Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-25 / 117. szám

A magyar dal áfiífafos Ünnepe volt az elemi iskolák népdal- és népijáték bemutatója (A Dólmagyarország munkatársától) Szeged belterületi népiskolái vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Városi Színházban a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére és a szegedi Vöröskereszt Javára népdal- és népi Játékbemutatót rendeztek. Az érdeklődök zsúfolásig megtöltötték a nézőteret a különleges esemény alkalmából. A Htsuekegy eléneklése ntán Melegh László, a belvárosi fiunépiskola tanulója elszavalta A magyarok Istene cimü versé'. Milotay Imre tanitó vezénylésével a rókusi népiskola ta•nlói énekeltek ezután magyar népdalokat, majd dr. Balogh Ányos tankerület! királyi főigazgató helyett dr. Kövess Sándor tankerületi felügyelő ünnepi beszédet mondott. Beszédében Szent Gellért érdeklődését és eliszserését emiitette z magyar dal Iránt Ennek az érdeklődésnek ma is meg kell lennie hiánytalanul. Méltatta Bartök Béla és Kodály Zoltán munkásságát és azokat az érdemeit amelyeket a két nagy zenei géniusz a magyar dalnak és európai knlturtényezővé tétele körül szereztek. Rámutatott arra, hogy magyarok mindig kitárt lélekkel fordultunk nyugat felé, de megőriztük keletről hozott kincsünket. Ezek közé a keletről hozott kincsek közé tartozik a magyar népdal. Végül felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Európa nem a tanulékonyságot, hanem az eredetiséget, az egyéniséget szereti és becsüli bennünk. A beszéd ntán a Szilléri-sugáruti Iskola tanulói Hatvani Jenőné tanítónő rendezésében eladták az »Egyszer egy királyfi...* cimü népljálékot. A bájos és mégis komoly népijátékot az ujszegedi iskola tanulóinak énekszámai követték. Az alsóvárosi rém. kat. in'ézeti népiskola tanulói az iskolanővérek rendezésében két néptjátékot adtak elő. Az egyöntetűen ma gyar ruhába öltöztetett, papucsos kis iskoláslányok magyar találékonyságukkal és gyermekektől szokatlan fegyelmezettségükkel megérdemelt sikert arattak. A móravárosrészi községi népiskola tanulói Wéber József népiskola! igazgató vezénylésével nagy tetszés mellett énekelték. Littomericzky Mária, a belvárosi leányiskola tanulója megkapó bájjal szavalt, majd a Csongrádl-sugéruti iskola tanulói és a református népiskola tanulót énekeltek ezután. Az alsóvárosi iskola tannlól Gárdonyt Dezső rendezésében a "Pünkösdölés* cimü népijátékot adták elő, a somogyltelepi községi népiskola növendékei pedig Jójárt László vezénylésével énekeltek néhány népdalt A kedves és élénk ütemű éneklést Köncs Erzsébet rendezésében a Szentgyörgytéri iskola népijáték előadása követte. A belvárosi községi fiu- és leányiskolák tanulói énekeltek végűi, majd valamennyi Iskola tanulóinak részvételéve] a >Száraz tónak nedves partján* cimü kánon eléneklésével végződött a műsor. A közönség őrömmel fogadta a bemutatott dalokat és népijátékokai és azzal az érzéssel hagyhatta ott a színházat, hogy a szegedi gyermekek nemzeti hagyományainkon felépülő nevelése és tanitása a szegedi tanítói kar kezében jó helyen van. Az igy fel növő ifjúságnak már nem lesz idegen az, ami a mienk, az, ami magyar, azt megismerve megszereü már gyermek korában. A népdal- és népijátékbemutatót Kövess Sándor kir. tanfelügyelő legmesszebbmenő támogatásával a szegedi tanítói kar segítségével Wéber József és Szabó János népiskolai Igazgatók szervezték, illetve irányították. A szegcdi népiskolákban folyó nemzetnevelési munkába adott ez a bemutató betekintést. Bizonyára alkalmunk lfesz a jövőben ls hasonló külsőben ú impozáns. bensőben is értékes bemutatókban gyönyörködnünk. A megvadult lavak halálra gázoltak egy biciklista nőt kisfiával együtt Az elszabadul állatok gazdáj'a leesett a kocsiról és súlyos sérüléseket szenvedett (A Dél magyar ország munkatársától) Hétfőn délelőtt, Szögedre érkezett deszkát vásárolni egy deszki szerb földműves. Miután a szükséges 70 darab deszkát megvásárolta és felrakta kocsijára, hazafelé indult A közúti hidnál, amint ment lefelé a hidról kicsúszott egy szál deszka a többi közül és az egyik lovát megütötte. A ló a váratlan ütéstől megbokrosodott és vágtatni kezdett, magával ragadva a másik lovat is. A kocsin ülő földműves hiába igyekezett visszatartani a lovakat, azok nem engedelmeskedtek, hanem akadályt nem ismerve vágtattak előre feltartó*tathatatlanul. Mikor a szőregi útra értek, a vágtató lovak útjába került a biciklivel haladó Szüős Béláné 30 éves szőregi lakos, aki kerékpárján 3 éves István nevű ki fi át vitte. Az asszony ngy látszik nem lett figyelmes a háta mögött vágtató kocsira, nem tért le az útról ós nem szállt le kerékpárjáról. A kocsinülő gazdálkodó nem tudott jelt adni az asszonynak, mert az őrült iramban leesett a szekérről és véresen terült el az uton, A megvadult gazdátlan lovak pedig keresztü I száguldottak a kerékpáros asszonyon és kisgyermekén. Szűcs Béláné és kisfia a gáaolá® következtében nyomban szörnyethalt. A deszki gazda, akinek személyazonosságát még nem sikerült megállapítani eszméletlen állapotban, életveszélyes sérülésekkel fekszik a közkórházban, ahova a mentők vitték be. NéíU htssznróssfil megöltek egy embert a csorvoi tanyán Közt A rendőrség elfog o o gqlihossAg gtjanusffolftAl (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap hajaali 3 óra körül a csorvaj uton halva találták Varga Mihály Oorva-kapitányság 549. szám alapi földművest. Vasárnap a rendörségre érkezett jelentés után rögtön a helyszínre ment Magyar Károly rendőrfőfelügyelő dr. Papp Károly hatósági orvos kíséretében. Papp Károly megállapította, hogy Varga Mihályt négyszer tarkón szúrták. Az orvosi vizsgálat azt is megállapította, hogy mind a négy sznrás fekve érte Varga Mihályt, továbbá hogy a gyilkosságot éjjel II) óra és hajnali 3 óra között követte el az ismeretlen támadó. A rendőrség az eset után rögtön megindította a nyomozást és le is tartóztatott egy gyanúsítottal aki az eddigi tényállás szerint majdnem biztosra vehetően azonos a gyilkossal. A gyanúsított kihallgatása még tart és ma fejeződik be. A kihallgatás befe jezése után tórténik intézkedés a gva nusitott sorsa felől bogy «fájdalom oregA £2 ért használ le jfá jé % •OSSZ közérzet, fájdalmai «&» t A IIIIfit •..•inra Ilii Ünnepélyesen nyújtották át a szatymazi gazdakör diszeinöki oklevelét Tukats Sándor főispánnak és Széchenyi István kormánybiztosnak (A Détmagyarorszag munkatársától),nek a követelményeknek mindenkinek Néhai Csányi Sándor törvényható-1 lelkiismeretcsen eleget kell tenni t arsági bizottsági tag kön elnök javasla-lra kell törekedni, hogy a termelés mitára a Szatymazi Gazdakör még a mult nél nagyobb és minél jobb egyen. évben díszei nőkké választolta meg dr Tukats Sándor löispan és dr. Széchenyi István or szágm 0 zgo < i t ási kormánybiztos közjegyzői A aiszeinökségről szóló okleveleket vasárnap délután ünnepélyes keretek között nyújtották át a gazdakör közgyűlésén dr. Tukats Sándornak és ai Széchenyi Is vánnak. A díszközgyűlést Makra Ferenc nyitotta meg, majd vitéz Molnár János, a gazdakör elnöke hoszszabb beszéd kiséretébea nyújtotta át a diszelnökökaek okleveleiket. Az üdvözlésre először dr. Tukats Sándor főispán válaszolt, aki mindenekelőtt arról beszélt, bogy tervbe vette, bogy minden vasárnap a varos más és más külterületi részén felkeresi a gazdákat, hogy közellátási kérdésekről elbeszélgessen velük és hogy megismerhesse kívánságaikat. — A jó közellátás legfontosabb iónyezője a