Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-20 / 89. szám

I R városi tisztvisetők fizetésemelést mozgalma A KANSx utján memorandumban kérik a fizetések rendezéséi (A Délmagyar ország munkatársá­tél: A szegedi Tisztviselők Otthona egyik legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a tisztviselőfizetések ügyével. Az ülésen megállapították, fcogy a jelenlegi t.isztiviselőfizelé­eek ninesennek arányban a miu­itleuapi megélhetés terén bekövetke­zett drágulással s éppen ezért indo kolt volna és sürgős lenne a kér­irlés mielőbbi napirendre tűzése és tt tisztviselőfizetések megfelelő emelése. Az tisztviselők otthona ezt az álláspontját memorandumba foglalta. A memorandum indoko­lásában részletesen kifejti azokat az okokat, amelyek arra indítják a tisztviselőtársadalmat, bogy kérje a fizetések emelését. A memoran­dumot eljutatták a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségé­hez kéfve, bogy a szövetség vezető­sége az álláspontot magáévá téve, illetékes kormáuyhatósági ténye­zőknél tegye meg ebben az ügyben a szükséges kezdeményező lépése­ket. A városházán nagy érdeklő­dései várják a tisztviselőiérsnda­lom akciójának eredményét ós bíz­nak benne, hogy a mozgalom kellő megértésre talál és kedvező ered­ménnyel végződik. Mi történt a fehértói halgazdasággal? Kiszáradtak a halastavak, ki kell árusítani a halállományt — fel kell szántani ós be hell vetni a kiszáradt medencéket Húsvéti mlisotunkát ma kezdjük! Knrády Katal-'n nagyvonalú, forduIafos és irgalmas uj fimje CSA1*ÖPÁS Egy leány utja a pesti ejszakan keresztül a 200-as celláig. A többi szerepekben: Ha'mássy, Vízvári Mariska, Sennyei Vera és a Pécsi öregdiákok Ma II fi • 7 ií 3! II &l Tolefon jegyelővétel: 21-85. bemutató ItUllLUiSuN H,usv.et' unne^'Írt.már elovetelben valthatok! (A Délmagyarország munkatársá­ból") A közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén egészen váratlanul ke­rült a vita középpontjába a fehértói haL Hova lett a fehértói hal és mivé lett a fehértói halgazdaság — ezeket a kérdéseket vitatták meg a bizottság tagjai a legnagyobb alapossággal. A főispán bejelentette, hogy a Nagyhé­ten behoznak a szegedi piacra 40 50 wázsa halat, hogy a közélelmezési helyzetet ezzel is megjavítsák a hus­iréti ünnepekre. Ez a mennyiség az utolsó kiárusítható halmennyisége a fehértói gazdaságnak. Amikor a város jóegynéhánv év­vel ezelőtt megalapította a fehértói halgazdaságot, az üzemalapitás tulaj­donképpeni célja az volt, hogy a vá­ros szegényebb népről egei olcsó ele­delhez juthassanak. A tiszai bal ugyan­is mindig olv drága volt még itt a szülőhelyén is, hogv fogyasztása luxusnak számított s jófajta tiszai hal vajmi ritkán kerülhetett szegény em­ber asztalára. A városházán ngv gon­dolták, hogy ha herendeznek egv ha­talmas halgazdaságot, amely ontani fogja a piacra a halat, rendkívül öl­esén cs nagy mennyiségben juthat hozzá majd a szegényebb néposztály. Pedig akkor, amikor a halgazdaság slapjaif lerakták, még nem volt há­horu, viszonylagos jólétben, zavarta­lan közélelmezési viszonyok között él­tünk ennivaló hns volt h/iven. mégis Belvárosi Hozi Kedden és szerdán utoljára! SZUDÁNI SZERELEM magyarul beszélő dzsungel H9RADÓ film. 8. 5. HÚSVÉTI MŰSORUNK: A JÓ MADÁR A legpompásabb magyar vígjáték. SZILASSY, PELSÖCZY, MALY, VASZARY Premier csütörtökön. .Téeyek válthatók. szükségesnek látszott egy olcsó nép­eledel bevezetése. Miórt nem vették Szegeden a fehértói halat? A fehértói halgazdaság működésé­nek Ilyen elgondolások mellett tulaj­donképpen most volna jelemősége, amikor a közellátási kérdések napi problémáinknak vezető helyére kerül­tek. Különösen azóta, hogy a város kénytelen volt Szegeden is bevezetni a husjegvrendszert, igen nagy szük­ség volna arra, hogy elegendő meny­nviségü olcsó hal álljon a lakosság rendelkezésére. Sajnos azonban ezt a feladatát a fehértói balgazdaság so­hasem töltötte be. A fehér ói hal túl­nyomó nagvrésze mindig exportra ke­rült. Magyarország különböző helyei­re és a külföldre szállították s Szege­den alig akadt fogyasztóra­Mi voll ennek az oka? — vetődött fel a kérdés a közigazgatási bizottság ülésén. A választ egyrészt AVagner Ferenc adta meg, -mondván, liogy a finnyás és a tiszai haltól elkényezte­tett szegediek a fehértói halat poeso­lyaszagunak és tiilliizoffnak tartották s ezért nem tudott népszerű lenni. El­vitték ellenben máshová, ott már nem vott pocsolvaszago, sőt keresett cikk lett. A halnak, termőhelye szerint mindig meg van a maga jellegzetes ize, más ize van a tengeri halnak, más a balatoninak, más a folyami ha­laknak és más a kistavi halaknak. A fehértói hal az' utóbbiak közé tartozik s hogy húsának jellegzetes ízét elve­gyék. azt szokták csinálni: egy időre átviszik a Tiszába s bárkában Hizlal­ják és igy elveszti »poeeolyafzét«. Hogv a fehértói hal Szegeden nem tudott elterjedt lenni, annak másik oka az volt. hogy a város nem hasz­nálta fel »dömplng« árunak, mert a halgazdaság maga nem árusíthatja, csak árusittathatja halkereskedtS; ut­ján. cz pedig megdrágítja az áru'. Mindezek azonban a múltra vonat­koznak, ma már nem volna fotós,hogy poceoIya«zagn a fehértói hal, az sem volna a legnagyobb haj, ha nem lenne 'ulságosan olcsó, csak lehetne kapni. De nincs. Furcsa dolog történt a fe­hértói halgazdasággal. Elfogyott a Ű/. viz nélkül pedig nincs bal. Kiszáradtak a medencék A fehértói halgazdaság medencéi­jnek megtöltésére a létesi'éskor a ta­lajvizeket vették számításba s csak másodsorban a Tisza s harmadsor­ban az ártézi kutak vizét. Ami a ta­lajvízzel való ellátást illeti, ennek az a tapasztalat volt az alapja, hogy a felsőtanyai vidékek minden felesleges talajvize a fehérlói medencébe vonul le s igy itt mindenkor lehet bőséges vizre számítani. Az elmúlt szomorú esztendők ezt az elméletet sajnos tul­igazolták. Éveken át tenger volt a Fehértó s a kormányhatóság és a he­lyi árvízvédelmi hatóságok áldozatot és fáradságot nem kímélve ásták a csatornákat, építették a zsilipeket, szivattyúkat, hogy megmentsék az Al­föld népét ezektől a csapásoktól. A célt oly tökéletesen elérték, hogy ma. amikor megszűntnek tekinthrtö a ned­ves évek periódusa, már április kö­zepére annyira kiszáradt a Fehértó * kiszáradtak a környező földek, hogy elfogyott a halak vize is. Siilyosbitot­ta a helyzetet az. hogy ugyanekkor a Tisza vízállása is oly alacsony volt, hogy onnan sem lehetett vizet szi­vattyúzni a halastavakba- a rendelke­zésre álló ártézi kutak vize pedig nem tudta megmenteni a helvzetet. A nyolc medence közül három teljesen ki van száradva- ötben pedig alig van viz. Most. mielőitt elpusztulnának, kiha­lásszák ezekből a medencékből Is a 40—45 mázsára becsült halállományt és behozzák a húsvéti piacra. A halastavak fe'sz^n'ása A halgazdaság különös történetéről beszélget ünk dr. Beretzk Péterrel, a legelismertebb fehértói szakértővel, aki a következőket