Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-25 / 93. szám

Szomorú szegedi tavaszofe Emlékezés Szeged nagy főkapitányára, dr. Szalay Józsefre, aki — meseköltő is volt Ez a tavasz immár a hetedik- amióta Szeged elvesztette kulturális életé­nek leglelkét. kiváló nagy alakját: Szalay Józsefet, akinél alkotóbban senki sem tudta szeretni a sok meg­próbáltatáson átesett tiszaparti vá­rost Szegednek — amely Oiy nagy értékeket adott ai egyetemes ma­gyarságnak — szomorú tradíciója­ként igen korán kell megválnia legnagyobb egyéniségeitől, akiknek munkássága nemcsak őrzője volt a szegedi szellemiségnek, hanem ra­gyogó fényt lendítő, ható erőt és tiszta sugárzást jelentett a magyar vidéki kultúra nehéz derengésében. Az 1917-es tavasz elvitte tőlünk Tömörkény Istvánt — hogy csak a legnagyobbaktól szóljunk —«. az 3937-es 6zegedi április pedig Juhász Gyulát és Szalay Józsefet temette eL Szeged nagy főkapitánya Juhász Gyula után ment el oly váratlanul: 1937 április 25-én, vasárnap reggel 9 órakor. Egykori, hires nagy könyv­tárának egyes darabjai ma már az egész országban összefűzik, szinte baráti kapcsolatba vonják azokat a lelkeket, akik a magyar knltnra. a magyar betű hatalmát tartják a magyar szellemiség, a magyarsár fennmaradásának és örök életének legfőbb jövőbeli bázisának. A város — amelyben Sza'ay Jó­zsef áldott és szavakban nem érté­Szened városi qözfiírdö §s vizgyogyintézet ítöl FÉRFI THERMAL FÜRDŐK KÁDFÜRDŐK S kölőnböző hőmérsékletű medence, az 1000 méteres mély fúrású kút gyógyvizével töltve. Hideggyógv­vízkezelés. Uszodák Szénsavasfür­dők. Sziksós-, kénes- és fenyfíför­dők. Nedves gőz. forró légkamrák. Ultra rSvidhullámkezelés Manaslati napfény (Ultra Vitalux) lámpák Megnyílt a legmodernebből beren­dezett physsikóterápiás rendelő. — Znnder kezelés (aéptorna). Diather­mia. Villanyfürdők. Inhalatorium Kvarclámpa. Vízalatti bélfűrdö (Enteroeleaner) Iszaposzfály! Iszapkezelés a Budapesti Szent Gel lert gyógyfürdőben is használt vi lághirü kolopi r&diumos gyógy iszappal. Állandó és díjtalan orvosi fel­ügyeleti Kedvezményes lüzetjegyek. Tfcí"**i­selői és orvosi kedvezmények. (JAVALLATOK: Mozgásszervi betegsé­gek. Izületi gyulladások. Izom- és idegzsábák és bénulások. Törések és ficamok utókezelése. Izzadmányok felszívódásának elősegítése. Női bajok. Neurasthenia. Vérkeringési zavarok. fvókurák az „Anna gyógyforrás" vizével 'h gyógyforrás Magyarországon egye­dülálló, igen erősen hydrocarbonatos. (gyengén carbonatos hévvizével kiváló eredmények érhetők el: gvomorsavtul­tengésnél, gvoraörfekélyek utókezelésé­nél, gyomor- és bélhnrntoknál. epehó­<Va« gyulladásnál, vese- és hólyagkö­!vek képződésének megakadályozásánál, eresebajoknál, a szervezet átöblitésé­.veí, garat és légesőhurutoknál. Megfe­lelő sókiegészitéssel használható ídfil' székrekedéstiéL aranyereknél, sőványi ífó kúráknál. Díjtalan orvosi tanáocsa, és _ ciőiráA^al * „ fürdöorvos. síftlgál kelhető kulturális munkássága há­rom évtizeden át ragyogtatta fé­nyét — ismerte a nagy főkapitány betürajongását, nemes könyvgyűjtő szenvedélyét. Különböző írásainak mélységes magyarsága és mesteri tisztasága a „Délmagyarország" hasábjain és önállóan megjelent müveiben sokszor gyönyörködtette a város kulturnyilvánosságát. Ezek­ben az írásokban mindig