Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-23 / 116. szám

Szegedi közmondáson A szegedi népnyelv jellegzetessége femesak az 0»ő kiejtésbea nyilvánul ueg, hanem azokban a szálasokban, példabeszédekben is, amelyek olyan jellemzően mutatják be népűnk képze­letét és eszejárását. Ezek kozóti bizo­nyára akadnak olyanok is, amelyeket ft szegedi polgárság is — * szegedi parasztsággal való számos kapcsoiala révén — ismer. Nagyobb részüket azonban alig hallottuk, pedig a pa­raszti éje'bolcsességnek ezek a színes fogalmazásit, csattanós tömörségű, ktll­tói értékű megnyilatkozásai különös Figyelmünkre érdemesek- Erről az alábbi válogatott gyűjtemény is meg győzhet bennünket: ígérni uraság; mögadni embörség. Szögényen élni, gazdagon mégha 1 ni •sgtelenség. Könnyen táncol, akinek a szőrön­cae muzsikál. Vén «nbőrnek kása a pöcsőnyéje. \>*r a patikája. Lusta gazdasssonynak lusta a szol­gálója. A csúnya lánynak is szép a pénze Kesere a törés, édös a gyümölcse. Kis luk a törtét, de elnyel egy fa­Mt. Aa arany: gazdagság, nem békes­ség. hő az élőnek, háltnak bótt a fele. Péz embörség, ruba tisztósség. Amit Istentüi sajnálsz, elviszi az ördög. Ha akar löigyön templom, minek az • kápolna. Füstéi a kémény, de nem tudjuk mi fő alatta. Annak adja az IsteB az olvasót, aki nem tud rajta imádkozni. Ott szakad a jég, ahun a legvéko­nyabb. A ház n«m vagyon, csak nyugoda­lom. Ahua egy van, ott egy sincs. (Gye­rekre mondják.) Cigány cselédség, galamb majorság nem nagv gazdaság A jó szomszéd jobb a rossz atyafi­nál Aa adósság egy tálbul őszik az tm bőrrel. Minél koszosabb, annál jobban v«­karódsik. Mindén koszos malac tanál magá­nak dörgölődző fát. Teremtő az volna, csak raögváltó lögvón. Inkább száz irigy, mint egy szánó. Jobb d sürü garas, min* a ritka forint­Üres konyhán, bolond a gazdasz­szony. Válogatós kúdüsnak üresen marad a tarisznyája. A jő halottnak semmi baja sin­osen. Hetes eső. hármas ünnep: bérös daliás, gazdamorgás. Jobb egy kérdés, minf száz kere­sés. Minek a kővár, amiből ríva köll kinézni. Az édősanya kötője mindönt beta­kar Mindönnek jó lönni, csak anyának nem A sort még folytatni lehetne, de ezekből is kitűnik, hogy a közmondá­sok a népnyelv legnagyobb remeklé­sei közé tartoznak Emellett azonban népünk a közmondást szinte kötelező érvényű igazsásnak fogadja el. amelv­be bele kell nyugodni, az egyénnek nem illik fellebbezni Sok vitát vág ketté, nem egy perpatvart oszlat el. lázongó indulatokat csillapít le egy­egy idejében alkalmazott találó példa­beszéd. STMVTH TtAT.lVT Balatonfüred ünnepe o ím v m: v * rnp« / a G VASABNAP, 1943 május 23. (A Délmagyarország munkatársa- re budapesti egyetemi magántanár tói) »Balatonfüred auO éves jubiteu- előadása volt. amelynek cimp is fei­lua a magyar munkának, összetartás- keltette a figyelmet: »A háború ha-1 uak és aikotnitudasuak hatalmas ki- tása az idegrendszerre.. Az egyetemi Mindenkit érdekel, akinek pénz­lométerjelzökövel. _ mondotta a ba- magántanár kifej ette. hogy a közfel- re van szüksége, hogy juntus latonfüredi Orvoshéten Szinyei fogással ellentétben a háború nem FONTOS 8-ára esik a magyar királyi jó­Mer se Jenő kultuszminiszter. Á leg szaporítja különösebb mértékben az tékonycélu állami sorsjáték hu­zása, amikor kihúzásra kerül a 4 .0 0 0 P.-ö« főnyeremény és több szép nyereményősszeg is. A sorsjegy kapható sorsjegyfő­elárusitóknál és dohánvlözs­dékben. régibb magyar fürdőhely: Balatoniu- idegbajokat A háborús pszihológia red az idén szokatlanul élénk. Nem- nem más mint tévhit, mert a háború csak a 2U0 esztendős jubileum ünntp- nem teremt olyan viszonyokat, ame­ségei és a minden esziendöben nagy lyek a békebeli életmódtól kölönö­vonzerőt jelentő Orvoshét érdekes elő- sebben el érőek volnának. Az előző adásai miat ; de valóban, van valami háborúban sem emelkedtek az ideg­ennek a finom, nemes vonásokat vise- betegek száma s ahol emelkedés lát­lő balatoni fürdőhelynek magatartása- szik. az is H háborús