Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

Ha 24 éve igy indult el háditó útjára a szegedi ellenforradalom Az évfordulón néma megemlékezéssel ünnepli a váios a történelmi eseményt | > F I M A ti V A K DliS L A Ü r PÉNTEK, ÍM.'I májas 7. 3 (A Délmagyarország munkatársá­tól) 1919 májusának eleje az ellen­foradalmi készülődések jegyében iz­zott, parázslott Szegeden. Az idegek már pattanásig feszültek voltak, mindenki érezte a levegőben a nagy események óvatosan fújdogáló szel­lőjét. Nyiltan nem lehetett kiállani, íflért a város felett a vörösök ural­kodtak s itt gyámkodott a francia megszálló sereg is Charpy tábornok ós Betrlx ezredes vezetésével. A vö­rösre mázolt magyar helyőrség a Mars-téri laktanyában tanyázott, a város katonai parancsnoka Dlen­dorfer alezredes, az állomásparancs­nok Szombathelyi alezredes, a lak­tanyaparancsnok pedig Pottyondy őrnagy volt, akik azonban a legna­gyobb titokban résztvettek minden ellenforradalmi jellegű megmozdu­lásban. A jószerence folytán a sze­gedi helyőrségnek jóformán vala­mennyi tisztje szintén nemzeti ér­zelmű volt és csak a kedvező pilla­natot várták, hogy bátor kiállással nyiltan is szembehelyezkedjenek a vörösökkel, 4z ellenforradalmi készülődés izgalmas napjai Az ellenforradalmi készülődésben résztvevők május elején elhatároz­ták, hogy katonai puccsot hajtanak végre, a Mars-téri laktanyában el­helyezett vörös helyőrséget lefegy­verezik, a laktanyát birtokukba ve­azik és megteremtik a nemzeti ala­pon álló magyar liadsereghek mag­vát. amely a polgárság ellenforra­dalmi szervezkedését majd meg­felelő nyomatékkal tudja támogat­ni. A tervet tudomására hozták Betrix ezredesnek is, aki először kijelentette, hogy nem gördít aka­dályt a terv megvalósítása elé. A puccsot május 6-ra tervezték, má­jus 5-én azonban Betrix megváltoz­tatta az elhatározását és közölte, hogy megtiltja a terv végrehajtá­sát. A szervezkedés vezetői azonban elhatározták, hogy Betrix állás­pontja ellenére is végrehajtják más­nap reggel, vagyis május 7-én a puccsot. Erről a napról a következőket ir­ja dr. Kelemen Béla Adatok a sze­gedi ellenforradalom történetéhez t-i mii munkájában: „Holnap tehát, ha minden sike­rül, nagy nap lesz. Az első lépés az önálló magyar hadsereg felé. Ör­vendetes lélekkel halottam Heimfől és Dobokaytól a mai híreket, a hol­napi napra történő előkészületeket. Eszembe jutott a sok évtizedes küz­delem as önálló magyar hadsere­gért ... De másként képzeltük — akkor! Ma: ffanciák, spahik és négerek Sze­geden; szerbek Horgoson, romá­nok Szentesen. Ilyet még a legpesszimistább sem lehetett képes elgondolni 1919 má us 7 Boros, esőé időre ébredt Szeged ma huszonnégy éve, május 7-én reg­gel. Az utcák szinte nóptolenek vol­tak, a Tisza áradt s a hangulatot valami feszült várakozás ülte meg. anélkül, hogy valaki is tudott vol­na ? készülőben levő eseméuyekről. Ppttyoadx őrnagy, a laktanyapa­rancsok- korán reggel puska és szurony nélkül sorakoztatta a vörös legénységet a laktanya udvarán az­zal, hogy szemlét kiván tartani fö lőttük. Az előre kidolgozott tervek szerint ugyanekkor a Kossuth La­jos-sngáruti csendőrlaktanyából Tirts Béla csendőrőrnagy parancsá­ra Hrábák István főhadnagy veze­tésével megbízható s már az előző napon felesketett csendőrszázad in­dul el a laktanya felé. A Margit­utcai polgári leányiskolában gyü­lekező tartalékos tiszti és tisztjelölti különítmény 72 tagja pedig báró Heim Géza százados vezetésével in­dult el a laktanya felé. A különít­mény négy szakaszban indult el dr. Mihályffy István, Dobó József, dr. Tóth Imre és