Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-20 / 89. szám
I R városi tisztvisetők fizetésemelést mozgalma A KANSx utján memorandumban kérik a fizetések rendezéséi (A Délmagyar ország munkatársátél: A szegedi Tisztviselők Otthona egyik legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a tisztviselőfizetések ügyével. Az ülésen megállapították, fcogy a jelenlegi t.isztiviselőfizeléeek ninesennek arányban a miuitleuapi megélhetés terén bekövetkezett drágulással s éppen ezért indo kolt volna és sürgős lenne a kérirlés mielőbbi napirendre tűzése és tt tisztviselőfizetések megfelelő emelése. Az tisztviselők otthona ezt az álláspontját memorandumba foglalta. A memorandum indokolásában részletesen kifejti azokat az okokat, amelyek arra indítják a tisztviselőtársadalmat, bogy kérje a fizetések emelését. A memorandumot eljutatták a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségéhez kéfve, bogy a szövetség vezetősége az álláspontot magáévá téve, illetékes kormáuyhatósági tényezőknél tegye meg ebben az ügyben a szükséges kezdeményező lépéseket. A városházán nagy érdeklődései várják a tisztviselőiérsndalom akciójának eredményét ós bíznak benne, hogy a mozgalom kellő megértésre talál és kedvező eredménnyel végződik. Mi történt a fehértói halgazdasággal? Kiszáradtak a halastavak, ki kell árusítani a halállományt — fel kell szántani ós be hell vetni a kiszáradt medencéket Húsvéti mlisotunkát ma kezdjük! Knrády Katal-'n nagyvonalú, forduIafos és irgalmas uj fimje CSA1*ÖPÁS Egy leány utja a pesti ejszakan keresztül a 200-as celláig. A többi szerepekben: Ha'mássy, Vízvári Mariska, Sennyei Vera és a Pécsi öregdiákok Ma II fi • 7 ií 3! II &l Tolefon jegyelővétel: 21-85. bemutató ItUllLUiSuN H,usv.et' unne^'Írt.már elovetelben valthatok! (A Délmagyarország munkatársából") A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén egészen váratlanul került a vita középpontjába a fehértói haL Hova lett a fehértói hal és mivé lett a fehértói halgazdaság — ezeket a kérdéseket vitatták meg a bizottság tagjai a legnagyobb alapossággal. A főispán bejelentette, hogy a Nagyhéten behoznak a szegedi piacra 40 50 wázsa halat, hogy a közélelmezési helyzetet ezzel is megjavítsák a husiréti ünnepekre. Ez a mennyiség az utolsó kiárusítható halmennyisége a fehértói gazdaságnak. Amikor a város jóegynéhánv évvel ezelőtt megalapította a fehértói halgazdaságot, az üzemalapitás tulajdonképpeni célja az volt, hogy a város szegényebb népről egei olcsó eledelhez juthassanak. A tiszai bal ugyanis mindig olv drága volt még itt a szülőhelyén is, hogv fogyasztása luxusnak számított s jófajta tiszai hal vajmi ritkán kerülhetett szegény ember asztalára. A városházán ngv gondolták, hogy ha herendeznek egv hatalmas halgazdaságot, amely ontani fogja a piacra a halat, rendkívül ölesén cs nagy mennyiségben juthat hozzá majd a szegényebb néposztály. Pedig akkor, amikor a halgazdaság slapjaif lerakták, még nem volt háhoru, viszonylagos jólétben, zavartalan közélelmezési viszonyok között éltünk ennivaló hns volt h/iven. mégis Belvárosi Hozi Kedden és szerdán utoljára! SZUDÁNI SZERELEM magyarul beszélő dzsungel H9RADÓ film. 8. 5. HÚSVÉTI MŰSORUNK: A JÓ MADÁR A legpompásabb magyar vígjáték. SZILASSY, PELSÖCZY, MALY, VASZARY Premier csütörtökön. .Téeyek válthatók. szükségesnek látszott egy olcsó népeledel bevezetése. Miórt nem vették Szegeden a fehértói halat? A fehértói halgazdaság működésének Ilyen elgondolások mellett tulajdonképpen most volna jelemősége, amikor a közellátási kérdések napi problémáinknak vezető helyére kerültek. Különösen azóta, hogy a város kénytelen volt Szegeden is bevezetni a husjegvrendszert, igen nagy szükség volna arra, hogy elegendő menynviségü olcsó hal álljon a lakosság rendelkezésére. Sajnos azonban ezt a feladatát a fehértói balgazdaság sohasem töltötte be. A fehér ói hal túlnyomó nagvrésze mindig exportra került. Magyarország különböző helyeire és a külföldre szállították s Szegeden alig akadt fogyasztóraMi voll ennek az oka? — vetődött fel a kérdés a közigazgatási bizottság ülésén. A választ egyrészt AVagner Ferenc adta meg, -mondván, liogy a finnyás és a tiszai haltól elkényeztetett szegediek a fehértói halat poesolyaszagunak és tiilliizoffnak tartották s ezért nem tudott népszerű lenni. Elvitték ellenben máshová, ott már nem vott pocsolvaszago, sőt keresett cikk lett. A halnak, termőhelye szerint mindig meg van a maga jellegzetes ize, más ize van a tengeri halnak, más a balatoninak, más a folyami halaknak és más a kistavi halaknak. A fehértói hal az' utóbbiak közé tartozik s hogy húsának jellegzetes ízét elvegyék. azt szokták csinálni: egy időre átviszik a Tiszába s bárkában Hizlalják és igy elveszti »poeeolyafzét«. Hogv a fehértói hal Szegeden nem tudott elterjedt lenni, annak másik oka az volt. hogy a város nem használta fel »dömplng« árunak, mert a halgazdaság maga nem árusíthatja, csak árusittathatja halkereskedtS; utján. cz pedig megdrágítja az áru'. Mindezek azonban a múltra vonatkoznak, ma már nem volna fotós,hogy poceoIya«zagn a fehértói hal, az sem volna a legnagyobb haj, ha nem lenne 'ulságosan olcsó, csak lehetne kapni. De nincs. Furcsa dolog történt a fehértói halgazdasággal. Elfogyott a Ű/. viz nélkül pedig nincs bal. Kiszáradtak a medencék A fehértói halgazdaság medencéijnek megtöltésére a létesi'éskor a talajvizeket vették számításba s csak másodsorban a Tisza s harmadsorban az ártézi kutak vizét. Ami a talajvízzel való ellátást illeti, ennek az a tapasztalat volt az alapja, hogy a felsőtanyai vidékek minden felesleges talajvize a fehérlói medencébe vonul le s igy itt mindenkor lehet bőséges vizre számítani. Az elmúlt szomorú esztendők ezt az elméletet sajnos tuligazolták. Éveken át tenger volt a Fehértó s a kormányhatóság és a helyi árvízvédelmi hatóságok áldozatot és fáradságot nem kímélve ásták a csatornákat, építették a zsilipeket, szivattyúkat, hogy megmentsék az Alföld népét ezektől a csapásoktól. A célt oly tökéletesen elérték, hogy ma. amikor megszűntnek tekinthrtö a nedves évek periódusa, már április közepére annyira kiszáradt a Fehértó * kiszáradtak a környező földek, hogy elfogyott a halak vize is. Siilyosbitotta a helyzetet az. hogy ugyanekkor a Tisza vízállása is oly alacsony volt, hogy onnan sem lehetett vizet szivattyúzni a halastavakba- a rendelkezésre álló ártézi kutak vize pedig nem tudta megmenteni a helvzetet. A nyolc medence közül három teljesen ki van száradva- ötben pedig alig van viz. Most. mielőitt elpusztulnának, kihalásszák ezekből a medencékből Is a 40—45 mázsára becsült halállományt és behozzák a húsvéti piacra. A halastavak fe'sz^n'ása A halgazdaság különös történetéről beszélget ünk dr. Beretzk Péterrel, a legelismertebb fehértói szakértővel, aki a következőket