Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-04 / 76. szám

49BLM AGYAK ORSÉAG YASARXAP, 1»45 április 4 Táskarádiók oagy választékban anód és fwiő felszereléssel, ezek pót lését is garantáljuk. Torpesuper hálózati rádiók nagy raktára. MARKOVICS TISZA LAJOS KöRUT 44 SZAM den ét sajnálatosan, Szeged városa vezet a nedves ét egészségtelen lakások tekintetében. Erre nemrégiben éppen a Délmagyairország mutatott rá igen helyesen. — A tóglakiutalások tekintetében is változás 'állott be és ezentúl az igényléseket az Anyaggazdálkodási Hivataltól kell majd kérni — mondotta nyilatkozatában a téglagyáros. Tervbe van véve. hogy bizonyos mennyiséget a szegedi kereskedelmi és iparkamara rendelkezésére botsájt az Anyaggazdálkodási Hivatal az építőiparosok halasztást nem tűrő munkálataira. Javaslatot tettek most az Anyaggazdálkodási Hivatalban. hogy bizonyos téglakontragest kapjanak maguk a gyárak a kisebb igénylések kielégítésének gyors lehetővététele végett. A javaslatról most folynak a tárgyalások. A téglagyárak özemének biztosításánál nagyon fontos a zavartalan szénellátás és nem kevésbbé fontos a munkások élelmezésének megoldása is, mondotta a téglagyáros nyilatkozatában. Tukats főispán, mint közellátási kormánybiztos eddig is szivén viselte a szegedi gyárak munkástömegeinek élelmezését, a nehezebb mtrakát végzők számára biztosította az élelmezési anyagokhoz való hozzájárulást. A szegedi gyárvállalatok vezeti bíznak abban, hogy a főispán a jövőben is megtesz a munkások élelmezése dolgában minden lehetőt és ezzel biztosítja, hogy a szegedi gyárak a termelésben minél nagyobb kapacitással vehessenek részt. Az 6 idejében a kormánvbatóságok még meglehetősen elhanyagolták a délvidéki magyar tömbök és szórványok intézményes ápolását, maga az anyaváros, Szeged is többet törődött az asszimilációval, mint kiszakadt véreinek szellemi, erkölcs' és gazdasági istápolásávai Ez is magyarázza, hogv magárahagyott, népi sorsban élő délvidéki magyarság aránylag későn ébredt nemzett öntudatra Ugy érezzük bogy éppen ebben van Kálmánv Lajos munkásságának különös időszerűsége: föl kell ismereguiabb tavaczi rői Bálint Sándor: SZEGEDI NEP, SZEGEDI IRODALOM ftegetí a müveit magyar köztudatban szorosan összeforrt Dugonics András nevével. Dugonics András Szegednek első tudatos szószólója a magyar szellemi életben, ö talán az első magyar iró, akinél a szülőföld nemcsak hangulati ellem, hanem tudatos művészi feladat is. ö talán az első magyar ember, aki teljes tudatossággal rádöbben a tájnak, a szűkebb ha záriak, a szülőföldnek titkára. Ismeretes, hogy a szegedi szülőföld kultusza, Dugonics legszebb öröksége, a város gazdag irodalmi életében: Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula és annyi más érdemes szegedi iró alkotásaiban, az irodalmi regiunalixmu* legszebb magvar példájában bontakozott ki és vált egyetemes magyar értékké. Dugonics András neve azonban nemcsak a szépirodalomban, hanem Szeged szülőfőld-ihlette tudományos élek ben is hagyományt és programot jelent egyszerre. Hatása alól Vedres István, korának kitűnő szegedi mérnöke, annyi időszerű alföldi probléma (futóhomok, fásítás, Duna—-Tisza-csatorna) úttörő szakembere sem tudta magát kivonni. Őstörténeti szenvedélye tovább lobog Jerney Jánosbon. a hires keleti utazóban, aki Dugonicsot még személyesen ismerte. Helytörténeti kezdeményezéseit szín tén Jerney. Vedres és a franciskánus Ordiitansz Konstantin folyta'ja tovább, aki megírja az alsóvárosi kegvhely történetét. Dugonics nyelvi programja: a népnyelvben megnyilatkozó hagyománytisztelet sem marad hatástalanul. Nátly