dr. Nekich Richárd főhadnagyok parancsnoksága alatt Az egész akciót Diendorfer alezre­des irányította. A parancs az volt, hogy lehetőleg vérontás nélkül bir­tokba kell venni a laktanyát és le kell fegyverezni a vörös őrséget, ha azonban akár a tiszti szakaszok, akár az őrszemek, vagy a csendőr­ség ellenállással találkoznának, fegyvert kell használni. A Csendőrség meglepetésszerűen ütött rajta a laktanyaőrségen, min­den zaj és feltűnés nélkül sikerült lefegyverezni őket s miközben a vö­rös legénység a laktanya hátsó ud­varában fegyver nélkül sorakozott, a tartalékos tiszti szakaszok belo­pództak a laktanyába, összeszedték a fegyvereket és megszállták a bákat. Amikor pedig mindez meg­történt. óriási pánikor, keltve meg­jelentek a hátsó laktanyaudvarbon is. A fegyvertelen kommunisták te­hetetlenek voltak a fegyveres túl­erővel szemben s nagy szitkozódá­sok közepette megadták magukat. Ugyanakkor Jankura főhadnagy a laktanya homlokzatán a vörös zász­lót kicserélte a magával vitt nem­zetiszínű lobogóval s miután a si­keres katonai akcióról jelentés ment a városházára, dr. Bárdoss Béla fő­jegyző azonnal felhuzatta a város­háza tornyára is a nemzeti szinü zászlót. A laktanyában pedig szét­válogatták a lefegyverzett legény­séget, a kommunista érzelmiieket letartóztatták és átkísérték a Csil­lagbörtönbe, a nemzeti érzelmiieket pedig Diendorfer ezredes feleske­tette a nemzeti szinü zászlóra. Még ugyanezen a napon átszer­vezték a városi rendőrséget. Betrix ezredes, aki előző napon még heve sen ellenezte a puccsot, a délutáni órákban magához kérette Szombat­helyi alozredest és elismerését fe­jezte ki előtte a példás megszerve­zettséggel végrehajtott puccsért. Ezekkel a történelembe irott ese­ményekkel zajlott le Szegeden 1919­ben májrjn 7-nek örök időkre emlé­kezetes napja s ezek az események i-nditották el a mos már percről percre dagadó, egyre nagyobb te­rületeken szétáradó diadalmas sze­gedi ellenforradalmat, amely végül is az ország bilincseinek lerázásá­hoz vezetett. Néma megemlékezés a 24. évfordu ón Az 1919-i május 7. eseményeinek emlékezetére három évvel ezelőtt a város hatósága a ma már Horthy Miklósról elnevezett volt 46-os lakta­nya főbejárata elé egyszerű, de mara­dandó emlékművet állított, hogy az u'ókor emlékezete és figyelmének éber­sége soha nem lankadjon. Ma a nevezetes nap huszonnegyedik évfordulójához érkeztünk. Huszonnégy evvel ezelőtt fegyve-^ rezték le a hős szegedi ellenfori taiai­márok a laktanya vörös helyőrségét s indították el útjára a nemzet leJtá madásáuak szent ügyét. Az évfordulót ma minden külső disz és ünnepélyesség nélkül üli meg a város lakossága és hatósága. Így kí­vánjak ezt a mai gondterhes idők. Nem lesz felvonulás, nem lesz katonazene cs nem lesznek szónoklatok, se szava­latok. A megemlékezés mindössze ab­ban fejeződik ki, hogy a város ható­ságának képviseletében dr. Katona István tanácsnok ma délelőtt felkere­si a laktanya előtti emlékmüvet ég el­helyezi azon a város emlékezését ki­fejező koszorúját. Ennél a néma, egy­szerű aktusnál részt vesz egy honvéil­tisztl küldöttség is s megjelennek a huszonnégy év előtti ellenforradalmi puccs Szegeden élő aktiv résztvevői A háztulajdonosokat pedig ismétel­ten arra kéri a város hatósága, hogy az emlékezés jeléül lobogózzák fel há­zaikat a mai napon a nemzeti szirrii zászlóval. (0. T. O.) Csemege-bor helyett kérgen SOLYMOSY NEKTÁRT! Zamatos, édes, tüzes bor. Minden jobb vendéglőben és csemegeüzletber. kanha'ó. A minőségért felei aSolvmosy Minőségi Borpincészet Szeged, Béke-u. 2 Héthónapi fogházról másfélfv! börtönre