mondotta érdeklődésünkre: — A halgazdaság pusztulását a fúlhatott ármentesítés okozta. Nem vették figyelembe azt, hogy a nedves évek elmúlnak egyszer s azután jön a szárazság periódusa, amikor nem a viz levezetéséről kell majd gondoskodni, lellenben arról, hogy honnan vegyünk vizet? Voltak törekvések, amelyek gondoltak erre s az ármentesítés létrehozását össze akarták kapcsolni az öntözőgazdálkodás megalapításával. Sajnos azonban ez az elgondolás nem vált valóra s ma az a helyzet, bogy a földek már is április közepén ki vannak teljesen száradva s eltűnt a viz a fehértói medencékből is. Feltétlenül gondolni kellett volna arra, hogy ne vezessék le az utolsó csepp vizet is a földekről. — A fehértói halgazdaság helyzete menthetetlen. Ki kelt árusítani a tenycszanvagot és az ivadékot is s nincs más hátra, mint gondoskodni a mielőbbi teljes kiszáradásról és felszántani a- medeneéket, amint azt nemrég a Pélmagvarországban írott cikkemben javasoltam. 1.100 holdról van szó, olyan földről, amelv az évekig tartó halgazdasági hasznosítás folytán a város legprímább földje Ie(t. Ha a halgazdaságot ért vára'lan csapás súlyos veszteséget és nagy anyagi kárt is jelent a városnak, a mezőgazdasági megművelésre idejekorán történő berendezkedéssel még sokat be lehet hozni s ma. amikor állandóan azt hangoztatjuk, hogv egy talpalatnyi földet sem lehet megmüvele'lenül hagvni mindent el kell követni, hogy ezt a prima 1300 holdat ininél jobbár tudjuk hasznosítani A felszántás 'er(mészetesen nem kell. bogy epvcttal a ihalgazdasággal való teljes felhagyást is jelentse. A medencék kiszárítása, a gazdálkodásból egy időre való kikapcsolása és felszantása egyébként is szokásos dolog halgazdaságokban. Amennyiben a város visszatér majd az üzem továbbfolytatására,' mindenesetre nagyobb körültekintéssel kell azt megtenni s már eleve gondoskodni kell arról, hogy ilyen helyzet többé elő ne forduljon. Földhöz juttatók a sokgyermekes családokat Budapest, április 19. A földművelési miniszter értesítette dr. Kadar Leven c belügyi allamtilkár, az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető-elnökét, bogy a zsidó tulajdonban volt és igénybe vett mezőgazdasági ingatlanokból 13.000 katasztrális holdat átad a közjóléti szövetkezeteknek sokgyermekes füldmüvescsaládok részére történő juttatás végett. A közjóléti szövetkezetek, az Országos Szociális Fedügyelöség irányítása mellolt ezekre a birtokokra az egyes vidéken sokgyermekes családokat fognak telepíteni. Az előkészületek ilyen irányban •már folynak. Ugyancsak a közjóléti szövetkezetek utján megindult országszerte az öt holdon aluli volt zsidó birtokok és igénybe vett többezer holttet kitevő ingatlanok juttatása is, ugyancsak sokgyermekes, arra érdemes családok számára. A közjóléti szövetkezelek á juttatásoknál a sokgyermekesek közül a hősi halottak hozzátartozott és a hadviselteket előnyben részesitik. (MTI) Széchenyi Mozi Kedd, szerda, csütörtökön. 8 napig Grimm a nagy meseköltő két kedvenc hőse a Csizmáskandur és fl békakirály megelevenedett ég eljött közénk, hogy visszavarázsolja gyermekkorunk gondtalan, boldog hangulatát és mindnyájunk szivébe mosolyt fakasszon. Gyönyörű felvételek, művészi muzsika! Előadások 3, 5, 7 órakor HÚSVÉTI ÜNNEPI MŰSORUNK! A legpazarabb magyar burleszkvlgjáfék SZERENCSÉS FLÓTÁS TOLNAY, SZILASSY, LATABAR, BILICSI. MAKLARY, SflEALYI Jegyek már válthatók!