sérülésekre vé­ban, levegőjében, ami a magyar mun- zi thetö vissza, kának, aikofnitudásnak, összetartás-' nak szimbólumaként, mint elsőrendű kulturtényező jelentkezik Ezt dombo­rította ki a kultuszkormány vezéré­nek látogatása, ezt hangsúlyozták sza­vai, amelyekkel a balatonfüredi Or­voshét jelentőségének adózott: »A népfajoknak világrengető köz­műit ősztől kezdve állandóan Balaton­füreden tartózkodnak. Azt mondják, életjáradék, ha­a legjobb orvossá­Jégszekrények e'sfoendii kivitelben kaohatók Ffbtta Nándorit** Kpwyt&U Oi-8u?4rat IS. szárp vosi megfigyelések feltárása volt. -r- A légitámadásoktól való féle­lem muló fömeghisztériás jelenség. — delniében e.sak az a nép állja meg mondotta az előadó, majd kifej ette, helyét, amelv a kultúrájával az em- 8 támadásokat megelőző félelem heriség általános egyetemességének sokkal nagyobb, mint maga a kritikus valami hasznot tud hajtan; s ugyan-1 időszak félelme, mialatt a légitáma­akkor a maga különleges kulturális dás folvik Megfigyelések bizonvitják. adottságain is munkálkodni képes. _ bo?y oivan városokban, ahol gyaka­mondotta a miniszter s kiemelte, hogy Hak a lésritámadások, egyre kevésbé a mindenkori kultuszminiszternek fólr.ek főle s igv a légitámadások mindig ünnepet jelent, ha a balatoni egyáltalán nem érik el azt a ha ást. Orvoshéten megjelenhetik, örömé fe­jezte kj, hogy a magyar művelődés élharcosaival, az Orvoshét előadói­val és hallgatóságával találkozhalik és hangsúlyozta, hogv egy állam kul­túrájával aránvban áll polgárainak lelki és testi épsége, egészséee Ezért harcol az orvos, a magyar művelődés élharcosa... Az orvoshét Jee»rdekesehb előadásai A balatonfüredi Orvoshét valóban ennek a kulturális harcnak jegyében foly' le. Haf napon keresztül közel 20 orvosi előadás szinhelve volt a gyógyhely nagyterme, amelyet erre az alkalomra impozánsan feldíszítet­tek. Az előadásoknak nagy hallgató­sága volt Az ország minden részé­ből többszáz orvos sereglett össze Balatonfüreden, hogy az immár ha­gyományossá vált Orvoshét előadá­sait meghallgassa s a legújabb OFVO­si kérdéseke' megvitassa Igen nagy érdeklődést keltett vi­téz dr Haynal Imre kolozsvári egyetemi tanár előadása, amelv a há­borús időkben tömegesen fellépő «ár­Orvo« — a légifámndásokrói Az előadás legérdekesebb része a'az öszi budapesti légi amadásos na­iégitámadásokkal kapcsolatos idegor- 8y©n megviselték a sziveket s most Balatonfüred nagyszerű szénsavas fürdőjével gyógyítgatják... Hogy ne­ves »állandó vendéget* említsek, itt van Bökay János, a kitűnő iró,aki egész évre villát bérelt Füreden és itt dolgozik legújabb szinpadi müvein. Ha már az iróemberekné! tartunk, be kell számolnom arról az illusztris uságirógárdáról is, amely az Orvos­héten Balatonfüreden tartózkodott. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát fogadta a hét közepén a sajtó amit az ellenség vár tőíük A lakossá- ' képviselői balatonfüredi szantóriunú got nem demoralizálják az ismétlődő. lakosztályában A sajtó munkasait légitámadások, sőt a dac és összetar- Szekeres Bónis fürdőkormányzó tás bizonvos nagvohhfoku érzését vált- (kalauzolta a kegyelmes ur elé, aki ják ki az emberekből Vésül a háhorus rae|eg ós szeretetteljes szavakkal kö­idegsokkról heszéH. amelvről kije- szönte meg g magyar sajtó munljatár­lentefc. hogy nem nem végkieléa-ités Sa... Élénk feltűnést keltett vitéz dr. Horváth Boldizsár budapesti egve­temi c. rk tanár előadása is. amelv szintén háború® tárgvkörből meri'etfe anvagát A hadi ortonédiáról beszélt és amellett, hogv ismertette a nioderr hadi sehészpt kitűnő Predménveit, alá­nos szociális nrocrnmof vázolt a ha­dirokkantak iövendőbeli ellátása s a társadalomba, munkabelvükre való visszaállítása érdekében Kiemelte hogv VómetoTszáe már 1937-hen el­készült a maga alanos. mindenre ki­terjedő Wl oldalas hadirokknnt-tör­vénvével \ hadirokkae'ak felkarolá­sa nem filantróp dolog, hanem az ál­lam kötelessége Ha'V: ndul» só!" sainak azt a lelkes pártfogást, amely­ben Balatonfüredet és az Orvoshét eseményeit mindenkor részesítettek A fogadáson megjelentek: Kállay Mik­lós, a neves esztéta, a Nemzeti Újság munkatársa, Kárpáti Aurél, a ki­váló színikritikus és iró, a Pest mun­katársa, Várkonyi Ti'us a Magyar Nemzet, Tápay-Szahó Gabriella az Újság, Balassa Imre, G v e n e s István a Pesti Hírlap, 11 o s v a y Fe­renc g Pester Lloyd munkatársa, Y á­bori Kornél az Orvoshét sajtófőnö­ke és magam a »I)élmagyarorszá«. képviseletébea f Vasútvonal a Balatonon keresetni Ugy hangzik, mint egy fnnjasz­tikus kalandregény egyik fejezete: • budapest—balatonfüred—tapolcai vas­utvonalat beleépítik a Balatonba ... A vasútvonal ugyanis sokat szented egy hegyomlástól, amely Kénese t* Balatonfüzfö között igen gyakran zat­Az Orvoshét résztvevői számára gaságról. a máj és lép fertőzése*' s^rakozásrél is gondoskodott a ren­meahctegedéséről szólt A fertőzés dezóség A legkellemesebb szörakozas konzervek fogvasz'ása utján rende-1 a "iin,iennaP' hajókirándulás vol. ha el a palyat. Harminc ev ota foidoz­zet* egészségügyi viszonyokkal hiró Mintk'n délután 3, vagy 4 órakor el- [ zák állandóan a hegyomlás allal országokban ritkán de háborús idők- l"dul1 a Bala,°n kissé szélkorbácsol- megrongál' pályát s ezek a nranká­ben _ különösen a frontokon — i"en|ta- de "apsütötte hullámain a Bala- latok hatalmas összegeket emésztettek gvakran előfordulhat A fertőzés" a tonl Hajózási Társaság legnagyobb fel. Most ntár yégső megoldást keres­konzerv megfertőzése ellenére is lét- Sözóse- a 'Helka* fedélzetén 3—400 nek s a MAV elhatározta, hogy a rejöhet toxinok utján s a háborúval utassal Ellátogattunk a bencés apát- vasutat beleépíti a Balatonba, ahol a kapcsolatos orvosi megfigyelésekről I árnyékában pihenő Tihanyba, a suvadás nem érheti 'öbbé. A Balaton szóló beszámolók igen gvakran más'széP fpkvésü. csendes Balatonföldvár- Itt ugyanis mocsaras és az alig más­betegségeket is a "Hepatitis infeptio- ra- a regényesen szép Badacsonha és fél méternyi mély mocsaras részt »a« "számlájára irnak Nyilvánvaló,'a máris zsúfol', foraalmas Siófokra könnyen feltölthetik. A Balatonba hogy többféle betegség összejátszá- Egvéhkénf a balatoni fürdők legna­sáról van szó Érdekes, hogy ez a há- cSrobb része már sz©P»pmherig »fog­borus betegség nem mindig jylentke- ,aH' Balatonfüreden például nincs zik sárgasággal, többnyire csak ak-|°,van iobb Penz'©. amelvnek szobái kor, amikor más baj a sárgaságot ki*' "^."Tl!*^ k' "e ,ennének adva' 3 hozza. A katonák nagy tömege szinte' észrevétlenül esik át ezen a máj- és lépfertőzésen s csak később, valamely más fertőzés feiiepése esetén válik a „ betegség veszedelmessé, vagy akkoi.,1 ha májzsugorodás lép fel Vitéz H a y- " nal professzor ismertette az idevág'­legérdekesebb irodalmat, a bécsi Ho 1 e r professzor megfigyeléseit, aö a keleti fronton majd saját magán megfigyelte a be egség összes tűn"­teit és változatait. Végül a betegség kezelési módozatairól beszélt a hall­gatóság élénk figyelmétől és tetszés nyilvánitásaitól kísérve Ugyancsak a háborús orvosi meg figyelések árgvkörébe 'artozott má­sik két roppant érdeues s a laikus közönség szempen iából s élve?h'' d|V előadás. Az első: dr bzecsödv tm-'Hl beépülő vasútvonal 4 és fél kilomé­ter hosszn lesz és körülbelül 5 mil­lió pengőbe kerül a kiépítése. Ha min­den jól megy. a következő balatonfü­redi Orvoshéfre már nem a Balaton szállodákról és a Szövetségi Üdülő- partján, hanem a Balaton ezüstös hul­há7ró1 nem is beszélünk .. Sőt. van. tárnáin keresztül utazhatunk nak olvan Wirrfővendóeek. aj! t CSANYT PIROSKA KERESKEDŐK FfGYELMfc8cH! Amatarta mu SárváH kávéi ót ló kapható kizáró­lag vis7ontelad'1»,'nak KOVÁCS Imre naKykerukadanél ii X* icjos fóruT ta xeM szobaiesflBs*. mázolási I. r. kivitelben a legujabh kflUöidi mintákkal vállal : •j n h ó I n | II 6 n 87obarestő- és mázolt*merter, festékkeresk-.dö. L ü IIII lOlVull Teiefon: 18-33. — Református-palotá

Next

/
Oldalképek
Tartalom