emelte föl a tábla a katonákat bántalmazó bácskai legény büntetését (A Délmagyarország munkatársa­lói) Az újvidéki törvényszék a mult decemberben súlyos testisértés vét­ségéért kéthavi fogházra itélte K r á ­mer Miklós 30 eves dunacsébi mol­nárlegényt, mert 1912 március 25-én az utcán többedmagával megtámadta Végh István fo­lyamőr szakaszvezetőt, valamint Kó­szó István honvédet és egy vastag eperfakaróval leütötte őket. A királyi ügyészség szándékos em­berölés bűntettének kísérlete cimén emelt vádat Krámer ellen, a törvény­szék azonban a főtárgyalás bizonyitá rozott véleménye is, bogy a folyam­őr szakaszvezető és a batárvadász az elszenvedett fejsérüléseiket csakis hátulról kaphatták. Az első ütés, ame­lyet Végh István a fejére kapót', em­beri élet kioltására is alkalmas, 86 centiméter hossza és 5 centiméter át­mérőjű eperfakaróval, olyan sUlyos volt, hogy hihető a sértettnek és az eset szemtanujának az a megegyező állítása, hogy az üléstől Végh eszmé­letlenül terült el a földön. \ koponyát ért többi sérülések is há'ulról érték a folyamőr szakaszvezetőt, aki ekkor arcrabukva feküdt a fóldön. Az orvOs­si anyagának figyelembevételéver su- szakértői megállapodás szerint a töb­lyos testisertés vétségévé minősítette bi ütést is fekvő helyzetben szenvedte , el az akkor már alélt sértett. A többi 'ámadók személyazonosságát megálla­pítani nem lehetett, viszont kétségte­Eptesües . Tisztelettel értesítem a szegedi nagyérdemű közönséget, hogy a szobafestői iparűzést megkezdtem és minden e szakmá­ba vágó munkát jutányos áron, 1 rendű kivitelben, szakszerűen vál­lalok. Levelekre házhoz megyek A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve maradok. Tisztelettel: Fa Gáspár s^uba esiőmes Kereszt u 6. szám. l o le a vádat. A tábla az ügyben széleskörű bi zonyitáskiegészitö eljárást folytatolt le. amelynek adatat megdöntötték a? elsőfokú ítélet indokolásának megál lapitásait. Az eset szem anujának, Vaszity Lázárnak vallomásából ki­tűnt, hogy a vádlottnak az az előadá­sa, miszerint ő szorongatott helyze­tében ragadott volna karót, nem Telel meg a valóságnak. Ennek az érdekte­len tanúnak a vallomása a táblai mér­legelés szerint megegyezik a sér élt­nek azzal az előadásával, hogy sem­miféle verekedésben nem vett részt, hanem az utcán a gyalogjáró szélén a közeledő legéayeknek hálttal állva nyugodtan és mit sem sejtve cigaret­tát sodort, amikor minden különösebb előzmény nélkül Kramer több társá­val együtt rátámadt. Valótlan tehát a táblai megállapítás szerint a vád­lottnak az a védekezése, hogy a két {bántalmazott katona a suhancok kai verekedésbe keveredett volna és hogy Végh a tömegből kiválva megtámadta volna Krámert. Vaszüy Lázá- vallo­másából is kitűnik, hogy a sértettek egyáltalán nem tanúsítottak fenyegető magatartást, hanem békésen hatadtak az utcán és a támadás hátulról érte őket. Az esetnek ilyenmódon való re-' onstruálását teljes mértékben igfi­•olja dr I n c z e Gvuia kir törveny­zcki. orvosszakértőnok a két sértett megvizsgálása alapján kialakult hatl-. lenül beigazolódott, hogy a két kato­na sérüléseit, amelyeket természetük­nél fogva és a hosszas gyógyulási időtartamra való tekintettel a tábla is súlyos testisértésnek minősített, Kr:imer Miklós okozta. A tábla sú­lyosbító körülménynek vette, hogy be­igazolódott, miszerint a vádlott volt a támadó és magyar katonákat bán­talmazott minden ók nélkül, ezért bűn­tettben mondotta kl bűnösnek és más­fclévi börtönre Itélte. HADITUDÓSÍTÓ KIÁLLÍTÁS A PISTI VIGADÓBAN aa (\fnwví»'Utt • rnnutnaném

Next

/
Oldalképek
Tartalom