar ez a név, mert igv átivódik a társadalomba az eddig ismeretlen emberek munkája. És talán egyszer, ha majd a háboni nem tornyosodik fejünk felett, amikor az építés és as újjászervezés komoly munkájába kezd a nemzet, talán lehetővé válik az is, hogy a felsőipariskolát végzettek kiválóbbjai bejuthassanak a műegyetemre. Egy a vágyuk a felsőipariskolásoknak, amit talán nyiilan nem ia mernek hangoztatni: jogos vágy Mer| eddig csak azok juthatlak be a műegyetemre, akiknek jeles érettségi bizonyítványuk volt. Csak az elméleti kiképzést adó gimnáziumi érettségi az egyedüli, amire támaszkodhatnak k műegyetem tanárai. Viszont, ba megnyílna az a lehetőség, hogy azok, akik gyakorlati felkészültséggel és az anynyira nehéz mérnöki rajz biztos tudásával ülnének be a padokba, az elméleti képzés a nagyon fontos gyakorlatai párosulna, ami azt eredményezhetné, hogy ugy elméletileg, mint gyakorlatilag elsőrendű mérnököket kap« na az ország igv. tói) Hírül adta a Délmagyarország, hogy megoldották a íelsőipariskolát végzettek névkerdését. örvendetes ez a tény, mert ma, amikor a külföld mindinkább előtérbe belyezi a technikusokat, számunkra is nemzeti érdek, bogy biztosítsák a jövőben minél nagyobb számban való kiképzésüket- Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a technikai pályára készülök tudják, hogy mi lesz belőlük, amikor elvégzik a felsőipariskolát. SpKan megütköztek rajta, hogy a felsöipariskolát végzettek igen »külsőséges« problémák megoldásán fáradoznak és •címek* után futnak. Hogy ez mennyire nem igy van, kitűnik azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a >münök< elnevezés kiválasztásával a névkérdés megoldása alkalmából gyűjtöttünk. Első utunk J u n g Péterhez, a felsöipariskola igazga'ójához, a Mérnök és Építész Egylet szegedi elnökéhez vezetett. Jung igazgató nagy lelkesedéssel beszél a névkérdés megoldásáról. — A felsőpariskolát végzettek névkérdésének megoldása a tizenkettedik órában történt — mondja. — Külföldön már régóta nyugvópontra jutott ez a kérdés. A sok javaslatból, amely az ország különböző helyein működő és a íelsőipariskolát végzettek érdekest képviselő egyesületek elnökségeihez futott be, végül is kibájnózódot* • münok név. — folytatja Jung Péter —, mert biz. tositja a felsőipariskolát végzetlek részére a nekik járó tisz eletet És most már legalább tudni fogják végzettjeink, hogy mik is lesznek. Mert a tanítóképzőt végzettekből tanítók, a kereskedelmi iskolát végze tckből banktisztviselők valnak, a felsőipariskolát végzettek pedig csak ugy mutatkozhattak be eddig, hogy felsőipariskolát végeztem. Ezután ha valaki bemutatkozik, hogy >X. Y münök*, mindenki tudja, hogy az illető felsöiparrskolát végzett. A névkérdés megoldásával kapcsolatosan kérdést intéztünk P,átkai Endréhez, a Mérnök Szövetség szegedi csoportjának elnökéhez is. Hátkai Endre szinten örömmel vette tudomásul a névkérdés megoldását. — A felsőipariskolába beiratkozök számára — mondotta Rátkai Endre — megnvugvást ielent a kérdés megoldása. Ma. amikor olyan nagy a kereslet n technikusokban, nemzeti és honvédelmi szempontból is fontos, hogy minél többen Jöjjenek és jelentkezzenek a felsőipariskolába felvételre. Ezt a jelentkezési többlelet, amit a nemzet érdeke kiván. a cim megadásával már bizonyos mértékben biztosítva van. Végül felkerestük Gáspár Zoltánt Elítélték a kétoenfősöket hamisító mí'szaki rajzolót és bűntársait (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvnéyszék Ungváry-tanácsa szerdán tárgyalta Szeles Marcell műszaki rajzoló, továbbá Zaohár Mihály és ifj. Zachárl Mihályné pénzhamisítást bűnperét. Március 26-án már volt egy főtárgyalás az emlékezetes pénzhamisítás! ügyben- amelynek leleplezésekor kétezer darab hamisított két« pengőst foglalt le a rendőrség, Aa elrendelt bizonyításkiegészítést » szerdai főtárgyaláson lefolytatták, majd a perbeszédek meghallgatása ntán ítéletet hirdetett a tanáöe. Eszerint Szeles Marcellt a törvényszék pénzhamisítás bűntettéért 1 hónapi börtönre ítclte. enyhítő körülményül tudva be töredelmes beismerését, továbbá azt a körülményt, hogy a nyomozás alkalmával messzemenő készséget tanúsított a hamisítási ügy minden részletének pontos földerítése érdekében. Ifj. Zachár Mihálynál súlyosbító körülményként esett latba tagadása, amely azonban hiábavaló volt, mert bűnösségét, a tanúk é» a vizsgálat egycb adatai két-éget kizáróan beigazolták. A törvényszék Zachárt 10 hónapi börtönre, feleségét pedig, aki a hamis pénzek értékesítésénél segédkezett, bár tudta, bogy ezzel büutetcndő cselekmény! követ el. « hónapi börtönre Ítélték. Az orgazdasággal vádolt özvegy1 Szeles Andrásnét a törvényszéki a vád alól jogerősen fölmentette. A vádlottak az ítéletben valamenyuyicn megnyugodtak és minthogy a felsőipariskolát végze tek elnökét, az ügyész «em fellebbezett, a kiakinek szívügyé rolt a itevkérdé? | szabott büntetések jogerőre emelmegoldása és most nagyon örül aztk-edtek.