Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

áPm X MI a m I funíus 8-án este pontosan 7-kor Tiszanagytermében iseienyi JOZSef Rendező: Fogas G. rádióénekes Jeavek 1 penqötői DéYmaqvarorszáqnál. részére, amelynek szolgálatába ál­lunk. Ha én ettől elfordulnék, ti is forduljatok el tőlem. A főispán szavait dr. Széchenyi István köszönte meg a választmány nevében. Hangoztatta, hogy az egész kérdést mnló incidensnek te­kinti s reméli, hogy mielőbb elsi múlnak az ellentétek s helyreáll a béke és az egység, amely eddig mindig meg volt ebben a városban. A Magyar Élet Párt választmá­nyi ülése azután véget ért. Világmárka! Fogalom! golyós, görgős csapágy és csapágyház. Szakszerű kiszolgálás, díjmentes műszaki tanács. Markovics Szilárd m 44. Fiatalkorú vetélytársa és ennek egyik hozzátartozája ölte meg a csorvai legényt Rögiönitélő bilóség Ítélkezik a gyilkosok folott Tömörkény, egy süllyedő paraszti világ költője Napjainkban a Tömörkény­kultusz örvendetesen föllendült. A Dugonic s-T á r s a s á g közadako­zásból éppen raosf emeli szobrot hal­hatatlan tagjának. Budapesti kiadók uj kiadásban Jelentetik meg régen el­fogyott köteteit, a Nemzeti Könyvtár válogatott novelláit teszi a legszéle­sebb körök közkincsévé. Sajnos ösz­szes müveinek sajtó alá rendezésére a mostani viszonyok között gondolni sem lehet, pedig Tömörkény István termékeny irodalmi munkássága a ma­ga teljességében máig kiadatlan. Az 1943. cvi könyvnapra a szegedi Szu­k 11 s-cég' váratlan csemegében része­sítette Szeged városát, de az egész magyar irodalomszerető társadalmat is: Sík Sándor avatott válogatásában antológiái adott ki Tömórkénv nvom­talésban eddig még meg nem jelent el­beszéléseiből. tárcáiból. Ezzel a kötél­lel Szeged is méltóképpen képviseli magát a magyar könyv 1943 évj ver­sewvóben, hirdeti az Irodalmi reeiona­Hzmns erejét. Szeged városának kü­lönleges magyarságát­K« a kötet is jellegzetes példája Tömörkény annyit magasztalt irói készségeinek. Bólcs mérsékletéről, jó­zan, de nem programszerű realizmu­sáról már sokat irtak. Megállapítot­ták alkotásainak nemes, épitö optimiz­musát is. Bizonyára igaz, hogy Tö­mörkény művészetén keresztül a sze­gedi parasztság idillikus vonásai tel­jesednek ki. A kortársak közül Nyi­la s y Sándor derűs impresszionizmu­sában, vajty az igen lehetséges Dan­kó Pista népies dalköltészetében is hiába keresnénk egy K á 1 ni á n y La­jos, vagy Juhász Gyula tragikus életérzését, szegedi telítettségéit, vagv a népünkre éppen annyira jellemző misztikus hevületet (havibucsut). A szegedi néplélek furcsa roeghasonlott­ságait .démonikus vonásait balladai elemeit Tömörkény természetesen ész­revesz^ szeretettel is ajnározza, de a maga részéről nem érzi jellemzőnek és legtöbbször módot talál arra, bogy valami megbékélésben, erkölcsi klasz­szicizmusban oldja fel. Ez a művé­szi egyoldalúság érthető is, hiszen családja messziről jött hoz­zánk. tehát a szegd! sors hul­lámzásait nem hordathatta vérében. Az ember és művész tö­mörkényt azonban a város atmoszfé­rája, a szegedi néplélek hasonlíthatat­lan egycnisege egvsz életére megigé­zi. Az azonosulásnak ez a hűsége és tökéletessége Petőfit juttatja eszünkbe. Alig ir masrol, mint a sze­gedi kozmoszról, amelyről már D u ­gonics és Mikszáth is megsej­tett valamit, de Tömörkény müvesze