József: Némely vélekedések a magyar nyelv tteyében eimü munkájúban nemes konzervativizmussal vélelmezi a magyar nyelv ügyét Készségesen elismeri a nyelvújítás elvi jogosultságát, de az újjászületés főforrása szerinte csak a nép nyelve lehet Sajnos ezt a tanácsot Kazinczyék alig szívlelték meg. Műre végéhez szegedi tájszó-jegyzáket ragaszt. A fiatal költőknek szógyártfts helyett a népnyelv, népköltés tanulmányozását ajánlja. Dugonics müvei tele vannak szegedi történelmi és néprajzi adalékokkal. "Valósággal keresi az alkalmat, bogy miami helyi mondát, népszokást példabeszédet szőj jön beléjük. Szeged szellemi fejlődésének itt is irányt szab A folklorista Dugonics ihleti meg Szeged egyik legnagyobb fiát: Ká mány Lajost (1852-1919). Kálmány a Csanád-egyházmegye papja voli, aki páratlan önképzéssel küzdötte föl magát a magyar néprajzi tudomány legnagyobb mesterei közé. Munkássá ga a Szegednek tett legnagyobb szolgálatok egyike A hetvenes években, még idejében fog hozzá a sziegedvidéki ősi magyar népkultúra megörökítéséhez: a Koszorúk az Alföld vadvirágaiból két, a Szeged népe három kőle tében és számos más munkájában. Ezt a felbecsülhetetlen értékű néprajzi anyagot Szeged népe és a Délvidék, főleg a Temesköz magyarsága körében gyűjtötte. Kálmány mentette meg a délvidéki magyarság gazdag népköltését, ö ismerte föl először eb ben a magyarságban Szeged kivándorolt népét, ö mondotta ki egész határozottsággal azt a történelmi és néprajzi igazságot, hogy a Délvidék magyarsága túlnyomó részében Szeged népéből rajzott k», hogy a Délvidék magyarságának szülőföldje származásban és szellembenf Szeged városa Szeged volt a forrás, amelynek népéből erejét megújította, Szeged volt menedékhelye, ha veszedelem távozásra kényszerttette: Szeged bölcsője, fenntartója e magyar áradatnak. Kálmány Lajos sokfelé hánvódo'tvetődött. egész éle'ében hiába küzdött a nyugodt munkához szükséges külső feltételekért: egyházi kitüntetésben, hivatalos elismerésben nem részesüli Makacs jellem, aki tudományos és em be rí megsyőzödéséből nem tud en gedni, még ha a maga egyéni érvényesülését akadályozza is meg vele. Nem csoda tehát, ha összeférhetetlen, meghasonlott ember hírébe került, pedig csak következetes volt önmagához és eszménveihez, főleg a magyar népi ség odaadó, mindenek fölött való szolgálalához. A népi magyarságnak" ez az ön fel áldozó missziónáriusa mégsem élt fiába, a müveit magvar köztudat má régen odahelvez'e az T p o 1 y i A rno! dok és Kriza Jánosok mellé Élete példája, tudománvos eredményei ma Trianon és a felszabadulás kő'el'-rd élményei után valóságsal nemzetpott tilui programmá kell, hogv váljanak núnk benne azokat a kötelességeket, amelyek a délvidéki magyar nép érdekében az egyetemes magyarságra, de főleg Szeged városára hárulnak, hiszen a szülőföldhöz való hűség, aj geniws loci tisztelete, továbbá a népi magyarság megertése értékeinek felkarolása és egye'emes magyar élménnyé, kötelességgé avatása legszebbben talán éppen Szegeden valósult meg. Ez voltaképpen a Szegedi gondolat lényege, leglelke is, amelynek alig van önfeláldozóbb katonája, hívatottabb papja, mint Kálmány Lajos. modell ka lapok megérkeztek a rD AM E"-k a I a psz alonba! ulaidonos: Juhátz Margit s z Kárás'-tifea 14. — Telefon 48—16. Ártatlanságukat hangoztatták a vádlottak a terménvdrágitási biinpör (((tárgyalásán (A Délmagyarorszdg munkatársától) Szombaton délben fél kettő felé járt már az idő. amikor dr. Újvári István egyesbiró az apróbb árdrágítást ügyek letárgyalása után megkezdte az Alföldi-malom terményüzérkedéssel és közszükségleti cikk elrejtésvei