Szegedért dobbant fel a szíve. Tiszta irodalmi hangját mint a Dugonics Társaság elnöke is sokszor hallatta a társa ság ülésein, s élbeli nagy hivatást teljesítő munkásságában járta a vi défci városokat is, hogy a szegedi szellem nagy értékeit ragyogtat hassa. De azt máy csak igen keve­sen tudják a szegediek közül is. hogy e nagy magyar irodalmi egyé­niség — akinek csodálatos és egye­dülálló alakja az idő múlásával a város legnagyobb fiai közé fog emelkedni: — meseköltő is volt. E kedves és finom irodalmi tevékeny­ségét ismertetjük ezúttal. * Az egyetemes magyar irodalmi köztudatot is érdekelni fogja, hogy tiszaparti „literátus főkapitány": dr. Szalay József. Szeged váro­sának országosan ismert nagy egyénisége, nagyon szeretett mesé­ket írni. Talán egyfajta lelki me­nekülés lehetett ez nehéz és sokfelé ágazó hivatali munkájától, egy bol­dog, képzeletbeli világ régiói felé. ahová ő a kemény valóságból — amit egy magas közhivatali állás terhei jelenteltek — csak a mese­írás szárnyain juthatott el. Ei*ő meséje — elragadóan bájos, finom­szővésü szimbolikus kis történet — a Budapesti Hírlap 1915 máj is 8-'ki számában jelent meg, Ciróka Ma­róka a címe. Mély értelmével egy szegény özvegyasszony kaúdiszemü, tudásra és boldogságra szomjas kis­leányának a sörsutját mondja el poétikusan, gazdag fantáziával, mű­vészi ötvözéssel feledve a lelki el ágazásait azoknak az életállomá­soknak, amelyeket a boldogságulá nl vándorlásban minden embernek egyformán be kell járnia, tehát a mese kis bősnőjének: Ciróka Ma­rókának is. „Pillangós papucsa vígan csat­togott a rejtelmes ismeretlen felé vezető országúton — árad a mese. mint álomfolyó —, a jövőmenők barátságosan üdvözölték a csöpp­nyi vándort és szives szóval tuda­' Iták útja célját. , — Mesze-e a messzi? Hov Igye­kezel kicsi vándora az Istennekf — Oda iparkodom — felelt szent együgyűséggel e kicsike —, ahol soha nem kel föl a nap és soha le nem nyugszik. — Oh, te bohó — mondták a ta­pasztalt vének —. mi már csak sok földet bejártunk, de ilyen or szágot nem ismerünk, fíeleöregszel. amig odajutsz. Mert mi is csak ngy hallottuk a süket, baráttól, hogy az a tartomány, ahol a nap soha nem kél föl és soha le nem áldózik, az a halál országa. Eb ben azonban nem testi emberek, hanem lelkek vándorolnak s ott a túlvilági örök világosság fényes­kedik nekik. Pólanyagmenfes márkás rMWt, rádiócsövek, villanyizzók, rádiAaMrészelr. SporUiargász­fe szerelési nagy választékban. BRUCXNER ELEMÉR műszaki és import vállalatnál, Szeged, Tisza Lajos-körut 39. (Melegvizkutnál). — Nem, nem ide kívánok én jut­ni, hanem e világi életben akarom fölkeresni azt a tájat, ahol szün­telenül ragyog a fényesség. Szelíden mosolygott rá az ag­gastyán, akt már olyan öreg volt, hogy mérföldes szakállát az uno­kái cipelték utána, — Oh, te kis balga rajongót Lá­tod-e, hogy megvénültem. Én is már csak ugy hallottam a hetven­hetedik öregapámtól, hogy csak ugyan volt valamikor ilyen világ, de már réges-régen elhunyt, mint a lejut pergő könnye, a tengerbe hulló csillag. Aranykor szak­nak hitták valamikor ezt a viá­got... Lemondóan legyintett csonttá aszott kezével s szakállába mor­molta: — Már csak a mese meg a köl­tészet tud róla. Az ihlet csillaga gyúlt ki Ci­róka Maróka két fekete gyöngy­szemében. — Költészet! Igen-igen, ide