lén, látásán keresztül tudatosan egye­temes magyar értékké. Éppen jókor jött; a hagyományos parasztélet vál ságos idejét éli, még sokat őriz a múltból, de már kikezdi a »ruodern« civilizáció. Tömörkényt ösztönös iz­iése es tar|ozkodása megvédi a P»­rasztroinantika túlzásaitól. Talán ezért van, hogy a művészi igazsag különös erejével ragad meg a pa­rasztélet humanizmusának, magasren­dű természetességének, bölcs egysze­rűségének, a parasztsors nehéz, oly­kor hősies viszontagságainak megörö­kítése. A nagyvárossá fejlődő Szeged né pi gyökérzete, patriarkális világa, pa­raszti mulga gazdag változatokban talált Tömo-krényben klasszikus meg íogalmazojara lizt a süllyedőben te­vő szegedi kozmoszt Tömörkény itt­ott üouieroshoz, vagy Tolsz­tojhoz méltó ihlettel es érvénnyel látta meg: alkotásaiban egy szegcdi állapotnak és kutluríokiiak mesteri képét, a művészi önellátásnak és le­zártságnak ritka ajándékát Szeged bi­zonyára még ezután fogja Igazán meg­érteni, amikor egyéniségének arisz­tokratikus élményéhez, sorsának a mostaninál tudatosabb vállalásához, egy bizonyára eljövendő magyar hu­manizmus szegedi programjához ki­meríthetetlen forrást, mintegy ideá­kat fog találni a Tömörkény-rajzolta naiv, de teljes emberségű paraszti ősökben. A Rónasági csodákhoz Sík Sándor irt Tömörkény tömörségéhez méltó előszót. Dicséret illeti Szukifs­céget is. bogy illendő kiállításról, így a külső köntösről, Vinkler László ihletett címlapjáról méltóképpen gon­doskodott Bólint Sándor szobafestést, nfezefesl Szili isiiig I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállal: — — szobafestő- és mázolómester, fesfékkereskrd'j. Telefon: 18—33. — Református-Dalola. (A Délmagyarország munkatársá­tól) Megirta a Délmagyarország, hogy május 24-én hajnali 4 órakor Csórván, az úgynevezett Ruki-isko­lához közel vezető uton, a szántó­földek közelében, halva találták Varga Mihály 17 éves csorvai le­gényt. A nyomozáa során, amit a gyilkosság után rögtön foganatosí­tott a lengyelkápolnai rendőrség, kiderült, hogy Varga Imrét először dorongütésekkel teritették le. majd ásóval négyszer végighasitották ko­ponyáját. A nyomozást vezető Pintér Fe­renc ebből rögtön arra következte­tett, hogy a gyilkosságot többen, legalább ketten követték el, mert az ncheaen tételezhető fel. hogy egy ember doronggal és ásóval támad­jon rá áldozatára. Ezen a fonalon indították meg a nyomozást A to­vábbi szálak három irányban ágaz­tak. Ugyanis aznap este Bakó Já­nos tanyájában úgynevezett, dugott bál volt. amelyen részvett Vargának régi, egy fiatalkorú legényharago­sa is. Ugyanakkor volt kisebb vacsora Erdődi Vineééknél, ahol az áldozat volt jelen, mivel Erdődi Vince leányának, Böskének udva­rolt Az utolsó szálak már mesz­szebbre vezettek, itt csupán a gyil­kosság ideje és a fiatal suhancok kocsmából való hazajövetele volt azonos. Pintér Ferenc négy nap és négy éjjé! nyomozott szünet nélkül. En­nek eredményeként letartóztattak több fiatalkorút, akiknek valami okuk lehetett megölni a szépszál le­gényt. A kihallgatás során azonban csfeanem mindnyájan alihit igazol­tak. úgyhogy a végén már Csak két gyanúsított maradt. Ekkor kapcso­lódott be a nyomozásba dr. Kama­rás Lajos rendőrtanácsos, a rendőr ség hiinüeryi osztályának vezetője s dr. Gaál Ödön királyi ügyész, a sta­táriá'is ügyek vezetője. A