Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

vasarnap ara ZÖ ww* 1943. május 30. XIX. É?t. 122. sz. navonta 3 20*P. neguedevre 9*20 v KER ESZTE NY; POLITIKAI NAPILAP A maggor tlct minden problftnálára hilerfedő beszédet mondott Kállai) mlnlszterelnOK Rendefeti vagy törvényhozási utcn gondoskodnak a hadviseltek iránti hála lerovásáról — Külpolitikánk főcélja önálló nemzeti és állami létünk biztosítása — „A zugforgalmat és a feketepiacot csak ugy lehet letörni, ha mindenki hozzájut fejadagjához" — Gondoskodás a tisztviselői fizetések és a munkabérek megállapításáról — A zsidókérdes és a nagy jövedelmek igénybevétele Budapest, májas 29. A Magyar ftlet Pártjainak székesfővárosi és pestvármegyei szervezete szombaton délután a Nemzeti Sportcsarnokban 'együttes nagyválasztmányi ülést tartott, amelyen Kállay Miklós miniszterelnök nagy beszédet mondott. Az ülésen megjelentek teljes •tómban a kormány tagjai, a miniszterek és államtitkárok is és sokan voltak ott a párt felsőházi iés képviselőházi tagjai közül. Homonnay Tivadar főpolgármester, Budapest székesfőváros Magyar Élet Párt szervezetének elnöke, megnyitó beszédében ismertette a szervezet munkásságát, majd kijelentette Kállay Miklós miniszterelnöknek, mint a párt vezérének, hogy a Magyar Élet Pártja budapesti szervezetének minden tagja törhetetlen hittel a magyar jövőbe teljes erővel támogatja a kormány munkáját. Ezután hosszantartó taps és lelkes V-ljenzés közepette Kállay Miklós miniszterelnök állott fel szólásra. Hála a honvédség iránt Beszéde elején hálás és meleg szavakkal emlékezett meg a magyar honvédség hnrcairól. hangoztatva, hogy a második hadsereg most folyamatban levő leszerelése alkalmával számadással tartozunk a nemzetnek. Ennek a számadásnak mérlege azonban a nemzet szemipontjából nyereséges és dicsőséges annak ellenére, hogy sok veszteséggel járt. — Kötelezem a nemzetet — mondotta emelt hangon a miniszterelnök —, hogy azokról az áldozatokról, amelyeket a honvédségünk tagjai a harctéren magukra vállallak, sohasem feledkezünk el és ami rendelkezésünkre, áll, egy darab föld, kenyér, állás vagy egyéb gosdoskodás, az elsősorban a háború hőseit és azok hozzátartozóit illeti. Az erre hivatott intézkedéseket a kormány rövidesen rendeleti uton lépteti éleibe, vagy javaslatban terjeszti a törvényhozás elé. A miniszterelnök ezni'án kitért az rtrsjzággyülés legutóbbi feloszlatásának körülményeire s rámutatott arra, hogy a háborús időkben a parlamentárizrmis is csak ugy működhetik zavartalanul, ha szem előtt jobb helyzetben vagyunk. Annak ellenére, hogy az elmúlt három év alatt nemcsak magunkat, honvédségünket kellett ellátnunk és bzonyos mértékben szövetségeseinknek is segítségére kellett sietnünk, országos átlagban a mult évnél jobb lehetőségekkel mehetünk neki az uj ellátási évnek. Ez nem azt jelenti, hogy készleteinket ne a legszigorúbban adagoljuk. Ugyanez áll az ipari termelésre is annál is inkáhb, mert az árdrágítás és feketepiac must már vészesen kezd elharapódznj. A zugforgalmat és feketepiacot csak ugy lehet letörni, ha mindenkit hozzájuttatunk az őt megillető fejadaghoz, viszont másodsorban az áruhalmozókkal és árdrágítókkal szemben a legnagyobb szigorúsággal járunk el. A köztisztviselői fizetősek és a munkabérek — Elsőrendű gondoskodásunk tárgya — mondotta a miniszterelnök — a köztisztviselők fizetésének és az ipari és mezőgazdasági munkások bérének megfelelő megállapítása és az életszínvonaluknak biztosítása. Ezekre vonatkozólag részletekbe még nem mehet beie. Zsidókérdés A zsidókérdéssel foglalkozva, a miniszterelnök megállapította, bogy Alagyaroi szag egyik legfontosabb probiémaja a zsidókérdés, mert nálunk ma több zsidó él, mint egész liurópuban együttvéve. Ifi a végleges megoldás természetesen a zsidóság lehető teljes kitelepítése volna, azonban aung ennek adottságai es alapíeJteteiei nincsenek meg, bogy liova telepítsük le a zsidókat, addig ezt a kérdést esak napirenden sem lehet tartani. Addig is, amíg ez megtörténhetik, átmeneti intézkedésekkel igyekszik a kormány a zsidókérdést rendezni. Ide tartozik a zsidó földbirtokoknak a nép kezére juttatása, a gazdasági és érllemiségi pályáknak, amelyeket eddig túlnyomórészt a zsidók foglaltak el, sürgősen a magyar fiatalság előtti megnyitása, a zsidó vagyonnövekedések szigorú megadóztatása, a lakásínség megoldására az indokolatlanul nagy lakásokhoz való hatósági hozzányulás, slb. Szükséges az is, hogy a zsidóságot rákényszeritsük arra, hogy a fizikai munka terén is keressen megélhetést. * A visszaélések megtorlása javarészét pedig törvényhozási uton fogják rendezni, mihelyt a törvényho- — Az államháztartás és a hadsezás újból megkezdi munkáját. ' regfelszerelés fokozott kiadásainak teGazdasági "kérdésekkel foglalkozva uezésére a tisztes polgári vagyon tela miniszterelnök rámutatott arra, I jes kímélése mellett igénybe fogjuk hogy a háromévi ro^sz termes után ma venni a tuliiagy jövedelmeket _ montártják azokat a határokat, amelyeket az idők kényszerűsége minden magyar emberre egyformán rákényszerít, A magyar jövő célkitűzés*! A miniszterelnök ezután a magyar jövendő határozott célkitűzéseit szögezte le. Külpolitikai tekintetben hangoztatta, hogy külpolitikánk főcélja nemzeti és állami létünk biztosítása kell, hogy legyen, amelyet vállalt kötelezettségeink szükséges betartásával kell szolgálnunk. Magyarország nagy szövetségeseivel együtt azt az alapvető elvet vallja, bogy meg kell védeni és fel kell tartani a kis nemzetek elidegeníthetetlen jogát az önálló élethez. — Tényekkel igazoltuk" be az törekvéseinket, hogy megértést, emberszeretetet és türelmességet gyakorolunk a velünk együtt élő nemzetiséggel és tiszteletben tartjuk nemzeti sajátosságaikat. Magyarország egy talpalatnyi földet sem vett cl senkitől, csak a tőlünk elrabolt területek egyrésze került vissza hozzánk. Egy ezeréves birtoklás áll szemben tehát egy 20 éves birtoklással. — Válságos időket élünk — folytatta a miniszterelnök —, a háború döntő szakaszába érkezett s ezért mindenkitől a maximális helytállást követeljük. Mi azért álltunk a német birodalom és Olaszország mellémert ők tették lehetővé a trianoni kilincsek széttépését és teszik lehetővé Európában a bolsevizmustól való megszabd!lásút is. Belpolitikai kérdések A belpolitikai kérdésekre áttérve, a miniszterelnök hangoztatta, bogy bármely részről történjék is a rend megzavarására irányuló kiscrlel, luég csirájában el keli fojtanL Megemlítette a miniszterelnök, hogy szociális téren ínég mindig sok a tennivaló és a törvényhozásnak fel kell készülnie a jövőre. Részletesen ismertette ezután a legközelebbi szociális feladatokat és közölte, hogy azok közül néhányat rendeleti uton, dotta a miniszterelnök. Ezzel kapcsolatban kitéri arra is, hogy a könnyű kereseti lehetőségek ma gyakran megszédítenek gyenge jellemű emberekel, akik azt hiszik, hogy a zsidóságnak a gazdasági életből való kiszorulasa után ők ülhetnek a helyükre és használhatják ki a helyzetet. Fokozott kötelességének tartja, hogy a legnagyobb kérlelbetetlenséggel vigye végre ezen a téren a tisztogató munkát és elrettentő büntetésekkel vessen veget a visszaéléseknek. Amikor azonban a vétkesek legszigorúbb megbüntetését kilátásba helyezzük, még szigorubb büntetéssel sajtjuk a rágalmazókat, sullogókat és gyaniisitbatókat, akik sokkai többen vannak, mint a megtévedt emberek és akik elsősorban bűnösök. A miniszterelnök ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Megmaradunk, mert a nemzetnek van vezére, aki mögött mint egy ember áll az egész nemzet, az ő hite a mi legnagyobb dicsőítésünk, az ő Ítélete a mi igazságunk. Az ő ereje jelenti az országot Az Úristen éltesse öt! A miniszterelnök beszéde végeztével a választmányi ülés sokszázfőnyi résztvevője perceken át tartó me|eg ünneplésben részesítette a kormányzót, valamint a miniszterelnököt is. Ezután vitéz Lukács Béla miniszter a .MÉP országos elnöke emelkedett szólásra. — A háborúban álló nemzet mai, súlyos időszakában a rend, fegyelem és a munka azok a követelmények, amelyeket minden magyar embertől elvárunk — mondotta Lukács Béla. Jelenthetem pártunk vezérének, bogy erre a komoly munkára pártunk törvényhozói és tisztviselői készen állnak. Szervezeteink egyik legfontosabb feladata vigyázni a nemzet lelkére. Pértvezérünk iránti bizalommal hívjuk egy táborba a magyar milliókat és kérünk mindenkit, hogy dolgozzunk a magyar jövőérL A nagy tetszéssel fogadott beszéd után D o n á t b György országgyűlési képviselő hálás köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért a megtiszteltetésért, hogy ezt a rendkívül nagyjelentőségű beszédet a budapesti és pcstmegyei pártok tagozatai választmányi ülésén mondta el. Biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a bei-ö rend és a lelkek nyugalmának biztosítását ebben az országban és ebben a fővárosban a párt szervezeteinél jobban senki sem garantálhatja. A párt szervezetei azon dolgoznak, hogy Budapestet nemcsak az ország fővárosává, hanem magyar, keresztény és szociális országnak magyar és keresztény fővárosává tegyék. Vasvári Lajos a magyar munkás nevében szólt és hangoztatta, » munkásság elsősorban azt várja, hogv Magyarország mint független nemzeti állam fennmaradjon. A magyar munkás a magyar nemzeti és keresztény gondolat jegyében dolgozik — mondotta Vasvári Lajos. Végezetül Viczián István Pest vármegye főispánja a MfiP pestvármegyei tagozatának gazdavezetői nevében fogadalmat tett, hogy a gazdatársadalom a párt vezére és országos elnök áltat felvetett gondolatok jegyében fog dolgozni a magyar életért. A nagyválasztmányi ülés, amely i mindvégig lelke^ légkörben folyt le, ia Szózat hangjaival ert véget, (MTLi