Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-06 / 77. szám

4 DELMAGYAMOfiSZAG KEDD, !94ő Aprilti %. • körülmény, hogy Anna királyi heruegussaouy nagy megértéssel, szeretettől és buzgalommal állott az elén}. A bizottság veze-ősége bízik benne, hogy a szegedi alakulás ket kiváló ve» tűjének, dr. Kanyó Béla egyetemi tanarnak s vitéz dr. Tóth Béla tiszti tborvosuak összefogása a szegedi iparosság egészségvédelmének történelmében uj fejezetet fog nyitni. A megjelenek ezután kimondották * szegedi bizottság megalakulását, amelynek elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr. Kanyó Béla egyetemi tanárt választoltak meg, ügyvezető-elnökké vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvost. Választottak ezenkívül egy népes választmányt is, amelynek tagjai között Szeged kereskedelmi és ipari érdekképviseleti testületeinek minden vezető tagja bolyét kapott A válasz'ás után dr. Darányi Gyula atatíta az elnöki széket dr. Kanyó Bélának, aki hosszabb beszédben foglalkozott a dolgozó ipari munkásság egészségügyi ós szociális megsegítésé uc.k fontosságával. Különösen kiemelte ennek a jelentőségét abból a szempontból, hogy Saegedcn tulajdont éppen csak az ujabb időkben indult meg a nagyobb arányú iparosodás. A továbbiakban dr. Jankovich Adél, az iparegészségügyi bizottság főtitkára tartott előadást a nő és a gye rmok védelem problémáiról, dr. Lereh Jenő főtitkár pedig a tanonckérdés közegészségügyi vouatkozásait ismertette. Aa alakuló ülés ezután elhatározta, hogy üdvözlő táviratot intéz Bornemisza Géza iparügyi miniszterhez ée viléz dr. Simon Elemér titkos tanácsos, felsőházi taghoz, az Iparegészségügyi Bizottság elnökéhez. Az alakuló ülés azután vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos zárószavaival ért véget. Az alakuló ülés befejezése uián a budupesti vendégek és néhány meghívott szegedi vendég megekinlette dr. Beretxk Péter fehértói vetített álló és mozgó felvételeit • városháza tanácstermében. A budapesti vendégek hétfőn az éjszakai vonattal utaztak vissza a fővárosba. flprilís 8-ra kitűzte a város a volt Pátria-cipőgyár épületének árverését A je'enlegí bérlő ragaszkodik összes eddig megszerzett jogaihoz (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes, hogy a város a Pátria cipőgyár Attila-utca 19. szám alatt levő volt épületét eladni készül. A házeladásra vonatkozó árverési hirdetmény meg is jelent ós az árverést a hirdetmény szerint áprijis 8-án tartják meg. Ismeretesek ennek a házeladási ügynek az előzményei is, amelyek több hónappal ezelőtt keletkeztek kisgyillési, majd utóbb keletkezett közgyűlési határozatokig nyúlnak vissza.. A kisgyűlés még a mult év november havában bérbeadta az eladásra kerülő ház összes helyiségeit dr. Bodoni László Tollfeldolgozó Vállalat tulajdonosának. Dr. Bodoni ezekbe a helyiségekbe be is költözött Egyidejűleg vételi ajánlatot is tett a városnak s a, város dr. Bodoni László részére el is adta az ingatlant 125.000 péngö vételárért. Amikor ezen vételi ügylet a közgyűlés elé került, egyes érdekeltek ujabb ajánlatot tettek s a közgyűlésen kialakult álláspont következményeként az ügyet a közgyűlés napirendjéről levették. Ily előzmények után következik mnst be az ingatlan njabb árverése. Ebben az ügyben beszélgettünk dr. Bodoni Lászlóval, aki arról informált. bennünket, hogy az Attilautca 19. számú ház jogszerinti bérlőjének tekinti magát nemcsupán azért, mert Szeged várostól kisgyülési határozattal az ezen házban levő összes üzemi helységeket bérbe vette, továbhá. mert ezekbe a helyiségekbe már beköltözött, itt üzemi gépeit beépítette é saz üzemet berendezte. hanem azért is. mert Szeged város hatósága, tekintette} arra, hogy az Attila-utca 19. száma házban biztosítva vannak az üzem részére megfelelő üzemi helyiségek és termelési lehetőség, a Vasasszentpéter-utca 3. szám alatti üzemi helyiségét közérdekű célra