aka­rok menni, a költészet tündöklő világába, ahol lábam nem kavi­csot tapod, virágszaggató keze­met tüsök nem szurkálja, szeme­met a látóhatár ive nem korlátol­ja s álmaimat a rideg valóság nem fertőzi, hanem lelkemet örök láng heviti. — Van, van ilyen világ —> vá­gott közbe lelkesülten egy töpörö­dött anyóka, aki meg olyan öreg volt, hogy arcán több fodrot ve-1 számában. tet a ránc- mint a szoknyáján, pe­dig az is ezerráncú volt. — Én jártam ott, amikor ilyen har­matosán üde voltgm, mint te, ki­fakadó rózsabimbó. Szerelem­nek hitták az én időmben ezt a fényességes világot. Volt, nincs. Talán el is veszett mindörökre. Útját bozót verte föl; én nyilván már meg sem találnám. De te sze­rencsésebb lehetsz. Járj békével! Ciróka Maróka ment, mende­gélt, hegyen-völgyön. Nappal a sugárözönben keringőző pillan­gók, este meg a parázsló János­bogárkák mutatták az útját. Ta­lán már évekig is vándorolt. Cél­ját még mindig nem érte el. Mást a hosszú ut pora, sara már régen ellankasztotta volna, de őt hite. reménye kitartóvá telte." A fényesszemü kisleány hosszú keresés után végre is megtalálta a boldogságot és a mese szerint: „Ci­róka Marókáék mert akkor már még kisebb Ciróka Maróka is volt — még most is élnek. Meg nem hal­tak. Mind máig köztünk vannak. A szivükkel uralkodnak" ... Egy esztendővel ké«őbb ve­hette ujbol a kezébe a me-eiró-tollat Szalay József. Ez érthető is. 19 ló, világháború volt és ő — rendőr­főkapitány ... Zúzmara herceg és Kikelet herceg /í«r«í-ban a perszo­nifikált tél és tavasz küzdelmét mondja el poétikus szépségekkel át­szőve. igaz irodalmi hangszerelés­sel, a magyar mitológia alapjan. A küzdelem természetesen a tavasz diadalával dől el. E finom irodalmi müvét a Protestáns Nőegylet 1916 március 8-iki miivészestjén olvasta fel. Ö, a mesebeli tavasz, a megje­lent előkelő közönség pedig a vároí mesköltő főkapitányát ünnepelte, ezen a feledhetetlenül szép szegedi irodalmi esten. A költői szépségű mese befejező része megjelent a Szegedi Napló 1916 március 9-iki A magyar nótáskapitány muzsi­kás, dalos, kedves alakja me lett, felködlik az álmodó Tiszapart révü­letében — szomorú földi elmúlásá­nak hatodik évfordulóján — a ma­gyar meseköltő főkapitány finom mosolygós lénye is, aki nem halt meg és nem is fog elmúlni soha, mert szellemiségének varázsos ha­tásában él és a „szivével uralkodik" a magyar betű. a szegedi táj meg­szállottjai felett. V. J. Műtrágya*: szuperfoszfát, pétisó, k á i í s ó. Mindennemű növényvédelmi szertki Dorman. wascli, neodendrin, Kénpor, he nyoenyv, gazda *ágí kenőcsök, ola.ok minden.ajta lostckárúx meghízható és olcsó Oeszerzfsi heiye az 55 év óta fennálló KAfiDOi festeKuzietden azeged Valéria-tér (húsos piac) FiókUzlet Hódmezővásárhely. SS. Komlósí Andor és János fia mélységes fájdalommal tudatják, hogy dísze, virága életüknek, a szerető hitves, a jó édesanya ü Andorné Kteln Nóra házasságának 2l évfordulóján elhunyt. Itt hagyta vigasztalhatatlan gyászban öreg, beteg szüleit, Klein Márton és nejét, rokonait és min­denkit, kik angyali jóságáért szerették. Április 25-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor kisérjük örök nyu­galomra. Külön villamos d. e. 10 órakor indul a Dugonics-térról. •••MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom