Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

Szókincsünk 88 százaléka magyar eredetű Dr. Ktomm Antal •Kodésa • magyar nyaiv alkatáról FA Délmagyarország munkatársától) A Horthy Miklós-tadománysgyetem Barátainak Egyesülete csütörtökön délután fél 7 érakor szabadegyetemi előadást tartott. Dr. Koltay-Kastner Jenő elnöki megnyitója ntán dr. Klemm Antal egyetemi nyilvános rendes tanár, a kiváló nyelvész tartotta meg „A magyar nyelv alkata? című előadásai A* előadó bevezetésfii a magyar •yelv eredetét tárgyalta. Ma már kétségtelenül be van bizonyítva, hogy a magyar nyelv finnugor ere dséfi. A magyarság a Krisztus születése előtti harmadik és második évaaredbea a Volga folyónak Káma és Bjelaja nevű mellékfolyói körül elterülő vidéken lakott ée elszakadván a legkőaelebbi finnugor rokonnépektől, hosszé vándorlások ntáu jutott a! mai hazájába. a magyar szórended tárgyalta. A magyar szórend más nyelvektől eltérően inkább lélektani, mint grammatikai. ezért a legjobban kiemelt szét nyomban követi m áUftmány. Az előadónak dr. Koltay-Kastner Jenő köszönte meg ismereteket bővítő hasznoe előadását. Félmillió pengő a Főméltóságu Asszony akciójából a szegénysorsu honvédcsaládoknak Budapest, májns 13. A Főméltóságé Asszony felhívására az egész ország lakossága őszinte lelkesedéssel adakozott a téli segélyakcióra. A gyűjtés eredménye minden várakozást felülmúlt. Igy egyedül a honvédség és a csendőrség együttes gyűjtése részint tisztek adományaiból. részint egyszerű közlegények, katonák és csendőrök filléreiből. félmillió pengőt eredményezett. A honvédvezérkar főnöke 519.828 pengő 49 fillért az Ínségesek segélyezésére bocsátott A Főméltóságú Asszony azonban nemee elhatározással az egész összeget visszautalta a honvédvezérkar főnökének azzal, hogy azt az arra rászoruló honvédcsaládok támogatására fordítsák. Honvédeink fillérei tehát a legjobb helyre kerülnek. (MTI) A nyelv anyagát három csoport Üá' lehet elkülöníteni: hangtan, szóAz előadó ismertette a magyar magánhangzók mai jellemző sajátságait ős « magyar hangállomány előzményeit: eredetét és fejlődését, majd tárgyalta a magyar nyelv hangsúlyozását és hanglejtését. Nyelvünk hangállományának ismertetése ntán az előadó szótoni szempontból tárgyalta nyelvünk alkatát A magyar nyelv bea — mint mondotta — miként más nyelvekben is, különböző sző fajok fejlődtek ki. A nyelvek közös fejlődése az emberiség gondolkodásmódjának szerkezeti egyformaságára vezethető vissza. Itt kitért az előadó arra a kérdésre is, hogy a szét vagy a mondatot illeti-e meg az elsőbbség a kifejlődésbon. „Mondatban született a szór4 — oldotta meg a problémát dr. Klemm Antal. Felvetette az előadó azt a kérdést »• hogy hány szé van a magyarban és aaok közül mennyi az eredeti, mennyi az idegen nyelvekből átveti szavsk száma. A magyar szókincsnek, amely igen tekintélyes, 98J százaléka eredeti ma »Ébredés«,ameiyböl a rendőrségi őrizet es cellában lett ébredés Tíz hónapig kitűnően gyümölcsöztek a poétaálmok, mégis rossz végűk lett Sorra kerültek eznfán a magyar azénlkotás módjai: szóképzés és szóösszetétel. A magyar nyelvet különösen jellemzi a szóképzőkben való rendkívül gazdagsága. A képzők eredetének ismertetése ntán az előadó mondattani szempontból ismertette nyelvünk alkatát. A magyar nyelv más nyelvektől eltérő mondatszerkezeti sajátságokkal rendelkazik. A magyar állítmány nemasak ige lehet, hanem névszó is': főnév, melléknév, névmás. Az állit »«nyoa kívül a többi mondatrésznek. a határozóé és a jelzős szerkezeteknek is sajátos magyar