Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-22 / 91. szám

4 DR» MAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1943 április 22 hangulat, hogy egyesek, már már közelálltak a tettlegeséghez és Hallá Aurél a legnagyobb eréllyel is alig tudta megfékezni az elvaduló hangulatot. Már-már ugy látszott. hogy a rendőrség kénytelen lesz kiüríteni a termet, amikor az elnök az ülést felfüggesztette és a vezetőség visszavonult. Néhány perccel később Tlovszky •lápos izgatottan besietett a terembe éa kijelentette, hogy sikerült közős alapra jutni és megállapodni as uj névben, amely a következő: Kereskedők Országos Egyesülete, a Baross Szövetséggel Munkaközösségben. Ezután a Kereskedők Orszá^o® Egyesülete elnökévé dr. Hal la Aurélt, tiszteletbeli elnökké Seszti nn Nagybálcay Jenőt. dr. CetHer Jenőt és llovszky Jánost, ügyvezető titkárrá pedig Sándor Bélát választották meg. IJalla Aurél elnök" záróbszédében hangoztatta, hogy az egyesület megalakítása 35.000. eddig is egyesületbe tömörült kereskedő kívánsága volt és vázolta az egyesület tevékenységének vonalát. Elmondotta. h«>gy a legfőbb feladata megszüntetni azt a káros szellemi befolyást, amely köztudatba vitte, hogy a magyarság kereskedelmi pályára nem alkalmas. Ezután kitért, a közellátás jelenlegi helyzetének vázolására, fogadalmat téve amellett, hogy az uj irányító egyesület minden erőt a közellátás szolgálatába állit és kiszorítja az üzérkedőket. A közgyűlés végül táviratban üdvözölte a miniszterelnököt, a kereskedelmi és a közellátásügyi minisztert és ezzel a? izgalmakba fuló alakuló közgyűlés véget ért. MAGYAR HÚSOK BajtáfVii csodálatát vívta ki hősies lelkületével » donmenti harcokban Szőke József honvéd. 1942 október második telében kisebbnagyobb honvédcsoportok szinte napról-napra hajtottak végre vállalkozásokat a Don folyó túlsó pariján álló ellenséges védőrendszer ellen. Szőke József honvéd három egymásután következő napon jelentkezett önként a vállalkozásokban való részvételre, valamint felderítő járörmenetbc. Mindhárom alkalommal igen bátor magatartást tanúsított. A harmadik alkalommal, október 20-ón különösen heves géppuska- és pisztolytüzben kellett előretörniük. Szőke József akkor is oly bátran rontott az ellenségre, hogy hősles példája az egész járőrt magával ragadta. Szereiicsétlensénóre ntóhh aknára lépett, az akna rob ban és Szőke honvéd súlyosan meg sebesült. Mindkét lába és jobbkar ja nyílt törést szenvedett * ezeken kívül még négv szilánk is megsebesítette. A segélvére stetfl és haladéktalan hátraszáttifására készülő bajtársait, snlvos és Igen fájdalmas sárülései ellenére is a felderítés folyta'ására biztatta s csak 'akkor nvugodott meg, amikor azok egy része folytatta a feladat megoldató1 MAGYAR NO A HABORU VIHARABAN Tizennyolc szegedi viliomoskalauznő kitűnően végzi munkáját (A Délmagyarország munkatársától) Nagy érdeklődést kellett problémát vetettünk lei legutóbb, a háborús női dolgozótömegek problémaját, amelynek megoldásához nem lehtít elég koián hozzákezdeni. A magyar ársadalomnak ugyanis most keli kiépítenie a hidat, amelyen háború után a férfimunkarőt pótló dolgozó nők visszatérhetnek a családba. Mert nekünk, Kis nemzet lévén, mégiscsak legfontosabb tényezőnk a esalád, a nemzet fejlődését, jövőjét csak erre az alapra tudjuk életképes módon felépíteni. Éppen ezért ébren kell tartanunk asszonyainkban a családi életért való felelősség érzését s nem szabad, bogy olyan irányzat kapjon lángra közöttük, amilyenre már van példa a nyugati országokban, ahol háború utánra teljes egyenlőséget követelnek az asszonyok a maglik számára Ez azt jelentené, hogy a férfinek éppen ugy s éppen annyira a bölcső és a takaréktűzhely mellett kell, hogy legyen majd a helve — ha győztesen visszatér a csatából mint amennyire az asszony ellátja a jövőben háziasszonyi szolgálatát... Ezek az asszonyok nem akarnak többé visszaférni a családba, vagy a háztartásba, a varrógép mellé és egyéb női foglalkozást jelentő posz'ra. Szerencsére, a magyar asszonv mindig, minden időben nőiesebb, családiasabb érzésű