mondotta érdeklő­désünkre: — A halgazdaság pusztulását a fúlhatott ármentesítés okozta. Nem vették figyelembe azt, hogy a nedves évek elmúlnak egyszer s azután jön a szárazság periódusa, amikor nem a viz levezetéséről kell majd gondos­kodni, lellenben arról, hogy honnan vegyünk vizet? Voltak törekvések, amelyek gondoltak erre s az ármente­sítés létrehozását össze akarták kap­csolni az öntözőgazdálkodás megala­pításával. Sajnos azonban ez az el­gondolás nem vált valóra s ma az a helyzet, bogy a földek már is április közepén ki vannak teljesen száradva s eltűnt a viz a fehértói medencékből is. Feltétlenül gondolni kellett volna arra, hogy ne vezessék le az utolsó csepp vizet is a földekről. — A fehértói halgazdaság helyze­te menthetetlen. Ki kelt árusítani a tenycszanvagot és az ivadékot is s nincs más hátra, mint gondoskodni a mielőbbi teljes kiszáradásról és fel­szántani a- medeneéket, amint azt nemrég a Pélmagvarországban írott cikkemben javasoltam. 1.100 holdról van szó, olyan földről, amelv az éve­kig tartó halgazdasági hasznosítás folytán a város legprímább földje Ie(t. Ha a halgazdaságot ért vára'lan csa­pás súlyos veszteséget és nagy anya­gi kárt is jelent a városnak, a mező­gazdasági megművelésre idejekorán történő berendezkedéssel még sokat be lehet hozni s ma. amikor állandóan azt hangoztatjuk, hogv egy talpalat­nyi földet sem lehet megmüvele'lenül hagvni mindent el kell követni, hogy ezt a prima 1300 holdat ininél jobbár tudjuk hasznosítani A felszántás 'er­(mészetesen nem kell. bogy epvcttal a ihalgazdasággal való teljes felhagyást is jelentse. A medencék kiszárítása, a gazdálkodásból egy időre való ki­kapcsolása és felszantása egyébként is szokásos dolog halgazdaságokban. Amennyiben a város visszatér majd az üzem továbbfolytatására,' minden­esetre nagyobb körültekintéssel kell azt megtenni s már eleve gondoskod­ni kell arról, hogy ilyen helyzet töb­bé elő ne forduljon. Földhöz juttatók a sokgyermekes családokat Budapest, április 19. A földműve­lési miniszter értesítette dr. Kadar Leven c belügyi allamtilkár, az Or­szágos Szociális Felügyelőség ügyve­zető-elnökét, bogy a zsidó tulajdonban volt és igénybe vett mezőgazdasági in­gatlanokból 13.000 katasztrális holdat átad a közjóléti szövetkezeteknek sok­gyermekes füldmüvescsaládok részére történő juttatás végett. A közjóléti szövetkezetek, az Országos Szociális Fedügyelöség irányítása mellolt ezek­re a birtokokra az egyes vidéken sok­gyermekes családokat fognak telepí­teni. Az előkészületek ilyen irányban •már folynak. Ugyancsak a közjóléti szövetkeze­tek utján megindult országszerte az öt holdon aluli volt zsidó birtokok és igénybe vett többezer holttet kitevő ingatlanok juttatása is, ugyancsak sokgyermekes, arra érdemes családok számára. A közjóléti szövetkezelek á juttatásoknál a sokgyermekesek közül a hősi halottak hozzátartozott és a hadviselteket előnyben részesitik. (MTI) Széchenyi Mozi Kedd, szerda, csütörtökön. 8 napig Grimm a nagy meseköltő két kedvenc hőse a Csizmáskandur és fl békakirály megelevenedett ég eljött közénk, hogy visszavarázsolja gyermekko­runk gondtalan, boldog hangulatát és mindnyájunk szivébe mosolyt fakasszon. Gyönyörű felvételek, művészi muzsika! Előadások 3, 5, 7 órakor HÚSVÉTI ÜNNEPI MŰSORUNK! A legpazarabb magyar burleszk­vlgjáfék SZERENCSÉS FLÓTÁS TOLNAY, SZILASSY, LATABAR, BILICSI. MAKLARY, SflEALYI Jegyek már válthatók!

Next

/
Oldalképek
Tartalom