igénybe vette a város és kötelezte őt, hogy a helyiségeket azonnali hatállyal adja át. Az igénybevétel fogonotositásakor üzemét véglegesen átkötöztette a bérelt Attila-utca 19. számú házba. Az ujabb árverésen természetesen részt fog venni, mert miként az ingatlant a múltban meg akarta vásárolni- ugy ezt a mai reális értékéért is hajlandó megvenni. Azonban. ha megvásárolni nem sikerülne, bárki lenne is ennek vevője, ragaszkodni fog bérlői jogához és ahhoz a jogaihoz, amelyek előző üzemhelyiségeinek a város által történt igénybevételével javára keletkeztek. Ragaszkodni kell — mondotta — ehhez nemcsupán jogos magánérdeke miatt, hanem a közérdek szempontjából i«. mert teljes meggyőződéssel állítja, hogy válla lata üzemének fenntartása fontos gazdasági érdeket képez, mert a magyar toll egyik legértékesebb exportcikke a magyar közgazdasági életnek. Kedvező orvosi szigorlati eredmények a szegedi egyetemen' A leg yenqébb a pécsi egyetem szigorlatának eredménye Közellátás céljaira igénybevett vágómarhák szállítása Budapest, április 5. Az Országos Meaőgzadaságl Kamara nyomatékosan felhívja a gazdatársadalom figyelmét arra. hogy a közellátás céljára hatóságilag Igénybevett vágóimarhókat a gazdák közvetlenül, a megbízott kereskedők kikapcsolásával saját maguk is felszállíthatják Budapestre, vagy más minősítési állomásra. A gazdákra nézve ez a legkedvezőbb lebonyolítási mód. Ha azonban a gazdák közvetlen leszállítási jogukkal nem kívánnak élni. kötelesek ezt a szándékukat az igénybevételtől szóló hatósági órteeitéa kézhezvételétől számított nyolc nap alatt írásban bejelenteni u Magyar Állatértékesitő Szövetkezetnek (Budapest V- Aulic'n-utca Hzam.) Ezt a bejelentést ugyanazon község területén lakó többi gazda közösen is megteheti, ha együttesen kívánják szállítani az igénybevett vágómarhát A bejelentés alapján a Magyar Állatértékesitő Szövetkezet megküldi a gazdáknak a fuvarokmányokat és rendelkezik »« iránt is. hogy a vágómarhák mikor, vagy hova szállíttassanak. (MTI) 19- lg nAImamittmifíPvéfi ffllfllfinjfl i ^P I^P'j^^P^PflfJWBl pp WÍIBPiWPIWWWmwí (STUD) A vallás és közoktatásügyi miniszter újból szabályozta az orvostudományi szigorlatok letételének idejét és módját. Fontos Intézkedést tartalmaz a szabályrendelet az orvosnövendék! szolgálatról is. A legutóbbi rendezés az első orvosi szigorlatot kettéválasztotta, a mostani nj szabály szerint ez ismét egységes lesz. A harmadik szigorlat L tételéhez 10 hónapi gyakorlóorvosnövendéki szolgálat szükséges, amit pontosan meghatáro zott időben kell letölteni. A tul hosszú tanulmányi idő és az évtizedek alatt megszerzett diplomák kiküszöbölésére kimoqdja a rendelet. hogy az avatásra való jogosnltság az első beiratkozástól számított 20 félév után, a hivatalos megszakításokat nem számítva elvé-*. Vagyis a tanulmányokat tiz év alatt be kell fejezni. Akik jelenleg már hallgatói az orvosi fakultásnak, tartoznak az 1947—48 tanév végéig leszigorlatozni. Az orvosi szigorlatok eredményéről országos adatunk utoljára az 1937—38 tanévről van. A négy szigorlat közül ebben a tanévben legnehezebbnek az I. bizonyult, mert 228 szigorlatból alig több, mint a felét fogadták el. Nem sokkal volt könnyebb a IIL sem 59 százalékkal, a negyedik szigorlatnak, aa úgynevezett orvosi záróvizsgának viszont majdnem háromnegypdrészét elfogadták. Aa Orvosegyetemeken ezek vu?t Ss * szigorlat egyes tárgyalnál, igy a sebészet, ehnegyógyászát és gyermekgyógyászatnál a 90 százalékot Is meghaladta. A szigorlatok ebben a tanévben legkevésbbé a szülészettel voltnk kibékülve, az arány a 72 százalékot is alig haladta meg. A befejező IV. szigorlatnak már majdijem 80 százaléka sikerült vagyis egyötöddel több. mint három év évvel előbb. Az 1940—41-es tanévben összesen 1678 orvosi szigorlat volt a budapesti egyetemen szemben a három év előtti 1049-el. Az elfogadott szigorlatok aránya pedig 61 százalékról 79 százalékra javult. A pótszigorlatok száma ugyanezen idő alatt 621-ről 593-ra esett, az elfogadási arány viszont 65 százalékról 77 százalékra emelkedett (K. B.) az arányszámok eltérően alakulnak, nyilván az egyes professzorok eltérő vizsgáztatási módja és igényei folytán. Az első szigorlat 55 százalékos országos arányával szemben Debrecenben tesak 39 százalékot, Szegeden viszont 63 százalékát fogadlak el. A II. szigorlat legsikeresebben Pécsett alakult 68 százalékos elfogadási aránnyal, legnehezebb volt Budapesten (54 százalék.) A harmadik szigorlat még nagyobb kilengést mutat az átlagból. Aa 59 százalékos országos aránnyal szemben a budapesti sokkal kedvezőbb 76 százalék, a pécsi viszont kétségbeejtően gyenge. alig 32 százaié. 100 százalékos arányszám a TV. szigorlatnál fordul elő egyedül, ez is Pécsett, de mesze meghaladja az ét Ingót Debrecen is 87 százalék elfogadott záróvizsgával. A pótszigorlatoknál az arányok természetesen kedvezőbbek, mert ezeknek 70—80 százalékát fogadták el s professzo rok mindegyik egyetemen. A budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem orvosi karának szigorlatairól vanak 1940—41. évi ada taink. Az o!ső szigorlat már az uj rendszer szerint megosztva törtnét és azok közül 60—65 százalékot fogadtak el. ami javulást jelent a bárom év előttihez képest A H. szigorlat arányszáma is feljavul' 70 százalékra. A III. szigorlatnak három év előtti háromnegyedreelfogadási aránya még tovább jaAz Olvasó irja Á kereskedelmi alkalmazottak levele a szombati záróra ügyében Mélyen tisztelt Főszerkesző ur! A napokban a Délmagyarország közölte 11. F. Tisza Lajos-köruti kereskedő leveiét a szombat délutáni zárórával kapcsolatosan. Ezzel összefüggésben szabad legyen nekünk, alkalmazottaknak megjegyeznünk egye mást. Állítjuk, hogy a szombat délutáni nyitvatartás nem üzleti érdek, mert éppen eléig esetben meggyőzödtünk arról, hogy a guzdálkodók, akikre a kereskedők hivatkoznak, azzal jönnek be az üzletibe vásárolni, hogy »Nagyon sietek segéd ur, mert az állomásra kell mennem, már 2-kor megy a vonatom*. Másrészt pedig a főnök urak menjenek ki a marstéri piacra, ahol látni fogják, hogy ott azok a gazdálkodók, illetve bolgár kertészek vannak csak, akik a városban, vagy a város körül laknak és akiknek igy az üzlet egész héten rendelkezésükre 611. Mi, segédek és egyéb alkalmazottak a jegyre kiszolgáltatott dolgokat csak nagy nehézségek árán, anyagi túlterheléssel tudjuk beszerezni Ezért lenne szükségünk elsősorban a szombati szabad délutánra. Ezt azonban minden szakmában egységesen kellene bevezetni, mert rosszul esik az, ba az egyik üzlet zárva van, a másik pedig nincs, Igy az egyik kereskedőnek alkalmazottai élvezhe'ik a szabadságot, a másikéi nem. Menrtyivel szebb lenne az, ha mi, munkások egyidőben hazamehetnénk, esetleges dolgainkat elintézhetnénk nappal. Azoknak a kereskedőknek, akik hozzájárultak a szombat délutáni zárórához, kkőszönjük ezt. Egyben felkérjük az illetékes hatóságot, hogy ezt a szociális és hasznos intézkedést támogatni szíveskedjék. Főszerkesztő ur a kereskedelmi alkalmazottak nevében fogadja köszönetünket levelünk leközléséérl Teljes tisztelettel: flclfenbeiji István és 24 ársa. —o()o—. Soronltivü.i Kiszolgálást a tarnes artyaknaK es nádigondozottaknak a nuavusaiiasnát Mélyen tisztelt b őszerkesztő ur! ..rost, bogy éleibeiépteuék a nusjegyi.undszeri, mindeakiuek a körzetébe L41tozó hen esnél kell vásárolnia. Egyegy körzetbea nagyon sok vásárló van, arai a sorbauailást teszi szükségessé egyes hentesüzletek előtt. Asoroanállással kapcsolatosan azonban nagyon sok nebézseg adódik. Jó lenne, ha a hadigondozottak és a terhes anyák fejadagjaik beszerzésűéi meg lennének kímélve ettől a fáradságos sorüanállástol. Lehelövé kellene tenni, !hogy a terhes anyák és hadigondozottak fejadagjaikat külön kapják tueg. Tisztelettel: Kucska Mátyásné.