belső front biz ositásának Beszédének további 1 észéiben a feketepiac üzérkedői ellen beszélt a főispán s felhivta a figye'me arra, hogy mindenkinek hazafias kötelessége, hogy feleslegét a megállapított áron bocsássa a köz rendelkezésére. A mai idők erőpróbáját csak ugy tudjuk kiállani, ha összefogunk, ha a kishitüeket meggyőzzük. na pedig ez nem sikerülne, ki kell őket közösíteni Vigyázni kell arra. hogy a nehéz napok alatt senki el ne veszitse a fejé , minél nagyobbak a nehézségek, annál nagyobb lelki erővel kell azokat legyőzni A megalkuvóknak, a gyáváknak s azoknak, akik kétclvekkel tekintenek a háború kimenetele elé. nincs helvük a mai társadalomban. 1919 eseményei és Trianon nem ismétlődhetnek meg, mert ebből a háborúból csak felemelkedve és gvőztesen kerülhet ki a magyar nemzet A továbbiakban termelési kérdésekről, az árak alakulásáról, a erménymondotta a főispán —, hozzátartozik beszolgáltatás kérdéseiről beszélt a azonban ehhez az is, hogy mindenki f<> boZott mértékben és lelkiismeretesen teljesítse kötelességeit. A mai rehéz főispán, majd igy fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét: — A mai időkben senki ne néZze safdőket fegyelrneze ten kell átélnünk s'ját érdekeit, hanem egyedül rssk az mindenkinek éreznie keli a *orskéző> ország érdokéi mert mindnyájan °nséget és a. közös felelősséget. Eztk-'nek vagyunk alárendelve s ha a gazdaközönség pontosan teljesitt a kötelességét, ez nagy méi ékben hozzájárul a belső front további megszilárdulásához. Ezután dr. Széchenyi István állott szólásra s hangoztatta, bog? az ilyen kitünte és sokkal többet jeleni mint amit a mellen viselnek az emberek. Mindenkor az volt a célja, bogy városa és hazája érdekeit szolgaija minden cselekedetével Cselekedeteinknek rugója csak magyarságunk lehet s ezt a magasztos célt egységben ésös*. szetartással kell szolgálni. Magunk alatt vágnánk a fát széthúzással é» a civakodással. össze kell tartanunk i amit a kormányzat elrendel, azt maradéktalanul teljesíteni kell mert a kormányzat egyetlen céll a magyarság ügyét szolgaija. Ezt a célt pedig széthúzással pártoskodással nem tehef szolgálni ' A következőkben a munkamorál tisztaságának fontosságát hangoztatta a gazdák előtt dr. Széchenyi István. Nem szabad csak a sajá. egyéni érdekekre tekintettel lenni mindig gondolni kell a közérdekre, a közös termelés érdekeinek előmozdítására. Aki a belső front szilárdságát magatartásával győngitl arra megérdemelten sgjt le a kormányzat keze. A rendeleteket be kell tartani. Hamis jelszavaknak pedig ne ugorjon be senki. A magyar ember mindig alkotmányos talajon állott. Bizik a Higgadt magyar kötelességtudásban s ba ez érvényesül, ebből a háborúból csak győztesen kerülhetünk ki. A nagy tapssal fogadott beszed után a főispán és dr. Széchenyi István még sokáig elbeszélgetett a gazdákkal" az időszerű termelési kérdésekröL A díszközgyűlést megelőzőleg dr, Simon József tb. tanácsnok, a közellátási hivatal helyettes veze ője, téjjékoztatta a szatymazi gazdákat a • termeléssel és A terménybeszolgáltaI 'ássál kapcsolatos rendeletekről. Norvégiában a tengerbe csúszott 20.000 négyzetméternyi szántóiöld Oslo, május 24. A Német TI Jelent ij Norvégia nyugati partján, Trondhjem közelében a tengerbe csúszott 20.000 négyzetméternyi szántéföld, amely b« is volt vetve. A lapok szerint a különös jelenséget azzal magyarázzák, hogy az elsüllyedt szántóföldet egy fejtő határolta, amelynek vize átitatta a szántóföld felső rétegeit, majd aláuiosla az egész területet ugy, hogy a föld lecsúszott a tengerbe. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Hasonló jelenség mintegy 100 évvel ezelőtt is örlént ugyancsak ezen a vidéken, de 1 lényegesen kisebb aráoyokban. (MTIV