Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

Visszatekintés az elmúlt szegedi színiidényre Hyolc Hónap alatt 339 aléadóst tarlett a színház — Megjegyzések a társulat munkájához (A Délmagyarország munkatársától) Ismét eltelt egy színházi esztendő. Amikor nyolc hónappal ezelőtt, 1942 szeptember 30-án uj vezetés alatt nyitotta meg kapuit a szegcdi Városi Színház, azt irtuk az első előadás előtti cikkünkben: bizakodással tekintünk vitéz Bánky Róbert rezsimjének működése elé és reméljük, bogy várakozásunkban nem fogunk csalódni. Most, amidőn nyolc hónap elteltével visszatekintünk a letűnt idényre, hogy öszegezzük eredményeit és megtegyük rá észrevételeinket, elöljárójában megállapíthatjuk: várakozásunkban valóban alig-alig csalódtunk és a társulat teljesítményével általánosságban meg lehetünk elégedve. Kétségtelen, hogy •z idei szezon művészi teljesítmény dolgában nagy javulást mu tat a megelőző két esztendő szükmarkn üzleti politikára alapozott szinházveztésével szemben, nem is beszélve a vándortársulati rendszer balulsikerült kísérletéről és nem feledve a boldog békeévek dúlása közepette tfralkodó >operettkorszak< ragyogva nyos heje-hujáját sem. Ennek elismerése mellett szükséges azonban, hogy rámutassunk olvan dolgokra, amelyeknek kiküszöbölését szükségesnek tartjuk a további fejlődés érdekében. Kétséggel elismerjük, bogy az első év kísérleti idő volt. az nj igazgató telve Jóindulattal, soka? akart adni és talán nem tehet róla, hogy az általa bevezetett rendszer kipróbálatlansága miatt kevesebbet nyújtott, mint amennyit vártak tőle. kiég van azonban a mód a korrekcióra: a három érre meghosszabbított szerződés birtokában a tévedéseket helyre lehet hozni és messzetekintő mflvéazí program felállításával tovább lehet fejleszteni azt az építményt, amelynek alapjait az Idén lerakták. Ez annál könnyebb lesz mostmár, mert • Jóindulat és művészi hozzáértés mellett egy év tapasztalatai is segítenek, mindenekelőtt pedig a városi hozzájárulás lényeges felemelésével és államsegély megszerzésével most már anyagi előfeltételben sem lesz hiány. 339 aféodás Még mielőtt megjegyzéseinket megfennénk, ismertetni kívánjuk számszerűleg azt a munkát, amelyet a szinkán nyolc hónap alatt végzett Az alant következő statisztikát a szinbáz Igazgatósága állította össze és bocsá tetta rendelkezésünkre: A színház évek óta as ttféa tartott először teljes nyole hónapos szezont Ez alatt az idő alatt 839 elő•dánt tartott. A 339 előadásból 12 opera, 47 klasszikus próza, (ebből: 1 klasszikns irodalmi délntán), 74 próza, 3 kívánságbangverseny (jótékony célra), 58 klasszikns operett, 21 zenés vígjáték, 116 operett 1 kabaréd SGvöngyösbokréta. 11 pedig gyermekelőadás volt. Százalékarány: 3.5 százalék opera, 42 klasszikus próza, (ebből: 1 százalék próza, 1 százalék hangverseny, IS százalék klasszikus operett, 6 százalék zenés vígjáték, 34 százalék operett. Ebben a kimutatásban figyelemreméltó. bogy a klasszikus és moderr prózai előadások összesített aránya egyenlő a modern operettek százalékarányával. Ebből ia látható az előző évekkel szembeni színvonalra törekvés. A mOsor és a vandégssaraplék A szezon folyamán a következő darabok kerültek előadásra: Operák: Tosca, Bohémélet, Aida (kétszer) Faust, Traviata, A szevillai borbély, Szöktetés a szerályból, Balett-esi (kétszer), Rigoletto. Néme: balett-est. Klasszikus-próza: A velencei kalmár (négyszer), Naplemente előtt (ötször). Haláltánc .