volt, mint nyugati asszonytársa és éppen ebben a családias érzésben rejlik nemzetünk létereje s jövőnk biztos fejlő, öése. Mit mond a vil'amoskalauznő? Legutóbb a háborús női front legnemesebb hivatást vállalt katonáit: a vöröskeresztes önkéntes ápolónőket kérdeztük meg, hogyan látják el nagy feladatukat és mit terveznek arra a* időre, amikor majd nem lesz többé szükség szolgálatukra A válaszokból a magyar asszony nagyszerű hivatástudata és családszeretetének valóságos himnusza csendült. Most elindultunk esy ujabb felfedező-uton a há borús női szolgálat birodalmában; a második legnépszerűbb asszonyposztot, a vlllamoskalnnzmők táborát kerestük fel. hogy megkérdezzük tagjaII is munkájuk s terveik felől. Nem köl lői túlzás az. hogy Báhorl* írtunk, hiszen — ki gondolná — Szegeden jelenleg nem kevesebb mint 18 nő teljesít villamoskalauz! szolgálatot. Elsősorban afelől érdeklődtünk, hogyan állják meg helyüket villamoskalauznőink? A rókusi feketeföldek szomszédságában, a villamosvasút telepén kerestük fel a kalauznőket, akik napi munkájuk végeztével éppen leszámoltak vitéz Gyömbér Pál számoló-ellenőrnek Megragadtok az al kaimat án kifaggattuk vitéz Gyömbér Pá! ellenőrt arról, hogyan viselked nek a kalauznők a szolgálatban? A számoló-ellenőr őszinte elismerés hangján nyilatkozott a női munkaerőkről: — Megállják a helyüket épp ngy. mint a férfiak. Semmivel több hibát a szolgálatban nem követnek el. min' férfikollégáik és ónkkal hamarabb he. letanulnak a mesterségbe! Egyedül a •kivonulás* nem megy olyan rendjén, mint a férfikalauzoknál mert bjzonv a hölgyek gyakran elalszanak... Nem Is csoda, hiszen nehéz szolgálatuk van s nagyon korán kell keínlftk; amikor szn-l fel latosok már hafnali ftt órára bent kelt lenniük Aztán van olvan oki a gedói pokkanftelepen. fISZA SZÁLLÓBAN szttmb&t osf® <09 fém eakezdSdik. vagy Somogyitelep végén lakik. — Kitartóak -e a ttök ezen a pályán? — Igen. Már elmúlt másfél esztendeje, amióta az első női kalauzt alkalmaztuk és ez az első kalauznőnk most is szolgálatban van. Szelei ImréDének hivják, özvegyasszony és rendkívül pontos, lelkiismeretes. Alacsonytermetü, gyengének látszó szervezetű asszony s mégis olyan szépen kihúzta nálunk a telet. Mert a 'él a legnehezebb, igaz. hogy az idén kegyes volt hozzánk a természet... Megtudjuk, hogy napi nyolc órát dolgoznak a kalauznők, déli 1 órakor állnak munkába s este 10—11-ig egyfolytában szolgálatban vannak, majd reggel 5 órára ismét be kell menniök ós déli 1 óráig dolgoznak. Akkor szabadnapjuk van, meri ismét csak másnap déli egy órakor kell szolgála'ba állanlok. De megesik, hogy •vonatosok®, ami azt Jelenti, hogy a budapesti gyorshoz, vagy az éjszakai békéscsabai személyvonathoz kl kell menniök. Ez túlórázást jelent, természetesen külön fizeti a villamosvasút. Ha már a javadalmazásnál tartunk, meg kell mondanunk, hogv nem a legjobban fizetett foglalkozás kalauznőnek lenni... Napi 9 pegö 20 fillértI keresnek nyolc órai nehéz munkával s ehhez járul még a borravaló. Mert akármilyen csodálatosan hangzik is a mai világban, minden nap kapnak fiO fillértől 2 pengőig terjedő .horravalót®. Ezzel valahogy kikerekítik jövedelmüket, de bizony a mai nehéz megélhetési viszonyok között ez nem a legjobban fizetett állások közéterlozik.., Elsőként egy háromgyermekes családanyával: Tőrőlc Tozsefnéve' beszélgettünk. KüJönváltan él s ő tartja el három gyermekét Csak Két hónapja van a villamosvasútnál és nagyon szereti a foglalkozáséi: — Nehéz és felelősségteljes munde, de szép foglalkozás Szivesen csinálom, sokkal szívesebben, mint amit eddig csináltam: gyárban dolgoztam Annál mégiscsak könnyebb munka és legalább levegőn van u ember egész nap. A legnehezebb a korai felkelés, dehát azt is meg lehet szokni... — Mi a terve arra az időre, ami kor majd isméf férfifoglalkozás lesz a kalaázmesterség? — Még nem gondolkoztam rajta, hiszen csak kél hónapja dolgozom a villamoson. Az bizonyos, hogy gyárba nem megyek vissza, az még inkább a férfiaknak való.., Megnézzük a számát, miközben erélyes hangon szőtitja fel az ulaso kat a