jelleraaő sajátságaik vannak. Nyelvünkben, mint más nyelvekben is, az egyszerű mondatokon kívül összetett mondatok te vannak. Legrégibb nyelvemlékünk, a XIIL század ele jóról való Halotti beszéd alárendelt viszonyú összetett mondattal kezdődik. A magyar nyelvre jel lemxő, hogy összetett mondatok helyett néha igenévi szerkezeteket használ, különösen a régi nyelvben. Ilyenek példán! a madárlátta kenyér, napnyugta után kifejezések. Befejezésül az előadó a magyar «yet£ mondattani sajátságai közül (A Délmagyarország munkatársától) A versfaragást általában nem szokták a túlságosan jól jővedel mező foglalkozások közé sorozni. A költő és a sorsharag — miként azt már Petőfi megénekelte — egy anyaméhben születtek és hogy ez nem aféle költői túlzás, arra megszámlálhatatlan példát szolgáltat az irodalomtörténet, amelynek számos múltbeli nagysága belehalt — a nagy halhatatlanságba. Szerencsére vannak kivételek ismint például Fehér Ottó László, a szegedi „poéta-őstehetség." akit a gyalúpad mellől szólított el a költői ihlet a Parnasszus virányaira. A múzsa csókja felélesztette az isteni szikrát és az asztalosssegéd egy napon arra ébredt, hogy ő született költői őstehetség. Nekilátott a versírásnak és serény munkájának eredményeként most egy éve ki is hozott saját kiadásában egy szürkeborítékos, vékonyka versfüzetet. amelynek stílszerűen az „Ébredést4 eímet adta. A harminckét ol dalas füzetben harminc vers sorakozott, amelyek legtöbbjét egy-egy közéleti nagyságnak dedikálta a költő, ezzel is bebizonyítva, hogy megfelelő jártassággal bír az irodalmi berkekben szokásos, fogások terén. F*VtEK, 194S májns Tft • • VlCVAHfIHWii; lenyomat-gyűjteményt. Arra nézve, hogy a bélyegzőlenyomatokat Milyen óéiból gyűjtötte a költő, eddig még nem sikerült elfogadható magyarázatot találni, a nála talált jelentékeny összegre vonatkozólag azonban határozottan állította, hogy azt verskönyvel eladásából gyűjtötte össze. A rendőrségen kételkedéssel fogadták ezt a vallomást, mert hihetetlennek látszott hogy egy harmínckétoldalas verefüzet jövedelméből — amellett, hogy egy év óta élt és ruházkodott belőle, — még 5000 pengőt meghaladó összeget is lehessen gyűjteni. Erre még aligha volt eset a világirodalomban. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a nagyösszegű péas származásának megállapítására, mert az volt a gyanú, hogy esetleg valami más, tőrvénybe ütköző módon szerezte azt a poéta, A nyomozás azonban azzal s meglepő eredménnyel járt hogy a költő ezúttal minden valószínűség szerint igazat mondott. Megtalálták ugyanis a fiatalember Hétvezér-uteai lakása a s költő sajátkezű följegyzéseit és erek között egy hosszú listát amelyen száznál több város és község neve szerepel, amelyeket as utolsó tíz hónap alatt Terseivel sorra látogatott azaz kristálytiszta irodalmi szóval: Jetarhált." Járt Budapesten. Kalocsán, Békésen, Gyulán.. Csabán Szolnokon, Szabalkán, Újvidéken, Gyomán, Zagyvarékásom és egész sor apróbb-nagyobb kix* ségben. Pontosan százhuszonhat vá rost és községet járt be irodalom terjesztő körútján, ahova csak te bette. ajánlólevelekkel kopogtatót* be és ceak úgy dőlt a zsebébe « pénz. A magyar költészet akárhány halhatatlanja egész életében nem keresett annyit versírással mint a gyalupadtól elrugaszkodni fűzfapoéta első irodalmi megnyilatkozásával, a harminftkét oldalai versfiizettel tíz hónap alatt Egy költő egyéniségéhez reme köl illik a bohémság és nyilván ebben kell keresni az okát annsk, hogy bár az össretarhált pénzekből szépen kiöltözködött és csináltatott magának arany pecsétgyűrűt is, még hozzá egyszerre kettőt (szegény Petőfinek egy se volt!) de azért egyre másra látogatta a vidék* zálogházakat is. A két pecsétgyűrű előkelőségeknek, akiknek egy-egy versét dedikálta és igazi zsenire valló önérzettel elhárította az illetőknek azt a szándékait, hogy a füzetke ellenértékét pénzben átnyújtsák. Ehelyett — ajánlóleveleket kért testületekhez. egyesületekhez és ezeknek az ajánlóleveleknek a birtokában azután névsor alapján terjesztette könyveit, hivatkozva előkelő pártfogóira. Tiz hónapon át terjesztette az újabb, meg újabb kiadást megért versfüzetet, amelyért — saját bevallása szerint — két pengő negyven fillértől nyolc pengőig terjedő összeget kárt aszerint, hogy Jcikből mennyit nézett ki." Mindez talán soha nem derült volna ki, ha a költőt közben el nem éri a sorsharag egy zord államrendőrségi detektív személyében, aki egy hatszáz pengőt erő felsőbabát jogtalan elsajátításának ügyében előállította a rendőrségre. A felöltőt. — mint már megírtuk — a szegedi zálogházban véletlenü' cserélte el a raktárkezelő és adta át a kabátját kiváltó Fehér Ottó Lászlónak a sajátja helyett, a „be csületes lélek" azonban nyilván ez-j ;s már csak zálogcédnla alakjában időtájt nem volt ftZ »» ébredés- állapatában. mert nem sietett a raktárkezelőt felvilágosítani tévedéséről. A versfüret elé előszót is íra-[hanem a sajátjánál háromszorta ártott, amely amellett, hogy Fehér | tékesebb kabátta! meglépett. A Ottó László költői értékelését ad- rendőrségen való kérdőrevonásakor ja, megállapítva róla, „minden elfogultság nélkül", hogy tehetség, kiemeli azt is, hogy „tiszta, becsületes keresztény lélek." A becsű le tességgel természetesen összefér az üzleti szellem és éppen ezért nem lehet szemére vetni Fehér Ottó Lászlónak. hogy versfüzetét sokezer példányban kinyomatva. nyakába vette az országot és hóna alá csapva egy-egy köteget az „irodalmi termék-bőt, házrólházra járva árúsította. Végre egy költő, aki az önadminisztrációhoz is ért! A fiatal költőzseni először szülővárosát. Szegedet házalta végig, mégpedig- hogy bnzgólkodása sike resebb legyen, tiszteletpéldányok t juttatott mindazoknak a társadalmi azt a mesét adta elő, hogy a kabá tot eladta egy pesti úrnak, akit meg is nevezett, azonban órákon belül kiderült hogy vallomásánál is a „poetica licentiáT-t alkalmazta, azaz nem mondott igazat. Az igazságot a rendőrség derítette kl, amikor rájött hogy a kabátot a poéta átvitte Szabadkára és ott zálogost tolta el. A városháza épületében lévő pénzintézeti zálogház raktárában meg is találták. A rendőrségen utánanéztek Fehér Ottó László egyéb viselt dolgainak is mert felettébb gyanúsnak találták, hogy a fiatalembernél megmotozásakor 5000 pengőt meghaladó készpénzt találtak, valamint rengeteg eímet az ország minden i^hftowft , , ljl.: l V'í iuuíuch j , részébői ós egy. különös bélyegző-L került elő, ngyanígy_egy másik felöltője is. A rendőrségen tovább' gyűjtik az adatokat Fehér Ottó László viselt dolgaival kapcsolatban, egyelőre ugyan nem az irodalomtörténet, banem a Pitaval számára. A poótazseninek, akit poétaálmaiból a rendőrségi őrizétes cellában ért a prózai ébredés, a detektívek máris fejére olvasták füzete egyik versé nek két sorát: „Vigyázzon míndenkt, mi főt, roszszat csinál, Mert egyszer mindenki bírói elé áiir Ha a költészet térin csat fűzfapoétának bizonyult te Fehér Ottó László, de vátesznek — legalább ebben az esetben — mégis bevált: a baj csak az, hegy nem fogadta meg a saját intelmét, ezért érte el a költőt a sorsharag. te