minden részletre kiterjedő nyomozás során megállapították, hogy a letartózta­tott fiatalkorú régóta haragos vi­szonyban volt az áldozattal, mert Varga Mihály a tél folyamán azt mondotta a letartóztatott fiatalko­rúnak: „olyan legényt, mint te zseb­reteszek." Haragudott ez a fiatalem ber Vargára azért Is. mert Erdődi Böskének akart udvarolni, de az szivesebben látta maga körül a jó­képű. első legény hírében álló Varga Miskát. Május 24-én éjjel azután olyan helyzet adódott, hogy a letartózta tott fiatalkorú elkvetkezettnek tót­tá az időt megtorolni a vélt sérel­meket. Amikor a dugott bál befejez tével hazafelé tartott, a közeli Er­dődi tanyáról még beszélgetést hal­lott Ugy gondolta tehát, hogy még ott van Varga Mihály. Ekkor a megsértett vetélytárs fiatakoru hu gától és annak ndvarlójától, akikkel együtt j«t? el a dugott bálról é« h­»zólt fd. ördögh AJIUIÍÖZ, aki Az ágyban uiságot olvasott - Ballja-e. Miska most iőn al Er­dődiéktől, most megütöm — moss dotta a régi haragos. — Jól van, én is veled megyek! —* válaszolt ördögh AntaL Ekkor a fiatalkorú felkapott egy karvastagságú dorongot, az ördőgté pedig a kamrából egy ásót vett ma* gához. A közelükben levő akácos­nál, amely mellett el kellett halad­nia az áldozatnak, leguggoltak é$ vártak. Rövid idó múlva jött ts Varga Mihály az udvarlásból haza­felé. Ekkor a lesbenálló legény ki­ugrott rejtekhelyéről és négyszer, fejbevágta a karvastagságú husáng­gal Varga Mihályt. Amikor aztán látta, hogy áldozat elesik, elszaladt, Futás tíozben hallotta, hogy ördög fi Antal ásóval fejbeveri a magatehe­tetlen legényt. Rövid idő múlva ördögh visszaér­kezett a tanyára, ahová a fiatal­korú is menekült ördögh Antal csak annyit mondott: — Möghalt. A fiatalkorú gyanúsított beismerh vallomása alapján a bűnjeleket ta megtalálta a nyomozást vezető Ka­marás tanácsos és dr. Gaál ügyész* A véresen elhajított dorongot • fiatalkorú mutatta meg, de ördögh Antal, aki még most is tagad, nem adta elő az ásót ördögh Antal kis­lánya azonban, nem tudván, hogy ezzel édesapjára rábizonyítja * gyil­kosságot, előhozta a kamrából a» ásót, amelynek nyelén alig észreve­hető felületen vérnyomokat é» al* valdt vérdarabokat találták. Amikor kétséget kizáróan meg* állapították, hogy Ördögh Antal 45 éves osorvai földműves és fiatal­korú társa követték el a gyilkossá­got annak ellenére, bogy idősí Ördögh Antal makacsul tagadta bűnösségét végigjátszatták velük a gyilkosságot a helyszínen. Ekkoy elszólta magát ördögh Antal, mi­vel a fin nem ngy ée nem ott állt meg. ahol a végzetes hajnalban! megjegyezte, hogy nem ugy volt. A két. gyilkost pénteken éójef rendőrségi autón szállították a rendőrségre, ahonnan az ügyészégw kisérték őket Mindkét vádlott fa­lett a rögitéU) biróság fog ítélkezni, mivel a gyilkosságot éjszaka, az el­' sötétítés ideje alatt követték eL Jégszekrények elsőrendű kivitelben kaphatók Fokete Nándornál Kossuíh Laios-sugárut IS. stárn A Szegcdi Gyorsíró­és GáplróisKolabsa Feketesss-utca 21. I. em. 7. (ezelőtt Honvédtér 4.) Belrath eiások uj kez­dő és haladó tanfo'yamokra. •Jlng-. mt. bls8—1IM2.Í3. KosarAruÜrietemQft Valéria-tér 14 sz. aló) Mikszáth Kit 'iiáD-utea 5. alá helyeztem át Min­dennemű aosár nagy választékban kapható. Javítás. vállalok. NAGV JAN CrS "Vctóártunó. IST

Next

/
Oldalképek
Tartalom