felszállásra ö a 98-as s jelleg re les alföldi arcával, kicsit mongolé® vágású szemével olvan, mint maga a föld nyugalma.,. Ugy áll ott a villamoson, az utasok forgatagában, mint egy szilárd, biztos sziget, amelyre le het építeni. Három gyermeke van s dolgozik napestig, sőt néha éjszaka is De azért nem szakadt el a esalád'ó' és nem is akar elszakadni Csinos, szökehaju, kékszemű, fiatal leány a második Interjúalanyunk: a 100-as. privát nevén Keresztesi Klóro Intelligens, jómodonj leány, meglepődünk mégis, amikor megtudjuk, hogy két hónappal ezelőtt még vöröskeresztes ápolónővér voltt — Tlz hónapig voltam vöröskeresztes ápolónő — meséli —, aznltan, amikor a kórház megszűnt leszerel tem*. Es akkor Jelentkeztem kalauznak Nehéz mesterség de ápoló nőnek lenni még sokkal nehezebb! É> elmondhatom ezt gtert volt elkatmarn ts éaszebsseentim. £s máris. «* mondják, hogy ez férfimesterség, az ápolónői Pálya pedig uokaek való.,. Ott 10 órai munkaidő volt, itt 8 órai a munkaidőnk ugyan, de amig elszámolunk, mindig kitöltjük a 10 órát. Az elnmlt éjszaka is éjfél volt már, mire hazakerültem. — Mi a terve a Jövőre nézve? — Már gondoltam arra, hogy há itt is Beszerelek*, akkor irodába megyek. Négy középiskolát végeztem, a nyáron megtanulom a gép- és gyorsírást s akkor hivatalnoknő leszek..* — Es a férjhezmenés? — Menyasszony vagyok.,, _ vallja be egy kicsit elpirulva — s ha vége lesz a háborúnak, akkor meges küsziink. De én továbbra Is dolgozó nő akarok maradni. Ha férjhezmegyek, akkor is hivatalt vállalok. Elhallgat. Kék szeme az ablakon bekandikáló zöld galyakat nézi, majd halkan hozzáteszi: Persze addig, amig.,* nem jönnek a.,, gyerekek,.. örömmel halljuk önkéntelen vallomását, amelyből diadalmasan csendül ki a magyar asszony Igazi hivatása, az anyai hivatás tudata.,. Ambrus Errsébotfaf már visszafeléjövet, a rókusi állomás felé vezető uton beszélgetünk. Szintén csínos, fiatal leány, csak egy jtissá elkeseredett hangulatú. Nemrég Jfttf ki a kórházból s emiatt is lehangolt. Meg a nhéz szolgálat miatt. Egy éve már, hogy • villamosvasútnál van, sok keserű tapasztalatot gyűjtött az utasokkal kapcsolatban. Panaszkodik is: — Az ntasok nagyrésee goromba, ideges és udvariatlan. A férfiak kü lönösen kellemetlenek. Durván kinevetik az embert, csak azért, mert — nem férfi. Aztán ott-omba tréfákkal 1l zavarnak bennünket, kalauznőket, pedig higvjék el, éppen elég sok a dolgunkl És mennyire kell vigyáznunk, hogy rá ne fizessük a jegykezelésre a napi keresetünket, vagy annak háromszorosát ... _ És a férfikollégák? — Azok rendesen, becsületesen viselkednek vielünk szpmben. Csak.. t éppen nem tekintenek nőnek, képesek megvárni, hogy mi kapcsoljuk össze a kocsikat.,. Ambrus Erzsébet elmondja még, hogy apja földműves ember, bátyja a fronton van, ö maga azelőt1 varrónő volt s ebből tartotta fenn magát. De gyenge gyomra nem birta az ülő foglalkozást. — Azt hittem, bogy Így könnyebb lesz, — vallja be, majd rátér arra, hogy ml a terve háboruutánra? — A varrással Jól lehet keresni, de azt nem birja az egészséflem Egyelőre nem tudom, milyen foglalkozás utén nézek, de valami könnyebbet keresek majd... Valamennyien a eipőhlány miaU panaszkodnak. Cipőt nem kapnak, csak a férfikalaiuzok kapják meg olcsó áron a hadseregtől kimustrált és megjavított bakancsokat. De ha már ripítt nem kapnak, akkor legalább Jegyet kapnának. Minden hónapban, nyáron két hónapban kel! nekik egyegy pár mütalpu cipő s erre rámegy egész keresetük Jóformán. Most szép sötétkék, könnyű szövef nyári ruhát kapnak a villamosvssiittói, Bizonyosak vagyunk benne, bogy a villamosvasút vezetősége megtalálta majd annak Is a módiát. hogy a kslauznőkef _ biswn valamennyien olvan szén ievekezettel telfesftfV szolgálatukat a ha óba vonultak hejvett — olesó és erflsebb anyagú cipőkhöz Juttassa. Második kőrútunkon ismét esalc azt tapasztaltuk, hogy a magvar as» szony és leánv megállta helvét a há-' u-.ru viharában és szive métvén táptól!* H«y a remérvf h«*v Ismét «ris* sikerűiket m'sjd ivari oosritáza, a bölcső a szén' házitüzhelv mellé. CSÁNYI PIROSKA a