(egyszer), Donna Diana (háromszor), Ahogy tetszik (ötször), Aimée (négyszer), Egy nap a szolgája (hastzor), Henschel fuvaros (kétszer), Nóra (kétszer). Irodalmi délutánon: Klasszikus jelenetek (egyszer). Próza: Bizánc (kétszer), Dominó (háromszor), Négy apának egy lánya (háromszor, A bolond Asvavné (tizennégyszer), Christian (négyszer), Idegen asszony (háromszor), Ártatlan vagyok (tizenkétszer), Mi az igazság? (ötször), Zsuzsó (ötször), Szivárványhid (ötször), Közöttünk jár (háromszor), Aimée (négyszer), Egy nap a világ (hatszor). Klasszikus operett: Éva (6), Luxemburg grófja (13), Denevér (6), Lehár-est (2), Szibill (7), A mosoly országa (10). Marica grófnő (6), János vitéz (5). Zenés vígjáték: Viharos szerelem (3), Nemes rózsa (7), PalyoJatkisaszszonv (11). Operett: Száz piros rozsa (13), Ven diófa (20), Boronkay lányok (12), Aranysárga falevél (12), Kata-KillyKatinka (11), Mágnás Miska (9), Déry né (6), Feleségül vesz a férjem (8), Mária főhadnagy (25). Eredeti bemutatók voltak: Pirandello:: Mi az igazság? Koncz Antal: Szivárványhid, Csadó Pál: Zsuzsó, Dér Gyula és Juhász József: Közöttünk jár. A prózai darabok nemzetiségi megoszlása a kővetkező volt: magyar 9, német 3. olasz 2, spanyol 1, norvég 2, francia 3, angol 2; őszesen 22 prózai darab. A prózai műsorban tehát képviselve volt csaknem az egész számottevő európai irodalom. Aa operettek és zenés vígjátékok legnagyobb része magyar volt. A színház vendégei és állandó vendégszereplői a következők voltak; Vendégek: Bajor Gizi (A bolond Asvavné), Főidényi László (Henschel fuvaros, Mária főhadnagy), Ilidvéghy Valéria (Tartuffe), Kiss Ferenc (Henschel fuvaros), Lázár Mária (Idegen asszony), Perényi László (Vén diófa, Zsuzsó), Pethes Ferenc (Vén diófa, Boronkay lányok), Raffay Erzsi (A mosoly országa), Somlay Artúr (Naplemente előitt, Haláltánc, Christian), Szabó Ilonka (Denevér), Tőkés Anna (Bizánc), Uray Tivadar (Donna Diana). Állandó vendégSzereplők: Alszeghy Lajos (Bizánc, Vén diófa), Árpád Margit (Zsuzsó. Tartuffe), Bán Ibolya (Tartuffe), Császár Terka (Boronkay lányok. Luxemburg grófja), Fogarassy Mária (Mária főhadnagy), Fülöp Viola (Naplemente előtt Henschel fnOftl MAGYARORSZÁG VASARNAP, 1943 májns 30. Tavasszal varos), Gálffy Marika (Bizánc, Dominó, Naplemente előtt, A bolond Asvayné), Halassy Mariska (Vén diófa, Zsuzsó), Halász Géza (Bizánc, Ahogy tetszik), Harsányi Rezső (A velencei kalmár, Bizánc, Zsuzsó, Tartuffe), Juhász János (Zsuzsó, Tartuffe), Kovách Aladár (Bizánc, 100 piros rózsa, Nemes Rózsa), Madarász László (100 piros rózsa. Éva, Luxemburg grófja, Denevér, Lehár-est, Szibill, A mosoly országa, János vitéz), Mágory Mária (Nóra), Nagyajtay György (Viharos szerelem, Boronkay lányok, Nemes Rózsa), Pataky Miklós (Haláltánc1*, Patkós Irma (Luxemburg grófja, Denevér, Marica grófnő), Peéry Piroska 'Haláltánc!, Pelrőozv Irén (Zsuzsó) Rédev Kató (A velencei kalmár), Som lav Júlia (A bolond Asvayné, Egv nap a világ), Szilágvi Szabó Eszter (A velencei kalmár), Völcsey Rózsi (Négy apának egv leánya, Christian, Idegen asszony. Mi az igazság? Fgv nap a világ!, Zilahv Pál (Bizánc. Dominó. 100 piros rózsa), Zimonyi Már-' ta (Déryné). Az operaelőadások, balettek vendégei voltak: az Operaháztól: Dr. Dalnoky Viktor (Tosca), Fodor János (Aida), Gyurkovits Mária (Szevillai borbély, Szöktetés a szerálvból), Halmos János (Traviata), Hámory Imre (Szevillai borbély), Járay József (Tosca), Kóréti Endre (Bohémélet, Aida, A szevillai borbély, Szöktetés a szerálybol), Laczó István (Aida, Rigoletto), Layer Mária (Faust), Littassy György (Rigoletto), Losonczy György (Faust), Maleczky Oszkár (Bohémélet, A szevillai borbély), Németh Mária (Aida kétszer), dr. Palló Imre (Bohémélet, Aida, Traviata, Rigoletto), Pataky Kálmán (Bo hémélet, Faust, A szevillai borbély, Szöktetés a szerályból), Raffay Erzst (Bohémélet), Ráskay Gizella (Bohémélet), Reményi Sándor (Faust), Szabó Ilonka (Szöktetés a szerályból, Rigoletto), Walter Rózsi (Faust). _ Harangozó Gyula, Kőszegi Ferenc. Ottrubay Melinda, Sallay Zoltán (balettest). A milanói Scalatól; Tatjana Menotti (Traviata), a kolozsvári Nemzeti Színháztól: Kishonthy József (Aida), Mészáros Erzsébet (Aida), Budapest ről: Lendvay Andor (Faust), Solymossy Margit (A szevillai borbély, Rigoletto). A berlini állami Operaháztól: Hedi Hőpfner, Margót Höpfner. Az operákat vezényelte: Fricsay Ferenc (9), Rajter Lajos (2), (Balett est keretében kétszer a Pozsonyi majálist), T. Török Emil (2) (Tosca. Faust). van M Mafa a noftáaoa flutitf kúrának. A Darmol haihajtá* milliók használták azért, mart hatéaa kitűnő Használata után az amher mintha ujjá szülein a. xzsxEa SCOLTÉTY ÉVA (Klausál-tér 5.) Üzletét Junius 1.-én SZÉCHENYI-TÉR 17. szám alá helyezi át. Elmúlt a hangverseny idény... de a zenei élet eseményeit otthonában élvezheti. Hallgassa meg legújabb művész és tánolemezeimetI Horgászati cikkek! Damyl kapható! Villamossági és' műszaki oikkek! Mindennemű izzólámpa kapható! Megjegyzésük a műsorhoz Amint a fentiekből megállapítható a műsor elég gondosan összeállított, változatos és színvonalas volt. Ami a legszembetűnőbb és legörvenitelesebb: a prózai előadások nagy száma. Különösen örvendentes, hogy a szezon komoly értékű klasszikus prózai műsorral dicsekedhetik.. Két Shakespeare, egy Molier, Ibsen, Strindberg, két Ilauptmann, egy-egy Mareto es Goldoni előadás nyolc hónap alatt arra mutat, hogy a színháznak céltudatos művészi programja van. Legfeljebb azt a kifogást lehetne felhozni ex ellen az összeválogatás ellen, bogy túlnyomórészt vígjátékok, vagy színmüvek kaptak helyet benne. Ilyen igényes klasszikus-program mellett hiányolható egy-két nagy tragédiának szinrehozataia. Annál is inkább, mert az előzetes színházi jelentésben ígéretet kaptunk például, hogy egyebet ne említsünk, az Oidipus király, a Macbeth, a Romeo és Júlia előadására. Általában ez az előzetes jelentés több olyan Ígéretet tartalmazott, aminek beváltása nem következelt be. Nem szemrehányást akarunk tenni, hiszen már akkor tisztában voltunk vele, hogy Ilyen túlzsúfolt programot nem lehet egyetlen idény alatt megvalósítani. És azt is el kell ismernünk, hogy ha el is maradt valamelyik a beígért darabokból, kaptunk helyette másikat, ami nem volt feltüntetve a müsortervezetben. Mégis azt kell mondanunk: több meggondolás: a és felelősségérzetre van szükség a műsorterv összeállításánál, nehogy a közönség megrövidítve érezze magát és főleg nehogy a folyton változó, sokszor ötletszerűen alakuló program kapkodás® sá váljék és károsan befolyásolja a rendezőt, színészeket a művészi kivitelezésben. Még valamire szeretnénk itt felhívni a figyelmet: az eredeti bemutatókra. Az idei statisztikában négy eredeti bemutatót tüntet fel a szinbáz. Esek közül csak az érdekes Pirandellodarab érte el azt a szinvonalat, ami vidéki színház eredeti bemutatójától elvárható. A vidéki szinbáz ugyanis repertoár szinbáz lévén, nincs a folyton nj, meg uj darabok bemutatására ráutalva. Az ország második Városainak rangja azonban megköveteli,hogy [színházában, amely a magyar színházi életben jelentős tényező kell, hogy legyen, három-négy eredeti bemutató tartassék! De ezek aztán a legszigorúbb kritikai szemmel mérve is kiállják « próbát Ugy gondoljuk egy idegen, két magyar prózai újdonság amelyek közül az egyiknek lehetőleg -zegedi szerző müvének kellene lennie) és egy operettujdonság kielégítené az igényeket. Szegedi drámaírói tehetség felszinrehozatalát elősegítené esetleg, ha a szinbáz, mint hajdan Makó Lajos tette, darabpályózatot hirdetne szegedi irók számára. Igy segíthetne Szeged színháza a nehezen születő, de már-már előbukkanó uj magyar dráma rilágrahozata Iánál. Örvendetes a statisztikában a szépszámú operaelőadás. Sajnos mind az évről-évre játszott, jólismert dalmüvek kerültek szinre és hiányzott a műsorból például a beígért Álarcosbál, meg A bolygó hollandi. Haladás tehát ezen a téren nem tapasztalható, de amint értesültünk, a színház vezetősége máris elhatározta, bogy kisebblétszámu szólóénekesi gárda és kórus szervezésével lehetővé teszi ritkábba:: játszott operák előadását is és ere 4.