vádolt Józsa Pál malombérlő ós Thermesz Géza íőmonlár., valamint a velük együtt vád alá helyezett Bénák János Hombár-bizományos bűnügyének főtárgyalását. A bárom vádlottat szuronyos fogházőrök vezették hilincsbeverve Újvári biró elé. akinek kérdéseire egyértelmüleg azzal kezdték vallomásukat, hogy nem érzik magukat bűnösöknek. Józsa Pál a hiró kérdésre előadta. hogy 1940 óta bérli a malmot és befektetett tőkéje, felszerelése és anyagkészlete mintegy 18.000 pengős értéket képvisel, ezenkívül mintegy 6000 pengőt érő 12 katasztrális hold tehermentes ingatlana is van Pestmegyében. Az Engi Imre sütőmesternek és Nyári Ferenc is fr nutaitotta. Bénák egyébként beismerte, hogy vásárotl oesut ét ouzakevtrékre neki az üzleti elszá mohition előállott többmázsás hiány fátlására volt szüksége. A hiányzó mennyiséget részben jóhiszeműen elmérte, részben pedig sertéíeivel etette fel abban a reményben. hogy később majd pótolja. Elismeri. bogy ő kérte Józsát az oosrt eladására, azt azonban a leghatározottabban tagadja, hogy ő ajánlotta volna fel amázsánkénti ötven pengőt, ezt Józsa követelte tőle azzal. hogy egy fillérrel sem hajlandó olcsóbban adni. ö szorult helyzetben volt a hiány miatt és minden árat hajlandó lett volna megfizetni. A biró ismételten kérdést intézett Józsa Pálhoz a tizenhét mázsa tengeri származására vonatkozólag, a vádlott azonban a vallomást errenékve a leghatározottabban megtagadja. — Tudom, hogy ez súlyosbító körülmény lesz a terhemre — mondotta —, de mégsem mondhatom nagyvágónak eladott tengerivel! meg, honnan és kitől kaptam a tenkapcsolntban azt állltota, hogy ár- perit, mert köt a szavam, hogy erdrágilást nem követett el, mert azt röl hallgatok. maximális áron adta el és a vevők még ki sem fizették az árut. Igaz — vallotta Józsa —. hogy Engi Imrétől kapott tiz mázsa szemestengeri leszállításakor 1000 pengőt, de Íl7i »» á kontó" volt a részére klntalt nagyobb lisztmennyiségre, amit utóbb le ls Bzállitottak Enginek. Tévesnek minősítette azt a vádat, hogy ő 815 kiló ocsút adott volna el Bénák Jánosnak, a szállított termény 99 százalékban tavaszi borsó volt, amelyet rozzsal együtt, szoktak vetni takarmánynak, ö ezt maximális áron számolta el, igy ebben az esetben sem követett el semmi szabálytalanságot. Az utolsó vádponttal kapcsolatban azt állította, hogy a lisztet nem ő, hanem s munkásai rejtették el. Thermesz Géza főmoflnár vallomása szerint nem tud arról, bogy gazdája intézkedésre rejtették volna el a lisztet A Bénáknak eladott ocsút ő is tavaszi borsónak mondotta és legfeljebb egy százalékot tehetett ki szerinte is a közékeveredett törött btiza. Ezzel szemben Bénák János, a harmadrendű vádlott határozott- n íllitotta. hogy a szállított 815 kiló terményében legalább 60 százalék volt a bnza Állítását az első két vádlott tagadása miatt eredméuy telenü- iégződött aaembesitét atán Engi Imre sütőmester kihallgatása ntán Regdon ügyész inditványozta Nyári Ferenc nagyvágónak. továbbá Palotás Ferenc é» Scheibel Gyula közellátási nyomozóknak tanukénti kihallgatását, Józsa Pál védője pedig kérte Józsa Pálné tanúkihallgatását. Dr. Újvári István biró az ügyészi indítványnak helytadva, a főtárgyaiig április 7-re elnapolta és a védő is előterjesztésére addig a vádlottakat ideiglenesen szabadlábra helyezte. Elsejétől kezdve a fővára* kedvenceit Bodor Marlka és Gcrral CsBpi má vész nők szórakoztatják t. vendégeinket legújabb énekszámaikkal. Almás Artkur kávés. Szegedi gyorsíró- ós géoíró iskolába Honvéd-tér 4. u. a. a beiratkozások március 80-án megkezdődnek. Tantér. k»r. főigazgató enged. szám 3188/1942—tö. 381